Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-04 / 129. szám

1 ft! fe I- I» M r DLőnilöiLtőÚIn ni i>h>h is ötéves terv nyomában l j üzletek Nyíregyházán Az ötéves tervünktől kapott létesítményeink újra növekedtek Xyíreyyhúzún is. Uj ültetek nyíltak a, város szívében, melyek Bzabolcs-Szatmár dolgozóit a legjobb minőségű árukkal Ütjük el. A huszadik Népművészeti és Háziipari üzlet nyílt meg nemrég Magyarországon — s ezt Nyíregyháza kapta. A legfinomabb, szemet gyönyörködtető ■ csipkéket, szőtteseket, cserépárukat hozzák forgo­lomba, hogy ezzel is szebbé, barátságosabbá tegyék a dolgozók ottho­nát. óriási értékű raktárral rendelkezik a bollmelyben több, mint 2000 mcic)\ s 3000 darab házi- ésfaliszőnycg, kézzel készített nép­művészeti és cserépár//, 10.000 darab és 2000 méter vert, és külön­böző alakú és minőségű csipke van, törülközők, függönyök olcsó és jó minőségben, ö000 darab kosár- és gyékényin, zoknik, zsebkendők, női, férfi cs gyermekpulloverek a, legkülönbözőbb színekben több. mint 2000 méter gépi szőttes, dó ugyanakkor több, mint 200.000 méter torontáli, kalocsai, sárközi, palóc, mezőkövesdi, mezőtúri, hód­mezővásárhelyi szőttes van. Hasonló célt szolgál a Szabolcs-Szatmár megyét ellátó Közületi Sportszer Vállalat sportköreinket a sporttal kapcsolatos felszerelések­kel látja cl. Xcm kell Budapestre utazni a vidéki csapatoknak fel- szerelésért, mert az új üzletben mindent kaphatnak bőséges választék­ban, jé> minőségben s olcsó áron. Több. mint 300 futballcsapatot, 200 röplabdázót, 300 kosárlab­dázót tudnak raktárkészletükből egyszerre felöltöztetni, ellátni, lab­dákká/, cipőkkel, hálókkal. 100—150 sakk-készlet. 100 ökölvívó/elszere­lés.' több mint 1000 polömez. tornaruha, cipő áll a sportolók rendelkc~ zésére. Minden sportágat kielégít a legjobb minőségű bö választék­kal az új Sportszer-bolt. Ezek az új üzletek, s a bennük lévő áruk is azt, bizonyít jak. hogy napról-napra emelkedik életszínvonalunk, gazdagodik, fejlődik államunk és dolgozó népünk. BUDAPEST Uj magyar színesíilm Ilit C&y zöld szőnyeg, olyan Komlódtótfalu határa. Dús termés ígérkezik, öröm nézni a kövér bú­zatáblákat, a szép vetést. 1 ,,Két vadas testvér" termelő- szövet kezet irodájában ilyenkor senkit nem, lehet találni. Mindenki a mezőn van. Gáli Sándor tsz. elnök látogatja ftt munkacsapatokat. Mindenkihez elmegy. A kertészekhez, a növény. termelőkhöz, de az állatgondozókat is meglátogatja, .1; úton gyakran meg-megáll. Gyönyörködik. Micso­da búza! Egy méter hatvan centi és cl halásza szebb, mint valaha. A tavaszárpa is virágzik. Büszkén néz rá. *,Nemhiába mülrágyáztuk, vetet lük kereszt sorosan” — gondol- ja. Arrébb az egyik egyénileg dol­gozó paraszt tábláját} akad meg a • szeme. A búzája legalább harminc centivel alacsonyabb, mint ct szóm vetkezetteké. Acélosodunk — álla­pit ja meg. A búza is, mi. is. Harminc tagból állt cl szövetke­zet négy évvel ezelőtt. Azóta ú6 dolgo:ó paraszt állt melléjük. Va- lóságban azonban többen vannak, *1 tagokon kívül a családok is kijár. nak a mesöre. Néha, mikor (íz el.' nők szétnéz a határban, száznál, is többen vannak. Asszonyok, i\—15 éves fink és lányok> akik iskola után jönnek segíteni. Kell a munkaerő. l)e meg is hit-, síik (j munka a termésen. Vétette> niii sem lehet gazos földet ta­lálni .. * IliirVUi Jtíltos a növény­termelő munkacsapat topja. ;in. Talp is szorgalmasan dolgozott, ami­ről a J/20 munkaegysége is beszel. Most közel van már a háromszáz­hoz. Tavaly nem kevesellte, amit kapott. És ha most megkérdezik tőle, mennyit vár Jioldanktnt» ezt feleli rá: „Nyolcmázsás a termés a tervben — én kilencet várok” — de közben nagyravaszul moso­lyog, mert számítása szerint a bú­za igencsak ló—H mázsát ígér. A cukorrépaföldön 4—500 méte. venként kis fatáblák jelzik, ki mü­ven a, területet. iVz kétféle okból is jó. Ha a tábla ott van és ha véletlenül gazos a föld, az arramc- vők meglátják, hogy kié. Akkor másnap tele van a falu a hírrel: meg ez nem gondozza a parcel- Iáját... Hát ezt senki se hagyhatja, hogy az ö földjén gaz legyen; azt már nem! Ezért még nem is for­dult elő, hogy mostanában gázosán találta volna valaki a „Két Vadas testvér” földjét. Nagy Károlyné tábláján is fel­írás: Nagy Károlyné „Két Vadas testvér" tsz., cukorrépa .).}3 öl” És Nagy Károlyné földjén gyönyörű egyenes sorokban megkapálva, meg­saraiul va büszkélkedik a, répa. L)u nemcsak ö, minden tábla gazdája munkája legjavát adja a közösért, az övékért. * A% egyénileg dolgozó pa­rasztok nemrégiben a tyukodi Előre tennelőszövetezetet látogat­ták meg. Megelégedetten nézegették a tyukodiak földjeit, gazdaságát. Amikor hazamentek. akkor cetiek cszre, hogy ez nemcsak Tyúkodon van Így. Mindennap látják ugyan a falubeli szövetkezet földjeit, por­táját, eddig mégsem vették észre benne a hatalmas erőtn a nagy gazm dagságot. Azún Jenei Pál ötholdas dolgozó paraszt elment a szövetke­zetbe. Mindent megnézett és most. már mindennap ott van. Tanulni akar töltik. A dolgozó parasztok elismerik a szövetkezet, eredményeit, látják jó munkáját. Ezért lépett be Antal Lajos bácsi is pár hete. Antal bá­csi 70 éves — de rövid idő alatt 70 munkaegységet szerzett! Ennek is megvan a titka. Meg nem volt nap, hogy hiányzott volna a munkából. Korán reggel kint van a mezőn. • „Az én táblámra nem hozhat szc- gyent a gaz. .1 - én nevem- van azon!” — mondta. Munkaidő után is szorgoskodik az öreg, a lószerszámokat javítgat­ja s azt emlegetii „miért is nagyok én már hetven éves! Most kellett volna, születnem Hatvanhárom holdon tér» mel almát a tagság. A legkiválóbb almafajták kerülnek ki tőlük. Kém kis büszkeséggel emlegetik, hogy a múlt évben vagon Jonathánt küldtek exportra. Most még töb- bet akarnak, „Több lesz a szövet­kezetnek és több jut, az országnak” — mondják. Csorbási Ferenc a gyümölcster­melő brigád tagja. Arra büszke, hogy az elsők között lépett a szö- v étkezés útjára. Gyakran beszél arról* hogy nemsokára Budapesten állítanak fel pavillont, oda viszik majd az eladásra, szánt almát. A jó gazda szemével vizsgálja a fá. kai. Kapargatja. őket, védi a be- tegségektől. — Bezzeg mikor Kossut földbir­tokosnál voltam cseléd, nem 'nagyon törődtem a fákkal, az ő termésé­vel. Itt* a szövetkezetben magamé- nak érzek mindent. Elmúlt már négy éve. hogy beléptem -és tavalyi 260 munkaegységemre is nagyon szépen kaptam pénzt, almát és terményt — mond­ja. A 250 már eddig is megvan és ezután jön még a nagy munka.— Háromszázon jóval felül akar tel­jesíteni. A fák már most láthatóan meghálálják Csorbási elvtárs mun­káját. Bö termést ígérnek. Mcghá­Budapest a föhl egyik legszebb városa. Büszkeségnél tölt cl ■ben­nünket a mi fővárosunk, mert mi tettük széppé cs nem tehet többé másén csak a miénk! Reggeli csend van, a főváros most ébred. A nyomdagépek züm- mögve dolgoznak és ontják a Sza­bad Képet, hogy mire a város fel- ébred, a, párt szava eljusson a város legtávolabbi zugába is. Megindul a közlekedés, a város vérkeringése. Minden jármű a dol­gozó népet szolgálja Vonaton Bu­dapestre érkeznek az országjáró úttörők. Az üdülésből kipihenten jön meg Dávid János tanársegéd feleségével, a sztahanovista ter­vezőnővel és most Sztálinvárusba, lakóhelyükre indulnak. Repiilögé• pen megérkezik a kát oly i „Decem­ber 21." tsz. Kossuth-díjas elnöke, hogy résztvegyen az országgyűlé­sen. Az Állami Faluszínház autó­buszain színészek mennek vidékre, hogy elvigyék a művészetet, a kul• túrát az ország legtávolabbi ré­szébe. A közlekedés már nem felel meg a növekvő követelményeknek, de fejlődésünk rövid, időn belül lehe­tővé teszi, hogy a város vérkerin­gése korszerű legyen. Nagy sétát kell tenni, hogy mindent meg tud- jón nézni valaki„ minden újat az emlékébe véssen, ami a felszaba­dulás óta született meg a főváros_ tervezőiroda dolgozói a jövő váro­sát tervezik. Budapest ma az építkezések rá­rosa: a Karácsony-utcában a Gép- és Kohóipari Tervezőiroda, Csepe­len munkásváros, a naphegyen a Magyar Távirati Iroda székhaza épül. Uj lakások óvodák, iskolák, napköziotthonok nőnek fel napról, napra, A tudósok, művészek alkotásaik­kal a magyar kultúra kincses- házát gazdagítják, népünk kultu­rális felemelkedését szolgálják. A ■sport számára épülő K épstadion, fürdőhelyek, parkok tömege a szó­rakozást, pihenést biztosítják Bu- dapcst dolgozó népének. A gyermekek kedvenc helye aj Átlóikért, a Vidám Park, az üt­törővasút, a csillebérci úttörőtábor, ahol a. magyar úttörőkkel együtt koreai, kínai úttörők örülnek a, szabad életnek, pártunk végelátha­tatlan gondoskodásának Május elseje ujjongó leikende- zése, a béke ügye melletti kiállási, a proletárnemzetköziség eszméjét fejezik ki. Beragyogja fővárosunkat. a béke városát, a városra néző Szabadság­szobor. A „BUDAPEST” című filmet Kolonits Ilona, a Moszkvai Film- művészeti Főiskola aspiránsa ven­Joób Olivér és a felebaráti szeretet Joób Olivér foglalkozására nézve nyíregyházi evangélikus igazgató-lelkész. Mint ilyennek, azonban furcsa felfogásai van- nak a felebaráti szeretetet ille­tően s a leg felháborít óbb, hogy ezt a felfogást érvényesíti a gya­korlatban. Mint igazgató-lelkész, fel ugye- letet gyakorol a nyíregyházi evangélikus egyház gyámiutézeíe felett, amelyben néhány gyerme­ket, aggot „gondoznak'’. Tiszte- letreméítő kezdeményezés szüle­tett meg nemes léikében néhány héttel ezelőtt. Elhatározta, hogy a konfirniáció előkészületeken résztvevő gyermekek bevonásá­val gyűjtést indít el a városban a. gyámintézet javára. Nosza gyorsan gyiijlöiíveket gyárta­tott s elidította a gyermekeket a gyűjtőkörútra — húszat, hu­szonötöt. A gyűjtés nem volt eredménytelen s ezt Joób Olivér a legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul. Olyannyira megörült az eredménynek, hogy JUNIUS 4. CSÜTÖRTÖK K05SUTH-RÁDIÖ 5.00: Falurádió 5.30: türek Lapszemle. 6.45—8.30-12: tízggeii zenés műsor a munkába in­duló dolgozóknak 6.00: Levelezőink íclentik. 6.45: A Szabad Nép mai ve­zércikke. 7.55- Műsorismertetés — 11.50: Vidám zene. 12.00: Hírek. — 12.10: Operett- és iilmdalok. 12.30: A ürömében „elfeledte” a pénzt át­adni a gyámintézetnek! Arra azonban gondolt, hogy a „társa­dalmi munkával” elfoglalt gyer­mekek számára kárpótlásként a szokásos heti két óra helyeit négy órán keresztül beszéljen a felebaráti szeretetröl és. egyél) hasznos erényekről, amelyekről ö oly székien tud beszélni . . , Ám az emberek igazi mivoltát nem a szavak, hanem a • tettek jellemzik! Elég csak belépni a gyámintézet kapuján, meghall­gatni néhány olyan embert, akikben még nem folytatta el a félelem a bátorságot és mindjárt fény derül Joób Olivér tetteire. Az elmúlt évben sajátkezűkig pofozta meg az egyik kicsiny beteg gondozottat, Benda Ztókát. mert az nem telt rögtön eleget parancsának. <3 vezette be azt a rendszert is, hogy aki ellen va­lamiféle kifogás merül fel, az nem kap vacsorát, azt éheztetik a diakonisszák, élükön Pap Ellá­val. az egyház. e jámbor szolgáló­magyar rádió néni zenekara játszik. 13.00: Megvédjük a békéi! 13.30: Mu- eyar zeneszerzők műveiből. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés, 14.15: A Hádió Gyermekűjság műsora, —- 14.50: Kínai és koreai dalok. 15.30: Szénen szól n meseszó. Irodalmi ösz- szeaiiítá«. 16 30:' Tártcsics Mihály az első magyar uaraszt-kéuviaelő. Elő­leányával. Mondani sem kell, hogy ugyanakkor ők maguk unnál kevésbbé böjtölnek és sa- nyarogmak. Télen nagy hírharan- gozássa 1 vágtak le egy közel két­mázsás disznót s a végén a gon­dozottak éppen.hogy kaptak vala­mit, belőle kóstolóként. Aztán gyakran, tartanak közös ,,állíta­tó'.” a gyámintézet diakonisszái Joób Olivérekkel, ilyenkor esz­nek isztidk s a gondozottaknak még csak süíeménymorzsa sem jut. íme. ezek a tettek jellemzik valójában Joób Olivért: enge­délynélküli gyűjtés saját céljára, erőszakoskodás. embertelenség. Ezek a teltek nagyoujs távol áll­nak attól a felebaráli szeretet­től. amelyet oly hangosan és szépen hirdet a nyíregyházi evan­gélikus egyház igazgató-lelkésze! Sőt! Ezek a tettek nagyon tá­vol állanak annak a megegyezés­nek a szellemétől is, amelyet az állam és az egyház kötött meg! adás. 16.45: Szkvák nép; muzsika. 17.00: K '.'.politika i kérdésekre vála­szolunk. 17.15: Az Ifjúság Hangja. 17.55: Jó munkáért szén muzsikát. — 18.00: A Néphadsereg Hú-adóia. — 19.00: Hangos U.iság 20 00: Hírek. 20.10: Hegyen-völgyön lakodalom. Operett. 22.00: Hírek. Snort 22.25: A színházi közvetítés folytatása. —- 23.00: Zenekari muzsika. 23.00: Hang­lemezek. 24.00: Hírek. bari. Felvillan az országházi hatalmas épülete, amely külsejében nem. de belsejében teljesen új. Kik voltak itt a múltbanf A népnyúzó, káp­rázatos pompában élő urak! Ma pedig a dolgozók képviselik a né­pet. 191,5. a Szovjet Hadsereg főváro­sunk lábánál állott. A kezek ököl­beszorulnak a szovjet parlamenté _ vek aljas meggyilkolása láttán. Sztálin elvtárs azonban megkímél­te a fővárost. Felszabadult Buda­pest. .1 szovjet hősök vérével át~ Halóit földön kigyult a szabadság vörös cs illaga ! Rákosi elvtárs. a párt szavára megindul az élet! A szovjet elvtársak, módszereik. s* épít ették f ej l ö d és ün két. Gcpcink világliírück, ezüstvona­la ink messzi földeken hirdetik ha- talmassá fejlődő nehéziparunkat, dicsőséget szerezve szocializmust építő országunknak. ,4 Lenin-csatornán, a Clmljan- szki-tengeren lengeti a szét tenger- jáió hajóink lobogóját. A Buda­pesten készült karcsú hajók fővá­rosunk hatalmas eredményeit me­sélik el távoli barátainknak. Hidak épültek a Duna felett, most a víz alatt épül híd, mely végigfut a város alatt és közleke­désünk büszkesége lesz. A föld­alatti gyorsvasát.. De mellette új tervek készülnek, amelyek még szebbé változtálják Budapestet. A deste, a film operatőrje Hildebrand István, zenéiét Polgár Tibor sze­rezte. A filmet a nyíregyházi Béke- mozi mutatja be június Jptől l.ig. * Moziműsor: Csenger, június 4-én: Teljes gőzzel. Fehérgyarmati mozi, június 4: Győzelmes visszatérés. Kemecsei mozi, június 4: Ká t ka. Kisváráéi mozi, június 4: ISajaz- zúk. Mátészalkai mozi, június 4: Leány a talpún. Nagyítóitól mozi, június 4: Messzi vizeken. Nyírbá­tori mozi, június 4: Biciklitolva- jok. Tiszalöki mozi. június 4: óceán vándora. Vásárosnaményi mozi, június 4 : Kis Katalin há­zassága. Apróhirdetés Eladó egv üzemi konyhához való tűzhely. Érdeklődni lehet Nyíregyhá­zán Szabadság-tér 9. szám alatt, Kombinált szekrény éa egyéb búto- rok eladók. Nyíregyháza. Színház­utcn 8. SZA BÖLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő; Siklósi Nó'lMi't Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztősén: Nyíregyháza Dózsa Györey-u. 5. Telj 11-70 11-71. Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánoy-u 1 — Telefon- 30-00 Szabolcs-Szatmárniegyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza Dózsa Györgv-utca 6 szám Felelős vezető; Ssilágyi Jóisol Rádióműsor 1 ;U)Ő ,i U.\í L K K CSí.'i oil xt.i. látják a négyszeri permetezést, a rtrm rl ft a 1 ni fi int un 1.- fi t Gáti Zsigmond briyádic- zetövel csak a határban lehet ta. lálkozni. Esöben-sárbaa járja a munkacsapa lókat, ott akar lenni mindenütt. Gumicsizmáid alól Jel- szökken a sár. Ennek örül. — Ez igen — mondja. N agya pánitól meg apámtól hallottam, Hogy akkor van jó cső, amikor a temető árkában viz áll. Most víz áll benne. Íz út okban is és a földeken is pocsolyák tükre csillan. Meg van elégedve vele. Három-négy nap múlva már 30 —J,0 centiméterre lesz a földben a víz;. Alulról adja cl nedvességet a termesnek. Gáli elvtárs estig megnézi a munkacsapatokat. Aztán együtt, in­dulnak hazafelé. Haza is kell men. ni, nemrégen nősült. És a felesége bizony sohgt bosszankodott amiatt, hogy késő jár haza. Hát most ha­zament, még vendégeket is vitt ma­gával, hogy megmutassa, mit gya­rapodott cgy-két év alatt, — ügy kerültünk össze, mint a tenyerem... Ugye anyjuk? — néz a felségére. És most új bútor, gyermekúgy, ruhák, cipők, mind­kettőjüknek. A szobában rádió szól. Kite. :e,rn égy száz forintért vette. Amikor édesanyja is bemegy a szobába, megkínálják a vendégeket. — Hát bizony< szépen gyarapoü. ■ tál. Gáli elvtárs — mondja C'sor- bdsi bácsi. — Gyarapodunk bizony! — felel helyette idős Gall néni. — Bullá­ban is meg egyébben is. Hát a 13 unoka, az neked semmif — kérdi tréfálkozva, .mert ennyi unokája van Gáli néninek. Tizenegy fiú és két leány. Aztán tovább szövődnek ■ a gondolatok. Van ruhánk, cipőnk, enniva­lónk. Az. őszi jövedelemből motor- kerékpárt veszek — mondja. Gáli I elvtárs. ­— És ezután mit veszelf — kér­dik tőle. . — Azután? — televíziós rádiót! S ezt olyan természetes hangon mondta. Természet ex ez már a szö­vetkezetieknél. l'crmcszetcs az, t hogy távolba látnak, hogy meglő- sák a jövőt, a boldogságot. A szövetkezet egyik tagját, Ha- ' mar bácsit megkérácrMk: ^A: elv- i társ mióta tagja a „Két Vadas ' testvér”-ivek?” ,,Régen” — volt a , felelet. Azelőtt évszázadok kellet­tek ahhoz, hogy egy parasztember > rámondja valamire: „régen volt”.- És Komlódt ót faluban m<i minden ■ szövetkezeti . paraszt hosszú időt i tett meg néhány év. alatt, mint. ■ ahogy az. egész ország! KOPKA JÁNOS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom