Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)
1953-04-11 / 85. szám
s N « P V A P 1053 AFEILIS Si, SZOMBAT? Emeljük az agitációs tanfolyamok színvonalát A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogot Sötétség az úri Magyarország Szaboics-Szatmárában Ezekben a napúkban, a választási előkészületek Idején hatalmasan megnőyekedett feladatok állanak népnevelőink előtt. Bekopognak minden dolgozó ajtaján, beszélgetnek minden munkással, dolgozó paraszttal, értelmiségi dolgozóval, asszonyokkal, lányokkal, fiatalokkal, öregekkel, elviszik hozzájuk a párt szavát. A népnevelőkön keresztül a párt beszélget az ország dolgozó népével. A párt szavát elvinni a dolgozókhoz igen. nagy felelősséget jelent. A népnevelőknek úgy kell Klinikájukat végezniük, hogy a választási küzdelem eredményeit, a népfrontra adott szavazatokat a termelési győzelmek, az állam iránti kötelezettségek határidő előtti teljesítése támassza alá. Népnevelőink a párt szavát csak tikkor tudják hűen tolmácsolni a dolgozd tömegeknek, ha megfelelően felkészülnek erre a nagy műn. kára. Ebben a felkészülésben igen jelen-bős -a most folyó agitációs tanfolyamok szerepe. Ezeken cserélik ki népnevelőink az eddigi agitációs munkájuk során szerzett tapasztalatokat, Itt tanulják meg egymástól — s az agitációs tanfolyam vezetőjétől, a propagandistától — hogyan kell helyesen, személyhez szó. lóan érveim. Ezért kell most párt- szervezeteinknek fokozott gondot fordítani az agitációs tanfolyamok, ra. Segíteni kell a propagandistákat ebben a munkában, mert propagandistáink legnagyobb réeze nem vett részt népnevelőmunkába-n, ezért nehezen találják meg az agitációs tanfolyamok vezetésének helyes módszerét. Ellenőrizzék párt- ezervezeteink a propagandisták felkészülését és különösen azt segítsék elő, hogy a tanulmányozandó anyagot jól alkalmazzák a sajátos helyi viszonyokra. A tanfolyam anyagának tanulmányozása csak úgy lesz sikeres, csak úgy ad megfelelő segítséget a népnevelőknek, ha azt a helyi viszonyokra alkalmazva beszélik meg. Megyénk legtöbb agitációe tanfolyamán ebben a szellemben tanulnak népnevelőink. A tisaavasvári Petőfi termelőszövetkezet agüá- ciós tanfolyamain például a legutóbbi foglalkozáson, amikor „ötéves tervünk bekealkotásai’’ című anyagot dolgozták fel, nem elégedtek meg az országos jelentőségű létesítmények ismertetésével. Elmondották azt is, mi valósult meg a községben az ötéves terv során, és a® ho- gyan hat ki a község lakóinak, a termelőszövetkezet dolgozóinak éleiére. A községben létesített gépállomás például — mintahogy beszéltek róla — nemcsak nagyobb termést jelenít, hanem azt is, hogy megkönnyebbül a termelőszövetkezeti parasztok számúra a munka. A nyáron nem kell már annyit kaszálni, mert kombájn és aratógép vágja a kalászosok nagyrészét, nem kell annyit kapálni, mert a négyzetesen vetett tengerit már gép kapálja. Mivel Itt a helyi adatokat Is feldolgozták, a saját maguk életéről is beszéltek, mindjárt meglát- fák, mi a közvetlen feladatuk. Ezért határozták el, hogy a tengeri vetését — mert már csak ezt A párt nagy gondot fordít arra, hogy a propagandistákat, népnevelőket, a párt. és a tömegszervezetek aktivistáit ellássa különböző írásos kiadvánnyal. Ezek a párt politikáját magyarázzák, útmutatásokat közölnek a feladatok megoldásához és széleskörű tájékoztatást adnak a bel- és külpolitikai kérdésekben, A párt írásos kiadványainak, a folyóiratoknak, brosúráknak felhasználása nélkülözhetetlen a jó pártmunkához. Egyre több pártszervezetünk ismeri ezt fel Szabolcs-Szatmárban js. A tisza- vasvári Alkaloida vegyészeti gyár üzemi pártszervezete rendszeresen terjeszti a kiadványokat, a párttagok nagyrésze különböző pártfolyóiratokat járat. Hasonló a helyzet a tiszadobi Táncsics treroelőszövet. kezetben is. A nyírbátori Lenin tér. melőszövetkezet pártszervezete szinkell földbe tenniük — jóval a minisztertanács határozatában előírt idő előtt fejezik be. Az agitációs tanfolyamok propagandistáinak nagyrésze úgy vezeti a foglalkozást, úgy tartja meg előadását, hogy az elért eredményein- két mindjárt összehasonlítja a múltban lévő helyzettel. Felhő Lászlóné elvtársnő a nyíregyházi Szabadság-telepen vezet agitációs tanfolyamot. Ezen a helyen nagyrészt építőmunlcások laknak. Pettoő elvtársnő elmondotta, hogyan él egy-égy építőmunkás, mit gyarapodott a felszabadulás óta. Azonban az emberek gyorsain felejtenek, hamar eltűnik emlékezetükből a múlt szenvedése, a mérhetetlen nyomor. Meg aztán a fiataloknak nem elég csuk azt mondani, hogy ma nincs munkanélküliség, sőt égető szükség van a dolgos kezekre, hogy ma minden fiatal tanulhat, képezheti magát. Ezt a ma fiatalja természetesnek veszi, hisz alig ismerte meg a múlt elnyomatását. Pethö elvtársnő többek között felolvasott egy kérvényt is, amelyet az építőmunkások — hogy megmeneküljenek az éhhaláltól — intéztek a város polgármesteréhez munkát, vagy segélyt kérve. A jó eredmények mellett komoly hiányosságok is tar pasztaliható'k megyénkben az agitá- ciés tanfolyamokon. Igen sok helyem lebecsülik a tanfolyam jelentőségét, nem ismerik fel nagy fon. tosságát, Nem egy helyen úgy véle. kednek a pártszervezetek, „minek kell tanfolyamokra járni a népnevelőknek, hiszen anélkül is ismeri mindenki eredményeinket”. A nyíregyházi Dózsa termelőesoport- ban például a pártszervezet ilyen magatartásából az következett, hogy a tanfolyamot nem tudták megtartani, mert alig jelenít meg négy,öt népnevelő. Népi demokráciánk hatalmas eredményei mellett naipról-napra tanúbizonyságot tesznek építkezéseink, a mindennapos élet ezernyi apró és nagy eseményei azok számára, akik nem teljesen süketen és vakon járkálnak. Azonban bármilyen nagy segítség is ez népnevelőink számára, még sem pótolhatja az agitációs muu- kát, a népnevelők jó felkészülését. A népnevelőtanf oly arcok legelterjedtebb hibája az, hogy legtöbb helyen az elért eredményeinkről csupán általánosságokban beszélnek. Egyszerűen felsorolják a kiadott brosúra alapján, hogy mi épült országunkban a felszabadulás óta és melyek azok a létesítmények, amelyele az ötéves terv során megvalósulnak. Nyilvánvaló, hogy így a népnevelők nem tudnak meggyőzően érvelni. Nem elég azt elmondani: „Nézzétek! Sztálinvárost, Inotát, Tiszalököt építünk”. Beszélni kell saját községük ötéves tervéről Is, arról, hogyan alakult, hogyan formálódott az a felszabadulás óta. S nagy létesítményei n- ket ügy kell megmutatni, hogy azonnal párhuzamot vonunk: ahogy ötéves tervünk egy.egy nagy alkotása megvalósul, úgy emelkedik egész népünk és külön-külön mindenegyes dolgozó életszínvonala. A fisat vasvári Petőfi termelőszötén nagy gondot fordít a párt írásos kiadványainak helyes felhasználására. E pártszervezetek elért sikerei arról tanúskodna k, hogy elr- engedhetetlenül szükséges a pártsajtó rendszeres terjesztése és tanulmányozása. Ennek ellenére még mindig vannak olyan pártszervezetek, amelyek nem fordítanak erre gondot. A gyulaház! pártszervezetnél nagymeny. nyiségü anyag hever felhasználatlanul s a rossz munka következményeként a pártszervezet tartozása több, mint 2000 forintra emelkedett. A rétkgzb&rencsi Dózsa termelőszövetkezeti csoportban ki sem csomagolták a megérkezett anyagot. Ez a magatartás nagymérték- ben akadályozza a jó felvilágosító munka kialakulását. Most, a választások előkészítésének idején pártunk igen értékes vetkezőiben például úgy beszéltek a Tiszaiöki Vízlépcsőről, hogy azonnal látni lehetett: megvalósulása az egész dolgozó népnek, a Petőfi termelőszövetkezet tagjai életszínvonalának emelkedését hozza magával. Azonban Igen kevés helyen beszéltek így nagy alkotásaitokról. S ebből következett, hogy nem alakult lel vita, nem vált az agitációs tanfolyam tapasztalatcserévé, ahol a népnevelők módszereiket, agitációs érveiket elmondták volna, ezzel segítve egymás munkáját. Az agitációs tanfolyamok fontos feladata, hogy a népnevelőket fel fegyverezze az ellenség elleni harcra. A megyénkben folyó tanfolyamokon igen kevés sző esik erről. Pedig erre igen nagy szükség van. Népünk meg- veszekedett ellenségei igyekeznek zavart kelteni soraink ban, spekulációval megnehezítik a közellátás munkáját, megpróbálják elhomályosítani eredményeinket. A népnevelőknek fel kell figyelni az ilyen jelenségekre, s le kell leplezni az ellenséget, ugyanakkor szívós, tü- relmcs felvilágosító munkával kell megmagyarázni az ellenség befolyása alatt álló. de becsületes dolgozónak, hogy helytelen ú!on jár, A népnevelőknek meg kell tudni magyarázni: nehézségeink hatalmas lépésekkel történő előrehaladásunkkal kapcsolatosak ós ezt a nehézséget jobb, fegyelmezett munkával, az állam iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítésével tudjuk leküzdeni. Az agitációs tanfolyamok hallgatói még igen sok helyen neon kezdték meg a népnevelőmunkát, azt várják, hogy majd ha befejeződne a tanfolyam, akkor végeznek agitációs munkát. Ez igen helytelen dolog, mert az agitáció nem csupán a szavazatokért folyik. A győzelem csak akkor lesz teljes, ha a választás előkészítése egész dolgozó népünk öntudatának nagyfokú emelkedését eredményezi és a tervek teljesítésében, az álam Iránti kötelezettségek teljesítésében is kifejezésre jut. Ezt pedig jó népnevelőmunfca nélkül nem lehet elérni. A propagandisták a területen Is segítsék, ellenőrizzék, hogyan hasznosítják a népnevelők agitációjuk során a tanultakat. A tanfolyam vezetője csak így tud hathatós segítséget adni az egyes hibák kijavítására. Az agitáeiős tanfolyamok rövidesen befejeződnek. így a pártszervezeteknek igen rövid idő áll rendelkezésükre a tanfolyam színvonalának emelésére. Halaszthatatlan tennivalója legyen minden párt- szervezetnek a tanfolyam ellenőrzése és minden segítséget adjanak meg a hibák kijavításához. A pártszervezetek a tanfolyam tapasztalatait általánosítsák és legyenek ázom, hogy az ott tanultakat minden népnevelő felhasználja munkája során, kiadványokkal siet a pártszervezeteik segítségére. A napokban jelent meg például a „Tények és adatok a népnovelőmunkához” című képes füzet, amely nélkülözhetetlen a népnevelők számára. A Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa brosúrát adott ki „Népfront-választással ötéves tervün- kért, a békéért!’’ címmel, valamint „Építőmunkás, szavazz a népfrontra !” címmel. Mindkét brosúrát alaposan kell tanulmányozniuk pártszervezeteinknek, népnevelőinknek. Az elkövetkezendő napokban és he. tekben az eddigieknél sokkal na. gyobb gondot kell fordítani az írásos propaganda és agitációs anyag gyors, helyes és széleskörű felhasználására. Ueheldn József propagandaanyugterjesztő megyei instruktor. A Horthy-Magyarország sötétségben tartotta a dolgozókat. Tíz esztendővel ezelőtt Szaibolcs-Szutmár- ban még G5.906 volt az analfabéták száma. Magyon és Nyírtéten a lakosság 40 százaléka, Nyírtasson a lakosság 32 százaléka nem tudott írni-otvnsni. De különösen nagy volt a müveletlonség és sötétség a volt papi birtokolton — a jezsuiták urai, a papbáró Vécsey csegöldi birtokain, a jászóvári prépostság gávai, tiszaberceli, vencscllől birtokán. A Horthy-rendszer nem is akarta megszüntetni az analfabétizmust. Évente 8—10 tanfolyamot szervezett mindössze az írástudatlanok oktatására. Az iskolák elhanyagolt állapotban voltok. Szabolcs- Szatmárban 808 tanyán a lakosság egynegyed része élt. Iskola azonban csak 114 tanyán volt. Évenként 1000 gyermekkel szaporodott az analfabéták száma. És hogy milyen állapotok voltak a meglévő iskolákban is, arra élénk fényt vet néhány adat és irat. 1935-ben a Nyíregyháza-környéki tanyai iskolákban egy-egy tanítóra átlagosan 105 gyermek tanítása jutott, azonban beszámolnak egykori adatok arról is, hogy nem volt ritka iskola, amelyben egy tanító 120 gyermeket tanított. Ilyen viszonyok között hozzátéve még azt, hogy a tanítókat sem segítették kellőiképpen, szinte lehetetlen volt a gyermeknevelés. A Szabolcsi Tanító című folyóirat 1932 januári száma levelet közölt egy tanító tollából. A levél többek között ezeket mondja: „Tanító testvéreim! Jól tudtátok, hogy a magyar tanító emberemléke_ set óta gazdasági válságban élt akkor is, amikor a világ általános gazdasági válságot n&n ismert. Az állandó nyomasztó helyset különöA Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a helyi tanácsok munkájában végzett kiváló érdemeik elismeréséül: Borivó László járási VB. titkárnak (Tiszalök), Józsa István járási VB. titkárnak (Kisváréul), sen a gyermeknevelést nehezíti meg, sőt sokszor egyenesen lehetetlenné teszi." Nyíregyháza polgár- mestere 1932-ben az alispánhoz intézett jelentéséiben többek között ezeket írja: „A gazdasági leromlás az iskolafenntartó testületeket vdl~ súoos helyzetbe hozta. A város, mint iskolafenntartó a legnagyobb nehézségekkel küzd, az oktatók il- letniényeit hátralékosán is csak a legnagyobb erőfeszítések árán pld ja, kifizetni. A terhek a folyó én augusztus havában kiadott miniszteri rendelet végrehajtása során emelkedtek, mert a kút polgári iskola hozzájárulási összegót a VK1I miniszter úr 35 százalékra szállította le, az így előállott különböze- tét a városnak kell viselnie... Az iskolánkívüH népművelés keretét a város gazdasági helyzetének kényszerítő hatása alatt megszűkítettük. A múlt évben csak két analfabéta tanfolyamot tartottunk fcv.n ...” A gimnáziumokban, felsőbb iskolákban a dolgozók gyermekei nem tanulhattak. A nyíregyházi gimnáziumokban a munkások és parasztok gyermekei a tanulóknak még csak a 2 százalékát sem tették ki. Ha valaki mégis beiratkozott, annak a legkivételesebb esetben sikerült végig elvégezni az osztályokat. Uj iskolákat, főleg középiskolákat nem létesített a Horthy-Magyarország a megyében. A fehér. gyarmati dolgozók nagy kérése volt minden időben, hogy Fehérgyarmaton középiskolát szervezzenek. A járás akkori teljhatalmú ura, Jékey Ferenc földbirtokos azonban ezt kereken visszautasította, mondván : „A parasztnak nem kell tanulnia, elég, ha annyi esze vau, hogyne álljon az eresz alá esőben.'’ Kaluha Ferencné áJlandóbizolfcsági tagnak (Nyírbátor), Kelemen Sándor községi VB. elnöknek (Fehérgyarmat), Szentesi István községi VB. elnökhelyettesnek (Nyíradony) Vincae Géza községi VB. elnöknek (Nagyvarsány) — a munka érdemérmet adományozta. Használjuk nagyobb gonddal a párt írásos kiadványait Fény, kultúra a dolgosók hasújában, a dolgosók Ssaboles-Ssatmárábun Hépi demokráciánk hatalmas erőfeszítéseket tess annak érdekében, hogy a műveltséget « dolgozók közkincsévé tegye. A 66.000-böl mái alig 4000 az írástudatlanok száma. Uj iskolák épültek a megyében. -Vyolo új középiskolánk és három új irodai szakiskolánk van — többek között Fehérgyarmaton is van egy megkétszereződött a középiskolai tanulók száma és ezeknek 26 százaléka munkás és 52 százaléka dolgozó paraszt származású^ Igen sokan járnak megyénkből egyetemre és főiskolára. Az általános iskolai tanulók száma is növekedett — mintegy ötvenezerrel. A nép állama arra is módot nyújt, hogy a dolgozók tanulhassanak. Megyénkben mintegy 6000 dolgozó jár a dolgozók általános iskolájába és a dolgozók gimnáziumába. A dolgozók állama gondoskodik a széleskörű iskolánkívüH népművelésről is. 1951—52-ben megyénkben mintegy 500 ezer dolgozó hallgatta meg a Szabad Föld Téli Esték előadásait és mintegy 117.000 dolgozó a különböző ismeretterjesztő előadásokat. Több, mint 2000 dolgozó tanult számolási, mérési és helyesírási tanfolyamokon. Míg a felszabadulás előtt mindössze 15 kultúi'háznak nevezett sivár „leventeotthon” volt Szabolcs- Szdtmárban, addig ma- 1O0 községi és 4 járási kultúrolthonunk van. Ezek működésükhöz rendszeres állami támogatást kapnak évi 5000 forinttól 30.000 forintig. Kultúr* otthonainkban 147 rádió is 124; diapozitív, vetítőgép van... Yan egy megyei, bárom járási és 219 községi népkönyvtárunk. Az elmúlt esztendőben több, mint 80.000 volt a rendszeres könyvtári olvasók száma, Szabolcs-Szalmdr- ban. Népünk, megyénk dolgozói kulturális fejlődésének hatalmas bizonyítéka volt az 1952—53’ban megrendezett művészeti csoportok versenye, amelyen több mint félezer művészeti csoport vett reszt, színjátszók, láncosok, énekkarok és zenekarok, rigmus-brigádok. A lyukadt Előre termelőszövetkezet öreg tehenésze, Szuromi Péter is részt- vett a versenyen, sógornőjével, az idős Oláh Ferencn-évcl járta el a színpadon a tyukodi kandsztánoot. Ez is visszatükrözte, hogy népünk örömben, vidámságban él és egyre feljebb lép a kulturális felemelkedés útján. Ennek megvan a, biztosítéka ötéves tervünk nagy összeget biztosít a kulturális célokra. Többek között befejezzük a porosaimat és gaciályi kultúrotthon építését. Ugyancsak Oacsályon és Nagyhódoson 8-2 táti- termes iskola, épült fel 1953-ban, Szamossályiban pedig négytanter- mes új iskolát kapnak a dolgozó parasztok. Ezek csak kiragadott részletei annak « nagy programm- nak, amely megyénk dolgozói kulturális színvonalát soha nem látott magasságba emeli! Kitüntetések április 4-e alkalmából
