Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-21 / 93. szám

2 NÉPLAP 0 partépítés A sényői népnevelőértekezlet tapasztalatai A sényői népnevelők legutóbbi ér. (ekezleíét a helyi népfrontbizottság helyiségében tartották meg. Does .'ívtárs, a községi pártszervezet tit­i'u-a beszámolója közben is több- : zűr felhívta a népnevelők figyel­őét a szemléltető agitációra és rö- Icl előadását is úgy építette fel, hogy a község életéből vett adató, kát a falon elhelyezett képekkel, grafikonokkal, rajzokkal magyaráz­ta uieg. Szemléltető rajz mutatja például a község földterületének megoszlá­sát u múltban. A község határának SO százaléka nagybirtokosoké volt, 10 százaléka a kulákoké és csupán 10 százaléka volt a kisemberek ke­zén, Ma az egész földterület 90 százaléka három termelőszövetkezet­ben egyesUlt dolgozó parasztoké, 10 százaléka pedig az állami gazdaság kezén van. Azt is láthatjuk a képen, hogy a felszabadulás előtt csak 124 lakás volt a községben, ma pedig 209. 175 új lakás épült a felszabadulás óta. A múltban mindössze öt ujeág járt n községbe, az is a földbirtoko. soknak, ma pedig több mint 1O0 újság és folyóirat jár a dolgozó purussűt oknak. A felszabadulás előtt csak Bodor ,,nagyságos úrnak” volt telefonja, amihez senki nem nyúl­hatott, Ma már öt helyről is telefo­nálhat a község bármelyik dolgo­zója. Aki elfelejtette volna azt az embertelen, nyomorúságos világot, jól emlékezteti rá » falon függő cselédkönyv- és sok más egyéb mull- beli írás. Papp József pártonkívüíi nép­fievelö a Kossuth tsz.-ben végzi agi- táeiós munkáját. „Középparaszt gyermeke vagyok — kezdte felszó­lalását. — Itt látjuk a fa len, hogy 5 kerékpár volt a községben. Ez így igaz. Egyik kerékpár a mienk volt. Csakhogy nem sokat értünk vele, mert 30-től 40-ig szétszedve (Ilit a padláson, nem volt rá aurai, wem tellett rávalo, 46-ban tudtuk csak felszerelni. Ma már ‘nyolcra n- hatan járunk a községben kerékpá­ron munkába. De nem elég ezt el. mondani. Eddig hat családot láto­gattam meg, akiket hozzám osztot­tak be. Mindenhol szívesen fogad­tak. Én azt is elmondottam ezeken a helyeken, hogy mivel kell. har­colni az új életünkért, arról beszél, tem, hogy tovább kell szilárdíta­nunk csoportunkban a munkafe­gyelmet. Úgy végezzük minden nap munkánkat, liogy azzal elő re segít­sük a magunk, ar- országunk, a béke tábor erejét. Ezért vállalta a község azt is, hogy május elsejére rendezi félévi beadási kötelezetté- gét. „Nem elég a munkafegyelem egymagában” — mondta többek között a következő felszólaló. Földi elvtárs. Nekünk most a köz­ségben OOO hold gabonaveté­sünk van. Ha csak egy má­zsával terem ez többet, mint a fejtrágya nélküli, akkor is a község lakosa felének félévi Itenyérszükség­le te van biztosítva. A választási bébeverseny akkor lesz sikeres í?é- nyőn Is, ha az Időbeni gyors mun­ka mellett alkalmazzák a legjobb agrotechnikai módszereket Is! „A Rákosi tsz. tagjai azt vállal, tűk a választás tiszteletére, hogy kukoricájukat 20-ig .elvetik éspedig 80 százalékéi négyzetesen — szá­molt be róla H. Bunász József elv­társ. — Be 1* fejezték a munkát, nem 20-án, hanem még 18-án. Az egész csoport tagsága kitörő lelke­sedéssel fogadta, a képviselőjelölé­seit hírét és azt, hogy Rákosi elv­társ, népünk első embere lett első képviselőjelöltünk, örömmel hallot­ták aztán a csoportbeliek, bogy a ftzoroszédos Nyírtéten Kaptár Mar­git tmklorietú t jelölték képviselő­nek. Igaxún meg voltunk elégedve a kis elv társnő munkájával, kiér' derűi i a nagy megtiszteltetést. Olyan munkát végzett a földjein­ken. hogy még az irigység sem tudna benne hibát találni.” — Nagy érdeklődéssel figyelik a jelül őgy üléseket községünkben — erről számolt be több népnevelő is. Koptul* Margit jelölésének külön Is ürültünk — mondta Tanyik elv- társ, — mert ebből is látjuk, hogy mi, fiatalok is benne vagyunk az ország ügyeinek intézésében. Az értekezlet igen hasznos volt a fiatal tapasztalatlan népnevelők számára is. Babják Miklósáé ar­ról beszélt, hogy nem lúd agitálni, nem lúd ja hogyan kezűje a beszél­getést a meglátogatott családoknál. Idős Pataki Ferencné, a pártszer­vezet régi nevelője megválaszolt neki: „Neked igazán lenne miről beszélni. Felszabadulás óta neked is, öcsédnek is házat építettetek, bútort tudtál vásárolni. Férjed szépen keres a nyíregyházi -Cipész KTSZ-ben. Ebben az évben motor- biciklit vásároltatok, most pedig egy nagyobb motorra akarjátok el. cserélni. A múltban még kerékpárra se jutott volna. Ha elgondolkozunk egy kicsit, akkor senki sincs köz­tünk, aki no tudna miről beszélni. Saját magunk, községünk fejlődésé­ről, gyönyörű jövőnkrőt.” A népnevelőértekezleten elhatá­rozták azt is, hogy az egyéni agi­táció mellett a jövőben nagyobb gondot fordítanak a kisgyülések szervezésűre és ebben részt vesz a népfront helyi bizottsága is. Korák elvtárs azt vállalta, hogy a nép­front helyiségében szervezett emlé­kezési estek inellet, gyűléseket is szervez hetenként, uaielycken 0 népfront felhívását, azzal kapcso­latban a választási békeverseny eredményeit, a község előtt álló fel- adatokat ismerteti. A. község dol­gozói már o választás előtt min. dennapi munkájukkal szavaznak urnjd a népfrontra! ‘ ’Sittnél Gyula, * kemeceol JB, aktivistája. Ä Lenin intézetben folytatom tanulmányaimat A Szabad Nép tie a Szabad If­júság oldalain. olvastam a válasz­tási felhívást, melyet a Független­ségi Népfront Országos Tanácsa adott kk A Zrínyi Ilona gimnázium IV. osztályos növendéke vagyok. Életemben most járulok először az urnához, hogy szavazatommal erő­sítsem azt a boldog életet, amit a választási felhívás megmutatott. Mint sokezer fiatalnak, köztük ne­kem is a felszabadulás után telje­sült az a vágyam, hogy tanulhatok. Középiskolába kerültem, ahol bizto­sítják a zavartalan, gondnélküü ta­nulást. Tanáraink fáradságot nem ismerve, minden szabad percüket feláldozzák annak érdekében, hogy mi még többet, még jobban tud­junk. Délutánonként felkeresnek otthonainkban, tanulószobáinkban, s igyekeznek megmagyarázni, segít­ségünkre lenni az olyan tantár­gyaknál — számtan, fizika, melyek­nél hiányosak alapismereteink. Szakköreink aakétokat szerveznek számunkra. A felszabadulás előtt a ajknak a kisszámú munkás és paraszt fiata­loknak, akik keserves nélkülözések árán elvégezték a középiskolát, nem nyújtott a Horthy-renűszer lehető­séget, hogy folytathassák egyete­men, vagy főiskolán tanulmányai­kat. A ml helyzetünk ma már meg­változott. Az 5 éves tervünk során tanulóinknak biztosította pártunk és kormányunk, hogy az egyeteme­ken. főiskolákon ösztöndíjjal tanul­hassanak. A pályaválasztás ma már nem ütközik nehézségekbe. Mindenki azt a pályát . választja, ahol ■ legjobb tudása éa tehet­sége szerint tud bekapcsolódul építőmunkánkba. Én a Lenin Intését orosz tanári szakán akarom folytatni tanulmá­nyaimat. Ezt a pályát érzem hiva­tásomnak, hogy részt vegyek abban a harcban, melyet második 5 éves tervünk távlatainak megvalósításá­val megnyerünk. A választási békeverseny idején az egész ország dolgozó népe lelkes vállalásokat tesz. Munkám megjaví­tása érdekében vállalom a fokozott és rendszeres tanulást, az érettségi tételek pontos kidolgozását és gyen­gébb tanulótársaim állandó támo­gatását. Urhin Jolttn, a nyíregyházi Zrínyi Hóna leány­gimnázium IV/c. osztályos tanulója. lOöö ÁPRILIS 21, KEDD IJJARCIJ KÖZSÉGEK TVyii-iiiejffg-yes Elhagyatott falu volt a multiban Nyírmeggyes, — mintha éppen- . béggel teljesen elfeledkeztek volna róla. Alig volt ebben a községben valami küzlötesitmöny, vasútállomása sem volt. Sokau úgy gondolták: í uiintim eltemetve laknának itt, elzárva n ▼Húgtól. Alinál nagyobb most: az örömül? u nyírmeggyes! dolgozó parasz taknáik, amikor látják, hogy ogyr»> jobb és szebb úton léphetnek előre. | Virá^&á*imk Indult szeretett szülőfalujuk is. El lehet mondtam : tHje- ; sen megváltozott a község arc i. Ez n község mozit, kultúrotthont. vasúti kitérőt kapott már a hároméves tervben. Van már állandó itapköziotthona is, A legjobban azonban arra büszkék a nyírjjjeggye-í ttolozó parasztok, hogy az 5 kis községük is 27 becsűiéit-» dolgozói adott különböző vezető helyre az ország minden részébe. — Gondtalanabb lett aa emberek élete, nagyot emelkedett az élet- szinvonal. A felszabadulás előtt a nyírmeggyes! boltok egyévi for­galma mintegy 2-S9.000 pengőt tett ki. 3502-ben jóvnl meghaladUi a kétmillió forintot is. Különbou. arai a megváltozott életet illeti, ar- rö beszélhetnek az egyes családok is, csak be kell kopogtatni ottho­nuk ajtaján. Ha Csordás. Pétereket látogatjuk meg, akkor ezt tapasz, táljuk: a felszabadulás előtt még winden hatodik évben sem tudott egy sertéet vágni a család. Most minden évben vágnak, sőt, amióta a termelőszövetkezet tagjai, minden évban két hízó húsa, szalonnája tölti meg dúsan a kamrát. Amikor gazdasági cseled volt Csordás Pé­ter, évi bére 12 mázsa termény és *10 pengő volt. Most, amikor meg­történt-a tennelőazövetícezetl csoportban az elszámolás, Csordás Pé­ternek körei 11 mázsa kenyérgabona, öt ás fél mázsa kukorica, fél­mázsa árpa, hét és fél mázsa burgonya, aztán zsír, hús, cukor ju­tott s ezenkívül többezer forintot, rakhatott a pénztárcájába. Do nem, csafe Caordósséknárl van ez így, hanoin Erdei Imréiknél 0*1 mindern becsületes dolgozónál. Erdei Imre mint csoporttag, az elmúlt eszten­dőben 30 mázsa kenyérgabonát, 20 mázsa kukoricát, 18 mázai burgo- j nyűt, húst, zsírt, gyümölcsöt, két szekór fát és készpénzt vtít‘ haza. j Ilyen élete soha nem volt a múltban a uyfrmegsyusi dolgozó pare*«­I toknak, inág a tehetősebb középparafiwfrvkn-ak sem! I*ap«s Nemhiába, nevezték el a múltban ezt a közi''get Paposnak, olyan szomorú ‘volt az itteni dolgozó porusz- tolc Clete, mint a po­pok fekete reverer'.dá- ja. A maliban a, köz­ség kimagasló épülete a, templom, meg , a Púvhy - file kartell) volt. Húrom, nagybir­tok fojtogatta, a, köz­ség népét: „gróf” Va ti. J’échv és ‘ Va- rasdi Horvátit birto­ka. SzipolyoziáJc a né­pet a kuWiOlc is. A felszabadulás után kV osztották a földet, úgy, hogy ma már Paposon egy csatádra, áltago­san 10 hold föld jut­32 új ház épült WJ/S óta a községben. A múltban a cukorfo­gyasztást eloszt va, ha- vonta oyn lakodra ti5 deka. cukor jutott. Most ez ii szám l lciló 50 dekára 'Ufjrott fel. A múltban a község egy templomot kapott, hogy benne a pctpolr alázatosságra, jámbor tűrésre, aa urak sze­retettre tanítsák a szenvedő szegenyembc- reket. A felszabadulás után kultúrotthon4 ka­pott a. község. Az is­kolát kijavították s még egy sportpályát is építettek. Az új fúrotU kút a, dolgozók egész­ségét szolgálja jó ivó­vízzel:. Ma már nmen annyira elszigetelve ez a község a világtól, mint hajdanában volt. euo.ooo forint ériek­ben készült kövesül, azután autóbuszjára­tot, postát, telefont ado’tt a nép állama. Valamikor Hadászhoz tartozott közigazgatá­silag, majd, Jármihoz csatolták. Most önálló tanácsa van s a, köz­ség vezetői egytöt- cgylg bocs Ulet es dul- gozö parasztok. örökre elmúlt a földesurak, papok, csendőrök vilá­ga. Az új világ egyre szebben és fényeseb­ben sugározza be a ttaposi dolgozók egykor sötét élet ót. \ Ülést taHolt a megyei néptponíbi*o«§ág Vasárnap délelőtt 10 órai kezdet­tel ülést tartott a megyei népfront bizottság, amelyen a megjelentek a bizottság munkatervét vitatták meg $ egészítették M Az ülés határozatot hozott arra, hogy ezotitül a községi uépfront- bizotteágok hetenként adnak jelen­tést az elvégzett munkáról, a mun­katervben előírt feladatok végre­hajtásáról. A Mtép jelültjei Lengyelorssághun Már sötétedett, amikor Gdansk „Nowy Port” területének egyik la­kásába becsöngetett két pártonkí- viili népnevelő: Dawidowska és Clechanowska. A lakók éppen va­csorához készülődtek. A hangulat eleinte »avart volt. Amikor azonban az egyik népnevelő már összebarát- fcozolt a gyerekekkel, felengedett a légkör. — A kis Antos ma mennyiségtan­ból kettesre felelt —- panaszolta n háziasszony, a hajógyári munkás felesége, — Kém becsüli meg azt, hogy ta­nulhat! — szólt kiesé mérgesen az apa. Ciechanoweka elmondotta, hogy a műegyetem hallgatója. Szegény paraeztcsaládbói származik. A múltban nem lett volna alkalma Tanulni, apja írni sem tudott, bátyja csak az elemit végezhette el, — Nekem szerencsém volt. Né­hány évvel később születtem a bátyámnál — mosolygott a fiatal népnevélőnő. — Néhány év múlva mérnök leszek. A látogatók hírére egyre több szomszéd érkezett a kicsiny lakás­ba. A beszélgetés egyre élénkebb lett. Tucatjával merültek fel a kér­dések, Fokán már az elsőszobába szo­rultak. Az egyik vasutas ott volt azon a gyűlésen, amelyeu Cerbeto- witz professzor képviselőjelölt be­szélt a választókhoz. Az egyik dokkmunkás megkérdezte, lrogy mi­vel foglalkozik most a professzor. Dawidowska röviden válaszolt: — Oerbetowitz tanár nagy tu­dós. Elektromos talajszüárdítási módszere révén lehetővé vált, hogy mocsaras, nehéz terepen is gazda­ságosan építkezzünk. Kutatásai tet­ték lehetővé, hogy műemlékeinket megóvjuk a rombadőléstől, ő irá­nyította a Visztula szabályozásán dolgozó szakembereket. Jelenleg is talajtani kérdések megoldásán dol­gozik. Vájjon méltónak találják-e, hogy. képviselőnek válasszuk? Az egybegyűltek egyhangú igen­nel válaszoltak. A népnevelők és a lakók sorra vették a jelölőlistán szereplők ne­vét, Murawskit, az egyik jelöltet senki sem Ismerte.’ — Murawskl a kulicai termelő- szövetkezet legkiválóbb dolgozója — mondta Dawidowska. — Neki köszönhető, hogy a szövetkezet a legjobb eredményt érte el a vajda­ságban. Megérdemli, liogy jelölt le­gyen? A választ ismét egyhangú „Igen’' volt. Ezután dr. Majewska orvosnő személye került a beszélgetés köz­pontjába. öt jól Ismerték a jelen­levők. Tudták, hogy milyen lelkes harcosa a kerület egészségügyének. Mindenki szívesen fogadta a hírí. hogy tagja lesz a Szejrtraek, a nem­zetgyűlésnek. Egyhangú lelkesedés fogadta Studzlnskl nevét is, aki mint a lengyel haditengerészet tisztje őrzi a békét és So! deliét, a hajógyári élmunkásét, akiről nem- ] j régiben nevezték el nz első lengyel 1 dokkban elkészült tengerjáró gő­zöst. Egy külföldről nemrégen vissza­vándorolt idősebb asszonynak azon­ban aggályai voltak: — Igen, ezek a ml embereink, a nép jelöltjei, de mi lesz a válasz­tások után? A képviselők ilyenkor füt-fát Ígérnek, de ha már ott ül­nek a parlamentben ős az ember cl akar jutni hozzájuk, csak titkár­nőkre és zárt ajtókra talál. Ciechanows'ka azonnal kész a fe­lelettel : — A törvény gondoskodik arról, ..hogy azokat a képviselőket, akik nem érdemlik meg a nép megtisz­telő bizalmát, visszahívják, Az asszony azonban csak nem nyugszik. — Azt hallottam, hogy csak párt­tagokat választanak képviselővé, "gaz ez? Dawidowska kipirult arccal pat- ant fel székéről. — Ilyet cs.uk ellenségeink állíta­nak. Nézze meg a'jelöltek listáját 1 ts meglátja milyen sok pártonkí­vtili munkás, paraszt, tudós és mii. vész szerepel rajta. Én sem vagyok párttag, mégis boldogan agitálok a Nemzeti Front mellett, mert bol­dog nagyok, hogy ilyen összeál­lítású parlament érdekében dolgoz­hatom. A Nemzeti Front programra- ja és a hatéves terv valamennyiünk jólétének biztosítéka. Ezért állunk ki mellette párttagok és pártonkí- vüliek egyaránt. A rögtönzött klsgyülés vége felé közeledett. A népnevelők felvették kabátjukat, kezet fogtak a marasz­taló háziakkal. Az egyik szomszéd, egy nagybajuszú vasutas búcsú- záskor nem állhatta üteg, hogy meg ne kérdezze: — Mondják esak, hogy lehet az, hogy Ilyen gyorsan összebarátkoz- tunk, hogy ilyen bam^y megértettük egymást? — Mert egyek vagyunk hazánk és a szocializmus nwrefetében! — válaszolta majdnem egyszerre a k*; népnevelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom