Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-02 / 180. szám
1052' Alt, „AS 2. VASÁRNAP NÉPLAP 7 A rakodó építői új munkahelyükön tegyenek sokkal többet a takarékosságért, mint eddig Minden munka után le lehet vonni a munka tanulságait. Ez előnyös mindenütt, mert a jó tapasztalatokat fel lehet használni a következő munkánál, az elkövetett hibákat könnyebben ki lehet javítani és az újabb hibákat könnyebben meg lehet előzni. Nagyon hasznos lenne ezért, ha a 61/2. .Építőipari Vállalat rakodó-építkezésének vezetősége és dolgozói is levonnák a tanulságokat az eddig végzett munkából. A rakodó-építkezés takarékos- sági mozgalmáról legyen most szó. Az építkezés vezetősége nem kis büszkeséggel beszél a takarékosságban elért eredményekről. Az ácsok például gondosan ösz- szeszedtek minden fahulladékot és felhasználták az építkezésnél. Zsalutáblákat készítettek a hulladék-deszkából, melyeket 15—16- szor is felhasználtak a betonozásnál. A takarékosságban a legszebb eredményeket a vasbetonszerelők érték el. Lackovszki Mihály munkavezető Rappai Lászlóval, a vasbetonszerelő brigád vezetőjével közösen tervet készítettek az anyagtakarékosságra. Lackovszki Mihály .előre megadta a vasszerkezetek méreteit. A brigád tagjai így már jóelőre látták a feladatokat. Az érkező beton-gömbvasa- kat szerbe-számba szedték és úgy szabdalták az anyagot, hogy ne legyen hulladék. Minden legkisebb gömbvas-darabot felhasználtak, ha másnak nem, kengyelek és tüskék készítésére. Az egész építkezés folyamán mindössze 35 kilóra tehető a fel nem használt selejtes gömbvas. Sokezer forint megtakarítást értek el a vasbetonszerelők. Jutalmat is kaptak ezért. A kőművesek is kitettek magukért. Minden törött téglát felhasználtak. Az építésvezetőség egy segédmunkást azzal bízott meg, hogy a szétszórt téglákat és más építőanyagokat összegyűjtse. A rakodó-építkezés vezetősége és dolgozói mindennek ellenére nem takarékoskodtak elég jól. Nem használtak ki minden lehetőséget. A takarékosság csak egyoldalú v ” Megelégedtek például azzal, hogy minden darab téglát felhasználnak a kőművesek, de azért nem harcoltak, hogy minél kevesebb tégla érkezzen törötten a munkahelyre. Az érkező tégláknak átlagosan 30 százaléka törött volt. Az Anyagellátó Vállalat dolgozói nem vigyáztak a téglák kirakásánál. Különösen éjszakán- ltint csak úgy „leborogatták". Az építésvezetőségnek meg kellett volna keresni az Anyagellátó Vállalat vezetőségét és fel kellett volna hívni a figyelmüket a rossz munkára. A rakodó-építkezésnél nem tudták megvalósítani az egyenletes termelést sem. A rakodó-építke- kés befejezéshez közeledik. A bebefejező munkáknál általában kevesebb munkaerőre van szükség. A rakodó-építkezésnél pedig éppen most növelték meg a munkaerőt. Azért, mert az építkezéssel elmaradtak; nem volt mit tenni, más. munkahelyekről kellett átcsoportosítani a munkaerőt. Ebből pedig az következett, hogy takarékosság helyett jóval megnövekedett az építkezés önköltsége! A befejező „hajrát“ el lehetett volna kerülni! Az építkezés vezetősége az anyaghiányt hozza fel mentségül. Arra hivatkoznak, hogy nem volt elég zsaluanyag, nem volt elég cement. Valóban, hiány volt a cementben, a zsalu- anyagban. De a meglévő anyag észszerű felhasználásával el lehetett volna kerülni a káros „hajrát". A raktár építésénél a párkány készítéséhez például az anyag 50 százaléka rendelkezésre állt. A zsalut el is készítették és úgy várták a cementet. Ha a vezetőség a meglévő cementet felhasználja, a zsaluanyag 50 százaléka másfél hónappal hamarabb szabadul. Ez elősegítette volna más épületek betonozási munkáit. — Nem maradtak volna el az építkezés ütemével, nem lett volna szükség a munkaerő építkezésvégi növelésére! Az építésvezetőség vonja le a tanulságot a rakodó-építkezés munkáiból. A takarékossági mozgalmat az építkezés minden területére, az anyagtakarékosság mellett az időre, a pénzre és a munkaerőre is ki kell szélesíteni. Jobb ellenőrzésre van szükség. Ha az építkezés vezetősége gondosabban ellenőrzi a munka minőségét, akkor a jövőben nem fordul elő olyan eset, mint a rakodó-építkezésnél, hogy a megépített beton egv részét el kellien bontani. A rakodó-építkezés takarékossági mozgalmának tapasztalatait felhasználva, a hibákat kijavítva, harcoljon az építésvezetőség és az építés minden dolgozója az újabb munkahelyen a gvorsabb, olcsóbb, jobb érv'tke- zéséért! K. D. A Vasntasnap előtt Élenjárt vasutasaink kiváló eredményei a szállítási feladatok megoldásánál Egész népünk megbecsülése, szeretető Övezi az élenjáró dolgozókat, a kiváló eredményeket elérő vasutasokat is. amellett szól az is,, hogy hazánkban esztendőről esztendőre megütjük a Vasutasnapot' Ez a megbecsülés vasutasainkat még jobb munkára serkenti a szállítási feladatok megoldásánál, a gyors és zökkenőmentes vasúti forgalom lebonyolításánál. Jónéhány példa ■van erre. De csak néhányat most a forgalmi szolgálat területéről. Tóth, Sándor sztahanovista sáho_ nyi kocsimester például az első lett területén a szakma legjobbja- versenyben. 13 százalékkal túltcljcsítette kocsimozdítási tervét, s a tehervonatok 96 százalékát szavatossági levéllel indította el- Kagy Miklós, rendelkező forgalmi szolgálattevő Záhonyban második tett terűidén a, szakma legjobbia-ver- senyben. Szolgálata során a tehervonatok átlagos terhelési tervét 106 százalékra, a menetrendszerinti indítás tervét 101 százalékra teljesítette. Az'általa indított felver, vonaloknak ugyancsak 96 százaléka szavatossági levéllel indult el. Különösképp kiemelkedett az állomdsvezetök közül Pásti István, a vaja-rohodí állomás vezetője, aki területén a szakma legjobbja lett. Állomásán a kocsitartóékodási tervet 191 százalékra, a kocsikihasz- nölási tervet 102 százalékra-, a rakodási idő tervét pedig 255 százalékra teljesítették. Ugyancsak a vaja-rohodi állomáson dolgozik Talár János ifjúmunkás vasutas, középállomási forgalmi szolgálattevő. Tatár János a harmadik vasutas- napon kapta meg sztahanovista oklevelét. Most a szakma legjobbja lett területén. Az élenjáró vasutasok példája lelkesíti a Vasútasnapra . készülő dolgozóinkat. BREZINA JÓZSEF tudósító. AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Au alkotmányi munkaverseny élenjárói a nyíregyházi dohányfermentálóban Megérkeztek már az idei termésű dohány első szállítmányai a nyíregyházi dohányfermentálóba, ahol teljes lendülettel folyik, a munka. Az alkotmányi munkaversenyben túlszárnyalják a normát az üzem munkúsnői. — Marin ka Jánosné (a képen elől, gépénél) a göngy. szer-részleg legjobbja. Teljesítménye 131.8 százalék. Szaktudást és fürge ujjakat kíván meg a dohánylevelek válogatásának munkája. Mindkettő megvan, Iszlai Oáboméndl. a fennen- tdlógydr sztahanovista, válogatónőjénél' Iszlai Qábomé 116.1 százalékos leljcsilmenyei kezdte meg az idei, dohány megérkeztével a válogatási az alkotmányi, versenyben. Ezer meg ezer dohánylevelet fűz fel naponta, percek alatt telnek meg keze alatt illatos dohánylevél- csokrokkal a hosszú lécek, keze olyan szaporán jár, hogy mozdulatai megörökítésénél nehéz dolgd van a fényképezőgépnek. Fekete Magda, füzönő n legelsők közt vah a maga szakmájában. Kormáját, mindig túlteljesíti. Legutóbbi teljesítménye 1Ó3.8 százalék. A tiszalöki erőmű-építkezésnél a kordélyiuunka-részleg vezet az alkotmányi "-' - versenyben A tiszalöki erőmű építői nagy lelkesedéssel dolgoznak az augusztus huszadiki vállalások teljesítéséért. Az alkotmányi verseny eredményei azt mutatják, hogy az építők tisztában vannak munkájuk jelentőségével, s legjobb tudásuk szerint dolgoznak tér- vünk e nagy alkotásán. Az alkotmányi versenyben jelenleg a kordélymunka-részleg vezet. Ez a részleg most a mederátvágás munkáját kapta feladatul, az építkezés jelenleg legfontosabb munkáját. A kordélymun- kások teljesítményeik állandó növelésével elérték, hogy július hónap folyamán például 9.500 köbméter földdel többet termeltek ki, mint amilyen mennyiséget a terv számukra előírt. Júliusi tervüket jóval túlteljesítették és az Alkotmány ünnepére tett felajánlásukat már július 31-re valóra- váltották, kerek húsz nappal a vállalt határidő előtt. Most újabb felajánlást készítenek augusztus 20-ra. Az alkotmányi versenyben kitűnt az erőmű építői közül Kozmái Károly lakatosbrigádja 129 százalékos teljesítményével, Az erőműépítkezés dicsőségtáblájára kerüllek az egyénileg elért magas teljesítményekkel Molnár András és Kohári Péter motorszerelők és Szakács József kőműves. Molnár András és Kohári Péter 131, Szakács József pedig 148 százalékra teljesítette július havi tervét. Az erőmű-építkezés az egyes munkahelyek, részlegek jó eredményeiből folyóan július havi tervét 112.5 százalékra teljesítette az augusztus 20-i versenyben. — Mint értékeltük, az építkezés dolgozói július 31-ig 58.5 százalékra teljesítették az augusztus 20 tiszteletére tett felajánlásokat. Említésre méltó, hogy július hónap folyamán egyetlen könnyű baleset volt csupán; Ez is mutatja, hogy jelentősen megjavultak nálunk a munkavédelmi intézkedések, fokozódott á dolgozókról való gondoskodás. A Keletmagyarnrszági Uzemélelmezési Vállalat miért hátráltatja a tiszaiaki erőmű építőinek munkáját? A tiszalöki erőmű építői nagy lelkesedéssel dolgoznak, az augusztus huszadiki vállalások teljesítésén. Valamennyien azt szeretnék, ha kiváló eredményeikért az élüzem-címet kapná meg az erőmű-építkezés. A kiváló eredményekhez azonban jó munka kell, a jó munkához pedig, hogy a munkaidő minden percét kihasználják. Könnyen érthető ez a dolog, azonban a Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat illetékeseivel nem sikerült még mindig megértetni. Ez a vállalat készíti el az ételt minden nap ebédre az építkezés dolgozói számára. Csakhogy bizonyára hiba van az „üzemélelmezésieknér* a számtani ismeretek körül. Mert igen gyakran előfordul, hogy jónéhány dolgozónak nem jut ebéd. Július 28-án például valamennyi ebédre jövő dolgozónak volt ebédjegye (egy vendég sem volt!), tehát mindannyiukat számításba vette (vagy legalábbis számításba kellett vennie) a konyha. Mégis az történt, hogy több munkásnak éppen egy óra hosszat kellett várakoznia, amíg a konyha — főz nekik ebédet, mivel a délre meg- főzöttből nem jutott. Kiszámítottuk: a konyha nemtörődömsége csak 28-án ezer forint kárt okozott az építkezésnek azzal, hogy több dolgozónak nem jutott ebéd és egy órát volt kénytelen várakozni. Sajnos, a 28-ihoz hasonló eset gyakran előfordul az élelmezési vállalatnál. Ideje lenne, ha felszámolnák az efajta nemtörődömséget és nem hátráltatnák, hanem segítenék a dolgozók munkáját. Labbancz László tudósító, tiszalöki erőmű-építkezés. Két romániai község beadási versenye A Magyar Autonóm Tartományban Káposztásszentmikiós és Nyárádkarácsony nincs mesz- sze egymástól. Mindkét községben kollektív gazdaság, működik. A két kollektív gazdaság tagjai ugyanazon a napon láttak hozzá a kenyérgabona learatásához. Pethő Bálint, a káposztásszent- miklósi „Uj Élet“ kollektív gazdaság elnöke az aratás megkezdésekor áttelefonált a szomszéd község kolektív gazdaságába:-— Ma megkezdtük az aratást!... — Mi is! — halatszott a válasz. Napról napra nagyobb lendületet öltött az aratók munkaversenye mindkét kollektív gazdaságban. Káposztásszentmiklóson Szö- vérfy Béla brigádja négy nap alatt 20 hektáron aratta le a búzát, Nyárádkarácsony határában Péter János brigádja ugyanez alatt az idő alatt 25 hektár búzát aratott le. Néhány nap múlva az „Uj Élet" kollektív gazdaság aratói mégis 10 hektárral megelőzték versenytársaikat. Ekkor a nyárádkarácsonyi aratóbrigádok egész éjszaka arattak, hogy másnap ők is megkezdhessék a csép- lést. Lendületes versenyben indult meg a gabona cséplése is. A nyá- rádkarócsonyi kollektív gazdaság tagjai a cséplésben már megelőzték versenytársukat. Hektáronkint átlag 26 mázsa búzájuk ter- mett. A káposztásszentmiklósi kollektív gazdasági tagok 30,3 mázsás hektáronkinti átlagot értek el. A learatott területen már mindkét kollektív gazdaságban javában folyt a tarlóhántás, amikor a két községben egymással versengve rakták meg a szekereket, Most jött a verseny legizgalmasabb szakasza: melyik kollektív gazdaság szerzi meg az 1. számú vételi jegyet? A marosvásárhelyi begyűjtési központ tégranyitott kapuján egymásután gördültek be a nyárád- karócsonyi kollektív gazdaság búzával megrakott szekerei. Az „Uj Élet‘‘ kollektív gazdaság szekérsora néhány perccel később érkezett. A vasúti átjárónál ugyanis lezárták előttük a sorompót és meg kellett várniok, amíg a szerelvény továbbhaladt. Pethő Bálint, a kollektív gazdaság elnöke csak rövid ideig bosszankodott, aztán széles mosollyal ment köszönteni győztes versenytársait. —1 Fogadjátok szerencsekívá- nataimat az „Uj Élet" kollektív tagjai nevében .., De aztán jól vigyázzatok, mert ősszel, a kukorica beadásakor a mienk lesz a dicsőség. Ugybizony!
