Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-16 / 113. szám

4 NÉPLAP 1958 MAartxs rrf, -----------------. Két okmány Ujfehértóról 1935 „Méltóságos Főispán Úr! ... Közérdekből teszünk tisztelettel jelentést Újfchértó község lakosainak aggasztóan rossz anyagi helyzetéről... Az 1934. évi kalászos- és kapástermésből nemcsak, hogy eladható fölösleg nincs, de az a helyi szükségletet sem fedezi. Új­fehér tó községben drágább a kenyérgabona, bur­gonya 3 takarmány, mint bármely más szabolcs- vármegyei községben... A lakosság 80 százalé­ka úgy el van adósodva, hogy adóssága vagyo­nának értékét meghaladja, a többi éppen csak­hogy átmenetileg rendezni képes kamatterheit... Tönkrement kereskedők és iparosok egyrésze el­hagyta a községet, másrésze nem űzi foglalkozá­sát s mezőgazdasági munkát végeznek, ami vi­szont a mezőgazdasági állapotokat súlyosbítja... A lakosság ruhátlan, a gyerekek emiatt nem jár. nak iskolába... Hihetetlenül sok család ágynemű és ruházat nélkül, éhezve tengődik a fűtetlen nyomortanyákon, e'faanyagolt lakásokban ... az újszülött gyerekek bepólyázására nincs a háztar­tásban egyetlen darab felhasználható fehérnemű sem. Rosszul táplált anyák, vérszegény gyere­kek... Az anyagi romlás következményének mi­nősíthető az erkölcsi romlás is... A mezőgazda, sági munkások nem kereshették meg félévre való élelmiszerüket sem. Ma már nincs kenyere, nincs burgonyája. Nincs annyi kereseti lehetőség, hogy sószükségletét beszerezze a nagyszámú pro­letárlakosság. A középbirtokosok s kisbirtoko­sok eladósodott szegények, a törpebirtokosok és a teljesen vagyontalanok nyomorognak.*' „A reménység eltűnt, a türelem már-már elfo­gyott, nincs bizalom s a keserűség tompa moraj­lással zúg. S. O. S. veszély van!“ Erre a jelentésre a következő választ küldte Mike ez főispán; „... Sajnos, azok az intézkedések, amelyek az ínség enyhítésére rendelkezésemre állanak, any- nyira korlátozottak, hogy azok igénybcvéte’ével nem is remélhető a helyzet gyökeres megváltó- zása... A község ínséges lakosságának megsegí­tésére 150 métermázsa burgonyát küldöttem ki. Ez csupán a munkaképtelennek juttatható." A csendőrsóg is felfigyelt a maga módján az új fehértóiak nyomorára. Erről tanúskodik az alábbi jelentés: „M. kir. debreceni VI. cseadőrkcrület. Nyír­egyházi osztály. Szabolcs vármegye Alispánjá­nak, Nyíregyháza. Újfchértó községben ezideig 450 népes család van megállapítva olyan, ame­lyiknek semminemű ellátása nincsen s ezek nyomora kimondhatatlan. Ezideig közadakozás­ból és egyesek jótékonysági adakozásából elten­gették őket, de már a rossz gazdasági viszonyok folytán ezek a források is kiapadtak. Az el átat- lanok jelentett állapota a közbiztonság szem­pontjából nézve igen aggályos, mert 450 család lrb. 2000—2500 lelket számlál s ennek a nagy tömegnek az élelmezési lehetősége biztosítva egy­általán nincs. A községi bírótól, Nánássy Sándoi- tól vett értesülés szerint az emberek spatikusak, sötét arccal, hallgatagon viselkednek. Nem pa­naszkodnak már. mint az előbbi időbér.. A főbíró szerint a népnek ez a hangulata olyanforma, mint a vihart megelőző szé'csend, vagyis az erő­szakosságok kirobbanása várható. Fentieket tudomásulvétel és a szükségessé " váló esetleges intézkedések megtétele végett köz­löm. Richmann Gyula sic., osztályparancsnok/ 1953 „Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának, Nyíregyháza. Űjfehértó Szabolcs megye egyik legszegé­nyebb községe volt a múltban. Lakosságának többsége agrárpro let útként tengődött. Ma már a mu’t nyomorúsága csak az idősek emlékében, ét, mert a földbirtokosok tulajdonában lévő 12.000 holdat felosztottuk s a kvJákok, papok 2.500-- S.000 holdjának nagyobbrészét js a volt cselédek, szegényparasztok és dolgozóparasztok vették birtokukba. Például Tóth László, a Nánéssyak volt cselédje, 10 hold földet kapott. Tóth László 11 gyermekes földhöz juttatott, házat, és gazdasá­gi épületeket épített, két darab tehene, sertése és gazdasági fölszerelése van. Hozzá hasonlóan gyarapodtak községünk kis- és középparasztjai is. Ma már nincs Újfehértón nincstelen paraszt! Az elmúlt pár év alatt hat iermelöcsoport ala­kult. Államunk segítségével mind gazdagabbak lettünk. Gépállomásunk 72 darab erő- és kisgépe teszi könnyebbé szövetkezeti parasztságunk éle­tét. Határunkban három állami gazdaság lizo- nyítja be szövetkezeteinkkel együtt a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Kenyérgabonából 10—12 és félmázsás átlagot értek el az egyénileg dolgozó parasztok 6—8 mázsás átlagával szemben. Községünkből a felszabadu'ás óta majdnem háromezer ember ment el ipari üzembe, vállala­tokhoz dolgozni. Sokan vannak felelős funkciók­ban is, így ma már nem beszélhetünk munkanél­küliségről. Életünk megszépült. Míg a földmű­vesszövetkezet ezév január havi forgalma 100 ezer forint volt, addig áprilisban 833.000 forintra emelkedett. JószágáHcmányunk háromszorosára növekedett. Szociális és kulturális téren szintén hatalmas eredményeket értünk el. Csak e'jy pár adatot köz­lünk. Vari napköziotthonunk s a múlt héten nyí­lott meg a bölcsőde. A terhes anyák részére március elseje óta 64.000 forintot fizetett ki ál­lamunk .Újfehértón. 1937-ben a jlagygazdúknak 120 rádiójuk volt. Ma del gozó parasztságunk 400 darab nagy és 500 darab vezetékes rádión hall­gatja országunk és a világ híreit. Új mozihelyisé­günkben az elmúlt évben 23-000-rel nőtt a látó. gatók száma. Bővült iskolahálózatunk is. Egy- egy osztályból alig két-húrom gyerek hiányzik naponta. Dolgozó parasztságunk és értelmiségünk fiaiból 120 középiskolába cs 24 egyetemre jár. Ráczkövi András, Tóth József és Beke István dolgozóparasztok fiai pedig a Szovjetunióban ta­nulnak. Honvédségünknek szép számmal adtunk tiszteket és honvédeket, hogy védjek boldog je­lenünket és ragyogó jövőnket, melyet a Magyar Függetlenségi Népfront nyilatkozata és Rákosi elvtárs választói beszéde megmutatott számunkra. Községünk jövője még szebb lesz. Építünk majdnem félmilliós költséggel áruházát. Új nap- köziotthont s a VIII-os osztályosok részére ta­nulóotthont létesítünk. Bővítjük villanyhálóza­tunkat és más közérdekű létesítményeket terem­tünk a közeljövőben. Újfehértó előtt a jelenhez fel nem merhető boldog jövő áll, melyért minden akaratunkkal és tudásunkkal keményen harco­lunk. Ezért sújtunk le kíméletlenül a Nánéssyak- ra és társaikra s ugyanakkor egyemberként adjuk szavazatunkat május 17-én a Magyar Füg­getlenségi Népfrontra. MIKú JÓZSEF tanácselnök." KOMMENTÁR NÉLKÜL Éreüségcictt tanulók, névsora a nyíregyházi Zrínyi Ifonr leánygimnn/.iumban 1929,30-as tanév 1952,53-as tanév Demjén Emma, apja fogalkozása: földbirto­kos; Deutsch Anna, apja foglalkozása: nagyke­reskedő; Ehrenfeld Nona, apja foglakozása: fateleptulajdonos; Fábri Magda, apja foglalkozá­sa; tábori lelkész; Fried Ágnes, apja foglalko­zása: vasútigazgató; Ganz Erzsébet, apja foglal­kozása; nagykereskedő; Geduly Erzsébet, apja foglalkozása: püspök; Herman Klára, apja fog­lalkozása: földbirtokos; báró Hajóst Dóra, apja foglalkozása: földbirtokos; Kiss Jú ia, apja fog­lalkozása: Máv. főtiszt; Kuklty Aranka, apja foglalkozása: százados; Klein Borbála, apja fog­lalkozása: földbirtokos; Lovász Anna, apja fog­lalkozása: bankigazgató; Marina Zsófia. apja foglalkozása: törvényszéki bíró; Oszai Ella, tpjj foglalkozása: bankigazgató; Sándor Katalin, ap­ja foglalkozása: ékszernagykereskedő; Spány' Margit, apja fog'a’kozása: szanatóriumi főorvos; Stemberger Klára, apja foglalkozása: eyárig“z- r»tő; Valentik Ida. apja foglalkozás'!: orra y: Vaeh Klára, apja fogalkozása: alezredes; gróf Vay Máris, apja foglalkozása: földbirtok'*s. Benkei Ágnes, anyja fogla kozása: szakácsnő; Bácskái Klára, apja foglalkozása: útőr; Du’i Ágnes. p.pja foglalkozása: tanító; Gyáni Katalin, apja foglakozása: dohánybeváltói munkás; Győ­ri Irén, apja foglalkozása: tsz.-tag; Harapkó Anna, apja foglakozása: dolgozóparaszt; Hultal Margit, apja foglalkozása: tsz.-tag; Jekkel Má­ria, apja foglalkozása; gépállomás politikai he­lyettese; Kiss Piroska, apja foglalkozása: gé­pész ; Kónya Irén, apja foglalkozása : vasúti mun­kás: Kovács Sára, apja foglalkozás? : tsz-tag; Mákos Edit, apia foglalkozása: főmérnök; Nagy Irén, apja foglalkozása: tsz.-tag; R'nyu Klára, apja foglalkozása: tsz.-tag; Soós Etelka, apja foglalkozása: dolgozóparaszt; Szabó írón, apja fogla’kczás?.* tsz.-tag; Tóth Judit, apja fog'a- kozási: állatorvos; Tóth Izabel a, gpja fcglalko zása: tsz.-tag; Urban Jolán, apja foglalkozása KTSz. é”ítőr iv '•'á; V:*-cze Márts, apja foglal kozásr: tanító; Vau Gabriella, apja foglalk zása; posUfőel enőr és még 81 munkás, paraszt -• évíelm'ség gyermjke. Májer Mihály sztahanovista kőművesbrigédja büszkén szavaz holnap a népfrontra! Az Irodaház építésénél a választási békeversenyben élenjár Májer Mi­hály sztahanovista kőműves brigádja. Májer Mihály sztahanovista kőmfivesforigád vezető (jobbról a második) megbeszéli Sári Gábor munkavezetővel, hogy -a tervrajz alapján hogyan végezzék a további falazást munkálatokat. Hódi .Józsefhó és Béres Jánósné habarcsterítők figyelmesen hallgatják a munkamegbeszélést. ! Káló Lászlóné (középen) már ügyes mozdulattal teríti a habarcsot' és lliczisi Anna „ifjú szavazó” adogatja a téglákat Ovik János kő. művesnek. Májer Mihály brigádjának tagjai így értek el 12-éu 123, a következő napon 133 és 14-én 133 százalékot. A brigádvezető dicséretére válik, hogy női segédmunkásokai; tanított be szakmunkák végzésére. A Májer-brigád 13-án vállalta, hogy a választás napjáig még 100 köbméter falat fog bedolgozni. Ezt a felajánlást 15-én már 80 százalékra teljesítette. Holnap büszkén szavaz a brigád a nép­frontra! 17Ö ezer forint értékű felszerelése van iizenti !S])<>i'(!i»rünknck Nem nehéz párhuzamot vonni Kisvárba " múltbeli és jelenlegi sportélete között. A múltban a KTE, majd a KSE jelentette a sportot Várdán, A vezetők banká­rok, földbirtokosok, ■ ügyvédek vol­tak. A „tömeget” 23—30 sportoló képviselte. 1935—30-ban egyálta­lán nem volt sportélet Kisvárdán, majd egy felekezeti sportklubot alakítottak. — A labdarúgó- szakosztályon kívül azonban más itt sem működött. A felszerelés sportegyesüleiről sportegyesületre szállt, új felszerelés ritka volt, mint a fehér holló. A felszabadulás után megélénkült a sport élet Kisvárdán. A Kisvárba! Vasas labdarúgó­szakosztályának Cö igazolt labda­rúgója van., Nemcsak az igazolt versenyzők űzik ezt a sportot, az j üzemrészek dolgozói is mérkőznek egymással. A labclarúgószakosztá. 'yon kívül röplabda férfi és női, ! sakk, motoros, ökölvívó, asztali- ' tenisz szakosztály működik. Az I üzemnek 100—110 igazolt ver­senyzője run, de ez a szám sokkal magasabbra emelkedik, ha tekintet­be vesszük azokat, akik nem ver­senyszerűen űzik a sportolást. A mai felszerelést össze sem lehet hasonlítani a multfoani felszerelés, scl. Csak • maga a labdarúgőszak- osztúly kilenc csapatot tudna egy-, szerre felszerelni. A sportkör fel­szerelése hozzávetőlegesen 150—1701 ezer forintot tesz ki. Ilyen gazdag' sportszertár Kisvárdán még soha nem volt. Dolgozóink, élsportolóink' meg is becsülik ezt a nagyszerű gondoskodást. Üzemünk sportbri- gádja április hónapban 250 száza­lékra teljesítette tervét. Böjti Mik­lós, a brigád vezetője, labdarúgó 250—300 százalékra teljesíti tervét, Minya Károly 240 százalékos átlag­teljesítménnyel dolgozik. Kontra Sándor 200—220 százalékra telje­síti tervét. A Kisvárdai Vasas sportolói nemcsak munkájukkal, de szavazatukkal is bebizonyítják há­lájukat május 17-én! .Sípos János, a Kisvárdal Vasas Sportkör elnöke. \J { t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom