Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-22 / 94. szám

1953 ÁPRILIS 22, SZERDA NÉPLAP CH. E, Bohlen, az Amerikai Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta megbízólevelét K. J. Yorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének Moszkva, (TASZSZ.) K. J. Vo- rosilov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke április 20-án a Kremlben fogadta CH, E. Bohl ént, az Amerikai Egyesült Al- lamok rendkívüli és meghatalma­zott moszkvai. nagykövetét, — A nagykövet átnyújtotta ínegbízóle- fflót és bemutatta a követség munkatársait K. J. Yorosilovnak. A megbízólevél átadásánál jelen volt: G. VI. Puskin, a Szovjetunió küíttgymi>ijiszte'rhelyettese is. A megbízólevél átuyujtáaakor K. J, Vorosilov és CH. E. Bohlen be­szédet mondott, CH. E. Bohlen kijelentette: a?. Egyesült Államok kormánya reméli, hogy a két kormány között'rendo ziás-re szoruló valamennyi kérdés barátságosan megoldható lesz, majd hangsúlyozta: — árra fog törekedni, hogy becsületesen kife- jezze a Szovjet un Ló népei iránt őszinte baráti érzéseket tápláló amerikai nép reményeit és ra­gyáit, K. J. Vorosilov vadászában kije­lentette, hogy a szovjet külpolitika a béke politikája, amely a Szovjet- uniónak más államokkal kötött szerződései és egyezményei feltét len tlsztelethentartásán alapul. Ki­fejezte meggyőződését, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között rendezést kívánó valamennyi kérdést barátságos módon lehet megoldani. K. J. Vo­rosilov bef ejezésül megjegyez te, hogy a nagykövetnek az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti baráti kapcsolatokat fejlesztő tövé. kenysége a szovjet kormány részé, ről megértéssel és teljes támogíi- t ássad találkozik. A megbízólevél át«|-ujtása és a beszédek elhangzása után K. ,T. V<v rosilov eíbesaélg&tett Oh, E. Bolilennel. A beszélgetésben G. M. I uskin is részívet t. A beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésének első napja Koszon, (Uj Kína). Hétfőn reg­gel kilenc órakor sor került ötven koreai, harminc amerikai, tizen, kettő angol, négy török, valamint egy kanadai, egy fülöpszlgeti, egy délafrikai és egy görög, valamint a koreai néphadsereg fogságba esett négyszáz tagjának és a kínai nép: önkéntesek fog’yulejlett száz tag­jának kicserélésére. A koreai néphadsereg hazatelepí­tett tagjai között sokan voltak olyanok, akiknek karja, vagy lába hiányzik. Egyesek közülük az aine­rikai hadifogolytáborban vesztették el végtagjaikat. Az egyik hazatelepí­tett akkor vesztette el jobbkarját amikor az ameriaklak múlt év má­jus 7-én páncélosokkal, lángszórók- kai, gázbombákkal és kézigránátok­kal törtek rá a kocsedoszigeti tábor hetvenhatodlk részlegének fegyver­télén hadifoglyaira, mert a hét- ezerhalszáz hadifogoly megtagadta a „rostálásban’’ való részvételt! Az első negyedév tapasztalatai Megyénk üzemeinek párttítkárai, üzemi bizottsági elnökei és a vál­lalatok igazgatói Nyíregyházán megvitatták üzemeink első negyed­évben és a második negyedév első dekútijában végzett munkáját, a választási békeverseny tapasztala­tait. Megyénk ipara első negyedévi terve't túlteljesítette, amely azt bi­zonyítja, hogy az üzemek dolgozói minden nehézséget leküzdve, lelke­sen harcoltak — különösen a fel- szabadulási héten — a terv teljesí­tésért. Az első negyedévi terv győzelme a vállalatok, üzemek ve­zetőinek jó munkáját is mutatja. A bevezető beszédet Benkei And. vas elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője tartotta. Elmondta, hogy az eredmények for­rását mindenekelőtt a termelés I >á v teilen őrzésének megjavításában kell keresnünk. A pártszerrezetek felismerték a termelés pártellen­őrzésének jelentőségét ezt nemcsak gazdasági vezetők beszámoltatá­sával igyekeztek elérni, hanem mozgósították a pártcsoportvezető- ket is, akik neveiőmun’kájuk köz- bon feltárták a hibákat ős segítsé­get adtak azok kijavításához. Az elmúlt negyedévben, de külö­nösen a felszabadulási hét alatt a műszaki dolgozók szorosabb kap. csolatot építettek ki a dolgozókkal. A nyírbogdányi olaj üzemben Marschal mérnök a gyakorlatban, a gépeknél mutatta meg, hogy mi­lyen munkamódszerrel lehet a fehéráru hozamát növelni. A felszabadulási héten kiszélese­dett a bírálat és az önbírálat. Az tizeinek dolgozói bátran vetették fel a vessetők munkájúnak hiányossá­gait, bátran mutattak rá a munka- szervezés és az anyagellátás terén mutatkozó hiányosságokra. A fel- szabadulási hét alatt bebizonyoso­dott : nincs lehetetlenség, csak tehe­tetlenség ! Az anyaghiány csak addig probléma, míg a vezetők csak levelekkel és telefonintczkedésekkel akarnak anyaghoz jutni: „A felsza­badulási héten sem volt jobb az anyagellátás, mint azelőtt — mon­dotta Benkei elvtárs — mégsem volt anyaghiány, pedig a termelés rohamos növekedése sokkal több anyagot igényelt, mint azelőtt bár­mely időszakban.’’ Nem volt anyag­hiány, mert a gazdasági vezetők előszedették a raktárakból azokat a tartalékokat, amelyeknek eddig sem leit volna szabad a raktárakban heverni. Nagyobb ügyeimet kell fordítani az önköltségcsökkentésre Beakci Andiás eiviárs az ered. menyek mellett rámutatott a hiá­nyosságokra is. Üzemeink dolgozói és vezetői nem harcoltak kellően az önköltség csökkentéséért. Különö­sen a Tatarozó Vállalatnál mutat- koznak hiányosságok, bár a válla­lat sohasem ért cl olyan eredmé­nyeket az önköltségcsökkentésben, mint éppen az elmúlt negyedévben. Nagykállóból Cíávára nagyvasúti kocsikon szállított például téglát, melyet át kell rakni a klsvasütra, hogy a tégla valóban G árára ér­kezzen, ugyanakkor Tiszabercelről Xagykállón keresztül Nyírbátorba szállítottak téglát. Ennél a szállít­mánynál először kisvasúira rak­ták a téglát, majd Nyíregyházán átrakták a nagyvasúti kocsikba, hogy Nyírbátorba szállíthassák. Ha á Tatarozó Vállalat szállítási veze­tője egy kicsit is tervszerűen, ész. szerűen végzi az anyagszállítást, a vállalatot többezer forintos kiadás­tól menti meg. A C. számú Mély­építő Vállalat januárban 49 ezer forintot fizetett ki birság címén a vasúti kocsiállás és kányszerkira- kás miatt. Ugyanakkor a vállalat a meglévő munkaerejét „nem tudta” foglalkoztatni. Benkei elvtárselőadásában a felsza­badulási hót óta végzett munka ered­ményeit és hiány óságait is ismer­tette : „Hiba az — mondotta Ben­kel elvtárs —, hogy megpihentek az üzemek vezetői a felszabadulási héten elért győzelmek babérjain.” Az üzemek és vállalatok vezetősé­gei elhanyagolták a naponkénti ver- senyértékelést. A jó eredményeket, de a hiányosságokat sem hozták nyilvánosságra. Ennek következmé­nye az lett, hogy a má.-odik negyed­év első dekádjúban visszaesett a termelés. Ezt mutatja a 6. számú Mélyépítő Vállalat,' a t>l/2. Építő­ipari Vállalat és számos más üzem és vállalat második negyedévi első dekádjának tervteljesítése. Morvánk nem egy üzemében el­tompult az éberség és az el ion.s tg igyekezett ezt ki is használni. A hajózsilip építkezésénél például a pártszervezet és a szakszervezet szeme láttára beszélte le egy kupec kulák a dolgozókat arról, hogy 4 Celsius hidegben földmunkát vé­gezzenek. A szájtátiságot mutatja az is, hogy a Eöldkotró Vállalat a gépek őrzését bujákra bízta. A pártszer. vezet vezetősége pedig felelősséget vállalt a gépet őrző kulikért, mondván, hogy jó munkát végez. Az ellenség elleni harc nem követ­keze les, Egyes üzemeknél leleplezik az ellenséget, de megelégszenek az­zal, hogy rminkakönyvükbe beír­ják: „elbocsátva”. Nem ismertetik a dolgozókkal az ellenséges elemek aljas romboló munkáját és nem harcolnak a szociáldemokratlzmus ideológiája elten. Most amikor az üzemek dolgozói lelkesen csatlakoztak a választási békeverseny felhívásához, egyik legfontosabb feladatunk, hogy min­den eszközzel, minden lehetőséget megragadva elősegítsük a dolgozók vállalásainak valóra váltását. Ép­pen ezért, a pártszervezeteknek to­vább kell erősíteni a termelés párt­ellenőrzését. A pártszervezetek szá­moltassák be a vállalati igazgató, kát, a tömegszervezeti vezetőket a végzett munkáról épp úgy, mint a felszabadulási hét alatt és konkrét meghatározott javaslatokkal élje­nek. Benkei elvtárs felhívta arra is a figyelmet, hogy fokozott abban ka­rolják fel az üzemek vezetői az alulróljövő kezdeményezéseket. — El kell érni — mondotta, hogy a munkaverseny valóban a tömegek alulróljövő eleven mozgalmává vál­jék. Ennek elősegítésére meg kell javítani a politikai felvilágosító munkát. Tovább kell javítani a minőséget. Éppen ezért a választásl.békever- senyt úgy kell Irányítani, hogy az Üzemek dolgozóinak ficrrelme a se­lejt elleni harcra is kiterjedjen. Harcot kell folytatni a minőség ja­vításáért, a takarékosságért és az önköltség csökkentésért. Az üaeiul bizottságok mind ezeket vegyék fi­gyelembe a verseny értékelésénél. Ezután a forgóeszközök sebessé­gének növelésére és terven felült forgóalapok megtakarításának kér. désére tért át Benkei elvtárs. Be­számolt arról, hogy megyénk üze­meiben is voltak már toezdeménye- zösok mint például a Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalatnál, de ezt a mozgalmat is tovább kell szélesí­teni. A jövő még nagyobb feladatokat állít elénk. Az ötéves terv sikeres befejezése, a Függetlenségi Nép­front felhívásában említett leltoe- sílő célkitűzések azt követelik, hogy nap, mint nap fokozzuk a ter­melést. Tovább kell szélesíteni az élenjáró szovjet módszerek alkal­mazásút, a Sztahánov munkai módszerek ismertetését a dolgo­zók széles tömegeiben. Gondos­kodni kell a jó munkamódsze­rek átadásáról, a tapasztalatcserék­ről. üzemi pártszervezeteink vizs­gálják meg, hogy üzemükben ho­gyan segítik a sztahanovistákat, az újítókat, mit tesz a vállalat vezetősége -a jó munkamódszerek elterjesztését. A pártszervezet mozgósítsa a kommunistákat, a dolgozókat, ügy nevelje az üzem kommunistáit, pár- toukívüli dolgozóit, hogy bátran bírálják a vezetést a pártszervezet munkáját.” Minden üzemben a napokban fo. gadalmat tettek a dolgozók Rákosi elvtársival», hogy terveiket maradék nélkül teljesítik. S amit mi megfo­gadtunk Rákosi elvfársnak, azt tel­jesíteni i* kell. MI úgy szavazunk igazán a Magyar Függetlenségi Népfrontra, mely békét, jólétet és további felemelkedést biztosít szá­munkra, ha az adott szót valóra váltjuk, maradék nélkül teljesítjük í'lövi tervünket, A leuinizmus — a kommunizmusért vívott harc hatalmas zászlaja T.an!.n avíí fiztál irt mACfálliflrtítftt.tjJ Uijanovszkot, a Volga menti vá­rost jól ismeri az dBbartség. S3 évvel ezelőtt itt saüteteti Vlagyi- mir lilies Lenin, a tenimZ-musniaik. a nagy kommunista pártffutk, a vi­lág etetó szocialista á-W a máinak meg- atapítxViw. Lenin neve, Lenin ügye. Lenln­| Sztálin nagy ügye halhatatlan. A leuinizmus továbbfejlesztette a marxizmust. Lenin Jegfőitb érdeme, hogy a marxizmust új következte­tésekkel és tétetekkel gazdagította és az új történelmi föltételekJ*ez alkalmazta. A marxizmus-ianluh?- mils ereje abban úü, hogy a ter­mészet és a társadalom objektív körülményeinek ismeretére támasz­kodik. Lenin tanításai megdönt lie- tettetlek, mert igaza*k, mert hűen tükrözik a társadalom fejl-ödö anyagi életének növekvő szükségle­teit, a do&gcrzélí létérdekeit. Lenin a marxizmust az új fel- tételük közt, a kupitaJiste oiszúgok egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődésének körülménye; kört az imperializmus korszakában tovább, fejlesztve, arra a következtetésre jutott, hogy a szocialista forradalom győzelme egy orezAgban is lehetsé­ges. Lenin a szovjet ha tál uraim fe­dezte fd a proletártUktatúra legal. kalmasoíbl) államformáját., amely az asztálytársadaternlxin a itemo- kráciámiatk lctginugtasalíb típusa. ISíLncsein a forradttinn imirtkás^ osztály harcával kapcsolatos elmé­iéiben ée gyakorlat Ixin egyetlen olyan terület, amelyet Lenin 6s hű tanítnrnya, Szrúiip n? gawiadtett volttá. Lenin ég Sztálin mogsok­«sorozték a marxizmna esíinéi kincsestárát, a marxizmust új, raj. gasabb fokra emelték. Sztálin a forradalmi e'mélct és a forradalmi párt ellenségeivel ví­vott kemény harcban megvédte a leninizmust és még szorosabbra kovácsolta a kommunista párt so­rait e magasztos rá«z!ó köré. S*táHn részletesen tanulmányoz­ta a társadalmi termelésnek és az anyagi javak elosztásának törvé­nyeit a szocialista. túraadaiomban, feltárta a ssoctaiizmus és a mo­dem kapitalizmus gazdasági alap­törvényét. Sztálin megállapította a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet előkészítésének alap­vető előfeltételeit. A XIX. pártkongresszus törté­nelmi jelen fcősúgfi határozatai Sztá­lin zseniális művén alapultak. — Ezen a kongresszuson tartotta a nagy Sztálin utolsó beszédét, f fáklyaként világította meg a harc útját a vitás összes becsülete? em­és szlklaszHárddú kovácsolták az újtípusú pártot — a Jiatalmas koramunAsta pártat, kan ink eszn^t, bcc.sütetét és telkii»merecét. A vilá-jj; migy átakiikftéi t-u-daaiaTtjoeffD í>‘­bizonyították a párt jelentőségét, megjelölték a marxista pártnak, a nép harcos éicsnptitúnaik atebipró- grammját. Lanin é* Sztálin áltemlóan arra tanftottük a pártot, hovy szüntel-- m'H enő?ít«o kapcsolatát a néppel, suluMíein STiiJiadjon el tőle. A párt és a nép közötti szoros kaipcsola-t- twik az érdekek é« a célok közö-- 9'ge. a Leain-Srfáüu zászlaja alatt vívott közös harc az alapja. Sztá’Hm a lénirti tétetek alap járni kidoltgozita megval ésí totfca az orszaí-ír iparosításának és a meziű- gaa<'Iia5d2r kőitekt i virálá^árua k na gy- szitÜjWil tervet. I^enin azt tanította: ..a kommu­nizmus “ szovjet hatalom -f «« egész ország viBianioeítása,’1 A szev. jet nép ki>vette I^enin útmutatá­sait, Sztálin vezetiésÓA-el óriási ívűtek át fejtett ki az ország villarno- sítása terén. Az ötödik ötéves terv a békés kommunista építésnek, és ennok Leictúimn u vUilatuosenergia. fejhs®tóa további fokozásának ssó- lós programmj.it irányozza dó. Az Iparosítás leniTii-^táTmi tété. telt a szociaK-zmuf^t étpitö népi de- makrát itkus országok is váltóm Váltják. A leni nizim us nagy nemzetközi, tawitása érvényesül a szovjet nép győzelmes kuoimumsta építésé, bon, a. népi cloittotkratikus or?ai­gok ereulmúnyelben, a gyarmati é-s liigspö ors2iű«ok népei uek felszaiba- (Wtó iMircú'biui. Megvajősultak a látnoki lenini szavak. Ma már a szovjet nép pél­dája nyoipán F,urépában ős Ázsiá­ban száz saftmtHiÖk lóptök ;* szocialiíainus útjílra, tömörültök al .Szovjetunióval együtt a békéért, a demokráciáért Ó3 a h»x:i alizmusér 11 vívott harc hataijrvns tilbcváha. A Szovjetunió Kommunista Párt. ja .T. V. SztáHntiak. vezőrúnek ért tanítójtánaik vcaotősével hatalmas munkát viágzett a dolgozók kom., muuista nevelése terén A marxi-lenini elmélet módot nyújt arra. hegy tájőkezödjunk, megérteti!; a körülöttünk folyó ese­ményei- köeötti belső összefügg'- setoet, előre lássuk az események menetét éa felismerjük további fejlődésünk perspektíváit. A marxizmus-leninizmussail fel. vértezett egyszerű emberek bátran, néznek előre. LáthVk f '”ves jövő. jUket. herei előtt. A maii.var kormány tiltakozása Autting angol külügyi államtitkár sértő kijelentései ellen A k iiiijgyminisztérium tájékozta­tási főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium telyő hő 21-én az alábbi jegyzéket juttatta ei Nagy brit amrU budapes. ti követének: .,A magyar kormányxiaik a sajtó­ból twMMka jutott. hogy Anthony Nutting külügyi államtit. kár 1953 április 14-én az angol alsóház ülésén, Edgar Sanders, Magyarországon kémkedósórt el­ítélt angol állampolgár ügyéről Ihn szélre, a brit kormány nevében olyan minősíthetetlen hangú, gya- hlzatodú kijelentéseket tett, aroetyet; a legéleseblien seembeuállnak a nem- aetköal érintkeaéB legelemibb szabá­lyaival. A magyar külügyminisztérium a ,.P;u-lit>TOentary Debates” című hi­vatalos kiadvány 1953 április 14-1 számából meggyőződött arról, hogy a Magyar Népköztársaságot stilyo- 9*a sértő Mjetentiís vajóbun meg­történt, A brit kormány külügyi űünm­iitkúi-ánsrk -ez a«t eljárá«n annál felliáboritóbb, mert a brit kormáaiy jól tudja, hogy Edgár Sanders-l. aki saját bevallása szerint kérni?- kólát végzett és Magyarországon az angol katonai kémszervezet megbi- ziisát hajtotta végre, az arra illo- i ékes magyar bíróság nyilvános tárgyalás eredményeként, szabályos bizonyítási eljárás lefolytatáSíii után az érvényben lévő magyar tör­vények értelmében kémtevékeny- ségért ítélte el, amely ítélet jog­erőre is emelkedett. A magyar kormány erélyesen tíU takozlk Nutting külügyi államtit­kár teljesen alaptalan és a Ma­gyar Népköztársaságot, .sértő nyi­latkozata ellen és felhívja Nagybri. iannla kormánya figyelmét arra, hogy ez a hivatalos jellegű, a Ma­gyar Népköztársasággal szerűben eHenfiégns és példátlanul becsmérlő hangú nyilatkozat: szöges étterafcét* bon áll a brit kormány hivataliul képviselőinek töWiíaben tett dyirá. nyíl kijolentémdrel, hogy Nagybri* taunla tonmmya a lóit ország kö­zötti függő ügyek rofuW/rtóre tö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom