Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 178-178. szám)

1953-07-31 / 178. szám

N IRC« I» 1933 JÚLIUS 31, PÉNTEK „200 múzsát csépelünk naponta 1070-es gépünkkel!" „Tartós békét Koreának“ — jelszóval vertcnymozgalmat indított el a vajai cséplőmunkások békebizottsága Vaján úgyszólván a község va­lamennyi dolgozója ismeri már Krivács Ilona felelős cséplőgép- vezető nevét, de méginkább a cséplőbrigád kiemelkedő munká­ját. Eddig mintegy 26 vagon ter­ményt csépeltek el. A brigád tag­jai kitörő örömmel fogadták a koreai fegyverszünet hírét, de a békebizottság rögtön arra gon­dolt: „Továbbra is folytatni kell a békeharcot, míg teljes béke nem lesz Koreában!“ így szüle­tett meg az az elhatározás, hogy mozgalmat indítanak „Tartós bé­két Koreának!“1 — jelszóval. Röp- gyűlést tartottak s ezen a röp- gyűlésen született meg a követ­kező levél: „A Koreai Országos Békebizottságnak, Korea. Drága elvtársak! Nagy örömmel vettük hirii azt, hogy Koreában megkötöttek a fegyverszünetet, végétért a vérontás, elhallgattak a fegyverek. Ez £.z egész béketábor nagy győzelmét jelenti. A fegyverszünet megkötése azonban még nem jelenti a tartós békét. Mi követeljük és azt akarjuk, hogy mielőbb megkössék a békét Koreában, hogy végleg megszűnjön a koreai nép szenvedése. Drága elvlársak! Ezt a követelést mi jó munkánkkal is alátámasztjuk. Békebizottságunk versenymozgalmat indít el ezzel a jelszóval: „Tartós békét Koreának!“ Vállaljuk, hogy 1070-es cséplőgépünkkel naponta 200 mázsa terményt csépelünk a napi 95 mázsás tervelő­irányzat helyett, a munkát nyújtott műszakban végezzük, a rendszeres karbantartással biztosítjuk, hogy géphiba miatt nem lesz gépállás, elérjük, hogy minden dolgozó paraszt a cséplőgéptől teljesíti beadási kötelezettségét. Eddig nincs egyetlen hátralékos sem. 60 hold tarlóhántási tervelőirányzata van a felelős cséplőgép vezetőnek. Vállalja, hogy éjsza­kai munkával 65 holdon végzi el a tarlóhántást. Békesarkot készítünk, ahol versenytáblát állítunk fel. A békesarokban folyóiratok, újságok állanak a pihenő munkások rendelkezésére. A munka befejeztével bekebizottságunk egy tagja minden nap ismerteti a koreai híreket, eseményeket. A mozgalom keretén belül versenyre hívunk minden cséplőgépi békebizottságot. Drága elvtársak! Kívánjuk, hogy mielőbb tartós béke legyen Koreában és soha többé ne fenyegesse háború a világot. Mi, vajai cséplőmunkások, becsülettel dolgozunk azért, hogy ez a kívánság mielőbb való- raváljon! KRIVACS ILONA, SIPOS ALBERT, KOVÁCS SÁNDOR. felelős vezető békebizottsági titkár brigádvezető.“ Krivács elvtársnőék azonnal [hozzáláttak fogadalmuk teljesíté­séhez. Elkészítették a békesarkot. 'Árnyas fa alatt kis asztalkát állí­ítottak fel piros-fehér-zöld térítő­ivel leterítve, s erre újságokat, képeslapokat helyeztek el. Az asz­tal fölött van kifüggesztve a ver- ‘sénytábla, amelyen a község va­lamennyi cséplőgépének előzönapi .--------------------------í A megyei békeiroda nagy öröm­mel fogadta a vajai cséplőmun­kások kezdeményezését és elha­tározta, hogy minden héten béke- vándorzászlóval jutalmazza a legjobb cséplő-brigádot. S ugyan­akkor a legjobb brigád békesar­kát díszítheti szintén a megyei békeiroda jutalma: Pak Den Aj- nak, a Sztálín-díjas nagy koreai békeharcos anyának az arcképe. A július 11-én megtartott bu- jdapesti pártaktíva-értekezlet a többi között arra hívta fel a me­zőgazdasági dolgozók figyelmét, hogy az aratásra, hordásra, csép- lésre összpontosítsák minden ere­jüket. A jövő évi kenyérért folytatott harcban ott vannak megyénk asz- szonyai is. Vállvetve harcoltak a férfiakkal az aratás gyors befeje­zéséért s most ott találni őket ;minden munkában. A budapesti pártaktíva-érte- kezlet megszabta az MNDSz-asz- iszonyok feladatát is. Asszonyaink egyre inkább megértik és érzik a párt és a kormány fokozott gondoskodását, amely száz és száz formában nyilvánul meg. A gondoskodás arra kötelezi asszo­nyainkat, hogy munkájukkal mél­tóképpen hozzájáruljanak az ú.i kormányprogramm megvalósítá­sához. Milyen feladatok állanak most az MNDSz-szervezetek előtt? A legfontosabb feladat a hordás, cséplés, begyűjtés gyors, sikeres végrehajtása. MNDSz-szerveze- teink vezetői, tagjai kisgyűlése- ken, nőnapokon, taggyűléseken ismertessék, magyarázzák a mi­nisztertanács határozatait és azo­kat a kedvezményeket, melyeket államunk termelőszövetkezeteink­nek és az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak biztosít. Magyarázzák meg asszonyaink a termelőszö­vetkezetek dolgozóinak a 10 szá­zalékos beszolgáltatási kedvez­mény jelentőségét, a multévl be­szolgáltatás! hátralék elengedé­sét. Nőnevelőink világosítsák fel az egyénileg dolgozó parasztokat a közös szérűn való cséplés ked­vezményéről és jelentőségéről. — Akik közös szérűn csépelnek, 10 százalék cséplési díjkedvezmény­ben részesülnek. Magyarázzák meg: ha a gépek közös szérűn '-épeinek, nem /kell sokat húzat­!. kevesebb üzemanyag fogy és icon sok időt takarítanak meg. morlfj!}®. vá ^djuk: a legjobb agitáció a személyes példamuta­tás. Az MNDSz-szervezetek ve­zető tagjai, aktívái mutassanak példát, maguk legyenek a kezde­ményezői a közös szérűn való cséplésnek. MNDSz-szervezeteink legdöntőbb feladata bevonni a nőket a termelő munkába. Szer­vezeteink nőnevelői különösen a termelőszövetkezeti csoportok asszonyai között végezzenek fel­világosító munkát e téren. Ma­gyarázzák meg az asszonyoknak, ha a szövetkezet munkájában résztvesznek, saját családjuk jö­vedelmét emelik, de egyúttal elő­segítik termelőszövetkezetük megerősödését is Azok az MNDSz-tagok, akik a termelő- szövetkezetben dolgoznak, legye­nek elsők a munkában. Harcol­janak türelmes felvilágosító mun­kával, a bírálat fegyverével, hogy minden dologképes asszony és családtag ott legyen a közös mun­kában. Ismertessék meg MNDSz-szer­vezeteink tagjai a szövetkezetben dolgozó nőkkel a termelőszövet­kezetekben dolgozó nők országos értekezletének felhívását. Váltsák valóra, hogy minden szövetkezet­ben dolgozó asszony csatlakozzon a 200 munkaegységes mozgalom­hoz. Vegyenek példát asszonyaink az olyan asszonyokról, mint Pe­hely Jánosné sényői és Hegedűs Lajosné berkeszi csoporttag, akiknek idős koruk ellenére már jóval felül van kétszázon a mun­kaegységük. Segítsenek a szövetkezetben dolgozó asszonyok az ídény-nap- köziotthonok és bölcsődék meg­szervezésében, megindításában. Segítsék elő. hogy a mór meglé­vő bölcsődékben, napköziottho­nokban elsősorban a termelőszö­vetkezetben dolgozó anyák gyer­mekei kapjanak elhelyezést. Hár- caljanak azért is. hogy az 500 holdon felüli földterülettel ren­Az MNDSz-szeniu* a s Jala a hordás, cséplés, Ltr1' Ilkájában delkező termelőszövetkezetekben saját erejükből hozzanak létre napköziotthonokat. A cséplés gyors befejezése ér­dekében a múlt évhez hasonlóan vegyék fel a kapcsolatot a köz­ség többi tömegszervezeteivel, az MSzT-vel, az MSzHSz-szel, vala­mint a DISz-szervezéttel és együt tesen szervezzenek vasárnapi bé kecséplést. A nőnevelők agitációs munkával segítsék elő, hogy minden dolgozó paraszt a cséplő­géptől a begyűjtő helyre vigye az államnak járó részt. Az állam iránti kötelezettség teljesítésében is az MNDSz-szervezet vezetői, aktívái, tagjai járjanak az élen. Ne legyen egyetlen MNDSz-asz- szony sem, akt nem a cséplőgép­től teljesítené beszolgáltatási kö­telezettségét. Segítsék elő a cséplés, begyűj­tés munkáját az MNDSz-szerve­zetek kultúrmunkávat is. Ebéd­szünetekben szórakoztassák a dolgozókat a cséplőgépeknél. — Szervezzenek csasztuska-bvigádo- kat. Ezek dallal, versekkel üd­vözöljék a cséplésben, beadásban élenjáró dolgozó parasztokat és bírálják a lemaradókat. Segítsék elő a beszolgáltatás gyors teljesí­tését azzal is. hogy az élenjárók házát avassák békeházzá. Béke­házak és békeutcák avatásával segítsék elő a termény-, tojás-, tej- és baromfibeszolgáltatást. MNDSz-szervezeteink asszonyai mondják el valamennyi dolgozó parasztnak, hogy a gyors beszol­gáltatással országunk dolgozói­nak kenyérellátását biztosítjuk ás édes hazánkat, a béke országát erősítjük. MNDSz-asszonyaink szívós felvilágosító munkával, személyes példamutatással har­coljanak azért, hogy megyénk el­nyerhesse a minisztertanács ván­dorzászlaját. FEKETE ANNA, MNDSz. megyei titkár, , A termelőszövetkezetek és egyénileg: dolgozó parasztok silóépítkezéseinek támogatása A' termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok gaz­dasági megerősítése, anyagi jólétük fokozása, valamint a dolgozók élelmiszerrel való jobb ellátása ér. dekében a minisztertanács az aláb­biakat határozza: 1. A minisztertanács a termelő- szövetkezetek és termelőszövetke­zeti csoportok részére 300.000 köb­méter állandó (tégla, beton, kő) silótérfogat építéséhez 33 millió forint összegben hosszúlejáratú hitelt engedélyez évi egy százalé­kos kamat mellett. A hitel törlesz­tését a folyósítástól számított ötödik évben kell megkezdeni. A hitelt tíz év alatt kell visszafi­zetni. A minisztertanács javasolja az önálló termelőszövetkezetek és az I., II. és III. típusú termelőszö­vetkezeti csoportok tagjainak, hogy a háztáji állatállomány takarmány­ellátásának megjavítása érdekében építsenek mintegy tíz köbméter uagyságú silókat. A miniszterta­nács a termelőszövetkezeti tagok részére 150 ezer köbméter háztáji állandó siló építéséhez az anyag beszerzésére 16.5 millió forint ösz- szegben középlejáratú hitelt enge­délyez az építési anyagköltségek 75 százalékára, évi öt százalékos kamat mellett. A hitel törlesztését a folyósítástól számítót harmadik évben kell megkezdeni. A tagok háztáji silóépítéseire szolgáló hi­telt hat év alatt kell visszafizetni. 2. A minisztertanács javasolja az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy állatállományukhoz mérten, minél nagyobb számban építsenek mintegy tíz köbméter térfogatú silókat. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok részére 250.000 köbméter állandó siló építéséhez az anyag beszerzésére IS miliő forint közép- lejáratú hitelt engedélyez az építési anyagköltségek 50 százalékára, évi 5 százalékos kamat mellett. A hi­telt a folyósítástól számított 5 év alatt kell évi egyenlő részletekben visszafizetni. 3. A minisztertanács utasítja az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a silók készítéséhez szükséges anyagokat a bel. és külkereskedel­mi miniszter által megjelölt idő­pontban biztosítsa és utasítsa a bel- és külkereskedelmi minisz­tert, hogy az építkezési anyagoknak a TüZÉP.telepekre történő folya­matos leszállításáról gondoskodjék. 4. A silók építését idomlapok előregyártásával meg kell gyorsí­tani. Az építésügyi miniszter vizs­gálja meg, milyen mértékben tudja biztosítani a rendelkezésre álló gépek felhasználásával az idomla- pok előregyártását. i 5. A minisztertanács utasítja a pénzügyminisztert, hogy a silók építéséhez szükséges hitelt haladék­talanul bocsássa a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank rendelkezé­sére és gondoskodjék arról, hogy a hitelt mind a termelőszövetkeze­tek, mind az egyénileg dolgozó parasztok a Mezőgazdasági és Szö­vetkezeti Bank kirendeltségeinél igénybe vehessék és a hitel folyó­sítása zavartalanul történjék. A hitel általában csak anyagbe­szerzésre szolgál. A termelőszövet­kezetek a közös siló építéséhez munkaköltségre (fuvar stb.) is kaphatnak hitelt, ha az építéshez szükséges munkát saját erővel el­végezni nem tudják. Silóépítkezés­re köbméterenként a termelőszövet­kezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak legfeljebb 150 forint,- termelőszövetkezeti tagoknak (csak anyagszükséglétre) legfeljebb 109.50 forint, egyénileg dolgozó parasztok­nak (csak anyagszükségletre) leg­feljebb 73 forint hitel folyósítható. A silóépítkezéshez szükséges hitelt a termelőszövetkezetek, a termelő­szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank kirendeltsé­geinél vehetik igénybe. Azoknak a termelőszövetkezetek­nek, amelyek a silóépítést 1953 november. 15-ig befejezték és ezt a helyi tanácsok igazolják, az épí­tési anyagköltségből a termelőszö­vetkezetek részére megállapított kedvezményes áron felül további 50 százalék visszatérítés jár. Az így visszatérített összeget az állami költségvetés terhére kell elszámolni. Az az egyénileg dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag, aki a siló-, építési hitelt nem veszi igénybe, a silóépítéshez szükséges anyagokra a fogyasztói árból tíz százalék ár­engedményt kap a községi tanács igazolása alapján. 6. A minisztertanács felhívja az építőkisiparosokat, hogy munká­jukkal segítsék elő a silóépítést. A sllóépítéshez iparengedély nem kell, az építés költségeinek meg­állapítása kölcsönös megegyezés alapján történik. 7. A minisztertanács felhívja a földművelésügyi, a bel- és külke­reskedelmi, az építésügyi minisz­tert, a pénzügyminisztert és az Or­szágos Tervhivatal elnökét, hogy a jelen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket haladék­talanul tegyék meg. A földműve­lésügyi miniszter gondoskodjék a silózás jelentőségét,- valamint a siló építésének módozatait Ismer­tető útmutató kiadásáról is. (MTI)' A dolgozó parasztság javára szabályozták a hízotlserlés és a (uh vágási engedélyének kiadását A begyűjtési miniszter szabá­lyozta a hízottsertés és a juh vá­gási engedélyének kiadását. Esze­rint az az egyénileg termelő, aki­nek hizottsertésbeadási hátraléka nincsen, vagy pedig akinek a hát­ralékát a terménybeadás kötele­zettségének teljesítése után tö­rölték — mielőtt eleget tenne a hízottsertésbeadás 1953 második félévére eső kötelezettségének, egy hízottsertés levágására enge­délyt kaphat. A termelőnek a ta­nács végrehajtó bizottságánál igazolnia kell, hogy a levágásra kerülő sertésen kívül megfelelő súlyú sertése van a sertésbeadás 1953 második félévére szóló kö­telezettségének teljesítésére is. Kiselejtezésre kerülő juh levá­gására az a termelő kaphat enge­délyt. aki a gyapjúbeadás kötele­zettségét teljesítette és szerződé­ses ürühízlalási kötelezettségének is eleget tett. A vágási engedély akkor is kiadható, ha az ürühíz- lalás kötelezettsége csak később esedékes. Természetesen az is megkaphatja az engedélyt, aki-, nek nincs ürühízlalási kötelezett­sége. Ez a két újabb rendelkezés is-, mét jelentős kedvezmény a köte­lezettségüket. becsülettel teljesítő egyénileg gazdálkodó dolgozó pa-' rasztoknak. A kemecsei járásban jól készülnek az új pártoktatási évre A kemecsei járás pártszerveze­tei is megkezdték a pártoktatás­ban résztvevők kiválogatását. A nyírbogdányi állami gazdaság­ban már befejezte a háromtagú oktatási bizottság a hallgatókkal való beszélgetést. Az oktatásban részvevő minden hallgató meg­kapta beosztását, összesen 26 hallgató lesz, A demecseri gépállomáson és a földművesszövetkezetben min-, den hallgatóval beszélt a bízott-; ság. Gégény, Kemecse, Nagyha-1 lász községekben a hallgatók nagyrészével már beszéltek a bi­zottságok. Érdeklődtek a multévi tanulásuk iránt, milyen nehézsé­geik voltak és beszélgettek velük mostani problémáikról, munká­jukról. eredménye olvasható. Az ered­mények szerint az első helyen Krivácsék állanak. Ugyancsak a verseny táblára volt kiírva 29-én: „Sólyom Miklós dolgozó paraszt, aki a cséplőgéptől teljesítette be­adási kötelezettségét!“ Ugyanis éppen Sólyomék udvarán csépelt a gép. r'y*/í,-cséplőgépi bé- ra is Káli mozgalomhoz, ai őrzik. --------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom