Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-14 / 138. szám
1953 JÚNIUS 14, VASÁRNAP NÉPLAP 7 Nagy Ferenc 300 százalékos teljesítménye a nyíregyházi ruhaüzem békeőrségén Nagy Ferenc harmadik éve dolgozik a nyíregyházi ruhaüzemben. Csendes, szorgalmas ember. Sok szép eredményt ért már el a há- rom év alatt. Legutóbbi háromhavi átlagteljesítménye 129.3 százalék. Június elő tíz napjában 151.5 százalékot ért el. 11-én, amikor a ,,kétórás műszakban’’ 300 százalékot teljesített, Naigy* Ferenc ar- cáréi boldog mosoly sugárzott, örült.., szívéből örült. Nem azért, mert ő érte el a három műszakban a lelkesen versenyző dolgozók között a legszebb eredményt, nem is azért, mert azonnal jutalommal tüntették ki és őt ünnepelték dolgozó társai, — egészen más, sokkal nagyobb öröme volt Nagy Ferencnek. Erős akarattal győzni tudott. Ez volt az öröm igazi indítója. Műszakkezdéskor elhatározta, hogy 300 százalékot fog teljesíteni. Ez az akarat serkentette a műszak minden percében, ez az akarat benne élt minden munka mozdulatában. Nagy Ferenc azért akart 300 százalékot teljesíteni, hogy ezzel köszöntse a Béke-Vtlág- tanács ülését. Nagy Ferenc nemrég lett párttag. Szakszervezeti bizalmi is. Most szorgalmasan készül a másodéves szeminárium évzárójára. — Vidám és boldog az élete, mert látja munkája gyümölcseit, családja békéjét, boldogságát, növekvő jólétét. Június 12-én 202 százalékot teljesített. Nagy Ferenc példamutatása, akarata, új termelési sikerek elérésére ösztönzi az üzem többi dolgozóit is. Ezekben a történelmi jelentőségű napokban, amikor hazánk gyönyörű fővárosában megkezdődnek a Béke-Világta- nócs ülései, mutassák meg a ruha- tizem dolgozói tettebben, termelési sikerekkel, a féléves terv teljesítésével, hogy a békét nemcsak óhajtják, de harcolnak is érte I Induljanak harcba a kisvárdai Vulkán művezetői minden perc kihasználásával a féléves terv sikeres teljesítéséért A kisvárdai Vulkán pártszervezete a napokban ellenőrizte a műszaki dolgozók munkáját. Értékelte a tervteljesítés eredményeit és vizsgálta az e téren mutatkozó hiányosságok okait. A pártszervezet olyan területtel is találkozott, amelyekre a műszaki dolgozók egyáltalán nem fordítanak gondot. A Szerszámszerelő üzemrészlegnél májusban a kiesési idő 567 órát tett ki, ami 13.800 forint termelési érték kiesését jelenti. Elsiklott efelett Soltész Lajos diszpécser, az üzemrészleg vezetője. A forgácsoló üzemrészben Színesük Mihály művezető hiányos munkájára mutat a kiesett 499 óra, ami 12.175 forint veszteséget jelent. Az új öntödében Szabó István művezető, a régi öntödében a „béke műszak“ vezetője, Tóth Pál művezető és a koreai műszak vezetője, Ötvös József elvtárs felelősek a 703 óra kiesett munkaidőből adódó 16.900 forint termelési értékveszteségért. A II. számú gépműhelyben Csizmadia Ferenc művezető nem fordított kellő gondot a kiesett munkaórák számának csökkentésére, így 445 óra, 10.700 forint értékű kieséssel hozzájárult termelési érték- vesztesség növeléséhez. Májusban a művezetők a darabbérben dolgozóknak több esetben időbéres munkát adtak, ami 2.196 órát tesz ki. Ez abból adódik, hogy egyes üzemrészek vezetői a dolgozók részére nem biztosítják a tervtel- jesítéshéz szükséges feltételeket, hogy a dolgozók darabbéres termelő munkában ki tudják használni a 480 percét. Ezekből adódott május hónapban az 53,582 forint termelési értékkiesés. Ez azt mutatja, hogy a műszaki dolgozók nem eléggé harcolnak azért, hogy minél jobb eredményt érjen el a kisvárdai Vulkán. Sok esetben előfordul, hogy egyes szakmunkásokkal anyagmozgatási munkát végeztetnek, ami nemzetgazdasági szempontból igen káros. Ha az ilyen kiesések értékét egy évre vonatkoztatjuk, akkor körülbelül 643.000 forint kiesés adódhatik a termelésből. A kisvárdai Vulkán műszaki dolgozóinak feladata, hogy ezt a hiányosságot sürgősen számolják fel és minden perc gazdaságos kihasználásával Induljanak harcba a tervek teljesítéséért. Hívják egymást versenyre az üzemegységek vezetői. Csak úgy tudjuk biztosítani a sikereket, ha a műszaki dolgozók csatlakoznak a fizikai dolgozók munkaversenyéhez és ők is aktívabban, nagyobb felelősségérzettel harcolnak a félévi terv teljesítéséért. Hatvan éve halt meg Erkel Ferenc, a magyar opera megteremtője Hatvan évvel ezelőtt, 1893 június 15-én, nyolcvanhárom éves korában halt meg Erkel Ferenc, 'a magyar himnusz zeneszerzője, a magyar opera megteremtője és máig is legnagyobb mestere. Erkel Ferenc Gyulán született, iskoláit. Nagyváradon és Pozsonyban végezte, majd Kolozsvárott az ottani színtársulat karmestere lett. Itt ismerkedett meg a magyar népdallal, a verbunkos ze-. névéi, amely a Rákóczi-szabad- ságharc hagyományait őrizte. Hat évi kolozsvári tartózkodás után az 1830-as évek végén került Budapestre, ahol rövid ideig a német színház másodkarnagya volt, majd az akkoriban megnyílt Magyar Nemzeti Színházhoz első karnagynak szerződtették. 1840 augusztus 8-án mutatták be Erkel első dalművét, Báthory Máriát, amelyet a közönség osztatlan tetszéssel fogadott. Négy évvel a szabadságharc előtt, 1844- ben mutatták be első nagyszabású. operáját, a Hunyadi Lászlót, »melyben Erkel nemcsak a magyar színpadi-zenei nyelvet teremtette meg, hanem megmutatta, hogyan kell opera-cselekményen keresztül időszerű politikai tartalmat kifejezni. A Hunyadi László „Meghalt a cselszövő“ kezdetű kórusa az első előadás után tömegdallá vált, s az osztrák császári zsoldban álló cenzúra később csak a forradalmi lendületű kórus kihagyásával engedélyezte az opera előadásait. A Hunyadi Lászlónál is nagyobb sikert aratott a szabadság- harc bukása után, az osztrák elnyomás legsötétebb éveiben, 1861- ben bemutatott Bánk-Bán, amelynek szövegkönyvét Egressy Béni Katona József hasonló című drámájából írta. Abban a korban, amikor a cenzúra egy kotta címlapjára nyomott „K“ betűt Kossuth Lajos melletti tüntetésnek hitt, nagyszerű tett: Tiborc alakja megszólalt az operaszínpadon és elmondta a nép vádló panaszát. 1867-ben, a magyar uralkö- dóosztályoknak a Habsburg-ab- szolutizmus mellé való lepaktá- lásának évében mutatták be Erkel egyik legforradalmibb alkotását, a Dózsa Györgyöt, az 1514-es magyar parasztfelkelés hőséről formált hatalmas történeti zenedrámát. A Dózsa Györgyöt újabb operák követték, amelyek közül különösen az 1874-ben bemutatott „Brankovics“ jeléntős. Erkel a magyar operairodalom megteremtője, de ez a tevékenysége távolról sem merítette ki sikerekben oly gazdag életét. Liszt Ferenccel együtt ő volt a legfőbb irányítója és mozgatója az elmúlt évszázad gyorsan fejlődő zenei életének. Több, mint hatvan éven keresztül minden művészeti megmozdulásban résztvett, tekintélyét, tudását, nimbuszát mindig latbavetette, ha a magyar zenei élet fejlesztéséről volt szó. Ö vo't a múlt században induló magyar hangversenyélet legfőbb irányítója. Ö szervezett először olyan zenekart, amely alkalmas volt nagyigényű operák bemutatására, 1853-ban ő szervezte meg a filharmóniai társulatot és az elsők között volt, akik az „országos zene- és énekakadémia“ felállításának gondolatát felvetették. Az ő kezdeményezésére alapították 1867-ben az országos magyar da- I ő *v ü ’ r t c t. Igazi úttörő és forradalmár volt. A zeneirodalmi remekműveivel ő ismertette mag a magyar főváros közönségét, ő játszotta először Chopint Magyarországon. Ő mutatta be Liszt zenekari műveit, s az ő közbenjáráséra hívták meg Wagner Richárdot Budapestre. Erkel Ferenc egész életében a magyar nép, a magyar zene ügyét szolgálta. Népszerűsége állandóan fokozódott és 1890-ben, nyolcvan éves korában az egész magyar nép határtalan szeretettel ünnepelte nemzeti himnuszának zeneszerzőjét. Erkel müvei európai hírűvé tették a magyar zeneművészétet a forradalom éveiben és az elnyomók elleni harcra lelkesítették a magyar népet. Az elnyomás éveiben pedig ápolták és ébren tartották a forradalmi hagyományokat. Éppen műveinek forradalmi hatása miatt halála után a reakciós magyar zenépolitika egyre inkább igyekezett Erkel életművének jelentőségét csökkenteni. Csak nemrég, a közérthető zenei nyelvért, a művészeti formalizmus ellen és a szocialista, realista zenekultúráért folytatott harc során indulhatott meg Erkel igazi értékelése. Erkel nyitányai, operáinak részletei ismételten íelhangzanak a reprezentatív hangversenyeken, a Hunyadi László és a Bánk Bán pedig állandó műsordarabja az állami operaháznak. Erkel művészeiének elismerését, megbecsülését jelenti a róla készített nagyszabású, zenés életrajzfilm is, amely a zenésfilmek első díját nyerte el a Karlovy- Vary-i filmfesztiválon. A győzelmét hozó jobb századokról álmodott Erkel a Dózsa- operában és amiről a nagy zeneköltő álmodott, azt valóraváltja hazánkban is a dolgozó magyar nép. Lásson végre munkához az aranyosapáti Keleti tszcs, pártszervezete 1931 elején 12 dolgozó paraszt jött össze az aranyosapáti tanácsházán. Arról beszélgettek, hogyan lehetne jómódúbb életet biztosítani a maguk és családjuk számára. Dávid András elvtárs és a többi ottlévő kommunista a közös gazdálkodás előnyeiről, hasznáról beszélt. A többieknek régi tapasztalata volt már, hogy amit a kommunisták tesznek és javasolnak, az mind a dolgozók előnyeire válik. Még ezen a napon megalakítottak hát egy termelőcsoportot, amelynek a „Ke- leti‘‘ nevet adták. Időközben mások is csatlakoztak ehhez a kis csoporthoz és ma harmincketten küzdenek vállvetve a szövetkezetben. A község legjobb kommunistáinak kezdeményezése, tanácsa segítette hozzá a Keleti tszcs, tagjait, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépjenek. A párt és kormány azonnal segítségükre sietett, lovakat, teheneket, sertéstörzset adott a csoportnak. Állami támogatással sertésfiaztatót építettek, ekét, boronát, kaszálógépet vettek. Az idén 34 hold rozsföldön alkalmazzák a pótbeporzást, 38 hold kukoricát és 8 hold napraforgót vetettek négyzetesen. Az új módszerek alkalmazásával közel 150 mázsa kukoricával, 20 mázsa napraforgóval és rozzsal takarítanak majd be többet, mint az elmúlt gazdasági évben. Ezekhez az eredményekhez hozzá kel! tenni: a csoport úgy érte el azokat, hogy csak részben használta ki a rendelkezésre álló lehetőségeket. A csoport kommunistái, a nártszervezet tagjai azt hitték, hogy a csoport megalakításával, a mezőgazdasági felszerelések biztosításával, az új agrotechnika bevezetésével eleget tettek kötelességüknek. Elfeledkeztek arról, hogy a feladatok nehezebbik része csak ezután következik. Elfelejtették, hogy legfontosabb feladatuk: a csoportot jól vezetett, szervezetten és fegyelmezetten dolgozó, sokat termelő és sokat jövedelmező nagyüzemmé tenni. Magukra hagyták a csoporttagokat, nem segítették és nem ellenőrizték munkájukat, aminek következtében meglazult a munkafegyelem, kisebbedett a felelősségérzet. A csoport nevét nem látni a növényápolásban és beadásban élenjárók nevei között. Nem látjuk azért, mert a csoporttagok nem érzik még magukénak a szövetkezetei, nem igyekeznek a rájuk bízott területen mielőbb elvégezni a munkát. A pártszervezet nem segítette elő, hogy a csoport egész tagsága lelkiismeretesen kivegye részét a közös munkából: s még gondosabban, jobban dolgozzon, mint ahogyan egyéni gazda korában dolgozott. Az üzemi pártszervezet megalakulása óta egyetlen alkalommal sem tartottak taggyűlést, nem gvűltek össze a csoportkommunistái, hogy megbeszéljék az elért eredményeket, hiányosságokat, s a hibák okait. Csupán a községi alapszervezet taggyűléseit látogatták időnkint. Pedig ott nem beszélnek arról, hogy a csoportban dolgozó párttagok nem mindenben mutatnak példát a párton- kívüli dolgozóknak. Buda Béla elvtárs, a pártszervezet titkára például nem vonja be feleségét a munkába, pedig a ráeső közel 8 hold föld kapálását nem tudja egyedül időben elvégezni. Az üzemi pártszervezet taggyűlésének volna a feladata megbírálni az olyanokat is, mint Barcsa Kálmán elvtárs munkacsapatvezető, aki elhanyagolja a csoportban a munkáját, s inkább a háztáji földjét műveli. Feleségét is csak abban az esetben küldi a csoportba dolgozni, ha ő otthonmarad. Aem szabad belenyugodnia a pártszervezetnek abba, hogy ■míg Forgó Istvánná. Deák Gyu- láné, Dávid Andrásné és még néhány serény, becsületesen dolgozó tag jól harcol a szövetkezeti vagyon gyarapításáért, addig Pin- csula András és Feka József sertésgondozók felelőtlensége, hanyagsága miatt elhullik a jószág. A pártszervezet feladata, hogy a szorgalmas, minden percet kihasználó, az idővel, szerszámmal s a közös vagyon minden darabkájával takarékoskodó tagok segítségével olyan közhangulatot teremtsen a csoportban, amely hangulat élesen elítéli s nem tűri a naplopást, a pazarlást, a felelőtlenséget. Mindezek megvalósításához elsősorban a helyesen végzett, szakadatlan politikai munkára van szükség. Arra, hogy a párt- szervezet valamennyi tagja — élükön Buda Béla elvtárssal — s a csoport népnevelői nap mint nap szóval és személyes példamutatással neveljék a csoport tagságát. Dobos Dezső, Nyilánszki Sán-' dorné, Dávid Andrásné és Dobos István népnevelők mellé vonják be az olyan jól dolgozókat, mint Kertész Sándorné, Cs. Dobos Bertalanná és Kertész József. Buda elvtárs . tartson rendszeres értekezletekét a népnevelők részére és ott beszéljen a jól teljesítők módszeréről, mondja el, hogy a hanyagok, lusták hogyan károsíts ják meg a csoportot s így minden egyes csoporttagot is. IVaponta beszélgessenek á népnevelők a csoport tagjaival, mondják el, hogy Pinqsula András és Fcka József sertésgondozék hanyagságából nem egy anyakoca hullott már el. Felelőtlenségük miatt egy anyakocánál csak hat szaporulatot is számítva évenkint 12 malaccal, majd folyamatosan ennek szaporulatával, tehát közel 100 malaccal károsították meg a csoportot. Beszéljenek arról, hogy "■míg Forgó Istvánné, Deák Gyű- láné és a többiek jó növényápo- lási munkájukkal csak kukoricád nál holdankint három mázsával növelik a termésátlagot, addig Barcsa Kálmán és a többiek ha-> nyagsága miatt az ő területükön három mázsával kevesebb lesz a termés. Ami 40 hold kukoricánál 120 mázsa többletet, vagy hiánvt jelent. Nem mindegy a csoport egyetlen tagjának sem, hogy 450 mázsa, vagy 600 mázsa kukorica kerül kiosztásra. A pártszervezet minden egyes tagia. s a csoport népnevelői a politikai felvilágo- sító munka, kiszélesítésével segíti sék elő a csoportban a munkaié-* gyelem megszilárdulását, a növényápolási munkák időben való elvégzését. Példamutatásuk ser-» kentsen minden csoporttagot, hogy jobb munkával, magasabb eredmények elérésével tegyék szebbé és virágzóbbá szövetkezetüket, gazdagabbá a csoport valamennyi tagját. LÉVAINÉ Megjelent a júniusi „Pártépítés“ Megjelent a „Pártcpltés” júniusi szánra, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: A Központi Vezetőség határozata a pártbizottságok és pártszervezetek feladataira a gabonabetaka- rítás és begyűjtés idején. — A Központi Vezetőség határozata az üzemi púrtcsoportok munkájának megjavítására. — Dacsó József: Emeljük magasabb színvonalra pártszervezeteink kádermunkáját. — Földes István: A pártoktatás magasabb színvonaláért. — Kürti András: A választási tapasztalatok alapján erősítsük tovább a párt tömegkapcsolatait. — Csecse László; A szocialista niunkaver- seny néhány kérdéséről. — Túr* ffonj/i Júlia: A Béke-Világtanáes ülése előtt. E cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetősége Szervező Bizottságának kiadásában megjelent folyóirat.
