Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-30 / 125. szám
1933 MÁJUS 30, SZOMBAT. NÉPLAP Egy éves a Lenin-csalornu Pietro Nenni - a békeharcos A. kommunizmus első hatalmas alkotása Hotoap, május 31 less egy íré, hogy a Volga—doni csatorna kiásott medrében a Volga vize össae- iüelkezett a Don hullámaival. K történelmi jelentőségű esemény jelezte a világnak, hogy a szovjet nép — a párt és a towm&ny vezetésével -— három- évi hősies műn- kával bafetf-ezite a 101 'kilométer hosszá Volga—doni hajózható csfi- torna építését A csatorna, — melyet a Szovjet unió Hinisz tertamácsa és a Szovjetunió Legfefeő Tanácsa Elnökségének rendeletébe V. X. 1 etimrőL neveztek el, — az egész szovjet nép alkotása. Az építkezésen közvetlenül munkálkioűó dolgozókon Idvül az uráli és szibériai gyárak munkásai, a sztálingrádi kohász-, a csuvaa fakitermelők esőik úgy bOBszájámltaík a nagy mű felépítő- péhe55, mint a n<o vörösei j sziki ce- jnenitbányászok, vagy a szovjet tudomány legkiválóbb dolgozói. A kommuniamust építő szovjet emfbe- rek tehetsége, akarata és munkaereje, az élenjáró szovjet technika, az egész szovjefcország lámerítlieteüen erőforrásai teremtették meg a csaitornát. Egy éve, hogy megvalósult a nagy, sztálini természetű talmki tó terv egyik szakasza: a Szovjetunió európai részén lévő valamennyi tenger egyetlen hatalmas vízszállítást rendszert alkot A munkálatok befejezése ugyanis biztosította a Fehér-, a Balti- és Kaspl-tenger iteszefügigö vízilközlekedési rendszerbe való egyesítését az Azovi j és a Fekete-tengerrel. Ily módon j Moszkva a Szovjetunió szive, öt j tenger kikötője lett, s a világ leg- j hosszabb, kontinensen «Mjitet.t vízi- | útján hatalmas üteyilän lódult j meg a gazdasági jájvfiík tömeges | szálííttea De az új alkotásnak nemcsak ennyi a gazdasági jelentősége: a henin-csatorna megváltoztatja a Volgin és Don közölt elterülő sztyeppék arculatút i«. A csatorna, raíamiinit a Donnál egy hatalmas gát építésével létesített Cimlj n nwikt tenger óriási víztárolója annak az ezer és ezer kilométerre nyúló ün I üzöcsuí or na hálózal- naik, amely éltető vizet hord az aszályos, téLsivatagoa területekre. Már az elmúlt évben lehetővé '•áll az első százezer hektár föld öntözése. Az elkövetkező években újabb 650.000 hektár fűidet ön- : őznek s jelentős vízellátásban részesítenek a rOBztovi és sztálingrádi területen mintegy 2 millió hektár aszály«! földet. Szovjetunió olcsó villa, no-energia termelése 22.5 milliárd kilowatt órával növekedjék. A kujbisevi vízierőmíi épí'öi ebben az érben befejezik a hatalmas zárógát és a vízierőmű épülete aj«p- göd rénefe ki á sása t. A atat ál ingnád i vízi erőm (in cl a vízLerómöópület, a d uzzad lógát és a zsilip alapgödreine-k elkéri lés-e folyik. A Volga.Ural csatorna medre iűág ebben az évben, ekészül. A Kahovka meUe.t lé lesül 3 erőmű dolgozói ebben az óvóén gyárakat, üzemeket épfteuek s 2.0 mil- Lió köbméter földet emelnek ki. Bjelorusszia, Lettország és Litvá- nia határán gyors ütemben éptil a „Népek barátsága" vízierőmii, bír. detve a szovjet nép meglxmthatatlan baráts-ágút és egységét. E ««ihárd egység, melyet Benin, és Sztálin pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja kovácsolt ki és erődít napról-napra, — a szovjet nép új és új sikereinek forrása. A természet vak erői fejet hajtanak az alkotó ember előtt és engeddmes eszközeivé szelídülnek a szovjet nép akaratának, mely a föld egylia todaán a kommun izmust építi. A szovjet nép ragyogó munkája és minden, eredménye nemcsak a szovjet nép boldog jelenét és még boldogatbb jövőjét szolgálja, hanem sMlárű támasza a tartós békének az egész világon. A világ minden becsületes embere szíréből szól täte aizok a szavaik, amelyekkel egy évvel ezelőtt a Volga—doni csatorna építői köszöntötték a hafthatatLttn Sztálint: „A kommunizmus első hatalmas alkotása — írták levelükben a csatorna építői —- leikés visszhangra tafl&St vadaimén nyi orszá-g dolgezói- naik szívében, A világ egyszerű emberei ismét kézzelfoghatóan meggyőződhet nek a kommunizmust építő szjovjet nép béke^erető poliliká- járói és békés munkájáról," Pietro Nenni 189.1 február 9-én lfaenzában született, paraszte»alád_ ból származik, ötéves korában elvesztette atyját. Anyja kilátás.alan üyomorbasj óit gyermekeivel. Nagy nehézségek árán sikerült elhelyeznie a kis Fid rőt egy árral] Man. Nenni már fiatal korában foglalkozott zenrna 1isatí*káva 1 és politikai tevékenységgel. Még az árvaházban volt, amikor már írni kezdett egy repuöl i k ú n u s uj -ó gba. I Létra Nenni már •életének e sza. kaszában is bátran harcolt a békéért, az imperialista háború ellen. Antikor 1911-ben az olasz ímperia. lizmus gyarmati rablóiláborút indított Líbiábaiu, Nenni határozottam kiállt a háború ellen. A tiltakozó tüntetések, idején súlyosan megsebebedilt, majd több évet töltőit börtönben. Az első világháború kitörése után egy évvel az olasz imperializmus is belépett az imperialista ragadozók marakodásába. „ÉjApan a háború vezetett el engem a forradalmi s'/.o. eializmusboz, a iaarxiztnuslh» — mondotta később Nenni. — Sok mindent megtanultam a lü vészár okban ; jobban megértettem a társadalmi problémákat. éppen ott éreztem meg kellőképpen azem- betek közt fennálló társadalmi egyenlőtlenségük stegyenteíjess voltát.’’ Kevéssel a világháború befőjezése után Neun! belépett az Olassz Szocialista Pártba, amelynek ma élén áll. Pietro Normt éleiének ja agy véssél áldozta a íasiranus elleni harcra. — 1920-ban Mussolini feketemgeseíuek üldözése elől kénytelen volt hosüszú időre — tizenhét évre —, emigrációba menni h'ramciaországba. Nenni az emigrációban i« a reá jellemző lángoló lelkesedéssel harcolt a fa- siSKta barbárság ellen. Tevékenyen tesztveit a fasizmus eliten vívott harcban az 1936—1939. évi spanyol polgárháború idején. Az oiae© Garibaldi iégió politikai biztosa volt a spanyol köztársaságiak oldalán. Több ízben megsebesült. Miután a fasiszták amerikai, angol, franci?, pártfogói csúfosan elárultak a spanyol köztársaságot és a spanyol polgárháború végetért, Nenni visszatért Franeiaor.. *aúgba. Itt a német megszállás idején, 1943 februárjában a hitleristák elfogták és átadták az olasz fasisz- ta-rendőrségnek. A fasizmus ellen vívott harc önfeláldozó bajnokát [egyházba vetettek Ponza szigetén. 1943 augusztus 5-én. Mussolini véres rendszerének bukása után Nenni kisjzabadul t és hatalma?« * energiával nekilátott a fasizmus igája alól felszabadult hazájának felépítéséhez. Megválasztották az Olasz Szocialista Párt főtitkárává ás a párt központi orgánumának, h „Avan*ti"-na<k igazgatójává. Hamarosan bekerült az olasz kormányba. Mint hel yet les m iniszterel nök^ majd mint tárcanélküli miniszter, igeu fontos szerepet játszott annak az alkotmányozó nemzetgyűlésnek összehívásában. amely felszámolta az olaszmonarchiát és kikiáltotta a közt á rsasá got. Nenni nagy és elismert tekintély a külpolitika torén. A köztársaság kikiáltása után külügymialszttv lett. Külpolitikájának alapelvévé tette a megegyezést és baráti kapcsolatokat Nyugattal és Kelettel égy a ránt. Határozottan sí.k rászállt ojz agresszív nyugati tömb alakításának minden változata és a Nyugat-Európai a Walfl-Street gyurmatóvá tevő kiuzsorázó MaretoaM-terv ellen. Tevékenységével kiliívta rua. SSL elten a háborús gyujtogatók vad gyűlöletét 1947 januárjába-n kilépett a kormányból. Az, olas'z haladó erők, élükön ;i kommunista párttal, döntő harcba fogtak az ország loigá&icia, a fegy. verkezési hajsza és a háborús edökészületek pofttiMoája ellen. A Nenni vezetése alatt álló párt az egyetlen iszocLálista párt Nyugat-Európában, amely megterem tét te a cselekvési egységet a kommunistáikkal és ennek eredményeképpen nagy looliti- kai Sikereket ért el. Nenni az olasz nemzeti békebi- zottiság elnöke, s egyhangúlag meg- válaiszjtották a Béke-Vilúgtanác« vezet őségében elíó alelníiknek. Napról-aapra erősödife a béke- mozgaücm Olaszországban. Napról- napra nő és erősöd Lk a béke hataL más tábora vLlágsaerte. A békemoz. galom nagy győzelmedhez hozzájárul Pietro Nenni is. A V. r. Lenin perét viselő .Volga—Don hajózható csatoriuin már kora tavasszal megindult a■ hajózás. A vo-ntatóhajók különböző terhekkel tnegtakott uszályokkal haladnak keresztül a csatáimén. A kepen; a cimIjanszki tenger öblénél. Részlet Nyekraszov verséből: ■Jövőbe látok: más idők s új emberek születnek a szivemfueznőtt szép fo'y övező drága tájon. Lerázza a bilincseket fáradhatatlan népem, s a part menti pusztákon Icnnós ?iő, pezsg az élet. Uj ágyat vet a tudómén. a víznek: sima tükrén süni rajokban siklanak a hajüúriások ... ELENJÄRO NÉPNEVELŐ Tisza Sándorné, Nagykálló Tisza Sandámé edTtéranő nagy- kálüói nópuievelö. A ráíasetúsi agi. tációban padaimutaitóan uiegáiUta helyit. Naipouta tneglátcgatta a hozzá beosztott családokat és beszélt nekik a válását ás jelentőségéről, feladatukról. Elmondotta nekik mit kell tenni, hogy a népfront progranimjában lévő célkitűzések valósággá váljanak. Tisza Sándorné elvtársnőmek állandó körzete van, és igen jól ismeri az ott lakó családokat A választási agitációt jól öseaekötötte a 200 muhkaegységes mozgalom terjesztésével, megma- gyarázva az asszonyoknak msunyi. tel jobb nekik is éa a közösségnek, a termelősrövet.kiezetnek is, ha dolgoznák. Tisza Súndornó kiváló bé- beJiarooa, nemcsak serkenti asz. szonytársait a béke megrédésének szent ügyére, hanem a muakában maga jár elől jó példával, Tisza Sándorné jó mimikája jutalmaként küldöttként vett teszt a legutóbbi országos bétoetaláíkozón. Az amerikai katonák nem akarnak harcolni Koreában Nyctkra&zov, a Volga \ i iíU Lői származó lángeszű orosz költő a múlt saúzudbau írta ezeket a csodálatos, jövőbe látó sorokat. Amiről a nagy költő álmodozott, azt a szovjet nép halhatatlan vezetői irányiláéával megvalósította, utat mutatva a világ összes népeinek. Berlin, (TASZSZ.) A „DBA” nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint a stultgarti amerikai törvényszék börtönbüntetésre ítélt egy 25 éves heilbronni németet, meri egy amerikai altiszt következetes kérésére baltával levágta am- nak ujjait. Kz az amerikai altiszt — mint a „DPA" jelenti, — így akarta: elkerülni, hogy Koreába küldjék így akart leszerelni és visszatérőt hazájába. ICüaüIlők hogy az említett altisztet a kórház elhagyásai után katonai törvényszék elé fogják ívth'ta"1. A Volga—aoni csatorna vizével öntözött területekről a szovjet- írsaág további egy- millióbéíszázötvenester Ionná búzát, 160.000 :onna rizst és más, nagymennyiségű me- főgazdasági termékei; leap évente. A virág- oásnak induló földeken gyors ütemben épülnek a gyönyörű áj vábosok, melyeket l Ciruljanszki víai- ?rőmű lát el roppant mennyiségű villa mos. ?nergLával. Egy évvel ezelőtt a csatorna építőinek leg- íivélúbbjai nyomban a létesítendő nirknién Cocsal© mához »lettek, phol már javában liolytak jiz eiőtkészíiő oiunikálatok. Igen, a szovjet nép fáradíha- laíllainul gaadagítja aázájdt, újabb és újabb alkotásokkal hozza közelebb ragyogó íolnapjút, a korumu- nizraust. E dlatialmas hotuu-u fényét vetítik előre mi ihIutí az építkezések, melyek lankadatlan lendülettől folynak a nagy szovjet- ország roppant támégein. YesKÍink egy pillantást náüány, a koiinimunlamus éijövelelöt hirdető nagy építkezésekre: A Turkmen Főcsatorna építősével a szovjet embereik: győzelmes hadjáratot vezetnek a sivatag eilen, —Ebben a félévben már elkészül a nagy építkezés egyik fontos szakasza, a TaMa-tasi vízlevezető csatorna. Különleges helyet fog-lutrink el na építkieziöseík: között a Volgán, a X>nyeporen, a Donon és az Amu-Dar- ján épülő gigantikus vízierőművek, amelyek lehetővé teszik, hogy a i kénen: J. V. Sztálin mim a V. /. Lenin hajózható csatorna bejáratúnál.
