Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-11 / 85. szám

s N « P V A P 1053 AFEILIS Si, SZOMBAT? Emeljük az agitációs tanfolyamok színvonalát A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogot Sötétség az úri Magyarország Szaboics-Szatmárában Ezekben a napúkban, a válasz­tási előkészületek Idején hatalma­san megnőyekedett feladatok álla­nak népnevelőink előtt. Bekopognak minden dolgozó ajtaján, beszélget­nek minden munkással, dolgozó pa­raszttal, értelmiségi dolgozóval, asszonyokkal, lányokkal, fiatalok­kal, öregekkel, elviszik hozzájuk a párt szavát. A népnevelőkön ke­resztül a párt beszélget az ország dolgozó népével. A párt szavát elvinni a dolgo­zókhoz igen. nagy felelősséget je­lent. A népnevelőknek úgy kell Klinikájukat végezniük, hogy a vá­lasztási küzdelem eredményeit, a népfrontra adott szavazatokat a termelési győzelmek, az állam irán­ti kötelezettségek határidő előtti teljesítése támassza alá. Népnevelőink a párt szavát csak tikkor tudják hűen tolmácsolni a dolgozd tömegeknek, ha megfele­lően felkészülnek erre a nagy műn. kára. Ebben a felkészülésben igen jelen-bős -a most folyó agitációs tan­folyamok szerepe. Ezeken cserélik ki népnevelőink az eddigi agitációs munkájuk során szerzett tapaszta­latokat, Itt tanulják meg egymástól — s az agitációs tanfolyam vezető­jétől, a propagandistától — ho­gyan kell helyesen, személyhez szó. lóan érveim. Ezért kell most párt- szervezeteinknek fokozott gondot fordítani az agitációs tanfolyamok, ra. Segíteni kell a propagandistá­kat ebben a munkában, mert pro­pagandistáink legnagyobb réeze nem vett részt népnevelőmunkába-n, ezért nehezen találják meg az agi­tációs tanfolyamok vezetésének he­lyes módszerét. Ellenőrizzék párt- ezervezeteink a propagandisták fel­készülését és különösen azt segít­sék elő, hogy a tanulmányozandó anyagot jól alkalmazzák a sajátos helyi viszonyokra. A tanfolyam anyagának tanulmányozása csak úgy lesz sikeres, csak úgy ad meg­felelő segítséget a népnevelőknek, ha azt a helyi viszonyokra alkal­mazva beszélik meg. Megyénk legtöbb agitá­cióe tanfolyamán ebben a szellemben tanulnak népnevelőink. A tisaavasvá­ri Petőfi termelőszövetkezet agüá- ciós tanfolyamain például a legutóbbi foglalkozáson, amikor „ötéves ter­vünk bekealkotásai’’ című anyagot dolgozták fel, nem elégedtek meg az országos jelentőségű létesítmé­nyek ismertetésével. Elmondották azt is, mi valósult meg a község­ben az ötéves terv során, és a® ho- gyan hat ki a község lakóinak, a termelőszövetkezet dolgozóinak éle­iére. A községben létesített gépállo­más például — mintahogy beszél­tek róla — nemcsak nagyobb ter­mést jelenít, hanem azt is, hogy megkönnyebbül a termelőszövetke­zeti parasztok számúra a munka. A nyáron nem kell már annyit ka­szálni, mert kombájn és aratógép vágja a kalászosok nagyrészét, nem kell annyit kapálni, mert a négy­zetesen vetett tengerit már gép ka­pálja. Mivel Itt a helyi adatokat Is feldolgozták, a saját maguk életé­ről is beszéltek, mindjárt meglát- fák, mi a közvetlen feladatuk. Ezért határozták el, hogy a ten­geri vetését — mert már csak ezt A párt nagy gondot fordít arra, hogy a propagandistákat, népneve­lőket, a párt. és a tömegszerveze­tek aktivistáit ellássa különböző írásos kiadvánnyal. Ezek a párt politikáját magyarázzák, útmutatá­sokat közölnek a feladatok megol­dásához és széleskörű tájékoz­tatást adnak a bel- és külpolitikai kérdésekben, A párt írásos kiadvá­nyainak, a folyóiratoknak, brosú­ráknak felhasználása nélkülözhetet­len a jó pártmunkához. Egyre több pártszervezetünk ismeri ezt fel Szabolcs-Szatmárban js. A tisza- vasvári Alkaloida vegyészeti gyár üzemi pártszervezete rendszeresen terjeszti a kiadványokat, a pártta­gok nagyrésze különböző pártfolyó­iratokat járat. Hasonló a helyzet a tiszadobi Táncsics treroelőszövet. kezetben is. A nyírbátori Lenin tér. melőszövetkezet pártszervezete szin­kell földbe tenniük — jóval a mi­nisztertanács határozatában előírt idő előtt fejezik be. Az agitációs tanfolyamok propa­gandistáinak nagyrésze úgy vezeti a foglalkozást, úgy tartja meg elő­adását, hogy az elért eredményein- két mindjárt összehasonlítja a múltban lévő helyzettel. Felhő Lászlóné elvtársnő a nyíregyházi Szabadság-telepen vezet agitációs tanfolyamot. Ezen a helyen nagy­részt építőmunlcások laknak. Pettoő elvtársnő elmondotta, hogyan él egy-égy építőmunkás, mit gyara­podott a felszabadulás óta. Azonban az emberek gyorsain felejtenek, hamar eltűnik emlékezetükből a múlt szenvedése, a mérhetetlen nyomor. Meg aztán a fiataloknak nem elég csuk azt mondani, hogy ma nincs munkanélküliség, sőt ége­tő szükség van a dolgos kezekre, hogy ma minden fiatal tanulhat, képezheti magát. Ezt a ma fiatalja természetesnek veszi, hisz alig is­merte meg a múlt elnyomatását. Pethö elvtársnő többek között fel­olvasott egy kérvényt is, amelyet az építőmunkások — hogy megmene­küljenek az éhhaláltól — intéztek a város polgármesteréhez munkát, vagy segélyt kérve. A jó eredmények mel­lett komoly hiányosságok is tar pasztaliható'k megyénkben az agitá- ciés tanfolyamokon. Igen sok he­lyem lebecsülik a tanfolyam jelentő­ségét, nem ismerik fel nagy fon. tosságát, Nem egy helyen úgy véle. kednek a pártszervezetek, „minek kell tanfolyamokra járni a nép­nevelőknek, hiszen anélkül is is­meri mindenki eredményeinket”. A nyíregyházi Dózsa termelőesoport- ban például a pártszervezet ilyen magatartásából az következett, hogy a tanfolyamot nem tudták megtartani, mert alig jelenít meg négy,öt népnevelő. Népi demokrá­ciánk hatalmas eredményei mellett naipról-napra tanúbizonyságot tesz­nek építkezéseink, a mindennapos élet ezernyi apró és nagy esemé­nyei azok számára, akik nem tel­jesen süketen és vakon járkálnak. Azonban bármilyen nagy segítség is ez népnevelőink számára, még sem pótolhatja az agitációs muu- kát, a népnevelők jó felkészülését. A népnevelőtanf oly arcok legelter­jedtebb hibája az, hogy legtöbb helyen az elért eredményeinkről csupán általánosságokban beszél­nek. Egyszerűen felsorolják a kia­dott brosúra alapján, hogy mi épült országunkban a felszabadulás óta és melyek azok a létesítmé­nyek, amelyele az ötéves terv során megvalósulnak. Nyilvánvaló, hogy így a népnevelők nem tudnak meg­győzően érvelni. Nem elég azt el­mondani: „Nézzétek! Sztálinvárost, Inotát, Tiszalököt építünk”. Be­szélni kell saját községük ötéves tervéről Is, arról, hogyan alakult, hogyan formálódott az a felszaba­dulás óta. S nagy létesítményei n- ket ügy kell megmutatni, hogy azonnal párhuzamot vonunk: ahogy ötéves tervünk egy.egy nagy alkotása megvalósul, úgy emelke­dik egész népünk és külön-külön mindenegyes dolgozó életszínvonala. A fisat vasvári Petőfi termelőszö­tén nagy gondot fordít a párt írá­sos kiadványainak helyes felhasz­nálására. E pártszervezetek elért sikerei arról tanúskodna k, hogy elr- engedhetetlenül szükséges a párt­sajtó rendszeres terjesztése és ta­nulmányozása. Ennek ellenére még mindig van­nak olyan pártszervezetek, amelyek nem fordítanak erre gondot. A gyu­laház! pártszervezetnél nagymeny. nyiségü anyag hever felhasználatla­nul s a rossz munka következmé­nyeként a pártszervezet tartozása több, mint 2000 forintra emelke­dett. A rétkgzb&rencsi Dózsa ter­melőszövetkezeti csoportban ki sem csomagolták a megérkezett anya­got. Ez a magatartás nagymérték- ben akadályozza a jó felvilágosító munka kialakulását. Most, a választások előkészítésé­nek idején pártunk igen értékes vetkezőiben például úgy beszéltek a Tiszaiöki Vízlépcsőről, hogy azon­nal látni lehetett: megvalósulása az egész dolgozó népnek, a Petőfi termelőszövetkezet tagjai életszín­vonalának emelkedését hozza magá­val. Azonban Igen kevés helyen be­széltek így nagy alkotásaitokról. S ebből következett, hogy nem ala­kult lel vita, nem vált az agitációs tanfolyam tapasztalatcserévé, ahol a népnevelők módszereiket, agitá­ciós érveiket elmondták volna, ez­zel segítve egymás munkáját. Az agitációs tanfolya­mok fontos feladata, hogy a népnevelőket fel fegyverezze az el­lenség elleni harcra. A megyénk­ben folyó tanfolyamokon igen ke­vés sző esik erről. Pedig erre igen nagy szükség van. Népünk meg- veszekedett ellenségei igyekeznek zavart kelteni soraink ban, spekulá­cióval megnehezítik a közellátás munkáját, megpróbálják elhomályo­sítani eredményeinket. A népneve­lőknek fel kell figyelni az ilyen jelenségekre, s le kell leplezni az ellenséget, ugyanakkor szívós, tü- relmcs felvilágosító munkával kell megmagyarázni az ellenség befo­lyása alatt álló. de becsületes dol­gozónak, hogy helytelen ú!on jár, A népnevelőknek meg kell tudni magyarázni: nehézségeink hatal­mas lépésekkel történő előrehala­dásunkkal kapcsolatosak ós ezt a nehézséget jobb, fegyelmezett mun­kával, az állam iránti kötelezett­ségek maradéktalan teljesítésével tudjuk leküzdeni. Az agitációs tan­folyamok hallgatói még igen sok helyen neon kezdték meg a nép­nevelőmunkát, azt várják, hogy majd ha befejeződne a tanfolyam, akkor végeznek agitációs munkát. Ez igen helytelen dolog, mert az agitáció nem csupán a szavazato­kért folyik. A győzelem csak ak­kor lesz teljes, ha a választás elő­készítése egész dolgozó népünk ön­tudatának nagyfokú emelkedését eredményezi és a tervek teljesíté­sében, az álam Iránti kötelezett­ségek teljesítésében is kifejezésre jut. Ezt pedig jó népnevelőmunfca nélkül nem lehet elérni. A propa­gandisták a területen Is segítsék, ellenőrizzék, hogyan hasznosít­ják a népnevelők agitációjuk során a tanultakat. A tanfolyam vezetője csak így tud hathatós se­gítséget adni az egyes hibák kijaví­tására. Az agitáeiős tanfolyamok rövide­sen befejeződnek. így a pártszerve­zeteknek igen rövid idő áll ren­delkezésükre a tanfolyam színvona­lának emelésére. Halaszthatatlan tennivalója legyen minden párt- szervezetnek a tanfolyam ellenőr­zése és minden segítséget adja­nak meg a hibák kijavításá­hoz. A pártszervezetek a tanfolyam tapasztalatait általánosítsák és le­gyenek ázom, hogy az ott tanulta­kat minden népnevelő felhasználja munkája során, kiadványokkal siet a pártszerveze­teik segítségére. A napokban jelent meg például a „Tények és adatok a népnovelőmunkához” című képes füzet, amely nélkülözhetetlen a népnevelők számára. A Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa brosúrát adott ki „Nép­front-választással ötéves tervün- kért, a békéért!’’ címmel, valamint „Építőmunkás, szavazz a népfront­ra !” címmel. Mindkét brosúrát ala­posan kell tanulmányozniuk párt­szervezeteinknek, népnevelőinknek. Az elkövetkezendő napokban és he. tekben az eddigieknél sokkal na. gyobb gondot kell fordítani az írá­sos propaganda és agitációs anyag gyors, helyes és széleskörű felhasz­nálására. Ueheldn József propagandaanyugterjesztő megyei instruktor. A Horthy-Magyarország sötétség­ben tartotta a dolgozókat. Tíz esz­tendővel ezelőtt Szaibolcs-Szutmár- ban még G5.906 volt az analfabé­ták száma. Magyon és Nyírtéten a lakosság 40 százaléka, Nyírtasson a lakosság 32 százaléka nem tudott írni-otvnsni. De különösen nagy volt a müveletlonség és sötétség a volt papi birtokolton — a jezsuiták urai, a papbáró Vécsey csegöldi birtokain, a jászóvári prépostság gávai, tiszaberceli, vencscllől birto­kán. A Horthy-rendszer nem is akarta megszüntetni az analfabé­tizmust. Évente 8—10 tanfolyamot szervezett mindössze az írástudat­lanok oktatására. Az iskolák elha­nyagolt állapotban voltok. Szabolcs- Szatmárban 808 tanyán a lakosság egynegyed része élt. Iskola azonban csak 114 tanyán volt. Évenként 1000 gyermekkel szaporodott az analfabéták száma. És hogy milyen állapotok voltak a meglévő isko­lákban is, arra élénk fényt vet né­hány adat és irat. 1935-ben a Nyíregyháza-környéki tanyai isko­lákban egy-egy tanítóra átlagosan 105 gyermek tanítása jutott, azon­ban beszámolnak egykori adatok arról is, hogy nem volt ritka is­kola, amelyben egy tanító 120 gyer­meket tanított. Ilyen viszonyok kö­zött hozzátéve még azt, hogy a tanítókat sem segítették kellőikép­pen, szinte lehetetlen volt a gyer­meknevelés. A Szabolcsi Tanító című folyóirat 1932 januári száma levelet közölt egy tanító tollából. A levél többek között ezeket mondja: „Tanító testvéreim! Jól tudtátok, hogy a magyar tanító emberemléke_ set óta gazdasági válságban élt akkor is, amikor a világ általános gazdasági válságot n&n ismert. Az állandó nyomasztó helyset különö­A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa a helyi tanácsok mun­kájában végzett kiváló érdemeik elismeréséül: Borivó László járási VB. titkár­nak (Tiszalök), Józsa István já­rási VB. titkárnak (Kisváréul), sen a gyermeknevelést nehezíti meg, sőt sokszor egyenesen lehetet­lenné teszi." Nyíregyháza polgár- mestere 1932-ben az alispánhoz intézett jelentéséiben többek között ezeket írja: „A gazdasági leromlás az iskolafenntartó testületeket vdl~ súoos helyzetbe hozta. A város, mint iskolafenntartó a legnagyobb nehézségekkel küzd, az oktatók il- letniényeit hátralékosán is csak a legnagyobb erőfeszítések árán pld ja, kifizetni. A terhek a folyó én augusztus havában kiadott minisz­teri rendelet végrehajtása során emelkedtek, mert a kút polgári is­kola hozzájárulási összegót a VK1I miniszter úr 35 százalékra szállí­totta le, az így előállott különböze- tét a városnak kell viselnie... Az iskolánkívüH népművelés keretét a város gazdasági helyzetének kény­szerítő hatása alatt megszűkítettük. A múlt évben csak két analfabéta tanfolyamot tartottunk fcv.n ...” A gimnáziumokban, felsőbb isko­lákban a dolgozók gyermekei nem tanulhattak. A nyíregyházi gimná­ziumokban a munkások és parasz­tok gyermekei a tanulóknak még csak a 2 százalékát sem tették ki. Ha valaki mégis beiratkozott, an­nak a legkivételesebb esetben sike­rült végig elvégezni az osztályokat. Uj iskolákat, főleg középiskolá­kat nem létesített a Horthy-Ma­gyarország a megyében. A fehér. gyarmati dolgozók nagy kérése volt minden időben, hogy Fehérgyarma­ton középiskolát szervezzenek. A járás akkori teljhatalmú ura, Jékey Ferenc földbirtokos azonban ezt kereken visszautasította, mond­ván : „A parasztnak nem kell tanul­nia, elég, ha annyi esze vau, hogy­ne álljon az eresz alá esőben.'’ Kaluha Ferencné áJlandóbizolfcsági tagnak (Nyírbátor), Kelemen Sán­dor községi VB. elnöknek (Fehér­gyarmat), Szentesi István községi VB. elnökhelyettesnek (Nyíradony) Vincae Géza községi VB. elnöknek (Nagyvarsány) — a munka érdem­érmet adományozta. Használjuk nagyobb gonddal a párt írásos kiadványait Fény, kultúra a dolgosók hasújában, a dolgosók Ssaboles-Ssatmárábun Hépi demokráciánk hatalmas erő­feszítéseket tess annak érdekében, hogy a műveltséget « dolgozók közkincsévé tegye. A 66.000-böl mái alig 4000 az írástudatlanok száma. Uj iskolák épültek a megyében. -Vyolo új középiskolánk és három új irodai szakiskolánk van — töb­bek között Fehérgyarmaton is van egy megkétszereződött a középisko­lai tanulók száma és ezeknek 26 százaléka munkás és 52 százaléka dolgozó paraszt származású^ Igen sokan járnak megyénkből egyetem­re és főiskolára. Az általános isko­lai tanulók száma is növekedett — mintegy ötvenezerrel. A nép álla­ma arra is módot nyújt, hogy a dolgozók tanulhassanak. Megyénk­ben mintegy 6000 dolgozó jár a dol­gozók általános iskolájába és a dolgozók gimnáziumába. A dolgozók állama gondoskodik a széleskörű iskolánkívüH népműve­lésről is. 1951—52-ben megyénkben mintegy 500 ezer dolgozó hallgatta meg a Szabad Föld Téli Esték elő­adásait és mintegy 117.000 dolgozó a különböző ismeretterjesztő elő­adásokat. Több, mint 2000 dolgozó tanult számolási, mérési és helyes­írási tanfolyamokon. Míg a felszabadulás előtt mind­össze 15 kultúi'háznak nevezett si­vár „leventeotthon” volt Szabolcs- Szdtmárban, addig ma- 1O0 községi és 4 járási kultúrolthonunk van. Ezek működésükhöz rendszeres ál­lami támogatást kapnak évi 5000 forinttól 30.000 forintig. Kultúr* otthonainkban 147 rádió is 124; diapozitív, vetítőgép van... Yan egy megyei, bárom járási és 219 községi népkönyvtárunk. Az elmúlt esztendőben több, mint 80.000 volt a rendszeres könyvtári olvasók száma, Szabolcs-Szalmdr- ban. Népünk, megyénk dolgozói kultu­rális fejlődésének hatalmas bizo­nyítéka volt az 1952—53’ban meg­rendezett művészeti csoportok ver­senye, amelyen több mint félezer művészeti csoport vett reszt, szín­játszók, láncosok, énekkarok és ze­nekarok, rigmus-brigádok. A lyu­kadt Előre termelőszövetkezet öreg tehenésze, Szuromi Péter is részt- vett a versenyen, sógornőjével, az idős Oláh Ferencn-évcl járta el a színpadon a tyukodi kandsztánoot. Ez is visszatükrözte, hogy né­pünk örömben, vidámságban él és egyre feljebb lép a kulturális fel­emelkedés útján. Ennek megvan a, biztosítéka öt­éves tervünk nagy összeget biztosít a kulturális célokra. Többek között befejezzük a porosaimat és gaciályi kultúrotthon építését. Ugyancsak Oacsályon és Nagyhódoson 8-2 táti- termes iskola, épült fel 1953-ban, Szamossályiban pedig négytanter- mes új iskolát kapnak a dolgozó parasztok. Ezek csak kiragadott részletei annak « nagy programm- nak, amely megyénk dolgozói kul­turális színvonalát soha nem látott magasságba emeli! Kitüntetések április 4-e alkalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom