Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)
1953-04-19 / 92. szám
VESSÜK ÖSSZE Mit jelent Leonid Vorobej moszkvai munkásnak a hatodik árleszállítás Traktorok a futószalagon A Szovjetunióban 1953 április 1 én életbelépett új, hatodik, a tömegcikkekre vonatkozó árleszilA képen: A leningrúdi áruház selyemosztályán az új árleszállítást követő első napon. csak az állami és szövetkezeti ke reskcdelem terén évente 46 millióid rubelt tesz ki. És ha számításba vesszük, hogy az állami c. szövetkezeti kereskedelem terér. foganatosított árleszállítások a kolhozkeresk^delem terén neir. kevesebb, mint 7 milliárd rubel megtakarítást eredményeznek, akkor a lakosság megtakarításót nem kevesebb, mint évente 53 milliárd rubelben kell megállapítani. Tíz az árcsökkenés is lehetővé telte, hogy például Leonid Vorob- jev, a moszkvai ..Sarló és Kala- pács"-gyir hengerésze négytagú családjával — amelynek multévi összjövedelme 32.000 rubel volt — az új árleszállítással havonta mintegy 500, egész éven át tehát 6000 rubelt takaritson meg. Másszával ugyanezért a fizetésért 6000 rubel értékű fogyasztási cikkel többet vásárolhat. Voro- bjev ezért a többletért távolba- látókészüléket, villamos hűtőszekrényt, egy férfiöltönyt, két ruha- ra való krepdesint, három pár női cipőt, egy gyermekkerékpárt és két kabátot akar és tud vásárolni. Ágyúcsövek és gyárkémények A béke és szocializmus országaiban új és új gyárak emelkednek a nép, az egész társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. Ugyanakkor a háborús gyújtogatok országaiban egyre fokozzák a háborús kiadásokat s ezzel együtt fokozódik a nép nyomora. Hazánkban minden ötödik napon épül fel egy új gyár s hogy mit jelent ez a nép életszínvonalának emelkedése szempontjából, többek között elmondják a , mostani terv jelentésünk számadatai is: dolgozóink 29 százalékkal több cukrot, 36 százalékkal több húst fogyasztanak, mint ] egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor például Jugoszláviában éhínség I a Az ötödik ötéves terv előírj» a gépkeosik és traktorok gyártásának növelését is. 1955-ben 20 százalékkal több génkocsit, 19 százalékkal több traktort »vártának. mint 1950-ben. az autó-traktot íoar Üzemeinek koilek. | tivái munkavereenyt indítottak a termelési feladatok határidöefOttí telje. I öltéséért. A harkovi SzérgO Ordzsonikídze-iraktorgyár sztahanovistái a munka. I verseny élén haladnak. A traktorgyár! dolgozók közül igen sokan teljesítet. ! ték kétévi narmájukat, vagy annál is többet, Egyre több kiváló szovjet traktfrrt^ gyártanak a kolhozok Mámára. A kénen: a harkovi traktorgyár futószalagját láthatjuk. Előtérben Casov (baloldalon) és Provko szerelők, akik műszakonként két és félszeres normát telj*si Unok. így növekszik népünk kulturális színvonala, szociális ellátottsága Milyen a helyzet egy egyszerű amerikai család életében Joseph Clark amerikai újságíró a Lityeraturnaja Gazeta hasábjain beszámol George Weaver- nek, a B F. Goodrich Co. (Akron város, Ohio állam) gyár szakmunkásának borsáról. Weaver hetenkint 65 dollárt keres, ebből csak adóra és szociális biztosításra 8 dollár megy el (az USA-ban az ál’ám és a munkáltató nem törődik a betegbiztosítással, a munkások egy része maga szervez ilyen egyleteket és a biztosítás anyagi terhe a munkások vállára nehezedik). A lakás, a gáz és a villany, valamint az élelmiszer 42 dollárt emészt fel. Biztosításra és gyógyszerre elmegy 2 és fél dollár, 6 és fél dollárt fizetnek a banknak adósságuk törlesztésére (ezt a kölcsönt azért kellett felvenni, mert a család jövedelme nem fedezi a legszükségesebbet sem). Végül is mindössze nevetségesen csekély összeg: 6 és fél dollár marad közlekedésre, ruházkodásra és más kiadásokra. Bármennyire is csökkentik igényeid két, hetenkint 8—10 dollár hiáA létfenntartási költségek az elmúlt 11 és fél év alatt több, minf kétszeresére emelkedtek, (Ezt a diagrammot a „Chicago Tribune című amerikai lap közölte 1952-ben.) nytlk van. Ez az összeg azonban nem fejezi ki a valóságos hiányt, nem fejezi ki azt, hogy mennyi tápláló ételt kell elvonni a gyermektől, mennyit keU koplalnia. Weaver feleségének már 23 százalékkal többet kell fizetnie a legsilányabb darálvhúaért, mint a koreai háború előtt. Boldogok, ha havonta egyszer e’mehetnek moziba. De Weaverék sorsa nem a legrosszabb a kapitalista világban, hiszen a családfő dolgozik és keres. Sokkal nyomorúságosabb azoknak a millióknak az élete, akik az USA-ban és a többi kapitalista országokban munka nélkül tengődnek. 'l uhia-Tas as építők városa Két évvel ezelőtt még puszta, síkságon ütötték fel az első sátrakat a Turkmen Főcsatorna építői. Ma már a )00 házat számláló tahia. tasi települést fákkal szegélyezett aszfaltozott utcák szelik át. A sa- rukházalcon nemrég megjelentek a táblák: Sztálin., Úttörő-, Gogolyntoa, 1’uskin-sétá.ny stb. Az egyik — 22 nap alatt felépült — új házon P a felirat áll: sz. iskola”. Már épül rí SZ. iskola is. A közelmúltban helyezték üzembe a für. döt, amelyben óránként 50 ember fordul meg, Tahia-Tas péküzeme naponta 7 tonna kenyeret süt. Sztálin és a Párt. akarata életre, keltette a Kara-Kum sivatagot, Taliia-Tasban üzletek nyíltak, filmszínházak és napköziotthonok épültek, az új házakba bevezették a villanyt, a vízvezetéket és a telefont. Ideköltöztek a■■ Lenin-csatorna építői, akik becsülettel teljesítették első nagy feladd Inkát... .4 ta.hia.tasi település csak ideiglenes lakhelye a Turkmén Főcsatorna építőinek. A tulajdonképpeni várost a Iíetmencsi dombján fogják felépíteni, épületei impozánsak és szépek lesznek, A párt és a kormány messze, menően gondoskodik a kommunizmus hős építőiről, az egyszerű szovjet munkásokról, akik nagyszerű. alkotásokkal gazdagítják a szovjet országot. Képünk 9 kulturális és szociális beruházások emelkedését mutatja be az ötéves terv során, A hároméves tervben elért szintet (100) x vízszintes vonal jelzi. lüóo ÁT KULI iá IS), VASAI!.'-'...:; n fi ? L A F tem 4 Utas egyike a háborúutáni ével egyik legnagyobb árleszállításai \ nak. A lakosság megtakarítási gultak a közszükségleti cikke háborúelötti árakhoz képest. van! Tito Jugoszláviájában általánosságban 60—80-szorosra drá-
