Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-30 / 151. szám

(ViLág, (LfcUdriPfüi ajtjpiíiliftek! X. ÉVFOLYAM. 151. SZÁM Ára íso kim er 1053 Jl'NH'S 30. Ki:iJb Békeversennyel a kenyércsata győzelemreviteléért Előre a betakarítási és begyűjtési béke verseny győzelméért! Az ősziárpa megyeszerte ka­szára érett, a ma még szökülő rozsvetéseinkről néhány nap múl­va úgy beszélünk: „vágd, ahol ; éred", de a rozsvetések sarkában ott áll a búza, ami meg sem vár­ja, hogy a rozsot levágjuk, máris ■ beleálihat a gép, vághatja a ka­sza. Magában az aratás is sokkal nagyobb feladatot ró ránk, mint az elmúlt évek bármelyikében, mert gazdagabb a termés; körül­belül kétszer annyi szem kerül magtárainkba, mint az elmúlt év­ben. Az ibrányi Alkotmány ter­melőszövetkezet búzatáblái 14 mázsás átlagtermést ígérnek, rozsvetésük egyes táblákon meg­adja a 17 mázsát is. Rakamazon az egyéni dolgozók is holdanként 10 mázsán felüli búzatermést várnak. Gyümölcsöseink, a több, mint kétszeresére növekedett konyhakertészelünk és a néhány helyen elhúzódó harmadik-ne­gyedik kapálás, mind dolgos ke­zeket kívánnak. Ha valamikor, most elmondhatjuk, hogy min­den perc drága, minden munká­ban eltöltött perc nagyobb kenye­ret jelent s minden elfecsérelt idő a nép ellenségeit, a háborús gyujtogatókat szolgálja. A jó szervezés, vezetés mellett erőnk megszaporítója a munkji- vppseny. - Területi versenyvállalá­sunk végrehajtásának meggyorsí­tására Nagycserkesz község dol­gozói betakarítási békeversenyt kezdeményeztek. A nagycserke- sziek kezdeményezése a legtöbb* községben visszhangra talált és sok új vállalással bővítve sorra csatlakoznak ehhez a felhíváshoz. A pávaiak kalákában végzik az aratást és hordást. Akinek hama­rabb beérik a gabonája, althoz mennek először aratni és így meg tudják oldani, hogy minden búzát viaszérésben arassanak a lehető legkisebb szemveszteség­gel. Nyíregyháza-újtclekbokori dol­gozó parasztok, amikor csatlakoz­tak a nagycserkeszisk felhívásá­hoz, a verseny élőbbé tétele ér­dekében egymással is párosver­senyre keltek. A nagykállói járás községei az elsők között csatla­koztak a betakarítási békever­senyhez és már eddig is gazdag eredményeket szült ez a ver­seny. A nagykállói járás első a nö­vényápolásban, ami ugyancsak feltétele, hogy az aratást minden erő mozgósításával a leggyorsab­ban szemveszteség nélkül végre­hajthassuk. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nagy- kállói járásban már 27-én befe­jezték az ősziárpa aratását. Az abapusztai állami gazdaság­ban. a szamoskéri Uj Elet ter­melőszövetkezetben és még hosz- szan sorolhatnánk, ahol törőd­nek a versennyel, ahol a párt- szervezet irányításával rendsze­resen értékelik a versenyt, ott az eredmények sem maradtak el. Opályi és Mátészalka között lel­kes párosverseny alakult ki. A két község • versenybizottsága gyakran ellátogat egymáshoz és minden értékelésről közös ver­senyhíradót adnak ki. E mellett a mátészalkai tanács ötletes rajzos versenyhíradót is szerkeszt, mely­nek a legutóbbi számában egy hatalmas cukorrépa egy férfit fojtogat, aki nem más, mint Oláh László, a növényápolásban hátul­kullogó dolgozó paraszt, A szö­veg a következő: „Ugy-e magá­nak sem esik jól, ha lojtogatjalí? Minket is így rojtogat az a sok gaz, ami a maga hanyagsága 1 miatt nő ki a földből.“ i A versenyt azonban nem min- : denütt becsülik meg ennyire. Me- t gyénk legnagyobb szövetkezeti í gazdaságában, a tiszadobi Tán- i csicsban nyoma sincs a verseny- j nek. A szövetkezet drága pén- ; zen csináltatott ugyan egy díszes versenytáblát, de azon most, a növényápolások idején, amikor a legnagyobb segítségre lett volna ; szükség, még mindig februári hí- ' rek voltak. Megyénkben a gép- ' állomások elmaradásának nem ! utolsó sorban az az oka, hogy a . versenyt lebecsülik, de nemcsak kint a gépállomásokon, hanem a gépállomások megyei igazgaiósá- ‘ gának politikai osztályán is. Bá- 1 keverseny vállalások voltak a gépállomásokon, azonban azok ! értékelése a legtöbb helyen el- 1 maradt. A megyei igazgatóság politikai osztálya jól tudja, hogy a gépállomáson dolgozók túlnvo- mó többsége fiatal, de eddig a Világifjúsági Találkozóra szinte semmi mozgalom, semmi vállaiás nem történt, nem mozgósították a népnevelőket a VIT jelentőségé­nek ismertetésére. Természetesen azért, hogy a gépállomásokon nincs megfelelő versenymozga- lom, a megyei Medosz elnökséget is súlyos felelősség terheli. A gépállomásokon, termelőszö­vetkezetekben, amikor vállalást tesznek az aratás-cséplés és má­sodvetés gyorsabb elvégzésére, akkor azonnal bontsák is fel egyénekre a vállalást, hogy egyet­len dolgozó se legyen, aki ne tudná, hogy neki egy nap, vagy egy óra alatt mit kell elvégezni azért, hogy a vállalását teljesítse. A tapasztalat az, hogy a „globá­lis“ vállalásról még csak tudnak a dolgozók, de arról már keve­set, vagy semmit, hogy a válla­lásból mennyi esik rá, hogy az teljesítve is legyen. Gépállomáso­kon és állami gazdaságokban nagy feladat vár a politikai he­lyettesekre, hogy a verseny ne csak papíron maradion, hanem annak megvalósításáért minden dolgozó harcoljon is. Meg kell szervezni a kombájnisták és kü­lön az aratógépkezelők verse­nyét. Fel kell karolni a mezőgaz­daság minden területén az egyé­ni versenyeket. Ezen a téren jó eredményeket értek el Nagyha­lász községben, ahol békevédelmi szerződésekben tesznek vállaláso­kat a dolgozók. A pártszervezetek szervezzék meg minden területen a helyszíni gyors értékelést, vörös sarkokat, villámokat szervezzenek, kint a földeken, mint ahogy a székelyi Békéért Harcoló termelőszövetke­zet pártszervezete tette a múlt évben. A jó politikai munka nyomán Székely községben a múlt évben öt nap alatt végeztek az aratással. A versenyben külö­nösen nagy erő a fiatalság. Nyír­bátor község DISZ fiataljainak nagyjelentőségű kezdeményezését a terméshozam emeléséért sem a megyei DISZ-bizottsáí, sem a járási DISZ-bizottságok nem ka­rolták fel kellően, főként elha­nyagolták a verseny értékelését. Ha a párttagok és a DlSZ-tagok élenjárnak a kenyércsata béke­versenyében, akkor magukkal tudják ragadni a pártonkívüli A begyűjtési és a földművelésügyi miniszter felhívása A begyűjtési és a földművelésügyi miniszter közös felhívással for­dult a mezőgazdáság minden dol­gozójához hogy lépjenek betakart tási és begyűjtési békeversenyre az aratás, behordás, ciéplés és ga- bonabegyüjtés tervének gyors tel­jesítése érdekében. Felhívásukban a többi között a következőket ír­ják : A gabonabegyüjtés tervének gyors teljesítése közvetlen érdeke minden termelőszövetkezeti tagnak, minden egyénileg dolgozó paraszt­nak, Kormányunk gyorsbeadási ju­talmat ad azoknak. akik július 20-ig (az északi megyékben július 25-ig) teljesítik gabonabeadásukat. Azok az egyénileg dolgozó parasz­tok, termelőszövetkezeti tagok előbb vihetik a szabadpiacra gabonáju­kat, a szabadpiacon nagyobb jöve­delemhez jutnak, akiknek községe, illetve termelőszövetkezete előbb teljesítette gabonabeadási kötele­zettségét. A budapesti EMAG-gyár munká­sai betakarítási és begyűjtési béke­versenyre hívták ki Túrkeve ter­melőszövetkezeteit és a mezőtúri gép­állomás dolgozóit. A mezőgazdaság minden dolgozója csatlakozzék eh- bez a nemes kezdeményezéshez! A begyűjtési és a földművelés­ügyi miniszter a továbbiakban fel- hívja az egyéni gazdákat, a ter­melőcsoportokat, állami gazdasá­gokat: úgy versenyezzenek egymás- saJ, hogy a minisztertanács hatá­rozatában előírt határidőket betart­sák. illetve lerövidítsék. Az aratás befejezésétől számíiott nyolc napon belül, a legrövidebb idő alatt és a legkisebb szemvesateséggel fejezzék be a gabonafélék betakarítását. Ugyanígy versenyezzenek a cséplés minél gyorsabb és minél kisebb szem veszteséggel történő befejezé­séért. Versenyezzenek azért, hogy mindén beadásra kötelezett az első gabonát közvetlenül a cséplőgéptől a hazának adja. Harcoljanak, hogy a cséplés befejezésével egyidejűleg, de lehetőleg még előbb, minden termelőszövetkezet, község és me­gye teljesítse gabonabegyüjtési ter­vét. A községi tanácsok legyenek a Verseny gazdái, kisgyöléseken be­széljék meg a dolgozó parasztokkal a verseny célját, a határidőket, a vállalásokat. Az állandó bizottsá­gok és a tömegszervezetek segítsé­gével népszerűsítsék a versenyben elért eredményeket, munkamódsze­reket, az élenjáró dolgozók munka­egységének számár, kiemelkedő ke­resetét. Gondoskodjanak arról, hogy a versenytáblákon mindig a legfrissebb eredmények legyenek és használják fel a hangos híradó, a* úttörők és kultúr csoportok segít­ségét. A begyűjtési és földművelésügyi miniszter közös felhívása végül ki­mondja, hogy „a versenyben győz­tes megye elnyeri a minisztertanács vándorzászlaját és a százezer fo. rintos jutalmat. A földművelésügyi minisztérium és a begyűjtési mi­nisztérium hárommillió forintot fordít azok jutalmazására, akik a betakarítási és a begyűjtési béke­versenyben a legjobb eredményt érik el. A szénabetakarítás határidejét a minisztertanács június 15-re tűzte ki. Megyénk több járásában, mint a tiszalöki, mátészalkai és nagy­kállói járásokban már korán meg­kezdték a széna kaszálását és gyűjtését. Ezekben a járásokban a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok ha­táridő előtt lekaszálták és behord- ták a szénát. Megyénk mégis el­maradt a széna kaszálásával és be- hordásával. Nem teljesítettük a minisztertanács által előírt határ­időre ezt a fontos munkát. A. nagy­kállói Vörös Zászló termelőszövet­kezet dolgozói a megyében legha­marabb takarították be a szénát. De a piricsei Békeszerető és a nyír- gyulaji Petőfi termelőszövetkezetek is korán végeztek ezzel a munká­val. Mégis vannak olyan járások, ahol késve kaszálták le a szénát, így annak minősége is sokkal gyengébb. A fehérgyarmati járás községeiben és termelőszövetkeze­teiben maradtak el a legjobban. Arra hivatkoznak, hogy víz áll te­rületükön. így nem tudnak kaszál­ni. Amikor azt kérdik, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályvezető­jétől, miért nem teljesítik silózási tervüket, azt válaszolja, hogy „most a kapálás a legfontosabb". Az a .különös, hogy a kapálással is le­maradtak a fehérgyarmati járás­ban. A fehérgyarmati, vásárosna- méiiyi és csengeri járások vezetői­nél szűnjön meg az az opportunista magatartás, amit a növényápolás­sal, szénabetakarítással és silózás­sal szemben tanúsítanak. Kövessék a káUósemjéni Uj Élet és Petőfi íermelőcsoporjok tagjainak példá­ját, akik az árokpartról kaszáltak le füvet és vasárnap 100 százalékra teljesítették silózási tervüket. Ahogyan a kemecsei járási tanács a gyors aratást „segíti“ Szombaton reggel Indult ki a kótaji termelőszövetkezetekhez a nagyhalászi gépállomás egyik kom­bájnja, hogy segítse munkájukat az ősziárpa aratásában. Eddig rendben is volna a dolog. Később azonban, amikor a kombájn hozzá akart kezdeni a munkához, rájöttek, hogy a járási tanács begyűjtési osztálya nem küldött a kombájnhoz ellen­őrt. Ellenőr nélkül pedig nem kezdhetik meg a munkát. Több­szöri telefonálásra kerítettek egy ellenőrt, akit sebtiben feleskettek. Ki is ment a kombájnhoz, . csak­hogy nem vitte a cséplés! ellen­őrző könyvet, Újabb telefonálás. De a kemecsei járási tanácson nem találtak felelőst, aki aláírja az el­lenőrző könyvet. Emiatt állt egy napot a nagyhalászi gépállomás kombájnja, emiatt késett a kótaji termelőszövetkezetek ősziárpájának aratása. A kemecsei járási tanács begyűjtési osztálya fordítson na­gyobb gondot az aratás-csépié* meg­gyorsítására. ünnepélyesen lel'esííeíték árpabeadásí kötelezettségüket a lurrlcsei Acél tsz. tagjai A turricsei Acél termelőszövetke­zet tagjai ősszel gondosan trá­gyázták. szántották az árpájuk földjét. Nemrégen kezűtek meg az aratását, de már el is csépelték. Vasárnap ünnepélyesen teljesítet­ték árpabeadási kötelezettségüket. Fellobogőzott szekerekkel vonultak a termény raktál hoz. hogy a be­adási kötelezettség teljesítésével szolgálják a béke ügyét, mint ahogy a Béke-Világtanács budapesti ülé­sének határozata nyomán megfo­gadták. (MT. sajtócsoport.) dolgozókat is és így a verseny a mezőgazdaság minden dolgozójá­nak ügyévé válik. Nem szabad lebecsülni az el­lenség erejét sem ebben a nagy csatában, mert nemcsak úgy próbálnak ártani, hogy késleked­nek az aratással, hanem — erre már volt példa a múlt évben is — zölden próbálják vágatni a ke- n'’éraekvalót. mint ahogy j Sánszki János kálmánházi kulák titte, aki a versenyre hivatkozott, ami­kor munkásaival vágatta a zöld búzát. A pártszervezetek népnevelői, amikor a gyors aratás mellett agitálnak, mondják el, hogy egy hét alatt több mint másfél mázsa búza pereg ki holdanként, ha megkésik az aratás, árpából pe­dig hat nap alatt 240 kiló a vesz­j teség, ha sárgaéréskor azonnal nem kezdjük meg az aratást. Te­hát a verseny, ha valahol nagy jelentőségű, akkor a kenyérga­bona betakarítása idején legin­kább az. Sztálin elvtárs azt mon­dotta: „A betakarítás — idény­munka és nem szeret várni. Ka idejében betakarítottál — nyel­tél, ha elkéstél a betakarítással — vesztettél,“ 1, Mai ssdmunlthól i FELHÍVÁS MEGYÉNK ÚTTÖRŐI­HEZ (2. old.) —■ EGY FALUSI KOM SZÓ MÓL-BÍZOTT SÁG TA­PASZTALATAIBÓL (2. oldal) — A TYUKODI TANÁCS BÜRO­KRATÁI (3. old.) — A NYÍRBÁ­TORI JÁRÁS IS FELKÉSZÜLT A GAZDAG TERMÉS BETAKAEI- I TASÁRA (4. oldal) arattak le. A sző ve; kezet tagjainak már csak 30 hold kapálni valójuk van és a négyszeri kapálás után nyugodtan foghatnak az aratás nagy munkájához. Ma kombájn kezdi meg a szövetkezet hatalmas tábláiban az aratást. (MT. sajtócsoport.) A tyukodi Előre termelőszövet­kezet tagjai vállalták, hogy vasár­nap is dolgoznak. Adott szavuk­nak eleget is tettek: Hetvenen dol­goztak vasárnap a mezőn, összesen húsz hold kukoricát és naprafor­gót kapáltak meg. A Kossuth-bri- gád tagjai 24-en 10 hold ősziárpát Vasárnap húsz hold kukoricát és napraforgót kapáltak meg tíz hold ösziárpát arattak le a tyukodi Előre tsz. tagjai Gyorsítsuk meq a szénabetakarítást

Next

/
Oldalképek
Tartalom