Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-08 / 185. szám
1 Af K P U ft P 1953 AUGUSZTUS 8. SZOMBAT ŰlselLe bizalmihriyádja Zsellc Erzsébet a Debreceni Vasútépítő Üzemi Vállalat záhonyi építésvezetőségéhez tartozó munkahelyen dolgozik. Szakszervezeti bizalmi. 26 tagú női segédmunkás- brigád tartozik hozzá. Mint szakszervezeti bizalmi. iái végzi munkáját. * Meg július elején történt, amikoriban pártunk javaslatára kormányunk új programmal lépett hazánk dolgozói elé. hogy Zselle Erzsébet az áiieszálítások hírével köszöntötte a brigád tagjait. — Hallottátok márt! Leszállították az árakat! — A brigád tagjai körülállták Zselle Erzsit. Voltak,, akik már az új árakról is t udtak. — A 30 forintos kartont már csak 10 forintért adják az államiban — újságolta Fábián Jolán. — Veszek is rövidesen egy ru- háramlót, mégpedig pii os-fehér- pctlyest — mondta Hajtó Etelka és illcgctlc magát mellé tréfásan, mintha máris az új ruhában lenne. — Én is piros-fehéi'petlyest akarok — vetette közbe Kulcsár Borbála. — Én is veszek... én is ve. Szék... — mondták többen. Hatan, nyolcán is elhatározták. hogy egyforma ruhát vesznek annak örömére, hogy leszállították az árakat. Aztán arról beszélgettek, mit is jelent számukra az árleszállítás. — Mintha csak tudták volna az ország vezetői, hogy nekem segítségre van szükségem — mondta Halas Erzsi. Vagy dologba fogott: házat épít. Kém egyszer panaszkodott eddig, hogy a házépítés mellett bizony nem lelik neki drága ruhára. — Most már vehetsz ruhát is — nyugtatta meg Halast Zselle Erzsi. ö már azt is kiszámolta, hogy a kartonruha vásárlásánál az új árral mennyi pénzt takarít meg. — Tudjátok? A ruha régi árából most ruhám is lesz. meg a nagyobbik fiamnak pont egy ingre lelik. (Zselle Erzsinek szép két fia van. ő a nevelőjük, a családfenntartó; férjét elveszítette s most leánykori nevét viseli.) ■— Te meg egy ünneplő fejkendőt vehetsz a ruha mellé — fordult Hajtó Etelkához. Minden asszony, minden lány, egyszóval a brigád minden tagja számolgatott és egyhamar talált helyet az árleszállításból eredő haszonnak. — Mondjátok asszonyok, lányok ■— folytatta tovább a beszélgetést 7,solle Erzsi. — Él tudnátok-e költeni meg vagy 200—300 forintot? Harsány nevelés zúdult Zselle felé. — Hogy el tudnánk .. f Talán adni akarszf — Keked olyan sok van? — indult meg Zselle felé a kérdések özöne. — Ha adsz, én a fiamnak egy szép nagykabátot vessek — vetette közbe az egyik asszony. — Én egy pór szép egészcipői akarok venni, ünneplőt — folytatta tovább fontoskodó beszédét Zselle. — De persze, nekem sincs pénzem! ■Jóízű nevetés fogadta szarait s a bizalmi maga is mosolygott. — De lesz! — folytatta.—. És lesz nektek is. ha akarjátok! Néma csend lett. csak távolról szűrődött arra a vonatok füttye a reggeli friss levegőben. — Tegnap este számolgattam — folytatta Zselle.— Ha 10 nappal korábban teljesiijiik a harmadik negyedévi tervünket, 200—300 forinttal többet keresünk! Zselle szavai megdobogtatták az asszonyok, lányok szivét. Már volt, aki azon törte a fejét, hogy másképp kell elosztani a keresetet, más. képp kell készíteni a vásárlási tervet, hogy megfelelő helyet teremtsenek a 300 forintnak is. — Mintha már kézhez is kapták volna De Zselle folytatta. — Közeleg a vasutasnap, meg alkotmányun!; ünnepe. -— Azt hiszem, tudjátok. hogy a felszabadulás előtt sohasem volt vasutasnap. Azt is tudjátok, hogy akkor nem becsültek bennünket, nőket. Most egyenlő munkáért annyi pénzt kapunk, mint a férfibrigádok tagjai . . . így beszélgetett Zselle Erzsi a. brigád tagjaival. >S a beszélgetést követően megszületett a női brigád fogadalma augusztus 20-ra és a vasutasnapra. Elhatározták, hogy júliusban S nappal, augusztusban ugyancsak három nappal, szeptemberben pedig négy nappal hamarabb teljesítik a havi tervet. Zselle Erzsi azonban jól tudta: csak akkor megy jól a munka, ha kedvvel dolgoznak a brigád tagjai, ha ő, mint szakszervezeti bizalmi, segítséget ad egyéni problémáik megoldásában is. Erről soha sem feledkezik meg Tavasszal történt például, hogy három asszonynak nem küldték el a családi-segélyt. Zselle elkérte tőlük az adataikat és Kisváráéra menet elintézte, hogy megkapják a segélyt. Egyszer arról panaszkod lak a brigád tagjai, hogy a szerszám nem jó. Jó szerszámokat kért az építésvezetőségtől. Másszor az egyik asszony azzal ment Zselle Erzsihez, hogy töri a lapátnyél a tenyerét. A lapát nyele kemény fa volt. Fűzfanyelet tétetett a lapátokba az építésvezetőség. Zselle kérésére. Egy másik alkalommal olyan munkát bíztak a brigádra, melyre nem futotta az erejükből. Vagonberakásra küldték őket. Zselle felkereste az építésvezetőt, — Kibírjátok 2S napig — utasította el az építésvezető a szak- szervezeti bizalmit. '/.seile nem hagyta annyiban Márta elvtárs. hozt ment, az üzemi bizottság elnökéhez. Márta elvtárs beszélt az építésvezetővel és nemsokára megfelelő munkára osztották be a női brigádot. A napokban azzal a kéréssel fordultak hozzá az asszonyok, hogy szeretnének egy órával hamarabb hazamenni a munkából. nl\&m tudunk vásárolni''. ,,Nem érkezek vacsorát főzni a családnak.” — Olyan érvekkel beszélnek ezek az asszonyok — gondolta Zselle —. hogy nem lehet figyelmen kívül. hagyni azokat. A;' otthonhagyott munka nyugtalanítja az asszonyokat. Azért megy I óra felé olyan vontatottan a munka, mert már mindenki gondolatban a vacsorát készíti, vagy éppen azon gondolkozik, nyitvatalúlja-e az üzletet, amikorra községébe, falujába ér munka után. — Inkább korábban kezdjük a munkát és szombaton is kitöltjük as egész napot — mondták az asz. szonyok. Zselle megbeszélte a dolgot az építésvezetőséggel., Munkájuk megengedte, hogy megvalósítsák az asszonyok javaslatát. így most már fél héttől délután 3 óráig dolgoznak Zselle ügy gondoskodik a hozzá beosztottakról, mint egy édesanya gyermekeiről. Úgyis szólítják a brigád tagjai néha tréfásan, de szívből jövő szeretettel, hogy „Zselle anyánk” ... Hallgatnak szavára. Szeretik szakszervezeti bizalmijukat. Persze, Zselle a hibákat sem nézi el. Megpirongatja a fegyelmezetleneket, az időfecsér.löket, vagy ha észre veszi, hogy valamelyik magatartása összeegyeztethetetlen a be- csUletés, erkölcsös munkásviselkedés- sei. Eoycf/y pirongatás persze nein jár magában. Mindég azt is elmondja Zselle# miért a pironga- tás. Tanácsokat is ad egy.epy ilyen alkalomkor a hibák kijavítására. * JL női brigád. — Zselle bizalmi gyermekei’’ — állja szavát. Júniusban 110 százalékos volt az átlaguk, júiius első dekád jóban 11\ százalékot értek cl. Az első dekád után kis röpgyülés-félét alakított Zselle. — Ha így haladunk, nem sikerül a számításunk. Azt hiszem, azt is tudjátok: ahhoz. hogy több ruha, élelem legyen az üzletekben, ne, künk is növelni kell teljesítményünket. Ha gyorsabban építjük a vas- úti vágányt, meggyorsítjuk a for galinat. As üzemekbe hamrabb el- jut a? vasérc, a nyersanyag, gyorl sabban megy ott a munka. Párperces beszélgetés után a. munkaszervezésre tértek át. Elhatározták, hogy minden munka kezdeténél megkeresik azt a beosztást, ahogy a legkönnyebb. legkedvezőbb, leghaladósabb a munka,, — Fogjátok rövidebbre a lapátnyelet — javasolta egy asszony. Többen pedig arról kezdtek beszélni, hogy egyszerre nem szabad sok földet venni a lapátra. Kevesebbet és szaporábban. Majdnem, mindenki tudott jó tapasztalatot mondani. Meg ig látszott a munkában a tapasztalatok kicserélésének eredménye. Július második dekádjában 120, a harmadik dekádban pedig már 139 százalékos átlagteljesítményt ért el a brigád. A havi tervet S nap helyett lj.3 nappal rövi debb idő alatt teljesítették. Van is öröm most a brigádban. Meglesz a 300 forint, ha nem több. örül is, büszke is Zselle Erzsi a hires brigádra, mert azóta már a brigád, lói és a 139 százalékról beszélnek egész Záhonyban. Zselle Erzsinek most új terve van. Már meg is beszélte a brigád legjobb dolgozóival. Ha megkapják az egyenruhát, a szép sötétkék szoknyát és hozzá a, sötétkék- fehérpettyes blúzt, egy szép napon együtt megy majd a brigád Hajdúszoboszlóra. hogy ott a. gyógyfürdőben pihenhessék ki a heti munka fáradságait. KOLOZSI DEZSŐ. Rádióműsor SZOMBAT. AUCUSZTUS 8. KOiSbL'J H-KÁDIÓ. 5.00: Falurádió. 5-50: Hírek. Lapszemle. 5.45: Köny- nyü: zenég műsor. 5.50: Reggeli torna. 5 00: Levelezőink .ielentik. 6.10: Ze- nekári hanavei?sny. 6-45: A Szabad Nép mai vezércikke. 7.00: Szórakoztató zene. 7.40: •Naptár 8-00:-Népi zenekari számok 11.50: Elbeszélés. 12.00: , Hírek. 12.10: Kerinsők. polkák. 12.50: Ooerettrészletek. 12.50: A Magyar Rádió diszpécserszolgálata. 13.30: Yirá. gozzék hazánk. 14.00: Időjárási elöntés. 14.15: Állami vállalatok hírei 14.20: Gyere pajtás katonának A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 14.40: Elbeszélés. 15.00: Könnyű zene. 15.15: Hírek szerbül. 15-50: Román népi muzsika; 16.00: Beszélő atlasz. 16.15: Kórus-számok. 16.50: Zenei előadás. 17.00: Hírek. 17.10: A* bukaresti VIT dalaiból. 17.55: Mi történt a külpolitikában? 18.00: Szív' küldi Lzívnek szívesen. 18.10: Szövetkezeti Híradó. 13.40 : . Hírek . németül. 19.00: Hangos L.jság. 19-30: Hírek. ezerből. 20.00: Hírek. 20.10: Könyv, muzsika, színház. 21.30: Bukarest hívja a világ ifjúságát. 22.00: Hírek 22.20: Zenés részletek a YIT sporté emcnyeiről. 22.40: A Magyar Rádió tánczenekma játszik. 24.00: Hírek. A nyíregyházi rádió műsora A magvaI' rádió nyíregyházi «tu diója mindennap 2 ízben sugároz egy- egy órás műsort Az első adás* regent fél nyolctól fél kilencig tart a 240-es hullámhosszon. A második adás este 3 órakor kezdődik és 9 órakor fejeződik be a 225.8 m-ee> középhullámon Szombat esti műsor: Igazolt Ó3 igazolatlan mulasztók a ?zabadságbokori építkezésen. — Hírek. — Mikrofonnal Tiszabezdéden. -— Sporthírek. — Tánczene. — Lapszemle A vasárnap reggeli műsor: Vasárnapi levél. — Szórakoztató zene. — Hírek. — Vasutasnap. — Zenei rejtvény. — Sporthírek. Apróhirdetések Útépítéshez alaprakókat. kubikusokat. segédmunkásokat alkalmaz a 6175. Szakipari Építő Vállalat. Nyíregyháza. Büdszentmihályi-út Szabadságbokori építkezés. 1. ajtó jobbra. Eladó egy gyermek sportkocsi. Di- mitrov-utca 5. 7 darab TO-ej használt beton kút- gyűi'ű eladó. Dózsa György-u. 39. Bontásból: ajtó. ablak és vályog eladó. Len in-tér 10. 4x5-ös szép torontáli szőnyeg eladó. S'«tói-út 52. Nagyobb ügyeimet a falusi mozikra! Szabolcs-Szatmárban is, mint szerte az országban, jelentősen hozzájárul a dolgozók kulturális színvonalának emeléséhez a mozihálózat állandó növekedése. — Népi államunk nagy gondot fordít arra, hogy mindenfelé eljusson a kulturális életnek fontos tartozéka, a mozgókép, a film. A mozik 1946 óta, de különösképp a fordulat éve óta elfoglalták mél- tó helyüket a felvilágosító, szórakoztatva nevelő munkában. Ez alatt az idő alatt elértük, hogy megyénk 140 községében van most már mozi. E községek többsége állandó, kisebbsége vándorvetítő szolgálatnak örül. Jelentős eredményeket, mondhatni rohamos számbeli fejlődést értünk el a filmszínházak létrehozása, a vetítőszolgálat terén. S éppen ebből fakad, hogy sokfelé lehet még hibákat tapasztalni. Nem kísértük eléggé figyelemmel eddig, hogy a meglévő filmszínházak kielégítik-e a falvak egyre növekvő kulturális igényeit. Sőt nem egyszer azt is figyelmen kívül hagytuk, hogy a mozik helyiségei nem felelnek meg a célnak, hibák vannak a mozik berendezése körül is. A mozilátogató dolgozók segítenek a Moziüzemi Vállalatnak, amikor a fogyatékosságokra felhívják a figyelmet. Nem egy levél érkezik hozzánk, amely elmondja, hogy több moziban rossz a hang, elmosódott a kép, nem élvezhető a játékfilm. Mi orvosoljuk a dolgozók panaszait, mint ahogy orvosoltuk a porcsalmai dolgozóknak a Néplapban közzétett panaszát is. S most, az új kormánypro- gramm megjelente után még inkább feladatunknak tartjuk, hogy minden lehetőséget megragadva, javítsuk tovább a filmszolgálatot, ezzel a falusi kulturális munkát. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy együttműködjünk a falusi pártszervezetekkel, tanácsokkal. Sokhelyütt nem ismerték még fel eléggé falusi elvtársaink a mozik jelentőségét. Nem látják eléggé, milyen fontos szerepet töltenek be a filmek a dolgozók nevelésénél, öntudatuk formálásánál. Nem értik még meg, hogy államunk a filmszínházak létesítésével éppen arról gondoskodik, hogy mielőbb megszűnjék a város és a falu közötti különbség. Éppen ebből fakadnak olyan sajnálatos hibák, hogy a falusi vezetők hátráltatják a mozik munkáját. A nyírbogán pártszervezet vezetőinek például az volt a véleményük, hogy a ..Kárhozottak összeesküvése'1 című, nagy tanulságokat tartalmazó szovjet filmet nem kell forgatni a község mozijában, mert úgysem nézi azt meg senki, „nincs ilyesmire idejük az embereknek“. Ahelyett, hogy a pártszervezet népnevelői maguk is felhívták volna a községbeli dolgozó parasztok figyel-, mét a filmre, felhasználták volna segítségképpen a mozit is a dolgozók neveléséhez. Kótajban pe- dig egyenesen ki akarják lakol- tatni a mozit, mert a községi tanács egyes bürokratái ,,keveslik“ a bért. amit a mozi az általuk rendelkezésre bocsátott helyiségért fizet. (Persze, ezt a bért illő- tékes központi szervek állapították meg.) — Ilyen esetek mellett általános hiba, hogy legtöbbször nem veszik figyelembe a községekben a mozikat, amikor megszabják egyes kulturális ren-. dezvények időpontját. El lehetne érni, hogy e kulturális rendezvények és a mozi műsora egyszer se szorítsa ki egymást, egyik se’ zavarja a másikat. Mindezek a hibák csökkentik mozilátogatók számát. Azonban tavaly mégis elérte már a mozi- látogatók száma megyénkben a kétmilliót. Azt mutatja ez a tény. hogy a hiányosságok ellenére Is szívesen mennek a dolgozók moziba, egyre nagyobbak kulturális igényeik. Elsőrendű kötelességünk tehát, hogy ezeket az igényeket kielégítsük. A falusi pártszervezetek és tanácsok fordítsanak sokkal több gondot arra, hogyan, milyen körülmények közt tanítja, neveli, serkenti a dolgozókat jobb munkára a film. KASZA JÁNOS, a Moziüzemi Vállalat mozi- csoportjának vezetője. Hogyan orossuk az édes csillagfürtöt ? SZ A BOLCS-SZATMARI NÉPLAP Felelős szerkesztő; Siklósi Norbert Felelő? kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa Györery-u. 5. Tel • 11-70. 11-71 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-utca 1. — Telefon: 30.00 Szabolcs-Szatmármcg vei Nyomdaipari Vállalat. Nviref.vháza Dózsa Gvörgy.utca 5 szám Felelős vezető: Szílásvi József Szórványosán megkezdődött megyénk igen fontos takarmánynövényének, a magratermelt édescsillag- fürtnek az aratása. A veszteségmentes aratás és begyűjtés elérése céljából néhány szaktanácsot adunk a szerződéses termelőknek. A koratavaszi száraz időjárás miatt egyenetlen volt a. csillag- fürt kelése, így most az érés sem egyszerre történik. Fontos most, hogy a korábban érő foltokat kiarassuk a még éretlen csillagfürt közül. A szerződésre termelt édes- csillagfürt fajta ugyan zárthü- velyü és teljes érés után sem nyíl. nak fel a hüvelyek, azonban a kasza érintésére könnyen letöredeznek — tehát a szeinveszteség csak előáll. A szakaszos aratás természetesen csak kézzel végezhető, olyképpen, hogy az érett növények hüvelyeit rövid szárral együt sarlóval levágjuk és zsákba, vagy ponyvával bélelt szekérbe gyűjtjük. Az így betakarított száraz hüvelytermést rakjuk azonnal boglyába és fedjük le vastagon szalmával, mert csak így tudjuk benne megőrizni azt a természetes nyirkosságot, amely szükséges ahhoz, hogy csépléskor ne legyen szemtörés. Helytelen az így betakarított csillagfürt hüvely- termését padláson vagy napon kiterítve tárolni, mert nagyon kiszárad és elkerülhetetlen lesz a szem- törés. A kaszával aratott másodérésü csillagfürtöt nem lehet azonnal behordani, mert sok benne a zöld gyom. Az ilyen csillagfürtöt hagy juk — az időjárástól függően — 2-3 napig renden fekve száradni. Ezután gyűjtsük fel kis villahegy. nyi csomókba, amelyeket egyszerre fel lehet emelni a szekérre. Nagyobb petrencékbe gyűjtés helytelen, mert szekérre rakáskor nagy lehet a hüvelyveszteség. Ueghelye- sebben járunk el akkor, ha a másodérésű csillagfürtöt is ugyanúgy, mint a koránérőt, hüvelyszedéssel aratjuk. Kétségtelen, hogy az ilyen; aratás több munkát igényel. Ez a, munkatöbblet azonban megtérül, amikor- kiküszöböljük a hüvely* veszteséget, másrészt pedig olcsóbbá tesszük a eséplést is,, mert .a szárnélküli gyommentes hüvely termés elcséplése lényegesen kevesebb üzemidővel végezhető el. A visszamaradt csillagfürtszáraf a gyommal együtt minden óvatos* Ság nélkül kaszálhatjuk takarmánynak. Esetleg zöldtrágyának ia ba lehet szántani. Az idén a cséplőgépek a csillag^ fürtöt előre megállapított helyej ken fogják csépelni, ezért az olyanJ termelő, aki nem rakodik közögí szérűre, kénytelen lesz még egyszer, felrakni az egész termést és .-aj cséplőgéphez szállítani. Ezért la előnyös a hüvelyszedéses aratás,1 mert így kisebb mennyiséget kell! szállítani a cséplőgéphez. Érdek* Iődjenek hát a csillagfürt termelők' a községi termelési felelősnél, hogy: hol lesznek cséplési helyek kijelölve a község területén és a ti hordják csillagfürt termésüket. Kormányzatunk egyik kedvezménye az is, hogy a múlt évivel szemben jelentősen csökkentette a csillagfürt cséplésének díját. Az elmúlt évi 36 forintos üzemóradíj helyett az idén termelőszövetkezeteknek 25 forintért, egyéni termelőknek pedig 2D forint üzemóra- díjért csépelnek a gépállomás gépei. Szeüke György Megyei Magtermeltető Vállalat csillagfürt előadója.
