Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

1335 MJLJUS 31, VASÁRNAP NÉPLAP 7 EGY BÉKEHARCOS A Tatarozó Vállalat „Titász’- <építkeaáséJiöl dolgozik Csorbák Jó­zsef, az .Építőipar kiváló dolgo­zója" éremmel kitüntetett kőmű­ves brigádveaeitö és négytagú bri­— Értjük szaktárs! •— szólt, Ba- Iogh András bácsi, a segádmnokiás- brigád vezetője. Cserhát elvtárs folytatta: „Azt javaslom, fogadjuk meg a Béke-Világtanúes ülésének A brigád tagjai helyeseltek és azóta mindennap túlteljesítik fel­ajánlásukat Munka végeztével na­ponta 10 perces mun.kameg-baszé- lést tartanak a következő felada­tok elvégZíé&éüék jó megszervezése érdekében. A megbeszélésen a CserMk-brigád tagjai mellett Ba­logh András segédmunkás brigádja is gyakran jó javaslatokkal járul hozzá a munka szervezettebb és si­keresebb elvégzéséhez. - 27-én pél­dául Balogh András javaslatára nem mind a négy kotuöves végzett bedörzsölő munkát, hanem ketten falait építettek. így jobban haladt a munka és a segédmunkások mun­kaideje is 1O0 K7::íT;ilOkiV^iT] ki volt Imiranálvn. így értek el 27-én 370 pnáizalűkot. Oebbáte József kőmű- vestwigüdja Jtaximenkó-módszerrel falaz. A képen egy raktárépület bedörzsölésénok az -utolsó simításait végzi a. Csorbák-brigád. Csorbák József középen, lóié balra liépdnsskl Zoltán, jobbra Soltész András kőművesek vidáman dolVoZn-uk, A kép sarkában Balogh András segédmunkás brigádvezetö mailért rak, as állványon lévő maUeros ládába. gádja. A kitüntetést Cserbák elv társ a felszabadulási lióten és a választási békeverseoyben elért 136 százalék o-a átlagteljesítménye alapján kapta., mint kiváló bri­gád veaető. Most a Béke-VHágta- nács ülésének tiszteletére folyó ver, senyben Cserbák József brigádja 150—170 százalék között teljesít. Cserbák József szerény, egyszerű jellemét derűs jókedv ékesíti. — Amióta megnősült, éleiének dj ér­telmet adott a család. Feleségének kedvessége és 18 hónapos Ilonka nevű kisleányának csillogó szeme nagy boldogságot jelent Cserbók élvtársnaJr. Amikor családja kör­nyezetében van a borbányai kis Családi házban és elnézi tipegd gyermekét, büszkeség és öröm tölti el apai szívét. Érte, családjáért is tett munka felajánlást a Békevi­lágtanács ülésére Cserbák elvtárs, amikor a választás győzelme utá­ni munkanapon, a munka végezié- vel ünnepélyes bangón így szólt brigádjához:. „Hallgassatok ide. Rákosi elvtárs ezt mondta a vá­lasztást beszédében: „A béke meg­védésének nálunk mindenki közvet­lenül harcosa, aki jólvégzi munká­ját.” tiszteletére hogy sose teljesítünk ISO százalékon alul!... Hiszen én is, tt is, mindnyájan békét aka­runk Cserbák elv társ szaktudását szakkönyveik tanulnia nyozásával növelt és politikailag is képezi ma­gát. Oserbáík olvtárs a politikai szemináriumon tanultakat meg­szokta vitatni brigádja tagjaival. A Oserbiik-brigád tagjai sííwel­léletokel, céltudatosan hurcolnak a tervteljesttössel ötéves tervünk megvalósításáért, a béke ügyéórt. A Tatarozó Vállalat I. éves szemináriumi hallgatói kö­zött Cserbák élvárs (balról a harmadik) hozzászól a kialakult vitá­hoz. Kraléi Jenő szemináriumvezető elvtárs (egyenruhában) jó neve­lési módszerével nagyban hozzásegítse Cserbák elvtársat az elméleti kérdések megértéséhez. Készüljenek békebizottségaínk a Béke-Világtanács budapesti ülésére Alig múlt el a választás nagy győzelmi napja, újra felénk for- dúl a békeszerető, békéért harcoló emberiség tekintete, figyelme: jú­iiíus 15-től hazánkban, szép fővá­rosunkban, Budapesten ülésezik a nemzetközi békemozgalom harcos vezérkara, a Béke-Világtanács. A Béke-Világtanács budapesti ülése elismerése annak, hogy a magyar dolgozó nép, a magyar békeharcosok serege jól harcolt eddig a béke ügyéért, megfogadta a nagy Sztálin intelmét: kezébe vette a béke megőrzésének ügyét és szilárdan kitart mellette. El­ismerése ez az ülés békebizottsá­gaink jó munkájának is. Érthető az a hatalmas lelkesedés» amely* lyel most a mj békeharcosaink, békebizottságaink a Béke-Világ­tanács budapesti ülésszskát fo­gadja. Ez a lelkesedés különféle­képpen nyilvánul meg, különféle formában ölt testet, azonban egyetlen hangos harci kiáltást tar­talmaz: megvédjíik a békét! Vannak o'.yan helyek, ahol díszes térítőkét hímeznek fehér békegalambba], vannak családok, akik katonafiuk fényképét küldik cl ajándékba ezzel a büszke fel­irattal: „Fiam. a néphadsereg, a béke hadseregének katonája t“ A legszebb és legnagyszerűbb azon- ban az, hogv dolgozóink körében nagyszerű munkayerseny bonta­kozik ki június 15. tiszteletére. Dolgozó népünk tettekkel mu­tatja meg ismét, hogy elszántan és töretlenül harcol a békéért. A 23/5. Építőipari Vállalat dolgozói felhívással fordultak a megye munkásaihoz: kezdjenek vala­mennyien békeversenyt. Megyénk üzemei kivétel nélkül csatlakoz­tak a felhíváshoz s megindult a nemes küzdelem a második ne­gyedévi terv túlteljesítéséért. — A falu népe is egy szívvel, har­cos bckeakarattal csatakozott ehhez a lelkes békeversenyhez. Nyírparasznya dolgozó parasztjai többek között vállalták, hogy bur­gonyájukat kétszer kapálják meg és háromszor töltögetik. A nagy­dobosi békeharcosok beadási kötelezettségük túlteljesítésére tettek fogadalmat. Békebizottsá­gaink legfontosabb feladata, hogy ezt a békeversenyt szélesítsék ki. A béke megvédésének ügye meg­követeli azt, hogy egyre több és több dolgozót vonjunk be a tuda­tos, aktív békeharcosok soraiba. Farkas András turistvándi béke­bizottsági fele'ős felhívást inté­zett a megye békebizottságaihoz, amelyben többek között a követ­kezőket szögezte le: „Ne legyen június 15-ig községünkben egyet­len olyan dolgozó sem, akivel ne beszélgetett volna el a békebizott­ság a béke megvédésének magasz­tos ügyéről.” Ne legyen közsé­günkben egyetlen olyan dolgozó sem, aki ne készülne jobb munká­val a Béke-Világtanács ülésére. Ne legyen egyetlen olyan dolgozó sem, aki - ne kötne békevédelmi szerződést! Keressenek fel ezek­kel a szerződésekkel a béke- bizottsági tagok minden dolgozót s a szerződések nyomán szülesse­nek új termelési győzelmek. Bé- kebizottsagaink kísérjék figye­lemmel: ki hogyan teljesíti adott szavát. Az élenjárókat dicsérjék meg: nyilvánosáéi is: rigmusbri­gáddal, faliujságtáblán. hangos- híradón keresztül, serkentsék ,a lomhákat, ostorozzák az elmara­dókat. Gondot kell már fordítani a betakarítás nagy munkájának előkészítésére is. S minden mun­kában, minden feladat elvégzésé­ben mutassanak példát a békebi­zottságok tagjai, akik élenjáró békeharcosoknak tartják magukat. Békebizottságainknak nem sza­bad arról sem megfeledkezniök, hogy a béke híveinek táborát csak akkor gyarapíthatják, növelhetik, csak akkor szerezhetnek új bará­tokat és harcostársakat, ha kímc letlenül, irgalmatlanul leleplezik a béke gonosz ellenségeit, a kulá. kokat, a klerikális reakció ügynö­keit, a jobboldali szociáldemokra­tákat, népünk esküdt ellenségeit. Mutassuk meg a dolgozóknak, hogy a nép ellenségei a béke és szabadság ellen törve akarják uj’- ra amerikai fegyverek segítségéi­vel a népet az urak igájába haj­tani. Tegyük egyre hatalmasabbá, erősebbé a béke tábor magyaror­szági frontszakaszát! Alakítsunk új békebizottságokat, mint ahogy Turistvándiban már négy új béke­bizottság alakult. Legyen gondunk arra, hogy a betakarítás idején a munkacsapatoknál, cséplőgépeknél is alakuljanak békebizottságok, amelyek kisgyűléseket tartanak, széles körben megmagyarázzák a békeharc kérdéseit a dolgozók­nak. De legfőképpen arra töre­kedjünk, hogy az eddig elhanya­golt tanyavilágban alakuljanak ál­landó békebizottságok, amelyek rendszeres felvilágosító, szervező munkát fejtenek ki. A kezdő békebizottságok munkája- hoz adjanak segítséget a tapasz­taltabb falusi békebizottságok. Készüljünk méltóképpen a Bé­ke-Világtanács budapesti ülésére. Gondoljunk szüntelenül arra, hogy tőlünk személy szerint, köz­ségünktől, megyénktől is függ a béke sorsa. Ha jól harcolunk a békéért, akkor erősebbé tesszük a béke acélfalát, amely útját állja a háborúnak. TÓTH JÁNOS, megyei békebizottsági titkár. NEMZETKÖZI SZEMLE A Pravda május 24-i szerkesz­tőségi cikke a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különös élességgel világítja meg a világ, politika döntő kérdéseit. Az azóta bekövetkezett események aláhúz­ták a Pravda cikkének legfonto­sabb megállapításait. Az egyik legfontosabb nemzet­közi kérdés: a koreai fegyverszü­net megkötésének kérdése. „Köz­tudomású, — írja a Pravda, — hogy a Kínai Népköztársaság és a koreai Népi Demokratikus Köz­társaság diplomáciai kezdeménye­zése, amelyet a Szovjetunió tá­mogatott, reális lehetőségeket nyi­tott meg a koreai fegyverszünet megkötése és a koreai háború be­szüntetése előtt.” A szovjet, a kínai és a koreai kormány béke- íettekkel küzd a koreai kérdés békés rendezéséért. A magyar nép —, támogatva ezt a küzdel­met, — a világ békeharcos száz­millióival • együtt követeli: békét Koreában! Ugyanakkor — ameri­kai bombák hullnak Antung kínai városra. Amerikai légierődök völgyzárógátakat bombáznak Ko­reában, Az amerikaiak a-z arcvo­nalon ismét mérgesgázt használ­nak. A panmipdzsoni tárgyalások -- mint a Pravda írja —,,H3rrison álláspontja következtében újból lefékeződtek”. A Pravda utal Eisenhower áp­rilis 16-i beszédének egyes béke­szerető mozzanataira is. Az ame­rikai elnök említett beszédében szó volt „a nemzetek közötti be­csületes bizalom és együttműkö­dés“ megszilárdításáról is. Mit mutatnak a tények? Cián- káli, géppisztoly, szovjetellenes röpirat-k isék — ilyen és hasonló „bizalomgerjesztő” eszközökkel szerelték fel az Ukrajnába ledo­bott amerikai ejtőernyős diver- zánsokat. Ez az eset is figyel­meztet rá, hogy egyes amerikai vezető politikusok időnkint fel­röppentett békeszólamai és az amerikai külpolitika gyakorlati megvalósítása között — enyhén szólva — nagyon nagy a távo ság. A Szovjetunió következetes bé­kepolitikája egyrészről, az impe­rialisták agresszív, háborús po’i- tikája másrészről — ez jellemzi a német kérdéssel kapcsolatos nemzetközi lépéseket is. A német kérdés — Európa és a világ bé­kéjének kulcskérdése. A Pravda valamennyi népnek, s kü önösen Németország szomszédainak, de magának a német népnek is létér­dekeit védelmezi, amikor leszö­gezi: „Németországot illetően a legfőbb feladat az, hogy meg­szüntessük a német állam jelenleg fennálló széttagotságát, s olyan békeszerződést készítsünk elő és kössünk meg Németországgal, amely a nagyhatalmak potsdami megegyezése alapelveinek megfe­lelően biztosítja az egységes, de­mokratikus, békeszerető Német­ország megteremtését.“ A magyar nép. — amelynek testén tapodott a Wehrmacht-csizma. — egy em­berként vallja a Pravda igazsá­gát: a német kérdés egyetlen mego dása csak az egységes, bé­keszerető, demokratikus Német­ország megteremtése lehet! Tegnapelőtt közölte a világ­sajtó a szovjet kormánynak a né­met kérdéssel összefüggő újabb nagyjelentőségű határozatát. A szovjet kormány megszüntette a németországi szovjet ellenőrző bizottságot. A szovjet főbiztossá k'nevezctt Szemjonov nagykövet • a szövetséges hatalmak Német­országra vonatkozó potsdami ha­táíozatából következő“ működést fejt ki, A szovjet kormány hatá­rozata újabb kifejezése annak a bizalomnak, amelyet a szovjet nép a demokratikus építés útjára lépitt német nép iránt érez. A Pravda cikke kiemeli annak je entőségét, hogy Churchill an­gol miniszterelnök alsóházi be­szédében „legmagasabb színvona- ’ú értekezletet” javasolt a vezető hatalmak között. Jelentős tény, hogy Churchill — az amerikai po­litikusoktól eltérően — ezzei kap­csolatban nem emlegetett semmi­féle „előzetes feltételt, amelyet a Szovjetuniónak teljesítenie kell“. A három nyugati nagyhatalom bermudai értekezletéről szóló be­jelentés azonban arra mutat, Hogy Churchill lényegében visszalépett említett javaslatától. A Szovjetuniónak — és erre megtaníthatta volna a történelem az imperialistákat — nem lehet diktálni. Azok a törekvések, hogy a Szovjetuniónak előzetes felté­teleket szabjanak, homokra épül­tek. A Pravda a nemzetközi fe­szültség feloldásának egyetlen le­hetséges és reális útjára mutat rá, amikor megállapítja, hogy „bármennyire különböznek is egy­mástól az egyes államok társa­dalmi rendszerei, számos olyan iétfontosságú mozzanat van, ame­lyekben ezen államok népeinek érdekei megegyeznek. E létfon­tosságú mozzanatok közé tartozik mindenekelőtt a béke, a népek kereskedelmi, gazdasági és kultu­rális együttműködésének fejlesz­tése“. A Pravda újra hangsúlyoz- za, hogy a béke fenntartása aküJ lönböző rendszerekhez tartozó ál­lamok népeinek közös érdeke. ,,A Szovjetunió mindig kész — írja a Pravda — teljes komolysággal é» lelkiismeretességgel megvizsgálni minden olyan javaslatot, amely a béke biztosítása, az államok, kö­zött mind átfogóbb gazdasági és kulturális kapcsolatok megterem­tésére irányul”. A Szovjetunió békepolitikájá- nak újabb meggyőző erejű meg­nyilatkozása mély hatást gyako­rolt az egész emberiségre. A Pravda cikke — a szovjet emberek hangja. Egyszerű, vilá­gos hang. Nyugalmat és erőt su- gároz. Ez a cikk nagyjelentőségű történelmi okmány. A Pravda a magyar békeharco­sok kezébe is új fegyvert adott. Ez a fegyver komoly hozzájáru­lás ahhoz, hogy népünk sikerrel építse és védje hazáját. Cserbák József kőműves brigádvezető, az építőipar kiváló dolgozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom