Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-30 / 203. szám
4 3953 AUGUSZTUS 30, VASÁRNAP *\ NYÍRBÁTORI JÁRÁS HÍRADÓJA Újult erővel tovább a szövetkezeti úton Hétfőn este a nyírbátori' Lenin termelőszövetkezet tagjai összegyűltek, hogy meghallgassák sző. vetkezetnie küldötteit, akik aznap tértek haza Budapestről. Nagy figyelemmel hallgatták a tagok, amikor az elnök, Bernién József elv. társ felolvasta Hegedűs András földművelésügyi miniszter levelét. „örömmel vettem a szövetkezet tagjainak írásos kérését arról, hogy tekintsem semmisnek az előzőleg beadott levelüket, amelyben a szövetkezetük feloszlatásának, engedélyezését kérték. A termelőszövetkezet kérésének eleget teszek. A kérvényt érvény, teltnítem és visszaadom. Tudomá- sül veszem, hogy a szövetkezet a.z alapszabály szerint tovább dolgozik. Pártunk és kormányunk politikájának megfelelően a minisztérium és az alárendelt szervek minden támogatást megadnak a termelőszövetkezetnek ahhoz, hogy az eddiginél nagyobb sikereket érjen el, több jövedelmet biztosítson tagjainak. Budapest, 1953. évi augsztus hó 22-én HEGEDŰS ANDRÁS miniszter.” örömmel fogadták a levelet a termelőszövetkezet tagjai és még azon az este megbeszélték hogyan folytatják tovább a munkát, hogyan viszik győzelemre az őszi betakarítás nagy munkáját, hogyan fejezik be idejében az őszi kalászosok vetését. — Ha korán vetünk, többet arathatunk — fejezte ki valamennyiük gondolatát Demjéu elvtárs. Hudák Mihály növénytermelési brigádvezető nagyon szófián ember. A gyűlésen azonban egyszerre megeredt a szava. — Arra kérem brigádom minden tagját, mutassuk meg, hogy nem leszünk utolsók a betakarításban és a vetésben. Holnap reggel mindannyian munkához látunk. így fogadkoztak a termelőszövetkezet többi tagjai is. Jövőre többet akarnak termelni, nagyobb termés, átlagot akarnak elérni, több termést betakarítani, többet osztani egy-egy munkaegységre, mint az idén. Másnap hajnalban Hudák Mihály brigádjából senki nem hiányzott. Ki kaszált, ki trágyát hordott. A cukorrépa gazoló kapálását is tovább folytatták. A brigád 18 szekere hordta a trágyát. Minden szekérhez nem jutott férfi. Odaálltak a nők 1®. Kóródi Istvánná, Lőrincz Ilona DISZ-fiatal, Éles Erzsébet DISZ-fiatal és még sokan mások hordták a trágyát. De nem csak a Hudák Mihály brigádja, hanem a termelőszövetkezet minden tagja jókedvvel végezte a munkát. A termelőszövetkezet vezetősége beszélt a gépállomás vezetőségével. Traktor-szántáshoz fogtak. A korábban felszántott földeken hétfőn kezdik a rozs vetését. A termelőszövetkezet tagjai javaslatára 100 hold rozszsal és 10 hold búzával többet vetnek az idén, mint tavaly, hogy még több kenyérgabona jusson a tagoknak. A dohánytöréssel előre láthatólag a jövőhéten végeznek. A dohányföldbe is őszit vetnek majd. Hozzáfogtak a vetőmag tisztításához Is. A hétfői értekezleten megbeszélték a betakarítás munkáját is. Minden brigád saját területén végzi el a betakarítás munkáját. Minden tag arról a földről töri a ku koricát szedi a burgonyát, melyet egész évben kezelt, ápolt. így válik lehetővé a gyors betakarítás, a vetés gyors, idejében való befejezése és a tagok jutalmazása a magasabb terméseredmények után. Az új agrotechnika meghozta az eredményt A nyírvasvári Kossuth termelőszövetkezet még alig másféléves múltra tekint vissza. Egy és fél év nem sok idő, de elég volt ahhoz, hogy meggyőződjenek a termelő- szövetkezet tagjai a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, az agrotechnika alkalmazásának jelentőségéről. Tavaly nyáron már termelőszövetkezetben végezték az aratást, de még egyénileg, kis parcellákba vetett földekről takarították be a kalászosokat. Az elmúlt őszön ugyanannyi területet vetett be a Kossuth termelőszövetkezet, mint azelőtt, amíg tagjai egyénileg gazdálkodtak. Most azonban közösen végezték a vetés munkáját, táblákat jelöltek ki és műtrágyát is alkalmaztak. Huszti József brigád vezető már korábban is kísérletezett a műtrágya használatával. A tavasz- szal merész ötlete támadt. Oda vetettek árpát, ahol eddig még senki sem vetett. „Nem terem az ott meg! Kár a munkáért!“ — kételkedtek néhányat! az árpatermés sikerében. Huszti József brigádjával jól előkészítette a talajt. — Holdankint 1 mázsa szuperfoszfátot szántottak a talajba. Korán vetették az árpát, még hozzá ke- resztsorosan. Csodájára jártak az árpatáblának. Holdankint 13 mázsa 80 kilót fizetett. Műtrágyát használtak az őszi kalászosok alá is. Tavasszal pétisóval fejtrágyáztak. A 45 hold búzatáblán és a 137 hold rozstáblán, vagyis ugyanannyi területen, mint tavaly, míg egyénileg művelték a földet, az idén 401 mázsa kenyérgabonával termett több. Jut is szépen a szorgalmasan dolgozó családoknak. Egy-egy munkaegységre 4 kiló kenyér- gabonát és 45 deka árpát osztottak. Persze, még lesz egyszer osztás, mert a kenyérgabona 20 százalékát tartalékolták későbbre. Fiimák Vilmos például harmadma- gaval dolgozott a termelőszövetkezetben. 750 munkaegység után egyelőre több, mint 30 mázsa kenyérgabonát vitt haza. Simics Sándor családja egyévi szorgalmas munka után csak kenyérgabonából körülbelül 50 mázsát kap. Lesz kenyér bőven Juha Györgyöknek is és valamennyi becsületesen dolgozó termelőszövetkezeti tagnak. Jövőre még szebb eredményeket akarnak elérni. Ezért határozták el, hogy korán, jól előkészített talajba vetik az őszi kalászosok magját. Mint ahogy mondják, a föld sohasem árulja el, mire képes. Úgy fizet, ahogyan kezelik, ha mindent megad az ember a földnek és alkalmazza az agrotechnika vívmányait, bőségesen és egyre bőségesebben fizet a föld. Ä kupeckedő elnök kizárása óta megjavult a munka az aporligeti tszcs-ben Az aporligeti Szabadság termelőszövetkezeti csoport tagjai már hosszú idő óta csak arról tudtak, ami munka közben történt kint a földeken. Mándoki Gyula, a csoport elnöke, soha nem számolt be a tagságnak, a csoport ügyeiben egymaga döntött, mellyel durván megsértette a szövetkezeti demokráciát. Még a vezetőséggel sem tudatott semmit. Ha az intézőbizottság ülést tartott, alig lehetett rávenni, hogy vegyen részt az intézőbizottság ülésén. Az elnöki tisztség mellett saját maga látta el a pénztárosi, a magtáros és könyvelő feladatát is. Nem azért, hogy nem lett volna, aki ellássa c teendőket, hanem azért, mert így jobban tudott a saját zsebére dolgozni. Ezért tűnt el a csoportból 60 méter molinó-anyag, amit a dohánypalánta neveléséhez kaptak, ezért veszett el a csoport tulajdonát képező épületcserép egyrésze, mert az ő kezén forgott. Ezért fogyott állandóan az elmúlt télen a csoport burgonyája. Nagy Imre elvtárs parlamenti beszéde után Mándoki Gyula megmutatta igazi arcát. A csoport feloszlatását kérő levél aláírásgyűjtését ő végezte. Most újra felébredt benne a „kupec“-vér. A faluban mindenki arról ismeri legjobban, hogy havonkint vagy ennél is rövidebb időn belül adta- vette a jószágokat, búsás hasznot húzva utána. Az így „szerzett“ pénzből tartotta családját. A munkából igen keveset vette ki részét. Tavaly ősszel — megtévesztve a csoport tagjait — meg- válas^titta ma^át elnöknek. Azonban itt sem hagyta abba régi ..mesterségét“. Két-három darab szarvasmarhát tartott, amit a csoport takarmányából nevelt és tartott el. Mint csoportclnök, újra cserélgetni kezdte jószágait. A vásárra mindig a csoport fizetett rá, mert az újonnan vásárolt teheneket is a csoport takarmányán javította fel, míg újra el nem adta. Mándoki Gyula a virágzó termelőcsoport ellen tört, el akarta venni a csoport tagjainak kedvét a szőve4’ ' gazdálkodástól, ahol már az első évben is igen szép eredményt értek el. Csak terményből 6 kiló 40 dekát osztottak minden munkaegységre. Harcsa Sándor eddig 400 munkaegységet dolgozott, melyre terményből 25 mázsa 60 kilót vitt haza családjának. De hol van még a többi tcrmcnyfélescg? Meg a pénzbeli részesedés! Az eddig megjelent kormányhatározatok Aporligeten is jelentősen segítik a csoporttagok őiy.szhivonalíRak állandó emelkedését. Mándoki Gyulát a csoport tagsága nem fogadta el tovább vezetőjének, de még a csoportban sem tűrték meg tovább. A szövetkezet ellen törő Mándo- kit kizárták soraik közül. — Most már vidámabban folyik a munka. Gyorsan törik a dohányt, szedik a burgonyát, hordják a trágyát, szántják a csillagfürt tarlóját, hogy idejében földbe tegyék a kenyér magját. Nincs már köztük a kiskirályoskodó elnök. A csoport valamennyi tagja azon igyekszik, hogy az őszi betakarítást és az ősziek vetését minél előbb elvégezze, hogy biztos alapokra helyezzék jövő évi gazdag termésüket, boldogabb életüket. Faliujsűgsxemle Az encsencsi gépállomás pártszervezetének sajtójából A cséplési munkálatokat befejeztük, termelőszövetkezeteink betakarították multévi munkájuk gyümölcsét. Legfőbb feladatunk most segítséget nyújtani termelőszövetkezeteinknek a helyes és reális terv készítéséhez. Tudjuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás elengedhetetlen kelléke a jó tervkészítés,-ez képezi alapját egész évi munkájuknak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy termelőcsoportjaink a tervkészítésnél nem jártak el kellő körültekintéssel és gondossággal s ebben részes gépállomásunk is. Ezeket a hibákat ki kell küszöbölni s a jövő évre a termelőszövetkezet munkaerejéhez arányos és reális tervet kell készíteni. Nekünk, gépállomást dolgozóknak, ezért segítséget kell nyújtanunk a termelőcsopoi toknak, a gépállomásunk 66 erőgépét a termelőcsoportok magasabb terméshozamának szolgálatába kell állítani, a fejlett, agrotechnika alkalmazásával az elérhető legmagasabb termésátlagra kell törekednünk. Termelőszövetkezeteink vegyenek példát a nyírbátori Lenin termelőszövetkezetről, ahol 750 hold őszi vetésterületből 80 százalékot gépi erővel művelnek meg. Igen nagy súlyt kell fektetnünk a korai mélyszántásokra, az elő- hántós ekék használatára, mert ezek mind a magasabb termés eredmény elérését szolgálják. Nekünk, gépállomásí dolgozóknak, termelőszövetkezeteink megszilárdítása érdekében igen komoly munkát kell végezni. S arra is vigyázni kell, hogy termelőszövetkezeteinknél végzett munkánk mindenkor minőségi munka legyen. Minden traktorosnak kötelessége, hogy a reábízott munkát maradéktalanul és időben végezze el, nagy súlyt helyezve a gépek karbantartására. Tudjuk, hogy mindezeket csak megfelelő politikai munkával tudjuk elérni, ezért politikai felvilágosító munkánkat a termelő- csoport tagjai között sokkal nagyobb mértékben és nagyobb körültekintéssel, odaadással fogjuk végezni. Az állandó felvilágosító munka szükségszerűségét mutatja az a tény is, hogy Béres Sándor, a nyírbátori Lenin tsz. tagja, a felvilágosító munka nyomán látta be azt, hogy igen helytelen és meggondolatlan volt az az elhatározása, hogy letérjen a dolgozó parasztok számára egyetlen helyes útról, a nagyüzemi gazdálkodásról. Ez a példa gépállomásunk valamennyi dolgozóját arra kell. hogy kötelezze, hogy fáradságot nem ismerve, fokozza politikai felvilágosító munkáját, segítsen megértetni, dolgozó parasztságunk számára saját területén egyre szebb jelenét, ragyogó jövőjét csak a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja. TÁBORI MAGDOLNA, instruktor. Kezdte meg a nyírbátori Vörös Csillag tsz. pártszervezete az űi ohtaíási év előkészítését A pártoktatási év előkészítése mindig nagy feladatokat ró a pártszervezetekre. Csakis gondos, alapos előkészítő munka biztosítja az egész oktatási év eredményes, jó befejezését. Nem kis dolog a hallgatók gondos kiválogatása. Hosszú, szívós, türelmes és figyelmes munkát követel. Ezért időben kell megkezdeni ezt a munkát. Az oktatási bizottság jó munkát csak akkor végez, ha az a hallgató, akivel elbeszélgetett, úgy érzi: minden tisztázatlan kérdésre, amely problémát okozott neki, feleletet Kapott. Vagyis tisztább lett látóköre, nagyobb felelőséggel lát munkához, pártunk határozatának vérgehajtásához, nagyszerű kor- mányprogrammunk megvalósításához. A nyírbátori Vörös Csillag tsz. pártszervezete azonban súlyos hibát követett el az új oktatási év előkészítésében. Az oktatási bizottság csak papíron van meg. Eddig még egyetlen egyszer sem ült össze, illetve egyetlen egy hallgatóval sem beszélgettek el a bizottság tagjai. Ez súlyos hiba, hiszen már két-három hónappal ezelőtt meg kellett volna kezdenie az új oktatási cv előkészítésének nagy munkáját. A hibát súlyosbbítja az a tény, hogy Szabó Károly elvtárs, a tsz. pártszervezet titkára a termelőszövetkezet megerősítésének munkájára hivatkozva bizonytalan időre elhalasztotta a hallgatókkal való beszélgetések megkezdését. Szabó elvtársat erre az elhatározásra a következő ok késztette. Alig három héttel ezelőtt Szabó elvtárs a községi alapszervezet titkárával, Drabik Mihály clvtárssal s a propagandistákkal közös megbeszélést tartott. E megbeszélésen határozatot hoztak arra, hogy egy este lebonyolítják az új oktatási évben résztvevő hallgatókkal való beszélgetést, hiszen „csak“ 44 hallgatóról van szó. Ki is tűztek ezt az estét. Egy jó tágas szobát láttak cl lócákkal, mely 50—55 ember részére kényelmes ülést biztosított. Az este előkészítése jó volt. Azonban a hiba ott volt, hogy a hallgatók nem jelentek meg, annak ellenére, hogy Drabik elvtárs, a községi alapszervezet titkára is eljött. Este 11-ig vártak, de hiába. A hallgatók nagyrésze mégsem jött el. Ebbói pedig Szabó és Drabik elvtársak arra a következtetésre jutottak,— igen helytelenül — hogy a hallgatókkal való beszélgetéseket bizonytalan időre elhalasszák. Most pártszervezeteink legfőbb feladata, hogy helyesen értessék meg pártunk határozatát, a kormányprogrammot. Az oktatási bizottság egyik legdöntőbb feladata, hogy a beszélgetések során egyetlen nem egészen világos pont se legyen a hallgatók előtt, megvalósuló kormány- programmunkból. Az oktatási bizottságnak azért kell elbeszélgetni a hallgatókkal, hogy a hallgatók elmondják a tavalyi oktatási év tapasztalatait, elmondják jelenlegi munkahelyükön mutatkozó hiányosságokat, — e hiányosságok kijavításához segítséget kapjanak — feleletet kapjanak a kül- és belpolitikai események egyes tisztázatlan kérdéseire, megismerjék az idei oktatási év feladatait. Egyszóval, hogy az elbeszélgetések után sokkal harcosabban, tudatosabban harcoljon a hallgató kormányprograni- munk megvalósításáért. Éppen ezért sürgősen kezdje meg a nyírbátori Vörös Csillag pártszervezet oktatási bizottsága is ezt a munkát, mert csak akkor tudja biztosítani az idei oktatási év eredményes munkáját. A járási pártbizottság pedig szervezettebben, gyakrabban ellenőrizze területen az oktatási munka clöké- sikerét. A járási pártbizottság pedig szervezettebben, gyakrabban ellenőrizze területén az oktatási év előkészítését, s ellenőrzésen keresztül nyújtson nagyobb segítséget az alapszervezeteknek c nagy feladat sikeres megoldásában. S. .1 NÉPLAP
