Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-21 / 144. szám
1953 JÚNIUS 21, VASÁRNAP NÉPLAP 7 Pártos ügyvéd lakásán szokott találkozni Klórral. Kiss Sándor gyorsan elrendelte, hogy az egyeztető bizottság üljön össze és változtassa meg az elbocsátási határozatot. Az egyeztető bizottság nem állt hivatása magaslatán Kiss Sándor, a megyei tanács inari osztályának vezetője és Varga János, a városi tanács ipari osztályának vezetője nyomást gyakorolt rá. Az a körülmény is befolyásolta a fegyelmi bizottságot, hogy időközben, január 10-én Kiss Sándor munkakönyv nélkül, azzal helvezte a gumijavító üzem élére Klór MiháM, hogy „ha Jpskó vállalatvezető odateszi a lábát, nyugodtan kidobhatod, hisz úgyis le fogjuk választani a gu- miiavító üzemet a finommechanikai vállalattól.‘‘ Erről azonban Kiss Sándor Jaskó elvtársat, a vállalat vezetőiét csak egy hónap múlva értesítette. Klór Mihály így is cselekedett. Kiutasította Jaskó elvtársat: Védd tudomásul. íeazeató elvtárs, ide be nem teheted a lábad! Ez Kiss elvtárs utasítása ... én Vagyök itt a vállalatvezető.“ Az egyeztető bizottság meghozta a döntést: a munkakönyvét ki kell javítani. Varga János áthúzogatta a munkakönyvbe bejegyzett „elbocsátva“ szót és aláírta, hogy „hozzájárulással kilépett“. Ezután Varga cégbélyegzővel együtt magához rendelte Jaskó igazgatót, s közölte vele, hogy rehabilitálni kell Klór ügyét: „itt a munkakönyv, írd alá.“ Jaskó elvtárs tágramerédt. szemekkel nézte az előre kijavított munkakönyvét. Nem írta alá. Később írásbeli utasítást kapott Kisstől, hogy írja alá a hamisítást. A megyei tanács ipari osztályán megtartott értekezletén Kiss zsarolni próbálta Jaskó elvtársat: „Ha ma nem írod alá a munkakönyvét, Vargát 1000 forintra megbüntetik.“ Jaskó elvtárs nem írta alá. És mi történt ezután? Klór Mihály új munkakönyvét kapott „hozzájárulással kilépett“ bejegyzéssel, melynél újabb okirathamisítás áll fenn. Ezekután Klór Mihály nem látta rózsásnak a hélyzetét a gümijavító vállalatnál. Jobbnak látta megbeszélni a Sertéstenyésztő Vállalat igazgatójával, hogy jó volna a Sertés- tenyésztő Vállalatnál egy gumi javító műhelyt csinálni. Amíg ez a terv megvalósulhatott volna, a Sertéstenyésztő Vállalat személyzeti vezetőjének és öntudatos dolgozóinak tiltakozása ellenére Klór Mihályt „kiváló szakértelme alapján“ megtették „műszaki előadónak“. Nem ellenezte azt a Sertéstenyésztő Vállalat párttitkára sem, hisz egyezett a véleménye a városi pártbizottság véleményével: „nincs jobb káder“. A Sertéstenyésztő Vállalatnál simán folynak Klór Mihály tervezgeté- sei. A minisztérium már hozzá is járult egy gumijavító üzem létesítéséhez. Persze Klór Mihálynak nem azért fontos a gumijavító műhely, mert megszerette a gumiszagot, vagy talán fizikai munkával be akarja bizonyítani a szocializmus építése iránti munkakészségét, hanem mert hiányzik néki az a „kis“ gumipanama, amiből olyan jól lehetne pénzelni. Hogyan fajulhatott az ügy idáig? Úgy, hogy Kiss és Varga elvtársak hagyták futni az ellenséget, sőt egyengették Klór Mihály útját. Takargatták az aljas terveket szövő Klór Mihály aknamunkáját. Felháborító módon bántak a becsületes káderekkel. Varga nemrég mondotta Szabó Sándornak, a karosszériaüzem vezetőjének, hogy „ezt a Jaskót el kell innen paterolni“. Igyekeztek ártalmatlanná tenni Jaskó elvtársat, aki áldozatkészén és éberen teljesíti pártunk és hazánk iránti kötelezettségeit. A Klór-eset legyen tanulság a Városi Pártbizottságnak is. A városi pártbizottság hallgatólagos beleegyezéssel hozzájárult Klór Mihály zavartalan „pályafutásához“. Ez azt mutatja, hogy a városi pártbizottság nem elég harcos, nem elég következetes az osztályharcban. A városi pártbizottság szűrje le a tanulságot a Klór-ügyből és irtsa ki az opportunizmus legkisebb gyökerét is. Harcoljon a Klór-félék ellen. Klór Mihályt ellenséges üzelmei- vel nem lehet a szocializmus építése iránt rajongó és békét akaró dolgozók közé sorolni. A dolgozók joggal követelik, hogy az illetékes szerveink megérdemelten büntessék meg Klór Mihályt és mindazokat, akik segédkeztek tízeiméiben. OROSZ ANDRÁS BÉKEŐRSÉGEN A tiszavasvári Alkaloida felkészült a III. negyedévi leer teljesítésére A tiszavasvóri Alkaloida vegyészeti gyárban beruházási és karbantartó munkálatok folynak. A Béke-Világtanács ülésének tiszteletére a karbantartó csoport dolgozói vállalásokat tettek. P. Szabó Sándor művezető és Gulyás Antal hegesztő a aúbóbefú- vónál észszerűsítéssel 1500 darab hegesztőpálca és 15 mázsa abroncsvas megtakarítását vállalták. Peremvas helyett vaslemezt használtak s így ezt a vállalást július 18-ra teljesítették. H. Molnár János és Tóth Gyula asztalosok 1 hét alatt 2 kilogramm szeg és -3 kiló enyv megtakarítását ajánlották fel. A beruházó és karbantartó csoport eddig összesen 3570 forintot takarított meg. Az Árvái és Kövesdi brigád a gőzgép és kazán kijavítását vállalta június 20-ig. A javítást 18-án befejezték. A tiszavasvári téglagyár dolgozói teljesítik felajánlásukat A tiszavasvári téglagyár dolgozói a békeőrségben vállalták, hogy a májushavi présteljesítményt júniusban 5 százalékkal növelik. Az addigi 3817 darab tégla helyett 4000 darab tégla gyártását vállalták. Eddig 4305 darabot gyártottak. Juhász Ferenc égetőmester a békeőrségen 212 százalékot teljesített a szovjet Duvanov módszerrel .Vállalta, hogy 1000 darab tégla égetésénél 40 kiló szenet takarít meg és minőségileg 96 százalékban elsőosztályú téglát éget. Az égetett téglamennyiség után vállalása szerint 132 mázsa szenet kellett volna megtakarítania. Ezzel szemben 138 mázsát takarított meg. Bunda János kihordó, aki 140 százalékos átlagteljesítést vállalt, 142.6 százalékot teljesít. — L. Tóth József DISZ-titkár, mint gépkarbantartó vállalta, hogy a gépállási időt 5 százalékra csökkenti. ígéretét, valóra váltotta. A dolgozók a kellerkocsi-sínhálózat és 4 darab behordó kocsi átépítésével 1600 forintot takarítottak meg. Július 15-től a tiszavasvári téglagyárban már villamosmotor viszi a kellerkocsikat. A Keleti Főcsatorna építői lelkesen dolgoznak ötéves tervünk egyik nagy alkotásának a Keleti Főcsatorna építésének dolgozói büszkék arra, hogy résztvehetnek ebben a munkában. A Földkotró Vállalat dolgozói tudják, hogy munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú évszázadokon át terméketlen, szikes talajt öntözéses területté, dúsan termő földdé változtassák. E nagy természetátalakító terv megvalósításáért harcolnak a csatorna építői. Sokszáz dolgozó végzi a talaj munkálatokat, a földnyeső Sztálinvecek mintegy 2 méterre leszedik a földfelületet, hogy vízálló töltést építsenek. A töltésen hatalmas vashengerekkel döngölnek. Itt dolgozik a Dg—3 kotrógéppel a Cserháti brigád. A hatalmas gép egy markolásra 1.5 köbméter földet emel ki a csatornából. A Cserháti brigád átlag 134 százalékot teljesít. 18-án 154.5 százalékot értek el. A Dg—4 géppel dolgozik a Kuff-brigád. A brigádvezető mellett Vida Gyula kotrómester, Nagy János és Roz- gonyi István brigádtagok lelkesen dolgoznak,,. A dömper pakolásnál 133 százalékot teljesítenek. Az Mv—4 géppel a Csinos brigád 17-én 162.5 százalékot teljesített, A brigádok dolgozói minden perc és a gép kihasználásával napról- napra túlszárnyalják előirányzat tukat. A csatorna építői tudják, hogy olyan alkotás elkészítésével, mint a Keleti Főcsatorna, a békét erősítik! A nyíregyházi állomás hanőos-híradáiárá! Péntek délután történt Nyíregyházán. Megszólalt az állomáson a hangosan beszélő: „Beszállás Kisvár da, Záhony felé, szemben a hatodik vágányon álló szerelvénybe!" Az utasok kényelembe helyezték magukat. Alig telt el néhány perc és újból megszólalt a hangosan beszélő. Most már azonban nem a hatodik vágányról induló szerelvényt jelentette be Kisvárda—Záhony felé indulónak, hanem jobbra az első vágányon állót. Nosza lett erre nagy rohanást Jó lenne, ha a hangosbemondó sokkal figyelmesebb lenne! Valamennyi árpájukat géppel aratják a biri Béke tsz. tagjai A Biri községbeli Béke tsz. földjén az ragadja meg a figyelmünkét, hogy a kétszer megkapált kukorica és forgó mellett szép termést ígér a már harmadszorra töltögetett burgonya. így van ez a . kalászosoknál is. A 190 hold bűzavetésröl 10 mázsát várnak holdanként. De nem sokkal lesz kevesebb a rozs sem. 60 hold őszi árpájuk még nagyobb termést ígér. A sárgára érett árpát már aratni -lehet. A késő délutáni órákban érkezik, az aratógép a Béke tsz. földjére. Papp Julianna 16 éves di- szista traktoros vezeti a gépet, apja pedig büszkén ül az aratógépen. Mindketten a Béke tsz. tagjai. Ahogy befordulnak az ár- patábláia, meglepődve látják, hogy jókora csoport várja őket. Eljöttek a tsz-tagok, hogy megnézzék a gépet! Ott volt Kiss János két fiával, Tóth Miklós, Donka Mihály, Gagna Istvánná lányát is magával hozta. Gagna Istvánná csak nézte az arató szerkezetet és sehogysem tudta magával elhitetni, hogy a szerkezet még aratni is tud. Úgy gondolta: „Nem tud ez aratni, nekünk kell itt az árpát levágni.“ Kiss János is megjegyezte: — „Na, ez sem fog itt aratni, nemhogy még be is kötözné.“ Papp György és a lánya nyugodtan megvizsgálják a gépet. — „Csak arra vigyázz, hogy fél kaszával induljunk meg“ — szólt lassan a lányának.“ — „Mert ha egyszerre egész rendet fogatunk, baja eshet a gépnek.“ Mire a gépet megvizsgálták, addigra a kaszások levágták a sarkokat, hogy minél kisebb ívben forduljon a gép. Mindannyiuk arcát pirosra festette a kíváncsiság tüze, s alig várták már, hogy munkához kezdjen a gép. Nagy szó az, hogy gép végzi az ember helyett a legnehezebb munkát, az aratást! — Tudja-e majd vezetni az a kislány azt a nagy gépet — kérdezte a többiektől Gagna Istvánná. Válaszolni sem volt idő, máris elindult a gép. Júlia életében először vezetett traktort, amely után aratógép dolgozik. Öröm és büszkeség sugárzott arcáról. Az jutott eszébe, hogy ezév augusztus 1-én tölti be a 16 évet és másnap kezdődik Bukarestben a IV. Világif jűsági Találkozó. Sokat beszéltek már erről a faluban, s most úgy érezte, minden erejével harcolni fog ennek a nagy ünnepnek a sikeréért. Erezte, hogy rajta is múlik a szemveszte- ségnélkülí aratás. Körülnézett a Béke tsz, 2400 holdján, előtt látta a 600 hold kalászost, s még erősebben fogta gépének kormányát. Hátranézett apjára, aki tekintetét éppen feléje vetette, s mosolyogva szólt hozzá: — „Ugye, hogy szépen megy. Csak így tovább kislányom, hadd nézzék a többiek.“ A jelenlévők nem győztek eleget csodálkozni. Gagna Istvánné- nak felragyogott a szeme: '■— „Milyen szépen megy az a gép“ — mondta — s még mellé kötözi is.“ „Na legaláb nem kell már nekem sem görnyedni az árpa kötözésével.“ Pár percnyi munka után már lehetett a kévéket összehordani a gép után. * Az aratás megkezdéséhez nemcsak Kiss Jánosék jöttek el, hanem ott volt Petruska Ferenc traktoros is. Amikor megindult az aratás, ő sem feledkezett meg kötelességéről. Gépével együtt alig várta, hogy újra szánthasson. Valamennyien büszkék traktorosukra, a Béke tsz. tagja mindig megállta a helyét. Tavaszi tervét jóval túlteljesítette, 123 hold helyett 412 normálholdnak megfe- felő munkát végzett gépével. — Volt olyan nap, hogy 13 holdat szántott. A tavaszi munka idején 525 munkaegységet szerzett egyesem akar lemaradni, Már azt számolgatja: hány nap alatt tudja segédvezetőjével Gyi- rán B'erenccel leszántani a 60 hold árpatarlót. „En a magam részéről egy műszakban leszántom a 8 holdat középmélyen“ — mondja Huszti János elvtársnak, a tsz. elnökének. — Akkor még négy nap sem kell neki, vethetjük a 60 holdba a rövid tenyészidejű kukoricát — válaszol az vissza. • Ha a 60 hold rövidtenyészetü kukoricából 12 mázsát takarítanak be holdanként, akkor is 720 mázsa kukoricával lesz több takarmánya tsz-nek. Ennyire pedig biztosan számítanak. De nemcsak ennyi másodnövényt vetnek. 350 holdat összesen. — Igyekszek a szántással — mondja Petruska elvtárs. Már éppen gondolkoztam, hogy a tarlón végzett középmély szántásban versenyre hívom a demecseri gépállomás híres traktorosát, Miklósi Miklós elvtársat! De nemcsak a szántásban hívon versenyre, hanem a cséplésben is. Napi 220 mázsa termény el- cséplését vállalja Petruska Ferenc, hogy meggyorsítsa a csép- lést, hamarabb kerüljön raktárba a gabona, N. T. Ma a megye egész területén papirgyüjto-nap lesz Az országszerte folyó papír- gyűjtési kampányból megyénk tíe- rekasan kivette részét. Az országos értékelés folyamán az eddig leadott papírmennyiségek alapján a negyedik helyen állunk. A papír- és rongybegyüjtés eredményeinek fokozása érdekében vasárnap Nyíregyháza és a megye területén begyüjtőnap lesz. A Nyomdaipari Vállalat dolgozói vállalták azt, hogy a nyomda területén brigádgyüjtésben 500 kg. hulladékpapírt gyűjtenek be. A város üzemei brigádokat állítottak: össze és ezek a brigádok 10 lovaskocsival és két gépkocsival bejárják a város egész területét, hogy összeszedjék az elfekvő hulladékpapirokat, használhatatlan könyveket és rongyokat. A Minőségi Cipőjavító Vállalat, a Kenyérgyár, a MTH. 110. sz. kola, Mezőgazdasági Technikum gyűjtői fél 8-tól kezdve járni fogják a város területét, hogy Nyíregyháza is hozzájáruljon a nem-* zetgazdasági szempontból annyira fontos papírgyűjtéshez. Minden házban akad hulladékpapír, régi könyv, régi naptár. — Ezeket a dolgozók gyűjtsék össze, hogy a papírgyüjtési kampányban megyénk a legelsők közé kerüljön. maga dűl. Most Nagyobb éberséget a helyi iparnál! Klór Mihályról, az egykori üzletemberről, a gumijavítóüzem, autó- és traktor-műszaki szaküzlet tulajdonosáról és volt Corda- tic-bizományosról van szó. Kevés ember van Nyíregyházán, aki ne ismerné Klór Mihályt. A munkások verítékéből tellett a Deák Ferenc-utcán sarokházra, luxusautóra, dőzsölésre és úri életre. Értette módját, hogyan lehet könnyen, jól élni. A felszabadulás után megfordult a kocka. Klór Mihály 1948- ban beszüntette finommechanikai szaküzletét, majd 1950-ben „felajánlotta“ a tanácsnak gumijavító üzemét , is. Ő maga továbbra is ottmaradt az üzemben, vezető beosztásban. A felszabadulás előtt durván bánt alkalmazottaival. Egyszer például azért pofozta meg Gazdag József nevű alkalmazottját, mert más blokktömböt hozott neki, mint amilyet ő gondolt. A nép tulajdonába került gumijavító üzemben már nem viselkedett így. Taktikát változtatott. A dolgozókat biztat- gatta: „ha pénz kell, kérjelek az ü. b.-től, hiszen a munkatörvénv- könyv előírja, hogy esetleg 500 forintot is lehet adni.“ Nem törődött azzal, hogy adni csak addig lehet, amíg keret van, amíg van miből. Ha nem volt, ő, az „áldozatkész főnök“ zsebébe nyúlt s adott a dolgozóknak 100—200 forintot. „Gyertek hozzám, majd én adok, ha a vállalat nem tud“, — mondotta, s így akart népszerűségre szert tenni. Más alkalommal már a vállalat pénzéből „jó- szívűsködött“. Figyelmen kívül hagyta a vállalat tervszerűségét. Éppen azt akarta, hogy önkényeskedése. pénzügyi zavart okozzon a vállalatnál. Magához édesgette a vállalat néhány dolgozóját és minden áron vezetője akart lenni a Finommechanikai Vállalatnak. Egyetlen fájó pontja volt, hogy a .gűmijavítóban dolgozott. Krizán vélt tanulója. Mázon Miklós, aki Jót ismerte Klórt a felszabadulás előtti időkből. Külön gondja volt erre a dolgozóra s egy „kellemetlen találkozáskor“ azt mondta Kazánnak: „Nézze, szaki, hagyjuk a múltat, mindketten dolgozók: vagyunk már.“ , Klór Mihályt önkényeskedésért, s... pénzügyi fegyelem megsértéséért, ellenséges tevékenységéért a vállalat fegyelmi bizottsága elbocsátásra javasolta. Az elbocsátást beírták a munkakönyvbe. Volt is azután lótás-futás, Debrecentől Budapestig. Nem utolsósorban ott állt Klór védelmére Kiss Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, akidr.
