Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-31 / 126. szám
1853 MÁJUS 31, VASÁRNAP NÉPLAP 1 A világ népei elszántan harcolnak a békéért SANGHAJ Japánon a tiltakozás hul'áma vonult végig, amikor tudomás! szereztek arról, hogy Ucinada falu és Aszama hegység környékén területeket akarnak kisajátítani amerikai katonai építkezések cc'jára. A naganoi megyetanács határozatban tiltakozott az el’en, hogy az Aszama hegység környékét amerikai katonai támaszponttá változtatják. A tiltakozó határozatot eljuttatják a japán kor- mányhoz, A katonai támaszpontok megszüntetéséért indított mozgalom mindinkább országos jelleget | ölt. Szervezetek alakulnak a japán ifjúság körében is ennek kö- I vetélésére. A mozgalomba bekapcsolódott a ba7oldali szocialista párt is. — A baloldali szocialista párt arra szándékozik felhívni a katonai támaszpontok és a gyakorlóterek környékén lakó jaoánokat, hogy „alakítsák meg a támaszpontépítkezés ellen harcoló japánok országos szövetségét és indítsanak országosméretű ellen- á’íási mozgalmat*. A japán nép szembeszáll a japán kormány háborús előkészületeivel. Otaru város lakossága ha. tározottan tiltakozik a közelben folyó gyakorlótérépítés éllen. BUEN OS-AIRES Bolíviában mega'aku't az imperialistaellenes ifjúsági népi front. Az új ifjúsági Szervezet felhívássál fordult az ifjú lalinamerikai hazafiakhoz. hogy harcoljanak országaik függetlenségéért, az imperializmus ellen. A szervezet követel több o'yan intézkedést. amely az ország gazdasági függetlenségének biztosítására irányul. A „Pravda" május 24-i cikkének koreai visszhangja A ..Nődön Színműn”, a Koreai Munkapárt lapja a ..Pravda” niájus 24-i „Jelenlegi nemzetközi helyzetről’’ című cikkével kapcso. latban hangsúlyozza: a Szovjetunió — híven Sztálin békepolitikájához — tettekkel bizonyítja be. hogy a nemzetközi vitás kérdések békés rendezését és az egyetemes béke megszilárdítását óhajtja. A Szovjetunió határozott békepolitikája teljes mértékben visszatükröződik a koreai kérdésben, amely próbaköve lett több más ország külpolitika járnak. A. „Kodon Színműn” végül hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió béke- politikája — amint az a „Pravda” cikkében kifejezésre jut — teljesen összhangban áll az emberiség érdekeivel. Az összes békeszerelő népék forrón .üdvözíi'k és támogatják ezt a békepolitikát. Szabadságot az ártatlanul elítélt Rosenberg-házaspárnak! Munkások és mérnökök, dolgozó parasztok és művészek, diákok és i adósok — egész népünk megmozdult, hogy megmentse az ártatla- mil halálraítélt Rosenberg.házaspár életét, óráról-órára táviratok özöne érkezik az Országos Béketanácshoz. A magyar dolgozók felháborodottan követelnek szabadságot a hős békeharcosoknak. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége táv. iratban tiltakozott Eisenhowernél, az Amerikai Egyesült Államok elnökénél a Rosenberg-házaspár júniusra tervezett -kivégzése ellen. A SZOT elnökségének távirata hangsúlyozza: „Ün törvényadta hatalmánál fogva kegyelmet gyakorolhat és visz. szaadhatja a két haziafi szabadságát, akiknek nincs más bűnük, mint az, hogy síkraszálltak a békéért. A magyar szervezett dolgozók elítélik az USA szerveinek helytelen intézkedéseit és követelik a Posen- berg.házaspár perének újrafelvéte- lét.” Az MNDSZ távirata kiemeli: „Nyilvánvalóvá vált az egész világ elölt, hogy hamis a vád a Rosenberg-házaspár ellen. IPszen a koromat a nú saját kezeírásával igazolta, hogy hamis a vallomása. A magyar asszonyok, anyák és leányok a legerélyesebben tiltakoznak az ellen, hogy Julius és Ethel Rosenberget meggyilkolják. Követeljük, hogy adják vissza a két kis Rosenberg-gyermeknek édesanyját és édesapját.’’ Felháborodottan tiltakoznak megyénk üzemei Rosenhergék kivégzése ellen Megyénk üzemeinek, termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, gépállomásainak do'gozói táviratukban tiltakoznak a R°- scnberg-házaspár kivégzése ellen. ,,Megdöbbentett bennünket az a hír, hogy az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága elutasította a béke kiváló harcosainak perujrafelvételí kérelmét“ — hangzanak a táviratok szavai. Az amerikai imperialisták újabb aljas merénylete ellen tiltakoztak táviratban a nyíregyházi Ruhaüzem dolgozói is. „Mi, a Ruhaüzem dolgozói, köv-eleljük, hogy engedjék szabadon a Rosenberg- házaspárt. Tudjuk, hogy letartóztatásuk jogtalan. Szabadságot követelünk számukra és kérjük, hasson oda az Egyesült Államok elnöke, hogy7 elfogadtassa a perújrafelvételüket. Követeljük, mert tudjuk, hogy igaz ügyért, a béke- ért harcolnak Rosenbergék. Mi még jobb minőségi munkával válaszolunk az imperialisták aljas merényletére/* Séta a nyíregyházi úttörőparkhan Tegnao délután négy órakor ünneoélyes keretek között adták át a nyíregyházi Sztálin-parkot a nyíregyházi úttörőknek. Mándi Krisztina, a városi úttörőtitkár vette át a parkot. Beszédében hangsúlyozta: ,.A pajtások nagyon sok ajándékot kaptak már idáig, is a párttót, dolgozó népünktől. Ut- törőházat, most parkot, június 14-én pedig megkapják az úttöróvasutat. amely a Beloíannisz-térről a Sóstóig yig közlekedni.“ Nézzük meg, mi, nyíregyháziak, mit láthatunk városunkban egy délelőtti séta alkalmával. Tartsanak velünk vidéki olvasóink is. A Sztalin-par- kot, ha megkérdezzük bárkitől, hogy merre van, megmondja a kérdezett: „tessék a Széchenyiutcán végigmenni a villamossínek mellett. Jobh- és baloldalon nagy teret tetszik találni, a ba.- oldaliba tessék befordulni Árnyas fák között áll Benczúr Gyula, — a nagy festő szobra, a parkban lócák, rajta emberek, fiatalok és öregek, leány és fiú egyaránt. Aztán van egy kis üveges épület, erről nem tudnánk hirtelen megmondani, hogy milyen céit szolgál. A falak mellett körül lócák. Még hátrébb pár méterrel játszótér. Hinta, libikóka, homok. Aztán tovább megint kert. Hanem most, mai sétánk alkalmával a szokottnál is nagyobb forgalmat láttunk a parkban. Az V. számú iskola növendékei igazgatónőjükkel és tornatanár nő jük- kel nagy munkában vannak. Sepregetnek, lapátolnak, takarítanak. Csinosítják a kertet. Amott ipari tanulók vörös salakot hordanak, röplabdapályát készítenek, Idébb kosár1 ab dagálya készül- A földet egyengetik, talicskával hordják a vörös salakot. Szóval nagy a sürgés-forgás. Mint egy színes, mozgalmas kép, úgy tárul elénk ez a valóság. Kérdezésünkre derül ki. hogy nem akármilyen készülésről van szó. Űttöröink kapták meg a városi tanácstól a parkot, maguknak készítik. Nevelők, gyerekek egyaránt dolgoznak. Nemcsak úttörők, DISz-fiatalok is segítenek. Itt van köztük Papp elvtárs, a tanulóotthon gondnoka, szorgalmasan lapátolja a vörös salakot, teríti széjjel. Mintha magának csinálná, vedig ő már nem lehet úttörő. Kérdésünkre mosolyogva felel: ..Nekünk ilyenekben nem volt részünk, hát most csináljuk. Meg a miénk is ez, hiszen a kis úttörők majd hozzánk kerülnek, retünk fognak dolgozni." Tovább folytatjuk a sétát. A játszótéren vörösnyakkendős úttörőkislányok látszanak. Egy kicsit elfáradtak, most játékkal pihennek. Köztük van Kovács Erzsiké és Kirítta Julika is. Libi- kókáznak- Kovács Erzsiké most arról mesét, hogy sokszor hallotta édesanyját, amint emlékezett a múltra. Annyi idős korában, mint most az ö kislánya, ilyenre, hogy ,.játék", még csak nem is gondolhatott. Tizenkétéves volt, már markot kellett szednie, A forró nap égette bőrét, a tarló megszúrta a talpát, de csinálni kellett, a kenyérre szükség volt. Aztán ö volt a legnagyobb a gyermekek közül, neki kellett azokra is vigyázni. „Nagymama beteg volt, — mondja Erzsiké, — anyának ke lett az ebédet kivinnie a fö'desre. És milyet fordult azóta a világ kereke. Tetszik tudni, mi négyen vagyunk testvérek, én vagyok a legnagyobb közöttük. Ha megtanultam a leckét, segítek a házimunkában, utána játszom kistestvéreimmel. Sétálni is szoktunk, meg minden vasárnap ide jövünk ki a parkba. Nagyon jó a forgóhintán ülni. libikókúzni. — a homokban is szeretek játszani. Ha nagy leszek, óvónő szeretnék lenni, mert akkor ebben a gyönyörű, medencében megint csak a homokban játszhatok a kicsikkelÉs olyan komolyan mondja ezt Erzsiké, hoev el is hisszük neki. Csupán rajta függ, vágya teljesülése, hogy jól tanuljon. Kirítta Julika is nagyon örül a parknak. Ők nyolcán vannak testvérek, de jut ideje a játékra is. Nagyon szeret sportolni. Ha most megnyílik < pr.tlr, sokszor fog itt röp'abdázni. kosárlabdázni. kis társaival. S ha felnő, hogy ezt sose hagyja el, tomatanárnö lesz. Nem is zavarjuk tovább a pajtásokat. hadd dől sózzanak, mire elérkezik az átadás ideje, a park szépen, rendben várja a vendégeket, s ők büszkén mondhassóvk: ,,ez a miénk‘‘. Jó munkánkért, szeretettel kaptuk szüléinktől. Sz. M. \emxetköxi Gyermeknap Ma; ünnepli a világ békeszerető emberisége, szóéializmust építő hazánk, megyénk . dolgozó népe a Nemzetközi Gyermeknapot. Négy évvel emelőit a Nemzet közi Nőszö- vétség moszkvai tanácsülésén elhatározták a világ haladó asszonyai. hogy. minden év június elején Gyermeknapot tartanak. Gyermekeink ünnepnapja emlékeztessen minden békeszerető embert, bármilyen nemzetiségű és világnézetű arra. hogy mindannyian felelősséggel tartozunk gyermekeinkért. a jövő nemzedékéért, békés életük biztosításáért! Gyermekeink békés élete, ragyogó jövője szorosan összefügg azzal a magasztos harccal, amelyet a világ békeszerető emberisége folytat a béke megvédéséért, a háború ni ega k a d á l y ozá sáér t. Mindannyian fel akarjuk nevelni gyermekeinket. A világ békeszerető emberisége egyemberként zárkózik fel a Szovjetunió vezette 800 milliós béke- táborba azért, hogy jövőnk virágos- kertjét, a most fele sepered ő nemzedéket megvédje a háborúra törekvő aljas imperialisták mester- kedéseitől. Nap. mint nap láthatjuk, hogy az amerikai halálgyáro- sok és szövetségeseik milyen aljas merényleteket terveznek a világ gyermekei ellen. Koreában ezer- és ezerszámra ölik meg a gyermekeket, ‘ teszik á rvákká őket. Iskoláikat lebombázzák, szüleiket meggyilkolják. Hasonló Sorsot szán. nák az imperialisták a mi gyermekeinknek is. A tőkés országok urai milliókat keresnek a koreai háborún, a hadi- megrendeléseken, az esztelen fegyverkezési hajszán. Ezekre a gyilkos kiadásokra, a fegyverekre a pénzt a dolgozókból sajtolják ki. A dolgozók elnyomorodását a gyér. mekek sínjük meg. Az amerikai szülők kénytelenek gyermekeiket már zsenge korukban gyárakba, farmokra küldeni, hogy legalább saját szűkös falatjukat meg-kéressék. Csupán az elmúlt év őszén, amikor az amerikai gyermekeknek iskolába keltett volna menniök. több mint-■•150 ezer 10—13 éves, 165 ezer 11—15 éves gyermeket kénytelenek voltak szüleik elküldeni, hogy kenyerüket saját maguk keressók meg. A kapitalista országokban. a gyarmatokon nyomor, szenvedés a gyermekek osztályrésze. így van ez a fasiszta Tiío- banda uralma alatt nyögő Jugoszláviában is. Siralmas a gyermekek sorsa. A gyermekbetegségek példátlan módon terjednek, az iskolás gyermekek közül a legtöbben különböző .betegségekben, tüdőbaj- bán és más fertőző betegségben szenvednek. Kvről-évre hatalmas méreteket ölt a csecsemő- és gyermekhalandóság. Mennyire más a gyermekek élete az igazi demokrácia, a szocializmus országában. Az „élet virága” —- így nevezik a gyermekeket a Szovjetunióban. A megvalósult szocializmus országában, ahol a tudomány, a technika, a kultúra vívmányai az ember szolgálatában állnak, boldog a gyermek és ragyogó jövőt biztosítanak a szovjet emberek számára. így van ez felszabadult hazánkban is. Népünk a szabadság, a béke népe. Gyermekeink felszabadult gyermekek, akik szabad hazánkban, boldogságban, békében élnek. Pártunk, kormányzatunk mindent biztosít a jövő nemzedéke számára. Szocializmust építő hazánk gyárai, hatalmas bé„ kealkotásaick, Sztál in város, Komló, Inota, a Tiszalöki Erőmű, virágzó mezőgazdaságunk, kö„ zépiskoláink, egyetemeink, intézményeink, gyönyörű hazánk nyara- lói gyermekeinkért épülnek, dolgoz, nak. A magyar népi demokrácia különös gondot fordít gyermekeink egészségére, nevelésére, oktatására. Bölcsődékkel. napköziotthonok kai, iskolák százaival, gyönyörű nyaralókkal, gyermekklinikák és kórházak építésével, törvényekkel gon- üosodik gyermekeink egészségéről, tanulásáról, boldog jövőjéről népi államunk. A nép államának gon. doskodását tükrözik a mi megyénk létesítményei is. Míg a múltban csak a nagyobb községekben talál- h-ittunk itt-ott óvodákat, ezzel szemben most államunk intézkedéséből, megyénkben 81 óvoda gondoskodik kicsiny gyermekeink tanításáról, szórakozásáról. Népi államunk a leg- nagyobb munkaidőben, nyáron is napköziotthonokat biztosít a dolgozó anyák gyermekeinek. Bölcsődét és szülőotthont építettünk Nyíregyházán, Nyírbátorban, Kállóseni- jenben. Nyírtúrán. Nyírmihálydl községekben. A porcsalmai bölcső- déré 40 ezer forintot költöttünk. Cssngerben az orvosi rendelő építésének befejezésére 130.000 forin- tot adott kormányzatunk. Ez csak egy kis része annak a gondoskodásnak, amelyet államunktól kaptunk. Sorolhatnánk még százával az-okat a létesítményeket, amelyek igazolják: a mi hazánkban a leg- főbb érték az ember. legdrágább kincs, a gyermek. A mi államunk mindent megtesz, hogy legdrágább kincsünknek, gyermekeinknek boldog, gondtalan életet biztosítson. A családvédelmi rendelet, az ipari tanulók ingyenes állami ellátása, a nyíregyházi úttörőház, a nemsokára közlekedő nyíregyházi űttörővasút mind-mind azt a szerető gondoskodást mutatja, amellyel pártunk, kormányzatunk óvja, neveli a gyér. mekeket. Apák és anyák együtt örüluek ezen a napon gyermekeikkel ! és megfogadják: a világ békeszerető emberiségével, hazánk népe egyemberként zárkózik fel a Szovjetunió vezette béketáborba. A tervek teljesítésével harcol napról- napra békénk megvédéséért, gyér. mekeink boldogságáért! Sajtóértekezlet Eisenhowernél Washington. (TASZSZ). Május 2S.án Eisenhower elnöknéL sajtó- értekezletet tartottak. A sajtóértekezleten elsősorban Taft köztársaságpárti szenátor cinctnnati-i beszédét vitatták meg. Eisen hu wert megkérdezték, hogy egyetért-e Taftnak azzal a véleményével. hogy az Amerikai Egyesült Államoknak a koreai háborúban figyelmen kívül kell hagyniok az EXSZ-et. Eisenhower kitérően válaszolt. Az egyik tudósító megemlítette Taftnak azokat a szavait, hogy ha nem sikerül megkötni a fegyver- szünetet, akkor az Egyesült Államoknak egyedül kell cselekedniük. Eisenhower azt válaszolta, hogy Taft nyilván arra utalt, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak ki kell tartaniok saját meggyőződésük és véleményük mellett és nem azt akarta mondani, hogy az ősz. szes többiekét egyszerűen el kell vetni. Iíisenhower rámutatott, ijogy itt nem mindea világos és hogy ö nem egészen érti mindezt. Eisenhower — arra a kérdésre, egyetért-e Churchillnak és Mayer- nek, Franciaország volt miniszter- elnökének korábban kifejtett véleményével, hogy a bermudai tanácskozás a négy hatalom képviselőinek találkozójára vezet majd — eleinte határozatlanul azt mondotta, hogy a három hatalom ta- nácskozása „önmagában hordja a jelen lóságéi”. Ha a bermudai tanácskozás később a négyhat állom találkozására vezet — jelentette ki Eisenhotver — akkor ez annak eredményeképpen történik, hogy az események menete igazolja ezt a ' (auácsikozást. Eisenhower hozzátette, hogy a bermudai tanácskozásnak nem kell feltétlenül erre a találkozóra vezetnie. Eisenhower kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya — ugyanúgy, mint azelőtt — ellenezni fogja, hogy a Kínai Népköztársaságot bebocsássák az EXSZ-be.