Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-19 / 115. szám

NÉPLAP 1953 MÁJUS 19, KEDD SZAVAZ NYÍREGYHÁZA Csodálatos szép májusi napra ébredtek fel Nyíregyháza dolgozói 17-éa Nemcsak; a veröfényes nap­sugarai, nemcsak az üde májusi levegő tette csodálatossá ezt az éb­redést, hiameim az as tudat is, hogy elérkezett az a nap, amikor va:a- meninyi választópolgár az urnák elé áll. Az, hogy szavazatát adja azokra, aiklk tovább viszik a magyar né­pet azon a megkezdett úton, me­lyet a Szovjetunió dicsőséges had­serege, a szovjet nép fiai készítet­tek elő (Számunkra. Az, hogy szavaza­tiét leadja, azokra, akik törvénybe ikbaitják második ötéves tervünk imgysaem eéMditüzősei t, kiknek se­gítségével megvalósít,} uk hazánk- ban a saocialbmiast. A virágos, aiszlódiszüe öltöaötit Nyíregyházán már hat óra utón benépesedtek az utak. A IX. szájúd özttt-razcVkörhöz tartozó Epreskert. utca 1‘aíkói zászLókikal, táblákkal, virágcsokrokkal a kezükben gyüle. testek és egységesen mentiek a sza- vaeóhetlyiséghez. Nyíregyháza ósaaiki részén a VII, számú szarazőkörzet helyiségéhez zászlók alatt, díszkapukkal feldí­szített utcákon egy-egy utca lakói tojom inaik a szm^aizóhelyiséghez. A Szavazókéi yiség előtt- verseny tábla mutatja, hogy az üzemek dolgozói jó munkával (tervük túlteljesítésé­vel készültek eine a nagy napra. A veraenytáblán láthatók a 6-os szá­rúd Mélyépítő VállaUat Méhtelek épíUksaés dolgozóinak kiváló ered­ményei. J ánocstk Jolán női segéd­munkás brigádjának szombati tel- jeaítiménye 173 százalék volt. így járultak a saa.vazáuroá'k elé. A verseny táblán látható a-z állami erd'őgaizdiaság nyíregyházi körzete kiváló dolgoaóimak neve és teijesít- mónj’íízúaaiótóii'k. A szavazók kö­zútit wlt Szepesvári János a 61/5 Építőipari Yáillalait sztahanovista jounikiása, aki szavazáskor megfo- gaidbi, hogy a v&lasztáMl békever- senyben elért eredményét tovább növeli, s a választást követő dekád­ban 4 saáaafflétafeail emeli átlagos tdjesitoényét. A XII szavazókörz^; szépen fel. díszített termében szavazott dr. 1/0- somczi Ferenc, az SZTK főorvosa. Tiszalökön születtem — mondja az urna mellett. Ott, ahol megyénk büszkesége, az Erőmű épül. Egyik öcsém ott dolgozik, a másik nép­hadseregünk tisztje. Nekem a fel- szabadulás, a párt adta meg azt a lehetőséget, hogy főorvos legyek. Munkámat dgy igyekszem végezni, hogy betegeimet miniéi előbb meg­gyógyítva, egészségesen adjam vissza a termelésnek. Az SZTK je- ienliegi épülete már kicsinek bizo­nyul. tJj, szebb, nagyobb épületet szeretnénk biztosítani a betegek számára. Tudom, hogy mint sok más, ez is meg fog valósulni. Ezért is adtam szavazatomat a nép­frontra. A XXXI-es számú szavazó körzőt előtt négyes sorokban, példás rend­ben várnáik a dolgozók arra, bogy az Alkotmányunkban lefektetett szavazási jogot gyakorolhassák. — Asszonyok, férfiak, öregek és fia­talok, anyáik 'ká^y érmékéi kkel. Le- sán Mihály a nyíregyházi kenyér­gyár Ifjúmunkása, életében először lép most az urnia elé. Csillogó szemmel veszi út a szavazólapot, figyelmesen nézi a felsorolt neve­ket a nemzetiszín kenetben. Nekem most van élőször alkalmam sza- vazni — mondotta — és boldog va­gyok, hogy Rákosi elvtársra és azokra adom szavazatomat, akik minden fi-ataO. számúra, az én sziá- momra is a boldog jövőt ková­csolják. Zászlódíszben vonultak fel a külső körzetek választói Nyíregyháza külső körzeteiben 1«, nagy lelkesedéssel szavaztak. A Salamon-bokor választópolgárai zászlókkal, táblákkal vonultaik fel ás fél'kilencre már valamennyien le­adták szavazatukat. Az úttörők békegalaimboikat adtak a már leszavazott első szavazóknak. Szeles- ős a Zo-mbori-bokor dolgozót büszkén haladtak a zászlók alatt. Vala­mennyien teljesítették félévi be­adási kötelezettségeiikeit s emel­lett szava^atiikkal ig bebizonyítot­ták az állam iránti hűségüket. Felsőpéasiit dolgozói zászlókkal feldíszített szekérrel, virággal vo­nultak: a azavazóhelylség felé, hogy hitet tegyénéit és szavazatukat ad­ják a nagy célkitűzések megvalósí­tására. A szavazók 80 százaléka vomilitf fel egyszerre. Még azok is el jötték, akik a szavazás előtti na­pon aat mondották a népnevelők­nek, hogy betegek, kiérik, hogy a szavaza'tszedö bizottság menjen el lakdsufcira. Eljött Illés József né, özy. Andrási Andrásmé betegen, de a sorba menetelve a többiekikel. A szarvasszigeti iskolánál lelte út­törők fogadták a szavazókat Ilyen lelkes szavazásra, ilyen gyönyörű menetre még a legidősebbek sem emlékeztek. f Úttörők a választáson Kora reggel virágos házaik között siettek a dolgozók a xaavazóhelyi- ségek felé. Már fél hétkor nyüzs­göfct a Táros. A sietős emberek kö­zött Törösnyaik'kendös úttörők ig-ye_ kehijeik gyülekezőhelyük — az is­kola felé. ök még nem szia vaznak, de örömüket a nagy napon azzal akarták kifejezni, köszön,lőtték a felnőtteket, a szavazókat. A Kos­suiíih-gimriázil u m s«za vaKóhely iaége elé dobszévail vonultak a VI. számú álltalúruos iskola pajtásai. Egyszerre lépitek, vidám nótájuk messziecsen^ gőn szállt. A s&avaaóhely iség eJó érve Máehel Judit köseöntötte a dolgo­zókat a szavazás alkalmából. El­mondtotita, hogy ezelőtt így nem intézhette a nép sorsát,. Most itt az alikialioim. Ö még nem szavaz, de ígérőiét tett, hogy Jó tanulásával fogja bebizonyítani, szereti hazá­ját. A múltkor 4-ea számtan dol­gozatot irt, de legközelebb kija- vítjia. Ezután a pajtások ott a helyszínien tettek felajánlást, hogy még jobban fognak tanulni, még fegyelmezettebbek lesznek. B Ilkái pajtás ,Anyám” című verset sza­valta, majd csasstuskákat énekel­lek saját maguk LskolájáróL, műn­ké jukróL I.eükes, vidám úttörő brigádok mindenfelé. Az MSZT->ben az V-ös számú iefkolia pajtásai köszöntöt­ték az első szavazókat rigmusok- kai, szavalatokkal. A szavazás befejezése után vi­dám sKünes farga'taggá vált Nyír­egyháza. A város szívében, a Dózsa György utcáin áll ltot täte fel a sza­badtéri színpadot, ahol a város leg­kiválóbb kiüitúrosoporijai adtak műsort Nyíregyháza dolgozóinak. A kultúrműsor után utcabál volt, s az egúsz város úgy ünnepelt, mint egy nagy család. A KÖZSÉGEM MÁJUS 17-ÉN A korareggeli napsütés soha tisz­tábbnak, szebbnek, ragyogóbbnak nem találta Nagyocsedet, mint má­jus 17-én. Zászlók, virágok, rend, ünnepélyes hangulat mindenütt. Mindez, mint egy aranyfoiyó ömlik községem dolgozó népének szívébe, hogy onnan vissza kiárad­va ismét egybegyüljön nyolc kör­zet szavazóurnájába. Még jó néhány évvel ezelőtt is sokat felidézték az idősebbek azt a vészes időt, amikor az urak aka­rata szerint fújt itt még a szél is. Amikor kevés másoké volt a virág illatával együtt s csak tövise szúr­ta, szaggatta a népet. Rég volt, de igaz volt, hogy a „gróf” Károlyi­család katonasággal vétette el a község jogos tulajdonát: a Csikasz, "“Egres, Táblás határrészeket. Ami­kor ezért a nép szavát emelte, a katonák parancsra szuronyt döftek idős Ácsáéba az egyik határ- dombon. Ezt a dombot ma is Ács- dombjának nevezik. És a „nemes család” évtizedek múlva magas váltságdíjért adogatta vissza a népnek saját földjét. Szó és szava­zat abban az Időben? Hiszen: még az ág is a szegényembert húzta. Választás 3 felszabadulás előtt? Erről Gál Ferenc, 12 hollas közép- paraszt, az V'. körzet szavazatszedő­bizottságának egyik tagja azt. mondta: „A kormánypárt talpnya. lói, hajcsárai nyugodtan mehettek saavazni. Még tessékelték Is őket a „kortes bizalmiak”. Az ellenzé- kieket meg visszazavarták a csend­őrök az utcára, udvarokra, kertek alá. Ha valaki ellenzéki mégis be- jutott valahogy és leszavazott, ak­kor később azon vehette észre ma­gát, hogy duplájára emelték adó* ját, meg á hivatalos emberek úton- útfélen belekötöttek. Egyébként egy-egy választás után minden ma­radt a régiben.” * A II. szavazókörzet helyiségébe együtt lépett be a 79 éves közép­paraszt Szováti Károly bácsi, Kósa Árpáddal, aki a felszabadulás előtt évtizedekig a tiborszállási „gróf” Károlyi-uradalomban cselédeske. dett. Tekintetük meghatott, ünnepé­lyes volt. e nagy pillanatban. Mi­előtt átvették szavazólapjukat, nagy figyelemmel nézegették a szoba falún lévő képeket, rajzokat. A feliratok arról beszélnek: „Nagy- ecseden a csecsemőhalandóság 1943- ban 14 százalék, 1952-ben 11.5 szá­zalék, 1953-ban 6.3 százalék.” „A múltban 5 mázsa cukor fogyott el havonta, jelenleg 25—30 mázsa.’’ „A felszabadulás előtt évente 200 család nem vágott d'sznút, 1952 — 53-ban 2500 vágási engedély lett kiadva.” „A felszabadulás után 600 család kapott földet.” „130 új ház épült a felszabadulás óta.” S ami­kor szavazatukat az urnába csúsz­tatják, Szováti Károly bácsi mo­solyogva mondta: „Így van ez jól, Árpád.’’ Emez podig mégjobban ki­hozta magas, derék termetét: „így biz.ony, Károly bátyám.” özvegy Molnár Sándorné kis uno­káját is magával hozta a IV. számú szavazókörzet szépen feldí­szített szobájába. Amikor Molnárné átvette szavazólapját a borítékkal együtt, azt kérdezte kis unokájától: „Kire szavazzunk kis fiam?” „Rákosira, nagymamám’’ — mondta a hároméves kis apróság, A szavazóhelyiség előtt most megállt az egyik úttörŐ-rigmusbri- gád. Énekük, mint kedves virág­szirmok hullottak bete az ünnepé­lyesen tiszta, koradélelötti leve­gőbe : ..Minden becsületes magva szavazni fog, egyet akar, (tora reggel ifja, vánje Szavaz boldog Jövcjóro." Községem dolgozó nép? az eddig megtett dicsőséges utat helyeselve, ennek az útnak folytatására, még boldogabb, még ragyogóbb jövőjére szavazott 1933 május 17-én. Asztalos Bálint. Orömünnep JMagyon Még alig pivkadt, amikor Papp elvtárs, a járási népfront bizottság kiküldötte útnak indult a faluba. Alszanak még a magyiak — gon­dolta, hiszen késő estig takarítot­ok, homokolták, gereblyézték az utakat a DlSZ-fiatalok, a népne­velők, az asszonyok meg a házaik ablakait virágozták, díszítették, zöld ágakkal tűzdelték ki a keríté­seket, az utat, hogy méltóvá tegyék községüket a nagy naphoz. A magy iatkon azonban, úgy Hát- szik, nem fogott ki a fáradtság. Hangák halira iszol tat innen is — onntan is. • J<5aapo t — kőszön*i Nagy And'rúg a hajnali szürkületibe,n. népnevelő- lúrsát., Maczikó Mihályt. — Jó reggelt — fogadja Macakó. — A fenét, neked még moist is reggel van? — hangzik a tréfás válasz. 28 rraajgyi népnevelő fogadta meg előző nap, Imgy eddigi fel világosi tő munkájuk koronájaként, ünnepé­lyesen, a legszebb külsőségek kö­zött csoportosam vonulnak fel a rá- juk bízott vátesztólrlcai a szavazó- helyiséghez és a járásban elsőnek adják le szavazatukat a népfrontra, Rákosi elvüáirsra. ív égy óra előtt a zenés ébresztő már talpon találta a község jóré­szét. Hat órakor már ünneplőbe öl­tözött emberek álMogáltak a sza­vazói) el y ifiiégii li szolgáló, zászlód fsz- be öltözött iskola előtt. A közelben la'kó Szegán Mihályné, meg Svelta Mihályné dolgozó parasztasszonyok türelmetlenül sürgették a szavazat, szedő bizottság tagjait: Mikor kezdjük már! Úgysem engedjük, hogy más elébümk vágva adja szaí vazaitiát Rákosi Mátyásra. Elsőnek Mester János népnevelő csoportja érkezett az urnához. — Engedjetek már engem eiőre — tolta szét a fiatalabbakat az idős Ma call Józsi bácsi. 00 évet megér­tem, de még csak má^odsz-or szava, zok életem ben. Az állami giaízd-aság dolgozói lián­ffois nóta.s’zóval vonultak fel, elől 24 DISZ-fiatal, valamennyien első szavazók. Elsőnek Jóesák I'ál adta le szavazatát, aki a váliaeztási bé­ke versenyben 120 százalékra telje­sítette felajánlását. A kívül vára,kozökmaik az úttörők vidám rigmusbrigádja a község gazdaggá vált, megváltozott életé- ről énekelt és büszkén soroilták fal a község eredményeit élenjáróit, tréfásan serkentve fiz elmaradókat’ Félnyolckor büszkén jelentették a járási népfront bizottságnak : A község vaLaimenmyi választója le­adta szavazatát. Békés építésünkre, felemelkedésünk tervére szavazott a tiszalöki járás A nagy napra virradóra a Tisza­löki Erőmű járásában — a tisza­löki járásban — már hajnali órák­ban mozgalmas volt az élet. A dol­gozók százai várakoztak a szavazó- helyiség előtt hat órakor. Nemes versengés volt közöttük: mindegyi­kük elsőnek akarta szavazatát adni a népfrontra, Rákosi Mátyás elv- társra. A TiszalÖk felé vezető úton a nagycserkeszi Uj Élet termelő- csoport tagjai is már a hajnali órákban szekérre ültek, hogy idejé­ben a szavazóhelyiséghez érjenek. Nem volt egyetlen olyan csoporttag sem, aki el ne ment volna. Még az olyan fiatalok is elmentek, akiknek nincs szavazati joguk, de ott akar­tak lenni, amikor szüleik, testvé­reik az ő boldog jövőjükre szavaz­nak. A szekereket feldíszítették, fel­lobogózták. Az első szekéren a lobo- got a csoport egyik legidősebb tag­ja, id. Kósa János vitte. Kósa bácsi az. egész csoport tagságának a nevében fogadta meg, hogy a vá­lasztások után még jobb munkával segíti elő a népfront programm- jának a megvalósítását. Tisza vas­váriban is népünnep volt május 17,-c. Úttörők, üzemek, termelőcso­portok, iskolák kultúrcsoportjai járták az utcákat és tartottak egy- egy helyen műsort. Az egyik téren az általános’ iskola kultúrcsoportja jelenetet ad elő, a másikon dal kél ajkukon, egy újabb téren pedig népi táncosokat látunk. Igen nagy sikernek örvendett a tiszavasvári traktoros-gzakisbola gördülő szín. háza. A sz.aklskola kultúrcsoportja egy vontatókocsit alakított út szín­paddá, s ezt egy Zetor húzta egyik helyről a másikra. Tinzamsváribiun a I’etőfi ter­melőszövetkezet tagjai a kora reg­geli órákban a legelsők között sza­vaztak te. Szavazatukat adták az ország és saját maguk ragyogó jö­vőjére. A tiszavasvári l’stőt'l ter­melőcsoport földjeinek nagyrésze az ötéves tervben épülő Keleti Főcsa­torna mentén húzódik. Ragyogó távlatokat nyit meg ez Tiszavas­vári szövetkezeti parasztjai előtt. Már az idén megkezdték az öntö­zéses gazdálkodást, mely az eddigi terméshozam dupláját adja. A szö­vetkezet tagjai tiszta szívvel áll­hatták az urnák elé — szavazatuk aranyalapját itf’1 ve Hitették. A Petőfi tortnotőszö. kőzet példásan elől jár a mezőgazdasági munkák végzésében és az állam iránti kö­telezettségek teljesítésében, a szö­vetkezet tagjai a választás előtti napon még fokozták teljesítményeit két. Orosz József, a szövetkezet ko­csisa szombaton 20 hold tengeri bo- ronálásával köszöntötte a választá­sokat. Vasárnap pedig vidám arc­cal, elégedetten dobta a borítékot az urnába. Tissalökön már jóval kilenc óra előtt befejeződött a szavazás. De a boldog ünnepi hangulat tovább tartott. Az utcákon felállított színpa­dokon kultűrcsoportok szórakoztat­ták a dolgozókat. Az egyiken a Ti­szalöki Erőmű táncosai ropták a táncot. A nézők között ott volt Cs. Nagy Mihály is, a Rákóczi ter­melőcsoport hatvannégy éves tagja.’ Már kora reggel szavazott, s utána' boldog mosollyal hallgatta a kultúr-' csoport műsorát. Sok választást megért már Cs. Nagy Mihály — mintahogy elmon- dotta —> de ilyenre még nem em­lékszik. Ez a választás az egész nép számára ünnep. Cs. Nagy Mi­hálynak élénken emlékezetében él még néhány választás, amely * múltban folyt le. Egyszer a kor­mánypárt Kornics Ferencet je­lölte képviselőnek, a rázompusztai földbirtokost. A nép nem akarta képviselőnek, mert ismerte. Kegyeit, lenül Ibánt a cselédeivel, kevés bért adott nekik. Amikor a választások előtt ez a Kornics Nagy Mihályék tanyájára ment — Nagy Mihályék cselédek voltak — az asszonyok összeszedelődzködtek és záptojással hajigálták meg a képviselőjelöltet. Azonban hiába volt a népnek ellen­szenves Kornics — mégis ő került be a képviselőházba, csalással, fondorlattal. — Mennyire nem lehet ezt a vá­lasztást összehasonlítani- a mai nappal — mondta Cs. Nagy Mihály. A mai ünnepnap. A boldog nép szavaz a még szebb holnapra. Teg­nap hitet tetl munkájával a népet felemelő Programm mellett. Rákosi Mátyás mellett, ma szavával, hol­nap pedig ismét munkájával bizo­nyítja be: ezt a programmot meg lehet valósítani és meg is való­sítjuk. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom