Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-27 / 122. szám
1953 MÁJUS 27, SZERDA. NtPLIP J. A. Malik válasza az osztrák szerződéssel kapcsolatos küfiüsryminiszterhelycttcsi tanácskozás összehívására vonatkozó javaslatra London, (TASZSZ). 1953 május 11-én Passant, a külttgyminiszterhe- lyetíesek osztrák államszerződésre vonatkozó tanácskozásának fótit, kára „Az osztrák szerződés kérdésében a Szovjetuniót képviselő külügyminiszterhelyéttesnek” címzett levelet juttatott el a Szovjetunió angliai nagykövetségére. Passant a levélben közölte, hogy az angol képviselő május 27-re javasolta a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Álla. mok Anglia és Franciaország - kiilügy mi niszterhe.1 ye ttesei tana cshozásának összehívását, az osztrák szerződéssel kapcsolatban és annak közlését kérte, elfogadliató-e az említett időpont. Passant levelében a&t is közölte, hogy hasonló tartalmú levelet intézett az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország képviselőihez is. Május 23-én .T. Malik, a Szovjetunió nagybritanniai nagykövete a következő választ küldte Passant- nak: „Igazolom május 11-éu kelt leve- lének vételét, amely az osztrák ál. lamszerzőűés tervezetének előkészítésével kapcsolatban a küliigymin i sztoriiéi .vet t esek értekezletének összehívását javasolja május 27-re, Londonba. Szükségesnek tartom felhívni a figyelmet a következőkre: Mindenekelőtt emlékeztetnem kell arra, hogy a miniszterhelyettesek, nek az osztrák szerződéssel kapcsolatos tanácskozása nem valamiféle állandó négyoldalú szerv és ezeknek n tanácskozásoknak az összehívására a külügyminiszterek tanácsa illetékes, amelynek létesítéséről az 1945-ben megtartott potsdami értekezlet hozott határozatot. Az osztrák szerződés kérdését 1947-től kezdve többször megvitatták a helyettesek értekezletein, de a szovjet fél erőfeszítéseinek ellenére megegyezés nem jött létre. 1947—49 években a helyettesek megfelelő tanácskozásokat tartottak, de ezek nem vezettek a kellő eredményekre. A helyetteseknek 1950-ben megtartott tanácskozásai szintén nem vezettek az osztrák államszerződés kérdésének megoldására. A három hatalom képviselői által elfoglalt álláspont következtében az 1953 februárjában megtartott külügyminiszterhelyettesi ta- nácskozás sem változtatta meg a helyzetet. Ilyen körülmények között nincs okunk arra számítani, hogy a helyetteseknek most javasolt tanácskozása kedvezőbb eredményekre fog vezetni, mint a megelőző tanáesko- zások. A kifejtetteknek megfelelően úgy vélem, hogy jelenleg célsze. rűbb lenne diplomáciai* úton megfelelő véleménycsere útján megvizsgálni ezt a kérdést.” FeitiiYás Eiseittiowerliez a i*osenE>erg-lfdzaspdr megmentéséért (MTI.) Az „AFP” jelenti New- Yorlcból: A „TSosenberg-ügyben igazságot követelő országos bizottság” nevű nemrégiben alakított szervezet hétfőn este felhívást intézett Eisenhower elnökhöz. Az üzenet többek között a következőket mondja: „Néhány hónappal ezelőtt ön bejelentette, tekintetbe veszi, hogy új helyzet is előállhat, amelyben ön megkegyelmezne a halálraítélt fiatal házaspárnak. \v, újonnan feltárt bizonyítékok lehetővé teszik, hogy ön most kegyelmet gyakoroljon”. ft. A. Kaur, India közejfésíségiig-yi Moszkvába érkezett Moszkva, (TASZSZ). Május 24-én R. A. Kaur, India közegészségügyi minisztere Moszkvába érkezett, hogy megismerkedjék a Szovjetunió közegészségügyének rendszerével. II. A. Kaurt a vnukovói repülőtéren MD. Kovrigina, a Szovjetunió egészségügyi miniszterhelyettese, a Szovjetunió egészségügyi minisztériumának felelős munka társai, valamint Menőn, India rendkívüli és meghatalmazott nagykövete fogadták. Gyermekeink — jövőjükről Ünnepi hét ez országunkban. Színházak, mozik, kultúrcsoportok a legdrágább kincsünket, a gyermeket, köszöntik mindenfelé. Szabad országunk jövő generációit ünnepeljük. Esek a gyermekek már csak emlékeik között őrzik azt az időt, amikor tanulni.tilos volt. S amikor egy-egy gyermek vágya csak odáig terjedhetett, hogy jó lenne egyszer jóllakni. Kultúráról, könyvről, Iskoláról még álmodozni sem mertek. Ezek a gyermekek ma egészséges, erős, jóltáplált fial hazánknak. Vágyaik teljesülnek, boldog jövő ál! előttük. Ha egy-egy levelet elolva. sunk, melyet szerkesztőségünknek küldtek, minden mondatából árad az életöröm, annak a biztos tudata, hogy helyük van és lesz ebben a társadalomiban. Álmaik nem légvárak, hanem a valóságban meg- valősíth'atő realitások. Pc-te Lajoa Tisaavasvártból az-i írja : Gépészmérnök akarok lenni és ezért tanulok. Szegényember gyermeke vagyok, de most módom van tanulni. Gépeket fogok tervezni, amivel megkönnyíteni a dől. gőzök életét. Édesapámét Is. aki a tszQs-"bf»n dolgozik. Mezei Sándor Tis'zavasváriból azt írja: Továbbtanulok érettségi után és erdőmérnük leszek Tolnavölgyi László Napkorról írja : Fizikus leszek. Alig várom, hogy a természettudományi ismeretek birtokában kutatásokat, újításokat végezhessek. Farkas Erzsébet a telektanyai iskola úttörője testnevelési tanár lesz, Móré Ferenc ugyanebből az iskolából gépipari Tecnikumba ké. szül. Varga Irén pedig pénzügyi technikumban szeretné folytatni tanulmányait. Minden levél a boldog és biztos jövőre való készülődés egy-egy dokumentuma. Szabolcsi Mária Pet- neházáról iírja, azért tanul jól, hogy író lehessen. A VI. osztályos Lovas Katalin tanítónő akar lenni, hogy a gyermekeket a jóra és a szépre oktassa. Ezekért a gyermekekért az ilyen vágyak megvalósításáért harcolunk. Tudják ők is, bár csak úttörők, hogy nem megy símán, harc nélkül. 1 Balogh András Tiszavasváriból azt írja: Látom és hallom a kulá- kok hazudozását, még az üdülésről is le akartak beszélni bennünket, de ml tudjuk, hogy. ellenségeink ezek. Bojda Valéria pedig, aki versben fejezte ki mondanivalóját, így ír a vers végén az ellenségről: „üzenjük a hiénáknak összezúzzuk őket bárhol, IIa összefog ennyi ember, a hatalmas béketábor,’ A szakmám mestere leszek — ezzel hálálom me£ 250 éves Leningrad A képen: Leningrad egyik kerülete. Jobb oldalon: ,a Nyári Kert, (Foto D. Utkin.) A képen: a leningrádl J. V. Salálin.fénifeldolgozó tizemben hidroturbhiút szegein e-fo a Grú~ SzS*K &ffyik épülő vizier őt n ű ve számára. (Foto I). Solomovics) A NÉVAPART1 VAROS Irta: P. Ladanov, a Leniugrádi Városi Szovjet Végrehajtó Bizottságának elnöke 250 évvel ezelőtt, 1703 május 27-én raJctóik le a bővizű Neva folyó tonkiolialúbaiii íüiinak a nagyszerű vároeuaflv alapjait, amely ki- emelkedő saecepet játszott az orosz nép történetében, a világ első szocialista államának megteremtésé, ben. Leniingrád városépítési és építészeti szempontlból a világ legszebb városai közé tartozik. Valóságos műemlék, múzeum ez a hős város; a* egész orosz nép büszkesége. A szovjet hatalom övei alatt Leningrad hatalmas ütemben fejlődött, s a Szovjetunió egyik legnagyobb ipari ós kulturális központjává vált. A Nagy Honvédő Háború idején Lenin városa súlyos megpróbáJtatáború óta több minit .kétmillió négyzetméter lakótér épül'fc, vagy épült újjá. Az elmúlt évben 390 új 1 ti kőház épült. Lemngrádiban ős környékéin sok építészeti műemlék ran. Egy részük a háború idején megirongálódioitt. Ezeket nagy gonddal állítják hely. re. Hely-reáUítotitúk már a volt Téli Palota, a Főhadiszállás; a tengernagyi palota, az egyetem, «1 Ki rov-színház, a konzeimtörimrt, aj petropavlovszki székesegyház és más épületek homlokzatát, a nar- vai kaput és még sok más műemléket. A leningrúdi Városi Szovjet nagy gondot fordít a gyermekek neveKsére és oktatására. Több mint 400 iskola működik a városban. a párt, a kormány gondoskodását A vasárnapi újságban hamar megtaláltam a. hirt, mely arról tudósított, hogy a minisztertanács Határozata szerint újabb kedvezményekben, juttatásokban részesülünk mi, ipari tanulók. Érhető örömmel és nagy lelkesedéssel olvastam cl ezeket a sorokat. Nagy szeretettel gondoskodik rólunk a mi pártunk, a. mi kormányunk! Szinte hihetetlen arra gondolni, hogy ezelőtt egy évtizeddel a: inasok nem tanultak szép világos iskolákban, jól jelszereit tanműhelyeiében, nem kaplak fizetést, ruhát. Az idős niestcrck, okiatok többször elmondják, hogyan tanul, lak, nevelkedtek ők. Az ő elbeszéléseikből tudjuk, hogy milyen volt az inasok étele. Sokmindent megtanult az inas. Megtanulta, a piaci kosarat cipelni a mesteme ulán, megtanult lakást, műhelyt takarítani, sertéseket etetni, gon- i^h^nét'legeltetni, megtanult vsclédkedni — a szakmát azt meg legfeljebb elleshette. A foszabadulás óta nagy fejlődésen ment keresztül az ipari la. nulóképsés. A hatalom a nép kezébe került, nagyszerű terveket hajtunk végre, hazánk ipari ország lett — egyre több mesteri, szak- munkáskézre van szükség. Népi demo’ rúeiánk minden lehetőséget megad ahhoz, hogy valóban elsajátítsuk a mesterséget. Nekünk is korszerű iskolánk, jólfelszerelt tanműhelyünk ran. A határozat most újra kiszélesítette a gondoskodást felettünk. — Egyenruhát, m unka ruhá t, kát lábbelit ingyen, ebédet díjmentesen kapunk és még zsebpénzt is.'A ta- nulóotthonb-an lakó ipari tanulók ellátása díjtalan. Emellett kulturális fejlődésünkről, szórakozásainkról. sportlehetőségeinkről, gondoskodnak. Én arra is gon. doltam a határozat megjelenésekor, hogy a legnagyszerűbb mégis az: soha nem kell rettegnünk attól, hogy az iskolából kikerülve munka nélkül maradunk. Vár bennünket Sztálinváros, hazánk sok.sok gyára, üzeme. Nem olyan sors áll előttünk, mint a nyugati fiatalok előtt a kapitalista országokban, ahol szerencsésnek mondja magét az. aki évente nyolcvan napot dolgozik. Mi ipari tanulók hálása': vagyunk pártunknak, kormányunknak, egész népünknek a szerelő gondoskodásért. Tudjuk azt, hogy népünk elvárja tőlünk: becsületes tanulással, munkával viszonozzuk a sok-sok számunkra juttatott jót. Én a magam részéről ígérem: a szakmám mestere leszek, ezzel há. látom meg a párt, a, kormány gondoskodását. Hí ltd FA f.VI ISTYA X, nyíregyházi géiplakatos ipari tanuló. sokon ment keresztül. A hősies szovjet hadsereg azonban szétzúzta az ellenségeit, megvédte a dicsőséges várost ős nem engedte, hogy ellenség tiporja utcáit. A szovjet nép magasra értékelte Lenlngrád védőinek hősiességét és hős városnak nevezte Lenmgrádot. Az ellenség blokádjának szétverése után azonnal megkezdődött a sokait szenvedett város újjáépítése. .T. V. Sztálin személyesem gondoskodott róla, hogy a lettingi'ácliak rövid Idő alatt lakásokat kapjanak, a közüzemek' működése helyreálljon. Sztálin elvtárs azt a megtisztelő és felelősségteljes feladatot tűzte a leningrádiak elé. hogy városaikból a technikai fejlődés központja váljék. A leningrádl ipari dolgozókéi tudósok együttes erővel dolgoznak az ű;j, tökéletesített, nagyteljesítményű gépek, műszerek és készülékek létrehozásán, és kiváló eredmY.y.flvC't érnek el. A 1 ;i'k á ^éj>í Ikezé.s Iveiilinigirádlban iiMírvohb rnrt^retfik'öt ölt. A l)a_ A liáború óta felépült a 80 ezer nézőt befogadó Kirov-stadlon és. a téli stadion. Fejlődik a közüzemi ellátás és a közlekedés is. A trolibuszok és autóbuszok száma a há- borúelőbti színvonalhoz képest 2—« 3-szorosára emelkedett. • A leningrúdi utcák egyre szebbé válnak. A főútvonalat, a Nyev, szkij-procszpektet új lámpákkal, új kövezéssel és új burkolattal látták, el. A háború óta több minit 2 millió fát és 4.3 millió bokrot ültetlek el Leningrad partjaiban «9 utcáin. A forradalom előtti Pélervár *. nagy ellentétek: a fényűző pompa! és a kiáltó nyomor városa volt. A. mai Lentográd'ban nincsenek a régi értelemben veit külvárosok. Aí v-áiros külső területei is szépeik ős Jó! felszereltek. A 230 éves szü'.etéaniapjAt ünneplő Leningrad egyre tovább épití és szépül, ahogyan szépül Imöcosp. i- mik élete is.
