Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-30 / 203. szám
$ N 11» L A P 195S AUGUSZTUS 30. VASÁRNAP A bírálat elfojtása, a dolgozók javaslatainak semmibevétele súlyos hibák okozója \z állami tartalékterületek rendezéséről A CS ÉPLÉST határidő előtt, augusztus 11-én fejezték be a ke- mecsei állami gazdaságban. A gazdaság kenyér- és takarmány- gabona beadási kötelezettségét a cséplőgép alól teljesítette. Ez így is van rendjén. Nemcsak az állami gazdaságok, hanem a termelő- szövetkezetek és az egyéni dolgozó parasztok is becsülettel teljesítették állam iránti kötelezettségüket. így érhettük el, hogy megyénk a begyűjtési versenyben az elsők között van. Ebben része van a kemecsei állami gazdaságnak is. Azonban mégsem mondható el, hogy minden a legnagyobb rendben van a gazdaságban. Különösen nagy hibák vannak a takarmánytermelés és az állattenyésztés terén. A tapasztalt dolgozók idejében figyelmeztették a vezetőket, hogy kezdjék már meg a 200 hold lucernás kaszálását. A vezetők ezt nem vették figyelembe. A 150 hold régi vetésű lucerna már el is virágzott, amikor megkezdték a kaszálását. Amikor lekaszálták, utána hosszú hetekig senki nem törődött a takarmánnyal. Már a második kaszálás is ránótt a renden és a kis kupacokban heverő első kaszálási! lucernára. Teljesen értéktelen állapotban hordták be a 150 hold lucerna első termését. Hasonlóan járt a második kaszá- )ású lucerna is. Már harmadszor is meg kellett volna kaszálni a lucernát, azonban a második kaszálás termését most hordják kazalba, teljesen tönkrement állapotban. Több. mint ezer mázsa lucerna ment veszendőbe a kétszeri kaszálásból. A harmadik kaszálás is értéktelen, mivel még étidéig nem vágták le. Pedig az időjárás olyan kedvező volt, hogy az idén négyszer-ötször meg lehetett volna kaszálni a kemecsei állami gazdaságban is a lucernát. A június 5-én lekaszált 15 hold zabot most hordják a földről a gazdaság központjába. A gondatlan kezelés miatt ezt is tönkretette az időjárás. Az első félévi tejbeadási kötelezettségét a gazdaság mindössze A múlt hetekben a mi községünkben is megnőtt a kulákok szarva. A beadás szabotálásával próbáltak kárt okozni népgazdaságunknak. Bartha László 25 holdas kulák majdnem 34 kiló tojással, 17.64 kiló baromfival, 635 liter tejjel, valamint júliusi vágómarha beadásával tartozik esedékes beadásából. Lengyel József 32 holdas kulák 41 kiló tojással, A cégénydányádi Szabadság lermelőcsoport tagjai lelkesen készülnek az őszi szántás-vetés munkájának elvégzésére. Vetésre Ítészen áll a búza- és az árpa- vetőmag is. cséplés után azonnal kitisztították. A fehérgyarmati gépállomás azonban nem iparko79 százalékban teljesítette. A borjúszaporulati tervet még ennél is szégyenteljesebben. 1951 január 1-től augusztus 31-ig 102 darab az elletési terv. Az elletés- nél nincs is hiba, de annál nagyobb a borjúnevelésnél. Az ezidő alatt született 124 darab borjúból csak 65 darabot neveltek fel. A KERTÉSZETBEN sincs minden rendjén. A gazdaság vezetősége eltűrte, hogy 10 hold hagymában már nyakig ért a gaz, amit két héttel ezelőtt kaszáltak le. Ez nem véletlen. A zöldségkertészetben Pál Sándor 180 holdas kulák „gazdálkodik". A gazdaságban sok a panasz a bérezésnél. Például Farkas Ferenc az elmúlt hónapban nem kapta meg 10 napi fizetését. Amikor panaszt emelt az igazgatónál, az durván megfenyegette és azonnali elbocsátást emlegetett. Ezekért a hibákért a gazdaság vezetői, de elsősorban Kiss Sándor elvtárs, a gazdaság igazgatója felelős. Kiss elvtérs a dolgozókkal durván beszél, s azoknak bírálatát — ha néha-napján merik is bírálni — figyelembe sem veszi. A pártszervezet vezetősége sem merte eddig bírálni a gazdaságban fennálló hibákért és a munka szervezetlenségéből adódó sokezer forintnyi kárért. A GAZDASÁG oá rt szervezete is felelős ezekért a hibákért. — Csajbók elvtárs. a gazdaság pártszervezetének titkára csak e hó 25-én megtartott pártvezetőségi ülésen bírálta először az igazgatót. Eltűrte a pártszervezet azt is, hogy május óta egyetlen termelési értekezletet sem tartottak. Igaz, egyszer-ké***"^ felhívták erre az igazgató elvtárs figyelmét de Kiss elvtárs azt mondta: ..Most dolgozni kell és nem gyűlé- sezni.“ Ezzel el volt intézve minden. Arra is fel kellett volna hívni Kiss elvtárs figyelmét, hogy helytelenül fogadja a dolgozók javaslatait, bírálatait. A pártszervezet május havi taggyűlésén Gervai Miklós elvtárs, brigádvezető is felszólalt. Elmondta, hogy 10 kiló 15 deka baromfival, 457 liter tejjel és a júliusi 218 kiló vágómarhával és 218 kiló sertéssel adósa államunknak. A községi tanács a becsületes dolgozók segítségével leleplezte a két szabotáló kulákot, s megindítottuk ellenük a bűnvádi eljárást. Községünk dolgozói örömmel fogadták: az ellenség számítása nem sikerült, hogy a beadás szabotádik ennyire. A csoport tagjai már két hete kérik a gépállomást, adjon nekik traktort és mégis, a mai napig nem küldtek egy gépet sem. A termelőcsoport tagjai iparkodnak a vetéssel, mert jövőre még többet akarnak osztani egya kukoricakapálás idején Szabó Istvánt és Bacsó Bertalant, a gazdaság két dolgozóját ekekapázás- ra osztotta be. Másnap reggel, amikor munkába indultak, Kiss elvtárs Szabó Istvánt más munkára osztotta be, de erről nem szólt sem neki, sem Bacsónak, így aztán Bacsó Bertalan egész délelőtt várt Szabóra, mert nem volt. aki tartsa az ekekapát. Kiss elvtárs ezt a bírálatot is durván fogadta. Aratás alatt is megtörtént. hogy egy nap Kiss elvtárs a brigádvezetők tudta nélkül két- szer-háromszor is egyik üzemegységből a másikba küldözgette a munkásokat, ami sokszor háromnégy óra kiesést jelentett. A gazdaságban az aratás, több. mint három hétig tartott. A késedelmes munka miatt nagy volt a szemveszteség. Amikor ezért a helytelen irányításért egyes dolgozók szót emeltek. Kiss elvtárs úgy válaszolt: ,.Ha nem tetszik, vegyenek fel jegyzőkönyvet és jelentsenek fel." A gazdaságban az eddigi rossz munkaszervezésen sürgősen változtatni kell. Itt van az őszi vetés ideje és még alig néhány holdat készítettek elő vetésre. Pedig a szöszös keverék tarlóját, a borsóföldet már mind elő lehetett volna készíteni vetés alá. hogy megfelelő ülepedett talajba korán vethessenek. Kiss elvtársnak nemcsak a munkát kell jobban megszervezni. Elsősorban a dolgozókkal való eddigi tűrhetetlen magatartásán kell változtatni. — Nagv feladat vár a pártszervezetre is. Mutasson rá a pártszervezet Kiss elvtárs legkisebb hibájára is és adjon az eddiginél sokkal nagyobb segítséget a dolgozók és a vezetők közötti helyes viszony kialakításához, a bírálat és önbírálaí gyors fejlődéséhez. A gazdaság felettes szerve pedig állapítsa meg, hogy kiket terhel felelősség a gazdaságban történt súlyos mulasztásokért és a kár okozóit vonják felelősségre. NAGY TIBOR lásával ártsanak. Mi, a tanács dolgozói is felelősek vagyunk azért, hogy csak most lepleztük le őket, s nem előbb, a félév letelte után. Rákosi elvtárs beszéde azonban utat mutatott, hogy ne tűrjük el a kulákok mesterkedéseit, leleplezzük a beadást szabotáló kulákokat. (Kálmánczhey Elek vb. titkár, Oros.) egy munkaegységre, mint az idén. Pedig az idén ugyancsak szépen osztottak: 8.70 kiló jutott egy munkegységre búzából, árpából pedig 1.5 kiló. Kurucz Bernét feleségével együtt 38 mázsa búzát és 680 kiló árpát vitt haza. (MT sajtócsoport) A kormányprogramm megvalósulását jelenti, a nagyobb termés biztosítását teszi lehetővé a földművelésügyi miniszter augusztus 20-án megjelent rendelete, amely az állami tartalékterületek hasznosítását szabályozza. Az állami tartalékterületek hasznosítása kétféleképpen történik: haszonbérbe-vétel és tulaj- donbaadás útján. A miniszteri rendelet lehetővé teszi, hogy a tcrmelőszövetkezc- lek, egyénileg gazdálkodó parasztok, valamint egyéb, földdel nem rendelkező dolgozók állami tartalékterületet műveljenek meg haszonbérlet útján. A tartalékföldek használatbavétele nagy előnyöket jelent a termelőszövetkezetek számára. A termelőszövetkezetek az átvett állami tartaléktőid után sem földadót, sem pedig haszonbért nem fizetnek. A termelőszövetkezetek szétszórt földjeiket kicserélhetik összefüggő állami tartalékterületekkel. A termelőszövetkezetek azt a szándékukat, hogy állami tartalékterületet kívánnak használatbaven- ni és azt, hogy szétszórt földjeiket ki akarják cserélni összefüggő állami tartalékterületekkel, szeptember 10-ig jelentsék be a községi tanács végrehajtó bizottságánál. A tanács az igényelt tartalékterületet a termelőszövetkezet részére jegyzőkönyvileg adja át. A haszonbérlet időtartama öt évig terjedhet. Ez nagy előnyt jelent a haszonbérlő számára, mert hosszú időn át biztosítja a föld zavartalan használatát, lehetővé teszi a föld gondos megművelését, így nagyobb jövedelmet biztosít. A haszonbér összege évente a bérbevett föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után 5 forint, amelyet a gazdasági év végén, július 1 és október 1 között kell megfizetni. A haszonbérelt tartalékterület után földadót nem kell fizetni, a beadás szempontjából pedig a haszonbérelt tartalékföldet nem szabad a bérlő saját földjéhez hozzászámítani. A földdel nem rendelkező dolgozók veteményes kert céljára állami tartalék-területet haszonbérelhetnek. A veteményes kerteket a községi tanács jelöli ki a község belsőségében, valamint a belsőséghez közelfekvő tartalékingatlanokból. A veteményes kert céljára bérbevett tartalékterület évi haszonbére a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után 10 forint. Az ilyen földek után ter- ménybeadási kötelezettség nincs, egyéb beadási kötelezettség pedig ugyanannyi, mint a háztáji földek után. Az ipari munkások és más dolgozók a veteményes kert céljára bérelt tartalékterületen megtermelhetik háztartásuk ösz- szes zöldségszükségletét, burgonyát, baromfitartáshoz, disznó- hizlaláshoz szükséges kukoricát és más veteményeket. Az egyénileg gazdálkodó parasztok azt a szándékukat. hogv állami tartalékterületet akarnak haszonbérbevenni, szeptember hó 25-ig jelentsék be a községi tanács végrehajtó bizottságánál. A községi tanács végrehajtó bizottsága a bérlővel haszonbérleti szerződést köt, a bérlőnek a bérbevett földet a helyszínen birtokba adja. A tartalékterületek hasznosításának másik módja a tu- lajdonbaadás. Az a volt földtulajdonos, aki földjét az 1951 augusztus hó 1. után az állam részére felajánlotta, vagy földjét elhagyta, vagy akinek földjét csereingatlan juttatása nélkül igénybevették, visszaigényelheti földjét azokból az állami tartalékingatlanokból, amelyek nem estek a tagosítások soA biri-i Táncsics vetkezet tagjai holdankint 11 mázsa búzát termeltek. Jutott is bőven a tagok munkaegységeire. — Egy-egy munkaegységre 5.5 kiló terményt osztottak szét. Donka András egyedül dolgozott családjából, s 420 munkaegységére 23 mázsa terményt vitt haza. Id. Kévés József családjával 900 munkaegységet szerzett, amire 49.50 mázsa terményt kaptak Elmondta, hogy amig egyéni gazda volt, sohasem volt ennyi termény a házában. Amikor mindent rendezett, nem maradt több 17 mázsánál, pedig 11 holdon gazdálkodott. Ebbel 9 tagú családjának még a kenyérnekvaló sem volt meg. Most pedig, ha meghagy 25 mázsát, majdnem ugyanennyit vihet szabadpiacra, amiből felruházhatja családját. Gyümölcsösük is szépen jövedelmez. 500 mázsa almát várnak. — 35 hold kukoricájukon is gyönyörű termés ígérkezik. Jövedelmüket megnövelte még a nyár folyamán kapott több kedvezmény is. 394 kiló napraforgóval, 5096 kiló burgonyával. 46 kiló babbal, 97 kiló sertéssel. 181 kiló marhával. 797 liter tejjel, 32 kiló baromfival gazdagodtak a 10 százalékos beadási kedvezményből. A gépállomással szembeni tartozásukból is elengedtek 3460 forintot és 13 mázsa tengerit. Azzal, hogy a gépállomás 84 forint helyett 64 forintéit, vagy 42 búzakiló helyett 32 bűzakilo- grammnak megfelelő terményért fog egy holdat szántani, a 387 holdnál 7740 forintot takarít meg a tsz. A tagok jövedelme sokkal magasabb, mint az egyénieké. — Kas Ferenc 11 holdon gazdálkodik, s 31 mázsa 53 kiló kenyér- gabonája termett. Ebből beadott 12 mázsa 22 kilót, a cséplőrész 3 mázsa 50 kiló, vetőmag 4 mázsa 50 kiló, úgy. hogy ezenkívül 11 mázsa 31 kiló maradt. A tagok nem is cserélnének akármilyen egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszttal! Most látják igazán, hogy felemelkedésük egyetlen járható útja a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Bállá Sándor, Biri. A biri-i Táncsics tsz. tagjainak jövedelme jóval magasabb, mint az egyénieké termelőszöII fehérgyarmati gépállomás ne hátra isssa az őszi munkát a cégénydányádi Iszcs-ben Leleplezzük a beadást szabotáló kulákokat rán táblába, és amelyek nincsenek termelőszövetkezetek és állami gazdaságok használatában, végül amelyekre sem termelőszövetkezetek, sem állami gazdaság nem tartanak igényt. A visszaigénylést annál a községi tanácsnál kell akár szóban, akár írásban bejelenteni, amelynek területén a volt tulajdonos földjét visz- szakéri. Ugyanis a tulajdonos nemcsak abban a községben kérheti vissza földjét, ahol a földje volt, hanem Budapest kivételével bármely más községben, ahol állami tartalékterület van. A földvisszaadásról a községi tanács jegyzőkönyvet készít, amelynek alapján a telekkönyv a tulajdonjogot a visszaigénylő tulajdonos javára bekebelezi. Az állami tartalékterületet átvevő termelőszövetkezetek és azok az egyéni dolgozó parasztok, akik állami tartalékterületet akár haszonbérbe, akár tulajdonba vettek, vetömagköl- csönt kaphatnak. A termelőszövetkezetek, egyéni dolgozó parasztok rozsvetőmagot szeptember 20-ig, búzavetőmagot október 10-ig igényelhetnek. A termelőszövetkezetek a járási tanács mezőgazdasági osztályánál, az egyénileg dolgozó parasztok a községi tanácsnál jelentsék be vetőmagkölcsön-igényüket. Az igényléseket a községi és járási tanácsok bírálják felül és intézkednek aziránt, hogy a kölcsön- ben részesülők a vetőmagot legkésőbb 15 nappal a vetési határidő lejárta előtt a földművesszövetkezet, vagy terményforgalmi vállalat legközelebbi raktárából megkaphassák. A vetőmagköl- csönt az 1954. évi termésből közvetlenül a cséplés után kell visz- szafizetni, ötszázalékos súlytöbblettel. A vetőmagkölcsönben részesülőket semmiféle egyéb költség nem terheli. Azok a dolgozó parasztok, akik tartaléktőidet tulajdonba. vagy haszonbérbe kapnak, termelési hitelben részesülhetnek. A haszonbérbevett, illetőleg tulajdonul visszakapott tartalékterület minden kát. holdja után 500 forint termelési hitel igényelhető. A termelési hitelből a gépállomások munkadíját lehet kifizetni, ezen kívül a földművesszövetkezet boltjában eke, borona, ekekapa, tarlókapa, kézi eszközök vásárolhatók. A termelési hitelt a községi tanácsnál kell igényelni. A községi tanács a hiteligény- lést továbbítja a járási tanács mezőgazdasági osztályához, a mezőgazdasági osztály pedig gondoskodik arról, hogy az igénylő a vásárlásra jogosító utalványt kötelezvény ellenében megkapja. A kötelezvényt a hiteligénylőnek alá kell írnia. A termelési hitelt a felvételtől számítóit 2 éven belül kell visz- szafizetni, évi 7 százalékos kamattal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják. hogy az állami tartalékterületek megművelése növelte a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdálkodók jövedelmét. Megyénk területén máris több termelőszövetkezet és egyéni gazdálkodó jelentette be igényét állami tartalékterületre. Tartalék- területet igényeltek Nyírtéten és a nyíregyházi járás több községében is. Az igénylők száma napról napra nő. Termelőszövetkezeteink és az egyéni gazdálkodók tudják, hogy a tartalékföldek megművelése a dolgozók életszínvonalának emelését, a falu népeinek érdekét szolgálja. Termelőszövetkezetek. egyéni gazdálkodók! Műveljetek meg minden talpatatnvi állami tartalékterületet, mert ezzel elősegítitek a kormányprogramm megvalósítását. TAKÁCS DÁNIEL. földbirtok rend. csop. előadó.
