Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-25 / 147. szám

Mai »vámunkból i GÉPÁLLOMÁSAINK A Bö TER­MÉSÉI!!" (2. old.) — NÉMET­ORSZÁG SZOCIALISTA EGY­SÉGPÁRTJA KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA ..A HELYZETRŐL ÉS A PÁRT KÖZVETLEN FELADATAIRÓL (3. old.) — BÉKÉT KOREÁNAK (4. oldal) • t I X. ÉVFOLYAM. 147. SZÁM ARA SO FILLER 1953 JÚNIUS 25. CSÜTÖRTÖK Pártszervezeteink a növényápolás meggyorsításáért, a gabona betakarításáért Irta: llajdu Sándor, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője Harci feladat július elsejéig: megyeszeple elvégezni a négyszeri kapálást! A mezőgazdaságban a mostani napok, hetek: az az Idő, amikor minden perc drága, amikor minden perc elfecsérelt idővel kisebb lesz a kenyerünk, kevesebb a zsírozunk és veszélyeztetjük az ipari növé­nyek termelési terveinek teljesíté­sét. Az ősziárpa tábláin már -dol­goznak az aratógépek, suhognak a kaszák, szőkül a rozs is, de még igen sok helyen két kapálás is hátra van ahhoz, hogy elmondhas­suk: aratásig minden területünkön elvégeztük a négyszeri kapálást. A növényápolásban vannak ered­teién y cink, de a jellemző az, hogy alaposan elmaradtunk. Különösen termelőszövetkezeteinknek kell meggyorsítaniok a nüvényápolási munkát. A nyíregyházi járás ter­melőszövetkezetei például a cukor­répát másodjára még félig sem ka­pálták meg. Nyíregyháza városban a termelőszövetkezetek a kukorica második kapálását csak 15 száza­lékra teljesítették. A vásárosnamé- nyi járásban a burgonyatültögetés- gel maradtak el a termelőszövetke- Eötek. Megyei viszonylatban legnar gyobb az elmaradás a kukorica és a cukorrépa kapálásánál. Pártszervezeteink munkájában a legtöbb kérdés most a kapálás rendkívüli lassú menetének meg­gyorsítása, mert a kedvező időjá­rás ellenére a jó' termést nagy mértékben veszélyezteti az elgazo- sodás. A lemaradás oka nem csak az eső, mint ahogy azt sok párt- szervezetünk, de még egyes járási pártbizottságaink is állítják. Párt­ezer vezetőink, púrtbizotságalnk, amikor nem esik az eső, akkor sem követelik meg, hogy községi ta­nácsaink és termelőszövetkezeteink minden erőt a növényápolásra, szénabetakarításra mozgósítsanak. Nem tesznek pártszervezeteink ha­tározott Intézkedéseket, ami azt mutatja, hogy nem éreznek eléggé felelősséget e munkák irányítá­sáért. A növényápolás egyik hátrálta­tója, hogy pártszervezeteink nem léptek fel idejében az ellenség géni munkát, ellenző hangulatkeltése el­len. Kultivátorainknak csak 60 százaléka dolgozik! A gépi munka elhanyagolása mellett termelőszö­vetkezeteinkben, állami gazdasá­gainkban a munkafegyelem laza­sága, a helytelen munkaszervezés a'z elmaradás oka. Nem szerveztek például kellő mértékben idény- napköziottlionokat és bölcsődéket ezévben, hogy a gyermekes anyák Is résztvehessenek a munkában. Ahol elmaradás van a növény­ápolásban. sürgősen nártaktiváf íépnevelőértekezletet kell összehív­ni. Ezeken az értekezleteken vitas- fák meg a elmaradás okát a kom­munisták és a legsürgősebben kel­jenek harcba a hibák ellen, moz. gósítva a pártonkívüliek ezreit. Szervezzék meg a társadalmi se­gítségnyújtás, a termelőszövetkeze­tek egymás segítését. El kell érni. hogy a gépállomások, állami gaz­daságok növényápoló gépei a vilá­gos idő minden percét kihasznál­ják. A virradás már a táblán ta­lálja a növényápoló gépeket és csak akkor áljának ki a munká­ból, ha már besötétedett. Ezt ket­tős nyújtott műszakkal oldják meg minden gazdasálban, gépállomáson. A terület egyénekre való felosztása, ahol eddig nem történt meg. még mindig segítséget jelent, ezzel az egyéni felelősség érzete mellett Elő­segítik a családtagok munkába- vonását is. Ahol víz áll a földeken, sürgősen gondoskodni kell annak levezetéséről. A tanácselnökök, termelőcsoport­elnökök és a gépállomási igazgatók felelőssége egyáltalán nem kisebbíti pártszervezeteink felelősségét! A munka meggyorsításának egyik fel- tétele még a kommunisták példa- mutatása és az, hogy pártszerve­zeteink a pártonkíviili gazdasági vezetőktől is követeljék meg a pél­damutatást. Mert például abban a termelőcsoportban járnak a család­tagok is a mezőre, ahol először a párttitkár és a csoportelnök fele­sége fogja meg a kapanyelet! A növényápolás meggyorsítását nem csak az elgyomosodás sürgeti, hanem a rövid idő is parancsolja, ami még aratásig rendelkezésünkre áll. Minden percben készenlétben kell állnunk az év legnagyobb munkájára, az aratásra. Pártszer­vezeteinknek állandóan tudatosí- taniok kell, hogy az araiás.csép- lésnél a szemveszteség ellen, a mi­nőség biztosítására legfontosabb a gyorsaság. Ismertessék pártszerve­zeteink, hogy az aratással való két-lmrom napi késedelem is 100- 120 kiló szemveszteség holdanként! Éppen ezért kell az elkövetkező napokban — még ezen a héten el­végezni mindenütt legalább a négy­szeri kapálást, hogy kapástermé­nyeink jó hozamát megalapozzuk, s az aratás dandárjára ne szorít­son egyszerre bét nagy munka is! A gyors aratást a gyors eséplés- nek kell követni, amivel együtt kell teljesíteni a gabonabeadást is. Már ma hozzá kell látniok pártszerve­zeteinknek a győzelmek szervezé­séhez. Már most beszélnünk kell arról, hogy begyűjtési törvényünk­nek minden pontja a dolgozók ér­dekeit szolgálja. Azoknál a dolgozó parasztoknál, akik a cséplőgépnél teljesítik a beadási kötelezettségei­ket, helyszíni elszámoltatást nem tartanak, sem a tanácsaink Lem kötelezhetik törvényben előírt kö- -.elezettségen felüli beadásra. Az aratással egyidőben kell el­végezni a tarlóhántást és a má­sodnövények vetését. Már most tudatosítsák pártszervezeteink, hogy a másodvetés után nincs be­adási kötelezettség. ugyanakkor megkönnyítjiik állattenyésztési ter­veink túlteljesítését és egyben emelkedik a dolgozó parasztok élet- színvonala. Mint mindsn munkánkat, ezt a nagy csatát is az ellenség elleni kemény harcban kell megvívni. Ki kell pellengérezni, széles körben is­mertetni kell az ellenség szabotáló munkáját, amivel a dolgozók élet- színvonalának emelkedése ellen tör­nek. Mozgósítani kell nap. mint nap az ellenség elleni kemény harcra a dolgozók tömegeit. A feladatok nagyok, de minden ■feltétel megvan ahhoz, hogy a ne­hézségekkel megbirkózzunk. Az el­múlt napokban, hetekben a Béke­világtanács budapesti ülésének tiszteletére a területi verseny új. nagyszerű békeversenybe nőit. A békeverseny lendületével készülnek megyénk dolgozói az előttünk álló nagy feladatokra, úgy hogy ezt a lelkesedést még tovább szítják, még magasabbra emelik a béke zászla­ját. ahogy azt a budapesti Béke­világtanács ülésének határozata A jó időjárás, a kiadós esők, j de legclsősorban a mezőgazdasági dolgozók szorgos munkája gyű- i nyiirű termést nevel. Már most ott látni a mezőn: hazánk, a bé­ke bástyája még erősebbé lesz az idei betakarítással. Gazdagabb, jó- módubb népe, még nagyobb ere- jűek, a békés, a]kotó élet megve- delmezésére még elszántabbak Mint a megyei versenybizott­ság megállapította, a békever­seny június 10-től 20-ig terjedő szakaszában a növényápolásban egyes helyi előretörések mellett súlyos elmaradás tapasztalható megyeszerte. A jelenlegi állapot szerint csakis úgy látszik öizto- sítottnak az aratás előtt a négy­szeri kapálás elvégzése, ha az eddigi lazaságokat a’ legsürgőseb­ben felszámolják mindenütt! A megyei pártbizottság ver­senyzászlóját elnyerő nagykállói járás is még mindig a harmadik kapálásnál tart. A nagykállói já­rásban a cukorrépa harmadik ka- pálását 92 százalékra teljesítet­ték, a kukorica hsrrnadik&kapálá- sát 97, a naprátoh^ó -hármadik kapálását pedig 93 százalékra vé­gezték e’. Már a második helyezett bak- tai járás is súlyosan mögötte ma­rad a nagykállói járásnak. A cu­korrépa harmadik kapálását pél­dául még csak 38 százalékra tel­jesítették! A harmadik a kisvár- dai járás. E járásban a termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok között él ugyan a verseny, de a járási tanács annál kevesebbet törődik a verseny értékelésével és az el­ért eredmények tudatosításával. Ha a járási tanács jobban szív­ügyének tekintené a területi ver­senyben tett fogadalmak teljesí­tését, első lehetne a növénvápo­ininden magyar békeharcos számá­ra megszabta. Fúrtszervezeteinknefc mindén területen segíteni, szélesí­teni kell ezt a békeversenyt. Kü­lönös gonddal segítsék pártszerve­zeteink a párosverseny mozgalmat, atni az egyes brigádok, termelőszö­vetkezetek és községek között fo­lyik. Követeljék meg .a MLDuiSZ­fiai. De sokmindent kell még tenni, amíg kamrába kerül az új ter­més, az asztalra a friss cipó. Le­aratni, behordani, elcsépelni a legkisebb szemveszteséggel a gabo­nát, lelkiismeretesen, nagy gond­dal ápolni a kapásokat! Késni az aratással — nagy veszteség. Gazt hagyni a kapásföldön — nagy [ lásban! A versenyben negyedik Nyíregyháza város, ötödik a nyír­egyházi járás, hatodik a kemocsei járás, hetedik a mátészalkai, nyolcadik a vásárosnaményi já­rás. A súlyosan lemaradt járások sorrendje a következő: csengeri, nyírbátori, fehérgyarmati és ti- szalöki járás. Tizedik helyen van, mondhatni 100 százalékosan ho­mokos területtel a nyírbátori já­rás, ahol még az esők sem hát­ráltathatták a munkát. Ez az el­maradás a versenyt kezdeménye­zőkre mindennél nagyobb szé­gyen, hisz Rákosi elvtársnak adott szavukat egyáltalán nem követik tetteik! — A tiszalöki járásban például harmadik kapálást még sehol sem végeztek! A termelőszövetkezetek nö­vényápolási versenyében a ber- keszi Bajcsy Zsilinszky termelő- szövetkezet a megyei pártbizott- ság versenyzászlóját elhódította versenytársától, a székelyi Bé­kéért Harcoló termelőszövetke­zettől. A berkesziek a cukorrépá­jukat, kukoricájukat és napra­forgójukat már háromszor meg­kapálták. A kékesei Petőfi terme­lőcsoporttól a megyei tanács ver­senyzászlaját a mandabokori Kos­suth termelőcsoport hódította el. A Kossuth termelőcsoport tagjai a cukorrépájukat már négyszer kapálták meg, a kukorica harma­dik kapálásával 90 százaléknál tartanak és elvégezték a burgo­ben és alaposan megkárosítják ma­gukat ! Hasonlóan elmaradtak a nö­vényápolással a felsősimái Béke tsz. tagjai is. Egyénekre osztották ugyan a területet, de nem vonták be a családtagokat, s azok rend- szertelenül vették ki részüket a munkából. A tsz. vezetősége is nagy hibát követett el, mert nem vették igénybe a gépállomás segít­ségét. Szerződést ugyan kötöttek a nyírteleki gépállomással a nö­vényápolásra. Hibás a gépállomás vezetősége, mert nem magyarázták meg a tsz. tagjainak a gépimunka vitkai Kossuth, a marokpapi Petőfi, Dózsa és Bajcsy-Zsilinszky, vala­mint a gulácsi Patőfi termelőszö­vet kehiekben vágja az aratógép, vagy a kézikasza a bő termést adó árpatáblákat. A mátészalkai járás­ban a gebei Lenin, Uj Élet és tói, a községi tanácsoktól, hogy rendszeresen értékeljék az elkövet­kező nagy munkák idején a ver­senyt, a versenytáblák, a hangos­híradók, a villámok dicsérjék az élenjárókat és bírálják a hátul kuiiogókat. A nagy feladatokhoz nagy az erőnk is, jobb, odaadóbb veszteség. Es mi nem veszíthe­tünk! Éppen ezért vár most meg­oldást az a harci feladat: július el­sejéig mindenütt elvégezni a négyszeri kapálást. — Hogy meg­alapozzuk a kapások bő termé­sét, s hogy az aratási munka dandárjainak elérkeztével két kézzel, teljes erővel harcolhas­sunk a szemveszteség ellen! nya második töltögetését. A megyében számos termelő­szövetkezet van, ahol még csak most kapálják elsőre a kukori­cát! A tiszadadai Uj Elet tszcs, tagjai a napokban kezdték meg a kapálást! Hasonlóan elmaradtak a csarodai Béke termelőcsoport tag­jai is. Tavaly az aszály miatt nem tudták kukoricabeadásukat teljesíteni, az idén pedig gondat­lanságuk lesz az akadályozója,: hogy nem tudnak majd munka­egységre kukoricát kiosztani! A községek között folyó béke­versenyben Beszterec község ért el legjobb eredményt. A megyei pártbizottság versenyzászlaját az­zal érdemelték ki, hogy a cukor­répájukat már háromszor kapál­ták, befejezték a kukorica máso­dik kapálását. A megyei tanács versenyzászlaját Kálmánháza dol­gozó parasztjai kapták meg. A békeversenyben a sereghajtó községek közé tartozik Tiszadada, ahol igen elmaradtak a cukor­répa és a kukoricakapálással. — Tiszadada évek óta az élenjáró községek közé tartozott, sőt ezév tavaszán jól indult a növényápo­lás, de a tanács és a párívezetők elbizakodtak, nem fordítottak elég gondot a felvilágosító mun­kára és a jó munkaszervezésre. A mostani harci feladatra, mu­lasztásaink pótlására pártszerve­zeteinknek, tanácsainknak min­den erőt mozgósítani kell! munkával aratásig el tudjuk vé­gezni a négyszeri kapálást és utána mind a két kezünkkel neki­láthatunk az aratásnak, hogy a területi versenyben Rákosi elvtárs­nak tett fogadalmunkat valóra-1 váltsuk, 6 nap alatt befejezzük az aratást. A leg-siirg-űsebben kell pótolni mindenütt a innlasztásokat a növényápolásnál! A nyíregyházi Ságvári és Béke termelőcsoportok gyorsítsák meg a növényápolást! A nyíregyházi Ságvári tsz-ben a területet csak a hét elején ősz- tották fel egyénekre, s így nem éreztek felelősséget munkájuk iránt a tsz. tagjai. Kém vonták be a csa- ládtagokat a termelő munkába, pe­dig a Béke-Világtanúcs ülése tisz­teletére vállalták, hogy a kukori­cát kétszer, a burgonyát pedig há- romszor megkapálják június lo_ig. Azonban minő a mai napig a ku­koricát csak egyszer kapálták, s elmaradtak a burgonya töltögeté- sével is. Sürgősen javítani kell ed- digi munkájukon, mert az aratás munkájával is elmaradnak kiilön­A megye minden részén megkezdődött az őszi árpa aratása A kemecsei járásban már 17 ter_ melőcsoportban indult meg a harc a szemveszteségmentes árpa beta­karításáért. A kisvárdai járásban a tuzséri Béke, a jókéi Szabad Föld, a vásárosnaményi járásban az aranyosapáti Béke és Keleti, a (MT. Sajtócsoport.) előnyeit. Semmit sem tettek azért, hogy a tsz-ben meggyorsuljon a növényápolás. így történhetett meg, hogy kukoricából még min­dég van olyan 15 hold, amit egy­szer sem kapáltak meg! Pedig a kukorica nagyrészét négyzetesen vetették, hogy alkalmas legyen gépi kapálásra! A burgonya kapá­lásával is elmaradtak. Kettőzött erővel kezdjenek munkához a gép­állomás gépei a Béke tsz. földjén. Aratásig egyetlen talpalatnyi föld se maradjon, ami a négyszeri kapát ne kapná meg! Búzakalász, a kántorjánosi Sza­badság, Petőfi, a jármi Sztahanov és a fábiánházi Vörös Nyíl ter­melőszövetkezetek földjein kezdő­dött meg a takarmánygabona be­takarítása. <Világ, fíPoieJárjai eqíjpstiljrtfh /

Next

/
Oldalképek
Tartalom