Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-18 / 141. szám
MÉPlflP 1953 JÚNIUS IS, CSülöUIoi. ....- - WÜMHWim. I I Douglas bíró, az Egyesült Államok legfelső bíróságának tagja elrendelte a Rosenberg-házaspár kivégzésének elhalasztását Az amerikai kormány Douglas bíró elöntésének hatálytalanítását kérte Washingtoni hírügynökségi jelentések szerint William Douglas, az Egyesült Államok legfelső bíróságának tagja elrendelte a Rosenberg-házaspár kivégzésének elhalasztását. Mint jelentettük, Bloeh védőügyvéd Douglas bíróhoz fordult, kérve az ártatlanul halálraítélt Rosenberg-házaspár június 18-ra kitűzött kivégzésének elhalásztál sát. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok legfelső bíróságának bármelyik tagja helyt adhat az ítélet végrehajtásának elhalasztására irányuló kérelemnek, ha halálos ítéletről van szó. Douglas bíró szerdán — mint a „Reuter“ jelenti — elrendelte Ethel és Julius Rosenberg kivégzésének elhalasztását. Az „AP“ amerikai hírügynökség jelentése szerint „Douglas bírónak az utolsó pillanatban meghozott döntése meghatározatlan időre elhalasztja a Rosenberg-házaspár kivégzését, ha egyáltalán sor kerül még rá." Az „AP“ egyik további jelentése és az „ÄFP“ washingtoni távirata szerint az amerikai igazságügyi minisztérium, amint tudomást szerzett Douglas bíró döntéséről, felszólította a legfelső bíróságot, hatálytalanítsa ezt a döntést. „Brownell igazságügymi- niszter — jelenti az „AFP“ — Douglas bíró döntése ellen fellebbezett a teljes bírósághoz.“ (Folytatás az 1. oldalról) ga. Virágok, melyek mindegyike a béke valamelyik ülésszakához, kongresszusához fűződik. Szeretném megmutatni nektek is. barátaim, ezeket a virágokat, — virágaimat és a ti virágaitokat, amelyek otthonra találtak a Szovjetunióban. Szeretném, mint ti is szeretnétek, hogy milliók és milliók megismerjék és lássák egymást. Megismerjék városainkat és falvainkat, sokoldalú kultúránkat, de nem a tudatlanság, az elfogultság, a rágalom és a közömbösség szemüvegén át. Szilárd meggyőződésem, hogy itt a vendégszerető, szívélyes, minden népet, minden nemzetet és minden kultúrát mélyen tisztelő és szerető szovjet nép érzéseit tolmácsolom. Vanda Vasziljevszkaja beszédét sokszor szakította meg taps, amikor pedig befejezte előadását, a küldöttek helyükről felállva percekig ünnepelték a szovjet küldöttet. Mielőtt a helyére érkezett volna Vanda Vasziljevszkaja, az egyik kínai küldöttasszony eléje sietett, megölelte és megcsókolta. Az ünneplés ekkor még fokozódott. Ezután Depierre abbé francia küldött mondott beszédet. Depierre abbé felszólalása Az abbé felszólalásában a béke inegvalósításának azokról az akadályairól beszélt, amelyekkel a franciák és általában a nyugati népek szembetalálják magukat. — Legnagyobb akadályként az úgynevezett „európai védelmi közösséget“, a bonni és párizsi szerződéseket jelölte meg, melyek a fegyverkezés vészterhes politikájának folytatását jelentik. — E szerződések — mondotta— n nemzeti függetlenség elvesztését vonják maguk után, az aden- aueri Németország és a náci tábornokok túlsúlyához vezetnek, akik már nem is titkolják revans- szándékaikat. E szerződések ugyanakkor a gyakorlatban az európai közösség fogalmának tagadását is jelentik, hiszen az egész műveletet az Atlanti-óceán túlsó partjáról irányítja a mindenható karmester. E szerződések jóváhagyása any- nyit jelentene — bocsássanak meg a kifejezésért — mintha az ördöggel kötnénk paktumot. Ha ugyanis egy egész nemzetet egy másik önkényes akaratához láncolunk, ez azzal a kockázattal jár, hogy holnap e nemzetnek olyan célokért kell hadbavonul- nia, amelyek szöges ellentétben állanak legrégibb hagyományaival. A békés közösség jegyében megteremtett Európának '■— folytatta a továbbiakban Depierre abbé — nem szabad sem a nagy érdekeltségek, sem pedig katonai tömörülés közösségének lennie. A valódi béke csak azoknak az egyszerű férfiaknak és nőknek tevékeny támogatására, állandó ellenőrzésére épülhet, akik a legtöbbet szenvedtek a háborútól és akiknek semmi érdekük sem fűződik a háborúhoz. Depierre abbé ezután a német kérdésre tért át és állást foglalt a négyhatalmi tárgyalások mellett. Felszólalása utolsó részében a békemozgalom harcáról, szerepéről és eredményeiről beszélt e kérdésekkel kapcsolatban. „Mi keresztények — mondotta — boldogan tapasztaltuk, hogy a béke- mozgalomnak milyen magasztos küldetése van: az emberek és az országok megbékéltetése. Kifejtette azt a véleményét, hogy „a békemozgalom a kelet és nyugat közt ívelő. híd.“ Depierre beszédét nagy tetszéssel fogadta az értekezlet. Ezután Ikuo Ojama, a nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett japán professzor, a Béke-Világta- náes Irodájának tagja emelkedett szólásra. Ikuo Ojama, a Béke-Világtanács tagja, a Japán Békebízottgág elnökének hozzászólása A koreai hadifogolycserére vonatkozó egyezmény megkötése, — amelyet a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állhatatos fáradozása hozott létre — elhárította az utolsó akadályt a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikerének útjából. A koreai fegyverszünet, amely az első lépés a nemzetközi feszültség enyhülésében, megfosztja az Egyesült Államokat minden Indokától, hogy ismét megszállja Japánt. Ezért alig várjuk a fegyver, szüueti egyezmény mielőbbi megkötését. A fegyverszünetnek mégsem örülhetünk maradéktalanul, mert többszázezer fegyveres amerikai állomásozik még országunkban és többszáz amerikai katonai támaszpontot létesítettek területünkön. Ezek számát tovább növelik, ezeket mindinkább megerősítik, Japán újrafel fegyverzését tovább fokozzák. A helyzet ilyen siralmas állása elkerülhetetlen következménye a sanfranciscói „békeszerződésnek’’, a japán.amerikai biztonsági egyezménynek és a két ország kormánya közti úgynevezett közigazgatási megállapodásnak. E szerződések ellen vívott mozgalom eleinte csupán a nemzet ki. sebbségének hangját fejezte ki. Ma már azonban a békét és függetlenséget követelő nemzeti mozgalom gyors kibontakozásának jelei mutatkoznak. Ojama három olyan tényezőt említett, amely elősegítette e moz- alom kibontakozását. — Elsősorban és főképpen az ■yr. Sztálin miniszterelnöknek a Japan jelmez imezeu újévi üze. netét kell megemlíteni, amely őszinte együttérzést fejezett ki a még mindig idegen hatalom igája alatt szenvedő japán nép iránt és amely sikert kívánt függetlenségének visszaszerzéséért, a békéért és a jólétért kifejtett erőfeszítéseihez. Meg kell említenem másodsorban a múlt év októberében az ázsiai és csendesóceáni országok fekingben tartott békeértekezletét és harmadsorban az elmúlt év de. cemberében, Becsben tartott Népek Kongresszusát. Az olyan követelések — folytatta - mint a leigázó szerződések érvénytelenítése, az amerikai haderő Japánból való kivonása, a Japán területén lévő amerikai katonai támaszpontok megszüntetése, a nemzeti függetlenség és szuverenitás teljes helyreállítása, ma már nem csupán a japán békebizottság, az egyes szervezetek és az azokhoz tartozók vagy az azokban érdekeltek külön Ugye. hanem közérdekű üggyé válik. A japán nép egyetlen ázsiai nép ellen sem akar harcolni. Ellenkezőleg: szíve mélyéből azt kívánja, hogy baráti kapcsolata legyen az ázsiai és csendesóceáni térség minden népével, legelsősorban Kínával és a Szovjetunióval. Úgy gondoljuk, hogy ilyen módon, lépésről-lépésre eljuthatunk oda, hogy véget vessünk Japán amerikai protektorátusi helyzetének. amit a sanfranciscói „béke. szerződés" kényszerített Japánra. Ebben a helyzetben egyre több japán szánja el magát, hogy megdönt mindenféle háborús kormányt és helyébe békeszerető kormányt állít — mondotta végül Ikuo Ojama. Beszédét gyakran szakította félbe tetszésnyilvánítás. A Béke-Világtanács szerdai ülésén még számos hozzászólás hangzott el, amelyek ismertetésére visszatérünk. A délelőtti ülés végén D’Astier de la Vigeríe bejelentette, hogy az elnökség szerdán reggel megbeszélést tartott és ennek alapján néhány általános rendszabályt javasol. A teljes ülések csütörtökön egész nap és pénteken délelőtt szünetelnek, ezalatt a bizottságok üléseznek. A teljes ülések pénteken délután folytatódnak, szombat estig, az ülésszak befejezéséig. Ezeken az üléseken a felszólalásokban már figyelembe veszik a bizottságok munkáját. A hátralévő felszólalásokat megásatják a teljes és a bizottsági ülések között. Az elnökség elsősorban két bizottság létesítését javasolja: általános politikai bizottságot és egy második bizottságot, amely a békemozgalom soronkövetkező kampányának gyakorlati kérdéseivel és a Béke-Világtanács szerepével foglalkozik. D’Astiér de la Vigerie röviden összefoglalta az eddig lefolyt viták lényegét és — a szerdán délelőtt elhangzottak figyelembevételével — javasolta, hogy gondoskodjanak egy harmadik bizottságnak, a kulturális kapcsolatok bizottságának felállításáról is. Kuo Mo-zso elnök szavazatra tette fel az előterjesztett javaslatokat, majd megállapította, hegy a javaslatokat egyhangúlag elfogadták. Az ülés részvevői tapssal üdvözölték a bejelentést, a délelőtti ülés utolsó beszédét Ver- gera Montaro tábornok, volt chilei miniszter tartotta. A délelőtti ülés ezzel végétért. ^1 ——I ■ 1^—— .......... Ajándékok kedves vendégeinknek Megyénk dolgozói gyönyörű ajándékokat készítettek és küldtek el a Béke-Világtanács hazánk fővárosában ■ülésező tagjainak, tíondo. san kivarrt, szegen hímezett béketarisznyükat készítettek a kis- vdrdai dohánybeváltó üzem dolgozói. A béketarisznyát tűzpiros selyem-anyagból készítették, amibe szivet-szemet gyöngörködtető magyar motívumokat hímeztek. A mándoki békebizottság fehér selyemből készítette kerek béketariszngájüt, aminek összehúzható ráncába kék selyemszalagot fűztek, a turistvándiak finom, pamutog házivászonból készítették a béketarisznyát, amit zöldlevelű piros rózsákkal varrtak ki. A béketarisznyákban helyezték el a dolgozók a Béke-Világtanács tagjaihoz írott leveleiket. Nagyon sok községből érkeztek képes albumok, nagy gonddal készített asztalterítők is. A kisvárdai II. számú általános iskola, kicsi elsöosztályos tanulói azt Írták az album második lapjára: „Mi, kis elsőósztályog pajtik tudjuk, hogy a háború a legnagyobb rossz. Mi jó tanulásunkkal és jó magatartásunkkal védjük a bekét”. A tiszavasvári Alkaloida dolgozói gyáruk kicsinyített mását készítették el finom, fényes keményfából. A kisvárdai Vulkán dolgozói pedig olyan kis satut készítettek, ami egy kabát zsebébe is könnyen belefér. Számtala,n sok más ajándékot is küldtek még megyénk dolgozói a. világbéke nagy harcosainak. Jó munkájuk mellett ezekkel a. gyönyörű ajándékokkal is, mint jó házigazda akarnak kedveskedni a drága vendégeknek. Farkas István ruhaüzemi munkás levele a Béke-Világianácshaz Tisztelt Béke-Világtanács! Nagy- öröm és büszkeség tölt el, hogy hazánk gyönyörű fővárosában tartják tanácskozásukat a béke legjobb harcosai. Kis családommal együtt szeretettel üdvözlöm a tanácskozás résztvevőit. Úgy érzem, el kell mondanom, hogy nekem és családomnak mit jelent a béke. A unitban csa,k elnyomás és szenvedés volt az osztályrészem, nincstelen szegényparaszt szülők gyermekei voltunk. Szüléink, míg éltek, uradalomba jártak kapálni, aratni, látástól-vakulásig. Éppen csak felnevelkedhettünk. Sokszor hetekig nem láttunk kenyeret. Elképzelni is fájó, mikor egy édesanya nem tud gyermekének enni adni. A robotban pusztultak el mind a ketten, anyám is, apám is. A feleségem is hat testvér között hasonló sorsban nevelkedett fel. Az akkori úri kormány mit sem törődött a nyomorúságban élő dolgozók panaszaival, mit sem törődtek az éhező gyermekek sírásával, éhen pusztulásával Én is már 10 éves korban napszámra jártam, később szibótaúu- lúnak mentem. Akkor még nagyon kihasználták a tanulókat. Különösen pedig az olyan falusi gyermekeket, mint én is voltam, akinek senkije, semmije sem volt. Úgy tartottak, mint a cselédet. A gazdám kutyájának jobb kosztja volt, mint nekem. Pedig hát én is ember voltam. Olyan mint mások, akik kényük, kedvük szerint rendelkeztek a szegényebb emberék sorsa felett. így éhem én a felszabadulás előtt. Azóta meggörnyedt derekam fölegyenesedett. Szabad lett hazám, benne én is szabad és mostmar ember vagyok. Négy szép gyermekünk van. Családunk semmiben sem" érez hiányt. Becsületes munkával keresett, megbecsült pénz árán, szép kis családiházat tudtam venni. Pártunk és kormányunk gondoskodott rólunk, a dolgozó nép jólétéről. 3 éve dolgozom a nyíregyházi ruhaüzemben, a ml üzemünkben. Tudom azt, hogy munkámmal, tervem teljesítésével saját és embertársaim jólétét segítem elő. Elhatároztam, hogy a Béke- Világtanács ülésének tiszteletére 116 százalékos átlagteljesítményemet 130 százalékra emelem. Jelenleg 170 százaléknál tartok. De ezért az életért, a békéért még többre is képes vagyok. Munkámat még fokozottabb helytállással végzem. Nemreg tettem fogadalmai pártunknak, hogy én ezt az új éle. let példamutatással, tervem túltel. jesitésével, a békeharcban szóval és tettel hálálom meg. Családom nevében kérem a Béke-Világtanács ülésének résztvevőit, harcoljanak tovább rendületlenül a százmilliós béketábor élén a világ békéjéért; kicsi családok, meghitt otthonok, anyák, apák és boldogan játszadozó gyermekek békés jövőjéért. Bízunk benne, hogy a béketanácskozás a koreai háború befejezésével, a Rosenberg, házaspár megmentésével és a nagyhatalmak vezetőinek békés megegyezésével új sikerre fogja vinni harcunkat, a világbékéért vívott harcot. Azért küldöm ezt a levelet a Béke-Világtanáeshoz, hogy lá|- sák meg. velem együtt sok-sok magyar családnak mit jelént a fel- emelkedés, a megelégedett, boldog, szabad élet és az életszínvonalunk további növekedését biztosító béke. A sokmilliós béketáborban én és családom is békét akarunk és a békéért elszántan harcolunk is! Farkas István, a nyíregyházi ruhaüzem dolgozója.
