Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

1052' Alt, „AS 2. VASÁRNAP NÉPLAP 7 A rakodó építői új munkahelyükön tegyenek sokkal többet a takarékosságért, mint eddig Minden munka után le lehet vonni a munka tanulságait. Ez előnyös mindenütt, mert a jó ta­pasztalatokat fel lehet használni a következő munkánál, az elkö­vetett hibákat könnyebben ki le­het javítani és az újabb hibákat könnyebben meg lehet előzni. Nagyon hasznos lenne ezért, ha a 61/2. .Építőipari Vállalat rako­dó-építkezésének vezetősége és dolgozói is levonnák a tanulságo­kat az eddig végzett munkából. A rakodó-építkezés takarékos- sági mozgalmáról legyen most szó. Az építkezés vezetősége nem kis büszkeséggel beszél a takaré­kosságban elért eredményekről. Az ácsok például gondosan ösz- szeszedtek minden fahulladékot és felhasználták az építkezésnél. Zsalutáblákat készítettek a hul­ladék-deszkából, melyeket 15—16- szor is felhasználtak a betonozás­nál. A takarékosságban a legszebb eredményeket a vasbetonszerelők érték el. Lackovszki Mihály mun­kavezető Rappai Lászlóval, a vas­betonszerelő brigád vezetőjével közösen tervet készítettek az anyagtakarékosságra. Lackovszki Mihály .előre megadta a vasszer­kezetek méreteit. A brigád tagjai így már jóelőre látták a feladato­kat. Az érkező beton-gömbvasa- kat szerbe-számba szedték és úgy szabdalták az anyagot, hogy ne legyen hulladék. Minden legki­sebb gömbvas-darabot felhasz­náltak, ha másnak nem, kengye­lek és tüskék készítésére. Az egész építkezés folya­mán mindössze 35 kilóra te­hető a fel nem használt selejtes gömbvas. Sokezer forint megta­karítást értek el a vasbetonszere­lők. Jutalmat is kaptak ezért. A kőművesek is kitettek ma­gukért. Minden törött téglát fel­használtak. Az építésvezetőség egy segédmunkást azzal bízott meg, hogy a szétszórt téglákat és más építőanyagokat összegyűjtse. A rakodó-építkezés vezetősége és dolgozói mindennek ellenére nem takarékoskodtak elég jól. Nem használtak ki minden lehe­tőséget. A takarékosság csak egy­oldalú v ” Megelégedtek például azzal, hogy minden darab téglát felhasználnak a kőművesek, de azért nem harcoltak, hogy minél kevesebb tégla érkezzen törötten a munkahelyre. Az érkező téglák­nak átlagosan 30 százaléka törött volt. Az Anyagellátó Vállalat dol­gozói nem vigyáztak a téglák ki­rakásánál. Különösen éjszakán- ltint csak úgy „leborogatták". Az építésvezetőségnek meg kellett volna keresni az Anyagellátó Vál­lalat vezetőségét és fel kellett volna hívni a figyelmüket a rossz munkára. A rakodó-építkezésnél nem tud­ták megvalósítani az egyenletes termelést sem. A rakodó-építke- kés befejezéshez közeledik. A be­befejező munkáknál általában ke­vesebb munkaerőre van szükség. A rakodó-építkezésnél pedig ép­pen most növelték meg a mun­kaerőt. Azért, mert az építkezés­sel elmaradtak; nem volt mit tenni, más. munkahelyekről kel­lett átcsoportosítani a munkaerőt. Ebből pedig az következett, hogy takarékosság helyett jóval meg­növekedett az építkezés önkölt­sége! A befejező „hajrát“ el lehetett volna kerülni! Az építkezés ve­zetősége az anyaghiányt hozza fel mentségül. Arra hivatkoznak, hogy nem volt elég zsaluanyag, nem volt elég cement. Valóban, hiány volt a cementben, a zsalu- anyagban. De a meglévő anyag észszerű felhasználásával el lehe­tett volna kerülni a káros „haj­rát". A raktár építésénél a pár­kány készítéséhez például az anyag 50 százaléka rendelkezésre állt. A zsalut el is készítették és úgy várták a cementet. Ha a ve­zetőség a meglévő cementet fel­használja, a zsaluanyag 50 száza­léka másfél hónappal hamarabb szabadul. Ez elősegítette volna más épületek betonozási munkáit. — Nem maradtak volna el az épít­kezés ütemével, nem lett volna szükség a munkaerő építkezés­végi növelésére! Az építésvezetőség vonja le a tanulságot a rakodó-építkezés munkáiból. A takarékossági mozgalmat az építkezés minden területére, az anyagtakarékosság mellett az idő­re, a pénzre és a munkaerőre is ki kell szélesíteni. Jobb ellenőr­zésre van szükség. Ha az építke­zés vezetősége gondosabban el­lenőrzi a munka minőségét, ak­kor a jövőben nem fordul elő olyan eset, mint a rakodó-építke­zésnél, hogy a megépített beton egv részét el kellien bontani. A rakodó-építkezés takaré­kossági mozgalmának tapaszta­latait felhasználva, a hibá­kat kijavítva, harcoljon az épí­tésvezetőség és az építés minden dolgozója az újabb munkahelyen a gvorsabb, olcsóbb, jobb érv'tke- zéséért! K. D. A Vasntasnap előtt Élenjárt vasutasaink kiváló eredményei a szállítási feladatok megoldásánál Egész népünk megbecsülése, sze­retető Övezi az élenjáró dolgozó­kat, a kiváló eredményeket elérő vasutasokat is. amellett szól az is,, hogy hazánkban esztendőről eszten­dőre megütjük a Vasutasnapot' Ez a megbecsülés vasutasainkat még jobb munkára serkenti a szállítási feladatok megoldásánál, a gyors és zökkenőmentes vasúti forgalom le­bonyolításánál. Jónéhány példa ■van erre. De csak néhányat most a forgalmi szolgálat területéről. Tóth, Sándor sztahanovista sáho_ nyi kocsimester például az első lett területén a szakma legjobbja- versenyben. 13 százalékkal túltcljcsí­tette kocsimozdítási tervét, s a tehervonatok 96 százalékát szava­tossági levéllel indította el- Kagy Miklós, rendelkező forgalmi szolgá­lattevő Záhonyban második tett te­rűidén a, szakma legjobbia-ver- senyben. Szolgálata során a teher­vonatok átlagos terhelési tervét 106 százalékra, a menetrendszerinti indítás tervét 101 százalékra tel­jesítette. Az'általa indított felver, vonaloknak ugyancsak 96 száza­léka szavatossági levéllel indult el. Különösképp kiemelkedett az állomdsvezetök közül Pásti István, a vaja-rohodí állomás vezetője, aki területén a szakma legjobbja lett. Állomásán a kocsitartóékodási ter­vet 191 százalékra, a kocsikihasz- nölási tervet 102 százalékra-, a ra­kodási idő tervét pedig 255 száza­lékra teljesítették. Ugyancsak a vaja-rohodi állomáson dolgozik Ta­lár János ifjúmunkás vasutas, kö­zépállomási forgalmi szolgálattevő. Tatár János a harmadik vasutas- napon kapta meg sztahanovista oklevelét. Most a szakma legjobbja lett területén. Az élenjáró vasutasok példája lelkesíti a Vasútasnapra . készülő dolgozóinkat. BREZINA JÓZSEF tudósító. AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Au alkotmányi munkaverseny élenjárói a nyíregyházi dohányfermentálóban Megérkeztek már az idei termésű dohány első szállítmányai a nyír­egyházi dohányfermentálóba, ahol teljes lendülettel folyik, a munka. Az alkotmányi munkaversenyben túlszárnyalják a normát az üzem munkúsnői. — Marin ka Jánosné (a képen elől, gépénél) a göngy. szer-részleg legjobbja. Teljesítmé­nye 131.8 százalék. Szaktudást és fürge ujjakat kí­ván meg a dohánylevelek váloga­tásának munkája. Mindkettő meg­van, Iszlai Oáboméndl. a fennen- tdlógydr sztahanovista, válogatónő­jénél' Iszlai Qábomé 116.1 száza­lékos leljcsilmenyei kezdte meg az idei, dohány megérkeztével a válo­gatási az alkotmányi, versenyben. Ezer meg ezer dohánylevelet fűz fel naponta, percek alatt telnek meg keze alatt illatos dohánylevél- csokrokkal a hosszú lécek, keze olyan szaporán jár, hogy mozdula­tai megörökítésénél nehéz dolgd van a fényképezőgépnek. Fekete Magda, füzönő n legelsők közt vah a maga szakmájában. Kormáját, mindig túlteljesíti. Legutóbbi telje­sítménye 1Ó3.8 százalék. A tiszalöki erőmű-építkezésnél a kordélyiuunka-részleg vezet az alkotmányi "-' - versenyben A tiszalöki erőmű építői nagy lelkesedéssel dolgoznak az augusz­tus huszadiki vállalások teljesíté­séért. Az alkotmányi verseny eredményei azt mutatják, hogy az építők tisztában vannak mun­kájuk jelentőségével, s legjobb tudásuk szerint dolgoznak tér- vünk e nagy alkotásán. Az alkotmányi versenyben je­lenleg a kordélymunka-részleg vezet. Ez a részleg most a meder­átvágás munkáját kapta felada­tul, az építkezés jelenleg legfon­tosabb munkáját. A kordélymun- kások teljesítményeik állandó nö­velésével elérték, hogy július hó­nap folyamán például 9.500 köb­méter földdel többet termeltek ki, mint amilyen mennyiséget a terv számukra előírt. Júliusi ter­vüket jóval túlteljesítették és az Alkotmány ünnepére tett felaján­lásukat már július 31-re valóra- váltották, kerek húsz nappal a vállalt határidő előtt. Most újabb felajánlást készítenek augusztus 20-ra. Az alkotmányi versenyben ki­tűnt az erőmű építői közül Koz­mái Károly lakatosbrigádja 129 százalékos teljesítményével, Az erőműépítkezés dicsőségtáblájára kerüllek az egyénileg elért ma­gas teljesítményekkel Molnár András és Kohári Péter motor­szerelők és Szakács József kőmű­ves. Molnár András és Kohári Péter 131, Szakács József pedig 148 százalékra teljesítette július havi tervét. Az erőmű-építkezés az egyes munkahelyek, részlegek jó ered­ményeiből folyóan július havi tervét 112.5 százalékra teljesítette az augusztus 20-i versenyben. — Mint értékeltük, az építkezés dolgozói július 31-ig 58.5 száza­lékra teljesítették az augusztus 20 tiszteletére tett felajánlásokat. Említésre méltó, hogy július hó­nap folyamán egyetlen könnyű baleset volt csupán; Ez is mutatja, hogy jelentősen megjavultak nálunk a munkavé­delmi intézkedések, fokozódott á dolgozókról való gondoskodás. A Keletmagyarnrszági Uzemélelmezési Vállalat miért hátráltatja a tiszaiaki erőmű építőinek munkáját? A tiszalöki erőmű építői nagy lelkesedéssel dolgoznak, az augusztus huszadiki vállalások teljesítésén. Valamennyien azt szeretnék, ha kiváló eredmé­nyeikért az élüzem-címet kapná meg az erőmű-építkezés. A kiváló eredményekhez azonban jó mun­ka kell, a jó munkához pedig, hogy a munkaidő minden percét kihasználják. Könnyen érthető ez a dolog, azonban a Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat illetéke­seivel nem sikerült még mindig megértetni. Ez a vállalat készíti el az ételt minden nap ebédre az építkezés dolgozói számára. Csak­hogy bizonyára hiba van az „üzemélelmezésieknér* a számta­ni ismeretek körül. Mert igen gyakran előfordul, hogy jónéhány dolgozónak nem jut ebéd. Július 28-án például valamennyi ebédre jövő dolgozónak volt ebédjegye (egy vendég sem volt!), tehát mindannyiukat számításba vette (vagy legalábbis számításba kel­lett vennie) a konyha. Mégis az történt, hogy több munkásnak éppen egy óra hosszat kellett vá­rakoznia, amíg a konyha — főz nekik ebédet, mivel a délre meg- főzöttből nem jutott. Kiszámítot­tuk: a konyha nemtörődömsége csak 28-án ezer forint kárt oko­zott az építkezésnek azzal, hogy több dolgozónak nem jutott ebéd és egy órát volt kénytelen vára­kozni. Sajnos, a 28-ihoz hasonló eset gyakran előfordul az élelmezési vállalatnál. Ideje lenne, ha fel­számolnák az efajta nemtörő­dömséget és nem hátráltatnák, hanem segítenék a dolgozók mun­káját. Labbancz László tudósító, tiszalöki erőmű-építkezés. Két romániai község beadási versenye A Magyar Autonóm Tarto­mányban Káposztásszentmikiós és Nyárádkarácsony nincs mesz- sze egymástól. Mindkét község­ben kollektív gazdaság, működik. A két kollektív gazdaság tagjai ugyanazon a napon láttak hozzá a kenyérgabona learatásához. Pethő Bálint, a káposztásszent- miklósi „Uj Élet“ kollektív gaz­daság elnöke az aratás megkez­désekor áttelefonált a szomszéd község kolektív gazdaságába:-— Ma megkezdtük az aratást!... — Mi is! — halatszott a válasz. Napról napra nagyobb lendüle­tet öltött az aratók munkaverse­nye mindkét kollektív gazdaság­ban. Káposztásszentmiklóson Szö- vérfy Béla brigádja négy nap alatt 20 hektáron aratta le a bú­zát, Nyárádkarácsony határában Péter János brigádja ugyanez alatt az idő alatt 25 hektár bú­zát aratott le. Néhány nap múlva az „Uj Élet" kollektív gazdaság aratói mégis 10 hektárral meg­előzték versenytársaikat. Ekkor a nyárádkarácsonyi aratóbrigádok egész éjszaka arattak, hogy más­nap ők is megkezdhessék a csép- lést. Lendületes versenyben indult meg a gabona cséplése is. A nyá- rádkarócsonyi kollektív gazdaság tagjai a cséplésben már megelőz­ték versenytársukat. Hektáron­kint átlag 26 mázsa búzájuk ter- mett. A káposztásszentmiklósi kollektív gazdasági tagok 30,3 mázsás hektáronkinti átlagot ér­tek el. A learatott területen már mind­két kollektív gazdaságban javá­ban folyt a tarlóhántás, amikor a két községben egymással ver­sengve rakták meg a szekereket, Most jött a verseny legizgalma­sabb szakasza: melyik kollektív gazdaság szerzi meg az 1. számú vételi jegyet? A marosvásárhelyi begyűjtési központ tégranyitott kapuján egy­másután gördültek be a nyárád- karócsonyi kollektív gazdaság bú­zával megrakott szekerei. Az „Uj Élet‘‘ kollektív gazdaság szekér­sora néhány perccel később ér­kezett. A vasúti átjárónál ugyan­is lezárták előttük a sorompót és meg kellett várniok, amíg a sze­relvény továbbhaladt. Pethő Bálint, a kollektív gaz­daság elnöke csak rövid ideig bosszankodott, aztán széles mo­sollyal ment köszönteni győztes versenytársait. —1 Fogadjátok szerencsekívá- nataimat az „Uj Élet" kollektív tagjai nevében .., De aztán jól vigyázzatok, mert ősszel, a kuko­rica beadásakor a mienk lesz a dicsőség. Ugybizony!

Next

/
Oldalképek
Tartalom