Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

1953 Június 7, vasárnap NÉPLAP waren^w^gg^»«^MrogiJMiuu.:.!ilJi»iw»-r 'ni m _i^mTcrrrr I ........................" "*'*** Andrea Andreen asszony beszámolója a Nők Világkongresszusa ülésén a nők jogairól NEMZETKÖZI SZEMLE A. írunria Lorinán; válság KopmMya, (TASZSZ.) A Nők Világkongresszusa június 5-i, dél­utáni ülésén elhangzott Andrea An-dreen asszony (Svédország) be- s'ssámolójia aiz 1. napirendi pontról. Ez a napirendi pont a nők jogúi­val foglalkozik. ,,Mi, nők — mondotta Andrea Andreen asszony — számbelileg az emberiség fejét jelentjük és tapasz, tálaljból tudjuk, hogy méltók va- gyunik az egyenjogúságra." A nők egyeujogúság áriak követe­lése különösen fokozódót t a máso­dik világháború után. A közvéle­mény ebben segítséget nyújtott a nőknek. Ennek hatására az Egye­sült Nemzetek Szervezete kimondta az egyenjogúság elvét és javasolta a kormányoknak, hogy adják meg a nőknek a szükséges jogokat. Kát az elvet aaombam nem kielégítően valósítják meg. Sok kormány sem­mibe veszi e jogokat, más kormá­nyok pedig csupán formálisan nyújtanak bizonyos jogokat, nem biztosítják azonban azok ínegraló- sítáBát így sofcmilHő asszony telje. pen jogfosztott. Az egyenlő munkáért egyenlő íréi* elvét azokban az országokban sem alkalmazzák, aliol elismerték. Kivétel csak a Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok. Az Egyesült Államokban a nők a szakmák többségében harminc— negyven százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. A néger Berlin, (ADN). V. Sz. Saeimjo­íiov rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Szovjetunió németor­szági főbiztosa június 5-én Béri in­foé érkezett. Joseph Wirth, volt birodalmi kan- cellar az Egységért, békéért és szabadságért küzdő németek gzö- vetségé'-nek elnöke nyilatkozott a sajtónak a Szovjetunió németorszá­gi főbiztosának kinevezéséről. — B(joq nem kívánja. Németor- szág újraegyesítését. Ezért nem kel­tett meglepetést, hogy Adenauerék U legképtelenébb állításokkal felel­tet a „Pravda" cikkeire és a né­Róma, (MTI). Palmiro Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára csütörtökön sajtó- értekezletet tartott a külföldi saj. tudósítók számára. Kijelentette: ha a csaló választó­jogi törvény nem érvényesül, va­gyis a klerikális párt nem szerzi meg a szavazatok ötven százalékát és legalább még egy érvényes sza­vazatot, akkor a parlament két há­zának összetétele hasonló és a helyzet sokkal világosabb lenne. Ebben az esetben olyan kormány alakításáról lehetne szó, amely a legszélesebb tömegeket átfogó de­mokratikus erők együttműködésére támaszkodnék. — A Kommunisták olyan kor­íiők átlagos keresete csupán két- ötödé a fehér nőkének. Nagybri- tanniában, Svédországban, Fran. ci a országban és Japánban a nők bére jelentősen kevesebb a férfia­kénál. Még súlyosabb a nők hely­zete a gyarmati országokban és a gyámság alatt álló területeken. Az országok többségén semmibe ve- azik a nőknek a munkához való jogát, hogy szakmát szerezzenek és szakmunkát végezhessenek. Va­laimennyi tőkés országban a nők-, nek a munkához, való jogát korlá- tozi2aa az is, hogy nem biztosítják törvényes rendelkezések az anya- é» gyérmeíkvédelmiét. A nők nem kapnak terhességi szabadságot, egy­általán nincs elég napköziotthon és bölcsőde. Indiában, Iránban, Tö­rökországban. Algírban, Tunisz- ban, Marokkóban a nők írástudat­lansága nyolcvan!-kilencven százalé­kos. Az írástudatlan nők száma Olaszországban js jelentős, A nők 35 országban sem nem választhat­nak, sem nem választhatók az ál­lami szervekbe. Az előadó az Amerikai Egyesült Ál 1 ara-oíkból, S vá j ebéi, S pan yolor- szágból. Irániból, Brazíliából adato­kat idézett, amelyek ar/A mutatják, hogy eaeteben az országokban kii- lönböző — képzettségi, lakóhely szerinti, vagyoni, stb. — cenzusok korlátozzák a nők politikai jogait. Columbiáiban, Honid urasban. I'a- raiguayba.n, Egyiptomban. Transz­metországi szovjet Ellenőrző Bi­zottság feloszlatására. — A szovjet Ellenőrző Bizottság működiéiöéneilc megszüntetése és V. Sz. Szemjo'iiovnak, a kiváló diplo­matának kinevezése önmagában is megcáfol minden rosszindulatú fél­remagyarázást, Szemjonov Berlinibe való megérkezése világosan tük­rözi a szovjet kormány akaratát ég változatlan készségét, hogy a nyu­gati szövetségesekkel esetleg tar­tandó négy kait almi értekezleten bé­kés megoldású hoz segíti a német kérdést. mányi javasolnak — mondotta ä továbbiakban Togliatti 'elvtárs, — amely a békéért és a társadalmi reformokért küzd. Togliatti ezután jellemezte a vá­lasztási hadjárat menetét ...Nem lehet azt állítani — mondotta —, hogy a választási hadjárat szabad légkörben folyik. A kommunisták a választási kampányban mégis ér­vényesítik jogaikat. mert erősek és szervezettek. Ezzel szemben meg kell küzdeniük a rendőrség és a helyi hatóságok részéről tapasztal­ható nyomással. Különösen súlyos, nak tekinthető a választási csalá­sok előkészítése a kereszténydemo­kraták, a kormány részéről. jordániában, Tuniszban, Marokkó­ban és más országokban a nőknek egyáltalán nincs választójoguk, Andrea Andreen asszony szembe­állította a kapitalista országok helyzetével a békés alkotómunkát végző Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok helyzetét. A szovjet nők nagymértékben kj- használják a szovjet alkotmány adta jogokat és kimellkedő szere, pet játszanak az ország éleiének minden területén. A Kínai Nép- közitársaiságbaiii »és az európai né­pi demokratikus országokban a nők teljes egyenjogúságot élveznek, a politikai, a gazdasági élet, az ál­laimpolgári jogok és n kultúra te- rületén. A nők tevékeny részt vesznek az államigazgatásban. A kongresszus feladata — men- dobta, hogy széleskörű vélemény­edére alapján találja meg annak a kérdésnek általános megoldását^ mit Íveli tenni azért, hogy a nők egyenjogúsága a világ minden or- szagában megvalósuljon. Minden bákeszerető és haladásra törekvő nővel és férfivel együtt fokoznunk kell harcunkat a demokráciáéi lenes merényletek ellen, az ellen, hogy betilt jók. a jobb élet jogát védel­mező női és egyéb szervezeteket, fokozni kell a harcot az elnyomás miinden formája ellen, a nömozga- lom aktív harcosainak letartózta- tás a ellen. Bidault elfogadta a kormányalakítási megbízást A ..Reuter’’ jelentése szerint Bidault, a megbukott francia kor­mány volt külügyminisztere, szom­baton elfogadta Vincent Auriol közt árs-a isá g i elnök a járni a lát, hogy legyen kísérletet az új kormány mega la k í tűsé ra. Bidault, aiki a 10 napja tartó francia kormányválság ötödik mi- niszterekiökjelöltje, közölte, hogy kedden vagy szérián fogja kérni a beiktatást a nemzetgyűléstől — fűzi hozzá a jelentés. A vietnami népliaűsereq újait!) sikerei Íszak-Vietnambsn A ..Vietnami. Hírügynökség” be­számol arról, hogy május hónapban a vietnami néphadsereg alakulatai Észak-V ietnaimibaii, a Vürüs-folyó mind kiét partján hevesen támadták a franciák állásait. A népi harco- sok május 11-ig különböző összetű­zésekben megsemmisítettek egy el­lenséges századot, két szakaszt és további huszonnégy ellenséges ka- tornát. Ezenkívül yzázihúszónkét fog­lyot is ejtettek. Nyugai-üómelorszáö és Jugoszlávia baráti kapcsolatéi A ,.D1’A" jelentése szerint Minden Ivekovics bonni jugoszláv nagykövet líerlinbeu hangoztatta T ito-J ugoszlá v i áll a k azt a készsé­géi, hogy „szoros baráti kapcsola­tot tartson fenn a szövetségi köz­társasággal.” A jugoszláv nagykövet a nyugat­német—jugoszláv kapcsolatok bizo­nyítására felhozta azt a tényt, hogy ,,a szövet.ségi köztársaság első iielyen áll Jugoszlávia kereskedel­mi mérlegében. AZ OLASZORSZÁGI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK KÜSZÖBÉN Róma (TASzSz): Az olaszor­szági választási hadjárat gyakor lati'ag már befejeződött. Június 7-én reggel hat órától este 22 óráig és jún'u; 8 án reggel hét órától 14 óráig tart majd a sza­vazás. 48.743 választási körzet­ben kSt-két urnát állítanak fel: egyet a szenátusi jelöltekre, egyet pedig a képviselőházi jelöltekre leadandó szavazólapok számára. A képviselőházi és szenátusi vá- I lasztásokra egy időben kerül sor. Második hete nincs kormánya Franciaországnak. A nemrég le­mondott Mayer-kormány bukását voltaképpen ugyanazok az okok idézték elő, amelyek esztendők óta állandóvá teszik Franciaor­szág1 kormányzati vá’ságát. Maysr miniszterelnök, hogy kiutat talál­jon abból a gazdasági zsákutcá- bői, amelybe Franciaországot az Atlanti Szövetséghez való csatla­kozás és az ezzel járó túlmérete­zett hadiköltségvetés juttatta, olyan gazdasági rendszabályokhoz akart nyú'ni, ame’yek a dolgozó tömegek újabb megterhelését, a nép nyomorának fokozódását je­lentették volna. A francia parla- ment burzsoá-többsége nem mer­te megszavazni ezeket a rendsza- bályoket, mert kénytelen volt számolni azzal, bogy az ilyen rendszabályok tovább növelnék a francia kormány politikája miatt már amúgy :s hatalmas fe'háboro- dást. A May er-kor mány nak tehát mennie kellett. A francia kormányválság azon­ban azóta sem oldódott meg. A kijelölt miniszterelnökök közül egyik sem tudott kormányt alakí­tani. Mendes-France, az egyik ki­jelölt miniszterelnök, akinek si- került egészen odáis eljutn.a, hogy a parlament előtt elmond- háttá programmbeszédét, nem kapta meg a szükséges felhatal­mazást. Mendes-France külpoliti­kai programmjában voltak bizo­nyos momentumok, amelyek arra mutattak, hogy Mendes-France igyekszik kifejezést adni a francia burzsoázia egyes csoportjai ré­széről az Egyesült Államoktó való növekvő függőség miatt megnyilvánuló elégedetlenségnek. Megemlítette azt is. hogy Fran­ciaország katonai kiadásai túlmé­retezettek és beszélt arról, hogy az indokínai háborúban való le­kötöttség hátrányos helyzetet idéz elő Franciaország számára Nyugat-Németországgal szem­ben. Belpolitikai programmjában azonban Mendes-France sem kü­lönbözött e ődeitől. Ö is további adóemeléseket, gazdasági megpró­báltatásokat helyezett kilátásba. így Mendes-France nem kapott többséget. Nem kapta meg a francia parlament burzsoá képvi­selőinek többségi szavazatát, mert politikai programmjában bátorta­lanul célzást tett az Amerikától való függőségre és ez nem felelt meg1 az Amerika-barát képvise­lőknek. Nem szavazta meg azon­ban Mendes-France programmját a Francia Kommunista Párt sem. Nem szavazta meg azért, mert belpolitikai programmja — az újabb terhek, az adók további emelési — voltaképpen az eddigi külpo-itika továbbfolytatásának biztosításához teremtené meg az előfeltételeket, de nem szavazta meg azért sem. mert Mender Vrence külpo'itikai programijá­ban is csak néhány ködös, homá- lyos célzást tett az Amerikával való viszony rendezésére. A francia politika válsága íg”/ mindjobban elmélyül. Nem arról van szó, — mint azt a francia búr- zsoázia amerikabarát körei és amerikai barátaik állítják, — hogy a francia alkotmányban ,,hiba‘* van és ez lehetetlenné teszi a za­vartalan kormányzást, hanem ar­ról, hogy a francia nép milliós tö- megei elítélik Franciaország je­lenlegi kül- és belpolitikáját és mind nagyobb tömegekben támo- gatják a Francia Kommunista Pártot, azt a i^ártot. amely Fran­ciaország politikájának teljes megváltoztatását, a háború politi­kájáról a béke politikájára való áttérést követeli. Szabadságot a Rosenberg-házaspárnak! A Roseuberg-házaspár szabadonbocsátását követelik megyénk dolgozói Százával érkeznek a tiltakozó levelek és táviratok, amelyebben megyénk dolgozói a Rosenberg- tiázaspár szabadónbocsátását köve­telik. Az aranyosapáti Béke ter­melőszövetkezeti csoport tagjai így írnak a többek között: ,,Minden erőnkkel tiltakozunk a halálos íté­let ellen és követeljük szabadon- hocsát fisukat.” Ifjú Konc-sár And­rás, a székelyi Békéért Harcoló termelőszövetkezeti csoport tagja ezeket írja: „Az amerikai imperia­listák újabb aljas gyilkosságot akarnak elkövetni, újabb inerény, letet terveznek két bátor békehar­cos ellen. Ez azonban nem télem­lít meg bennünket, hanem még el- »sántábban■ küzdünk a békeírt és erélyesen követeljük: engedjék szabadon a Rosenberg-házaspárt.” G. Kenyeres Irma tiszavasvári dol­gozó többek között ezeket írja: ..Apát, anyát a Rosenberg gyere­keknek! A^éünal vonják vissza a halálos ítéletet! jól jegyezzék meg a Wall-Street urai, hogy gonosz- tetteikért feleim Jognak/” Az olasz vál Ma választ Olaszország népe. A jelenlegi választás néhány hónap­pal ezelőtt elfogadott új. súlyos visszaélésekre a’kalmat adó vá­lasztási törvény alapján folyik 1c. Erre a törvényre azért volt szük­sége az uramon lévő De (fasperi- féle pártnak, mert az utóbbi evekben mind több jel bizonyí­totta. hogy valóban demokratikus választások esetén a párt elvesz­tené parlamenti többségét. Ezt mutatta az 1951 május 27-én és június 10-én megtartott önkor­mányzati vá'asztás is, ahol a ke­reszténydemokraták — az 1948-as választásokhoz képest — szava­zóik több, mint harminc százalé­kát elveszítették. De Casperiék téhát a parlamenti házszabályok teljes fe’rúgása után létrehozták az új törvényt, amely — úgy gon­dolták — lehetővé fogja tenni számukra parlamenti többségük megtartását cs eddigi politikájuk folytatását. De Gasperiék azonban mind jobban érzik, hogy inog lábuk alatt a talaj és ezért még a vá­lasztójogi törvényben sem bíznak. A többség elvesztésétől való ]élel­mükben m'nden eszközt jgénybe- vettek, bogy biztosítsák választá­si győzelmüket. A burzsoá „vá­lasztási technika““ minden ismert fogása szerepet játszott a válasz­tási kampányban, leváltották a városok és községe'; haladó érzel­mű polgármestereit, kizárták a választási bizottságokból a ha'adó pártok képviselőit. A Kommunis­ta Párt, a Szocialista Párt és a lobbi ellenzéki párt szónokait Sül; helyen letartóztatták. Műkö­désbe lépett a k’erikális reakció tisztások ele is. Egymást érték a püspöki kör­levelek, amelyek arra ».figyelmez­tették“ a választókat, hogy köte­’ccek a kei’eFzténydemokrata párt­ra szavazni. Egyházi nyomdákban szavazócédulákat nyomtattak, majd kitöltve kiosztották azokat több falu választói között, hogy ilymódon szavazzanak. Mindezt azért, hogy uralmon maradhasson az a kormány, amely eladta Olaszországot. De Gasperi párt­jának nincs olyan programja, me­lyet nyiltan a nép elé tárhat. lap­pén azért a választási kampány­ban De Gasperi pártjának képvi­selői részéről csak a jól ismert hangzatos ígéretek és a kommu- n’stákat gyalázó rágalmak hang­zottak el, de semmi olyasmi, ami­re a nép helyeslő igent mondha­tott volna. Az o’asz nép azoknak a pártok­nak a programmjára mond igent, amelyek azt követelik, hogy Olaszország lépjen ki az Atlanti Szövetségből, ne engedjen ameri­kai támaszpontokat építeni saját területén, csökkentse a katonaf kiadásokat és folytasson olyan politikát, amely a hihetetlen nyo­morban élő olasz nép életének jebbrafordulásához vezet. Ilyen párt az Olasz Kommunista Párt és azok a pártok, amelyek mind­ezeket a követeléseket felvették programm jukba. Az olasz nép nagy tömegei tá­mogatják ezeket a pártokat. Ma* ga az a tény, hogy De Gasperiék* nek az úi, csaló választási tör­vényhez és a választási terror eszközeihez kellett folyamodniok, azt mutatja, hogy Olaszország burzsoá kormányának van. mitől félnie a választásokon. V. Sz. Szemjonov németországi szovjet főbiztos Berlinbe érkezett Palmiro Togliatti elvtárs sajtóértekezlete l*íilföldi lapok tudósítói számára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom