Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

fl pártszervezet és a tanács munkájában elburjánzott bürokrácia akadályozza, hogy Kóláiban megjavuljon a begyűjtés, a tavaszi munka Mintegy két hónappal ezelőtt Űjfehértóval együtt 2árták ki a szabadpiaci forgalomból Kótají, mert a begyűjtési tervek teljesí­tésével szégyenteljesen elmaradt. A kizárást követő napokban fel­lendült a munka Kótajban. Emel­kedett a beadás napi eredménye, mert a tanács, a pártszervezet jobban foglalkozott ezzel a do- joggal. Azonban ez a javulás csak ideig-óráig tartott, ami azt mu­tatja, hogy a község vezetői, a pártszervezet, a tanács még most sem szakított eddigi helytelen munkamódszereivel és nem igye­keznek azon, hogy a szégyenfoltot lemossák a községről. Ez abból is látszik, hogy Kótaj még min- d'g a leghátul kullog a beadás­ban és a tavaszi munkákkal is. A községben még mindig több, mint 160 hold szántandvaló van, a burgonyának felét sem tették a tőidbe, a tengeri vétését éppen- hogy megkezdték. Az elsőnegyed- évi tojásbeadást 20. a baromfibe- adást pedig csak 57 százalékra teljesítettek. Hogy Kótaj még mindig a megye utolsó községei között van, ennek oka a községi tanács büro­kratizmusában, a politikai felvi­lágosító munka hiányában kere­sendő. Szerte az egész megyében ha­talmas méretű munka verseny bon­takozott ki a felszabadulási hé­ten. Most pedig községeink, ter­melőcsoportjaink egymás után csatlakoznak a választási békever­senyhez, hogy a felszabadulási hét lendületét tovább erősítve, újabb győzelmeket érjenek el. ez­zel teremtve meg a vá’asztások aranyalapját. E verseny kereté­ben tesznek eleget a területi ver­senyben a vállalt kötelezettségek­nek, a Rákosi elvtársnak adott szavuknak. Ennek a lendületnek, ennek a lelkes versenynek semmi nyomát s?m lehet megtalálni Kótajban. Nem azért, mert a kótají dolgozó parasztok nem hálásak pártunk­nak, a Szovjetuniónak megválto­zott, széli életükért, Soltész La-' jön, az egykori cseléd is azért tett eleget időben az állam iránti kötelezettségének, mert tudja: há­látlanság és becstelenség lenne elfogadni népi államunktól a sok segítséget úgy, hogy -nem viszo­noznánk. Már pedig Soltész La­jos. mint az országban valameny- nyi dolgozó paraszt, igen sokat kapott pártunktól államunktól, —■ Oe'éd volt azelőtt, most saját földjét művelheti, szép házat épí­tett a felszabadulás óta. ?z egyik fia rendőrtiszt, hogy csak néhány dolgot említsünk. Nehéz lenne mindazt elsorolni, amit Soltész Lajos és a többi dolgozó paraszt tártunknak, áramunknak köszön­het. És hogy a kótaji dolgozó Pa­rasztok nagyrésze mégsem telje­síti kötelezettségét, hogy a köz­ségben nem folyik lelkes verseny, nz elsősorban a pártszervezet, a községi tanács hibájából ered. Mint ahogy megyénk valameny- nyj községe, így Kóíáj is csati?,- kozott a területi versenyhez és részt vállalt a Rákosi e’vtársnak tett fogadalmak teljesítéséből. Azonban ezt a fogadalmat nem teljesítik. Ennek az az oka, hogy a Községi tanács a versenyt bürokrata-módra Kezelte és kezeli. Kótaj vállalása a területi verseny­ben valójában nem is a kótaji dolgozó parasztok vá'lalása. h:sz a dolgozó parasztok legnagyobb- része nem is tud erről. A válla­lást csupán egy gyűlésen összeült néhány ember tette. És c válla­lást nem ismertették a dolgozó parasztokkal, nem beszé’ték m-g velük, így nyilvánvaló, hogy a dolgozó parasztok ftetti i§ hircöb haltak anhák Végrehajtásáért. — Nyi'vánvaló: ahogy született ez a vállalás — olyan a verseny is. A község vezetői csatlakozták való­jában a területi versenyhez, aztán el is feledték. A verseny­pontokat már maguk a község ve­zetői sem tudják, a .,falu“ foga- dalmáról szóló egyetlen írást be­tették az irattárba, s az azóta ott porosodik. Ha a pártszervezet, a községi tanács a dolgozók széles tömegei­re támaszkodik, akkor minden bi­zonnyal sokkal merészebb válla­lások születnek és e vállalások teljesítése a dolgozó parasztok szívügye lett voltra, lelkesen, egy­mással versengve dolgoztak volna a fogadalmuk teljesítéséért. Ak­kor nem állt volna elő az az eset például, hogy az idáig vetett ten­geriből egyetlen öl sincs négyze­tesen vetve. Pedig a „vállalás“ szerint a tengeri vetésterületének 65 százalékán kellene így földbe- tenni a magot. De nemcsak ezen a téren büro- ! kratikus a községi tanács munká­ja. Az ügyeiket intéző dolgozó parasztokkal egyenesen durván, elutasítóan beszélnek és nem ihté- zik el dolgaikat. Csütörtökön pé'­dánl az egyik dolgozó paraszt, Koncso! József ügyét kéllett vol­na elintézni a begyűjtési osztá- lyon. dolgozó Kalenda Menyhért­nek. A dolgozó paraszt kifogá­solta a beadási kivetést, mond­ván: neki van olyan földje is, amely teljésen terméketlen kubik- g'ödör, tehát nem kell utána be- adást teljesíteni. KalerAe figye­lembe sem vette a dolgozó pa- rászt kifogását, azt sem engedte tneg. bogy Roncsol József a nagyhálászi községi tanácstól hoz­zon igazolást. Durván förrttedt rá, s elutasította. Ha így intézik el a dolgozó párasatok ügyelt, akkor azok nem mennek szívesen a tanácshoz, nem bíznak a tanács dolgozóiban. A községi tanácsnak — sajnos van kitol elsajátítania az ügy­intézés bürokrata ..módszereit1'. Kótaj tanácsának élén egy hét óta új elnök áll, a diósgyőri vas­gyár munkása volt, becsületes, jó elvtárs. Azonban az úi elnök még nem jutott ahhqz, hogy egy ki­csit is körülnézzen a községben, hogy megke-dje az ügyek rendbe­hozatalát, mert az egy hétből ed­dig öt napot a járási tanácsnál kellett eltölíenie különfé'e ..érte­kezleteken“. A járási tanács nem segíti megfelelően a községi ta­nácsot, Csütörtökön például a já­rási tanács begyűjtési osztályáról Kulcsár JúHa élvtársnő volt Kó­tajban. Kulcsár elvtársnő ottléte alatt ki sem mozdult a tanácshá­záról, ott üldögélt, „adminiszt­rált“. A járási tanács ne ilyen „segítséget“' adjon, hanem mun­katársai a területen mutassák meg. hogyan ke’l helyesen dol­gozni! De vannak a fent említettektől sokkal felháborífóbb dolgok is Kótajban. A Rákosi elvtársnak tett. megyei fogadalomban szere­pel Drótár József, kótaji dolgozó paraszt neve ázzál, hogy kukori­cából hóldankint 15 mázsát ter­mel. Drótár József erről á válla­lásról nem tud semmit. Nem is tudhat, mert nem tett ilyen foga­dalmat! S neve nem szerepel ilyenformán a községi tanács ál­tal beküldött „versenyszerződés- btn“ sem. Drótár József ..vál'a­lását'* felháborító felelőtlenséggel beleírták vagy ä járási tanúcniá’. Vagy r megyei f-hácsr^l a rrep-vel fogadalomba! Nem léhet tudni ' ngy hol, mert sehol a'*arlá'­é'isttierhi. áütvós* felelőtletrtée rz lejáratain a területi versenynek Rizonyíté'j. arra, hogy Kótajban, a nyíregyházi járásban még min- j dig hem változtattak a munkán. bürokrata-fekélyek hátráltatják a i versenyt, a jó termelési eredmé- j nyék megszületését. Súlyos hiba, hofey a községi pártszervezet nem ellenőrzi a tanács munkáját, nem figyelt fel fogyatékosságai­ra. A községi tanács bürokratíz- musa nagyrészben a pártszervezet bürokratizmusából ered. mert a pártszervezet éppúgy elszakadt a dolgozó tömegektől, mint a ta­nács, mivel úgyszólván nincs semmiféle politikai felvilágosító munka a községben, A kótaji pártszervezet lebecsüli a választások jelentőségét, ez lát­szik men a választások élő-készü­letein. A kótaji pártszervezetben is úrrá lett az a hang-ulat, hogy a dolg’ozók „úgyis fognak szavazni“. Arra nem gondolt a pártszervezet, hogy korántsem lesz teljes az eredmény, ha Kó­taj továbbra is ki lesz zárva a szabadpiaci forgalomból, ha nem végzik el idejében a tavaszi me­zőgazdasági munkákat. A párt- szervezet elfeledkezett arró\ hogy a ió termelési eredmények­kel, az állam iránti kötelezettsé­gek maradéktalan teljesítésével teremtik meg a szavazatok arany­alapját. Már pedig jó termelési eredményeket nem lehet elérni politikai felvilágosító munka rté’- kül! Súlyos fogyatékosságok az agitációs munkában A választás lebecsülése nyilvá­nult meg a községi pártszervezet legutóbbi taggyűlésén is. Itt a titkári beszámoló amely a Sza­bad Nép vezércikkéből és még: néhány újságcikkből volt összeol- lózva -- elmondta, hogy „a párt- szervezetek előtt nagy feladatok állnak“, hogy ..ki kell domborodni a kommunisták példamutatáeá- nak‘, hogy ..fokozni kell az agi- tációs munkát“. De arról nem esett szó, hogy konkrétan, Kótaj­ban mit is kellene ezen a téren tenni. Nem beszélték meg az agi- tációs munka helyzetét, és hogy mi a feladat ezen a téren. Pedig van jópár feladat, amit halasit1- hatatlanul el kellene végezni. A népnevelőhálózatot nagyban kel­lene bővíteni, mert a több. mint négyezer lakosú községben csu­pán negyven népnevelő van, s ezeknek is csak kis hányada dol­gozó paraszt! Az agitációs tanfo- lyatnok. ahol a népnevelőket ké­szítették fel a nagy munkára, iEen alacsony színvonalúak vol­tak. Megtörtén! az is, hogy Sza­bó Ilona például, az egyik tanfo­lyam vezetője, felolvasta a bru- surábói a megadott anyagát én ebből állt a foglalkozás. A tanfo­lyamokon nem Vesz “-észt vala­mennyi népnevelő, a dolgozó pa­rasztból mindössze öt-hat, A nép­nevelők. mée mindig nem kapták meg' a község adatait. így nem csoda, hogy legtöbb népnevelőnek abból á’l az agitációs módszere, hogy e’mond’a a dolgozó parasz­toknak: ..teljesíteni kell a be­adást. mert az törvény“. A község egyik ..legjobb népnevelője“'. _ Banm Júlia —- a pártszervezet szerint a legjobb — csütörtökön trr’g nem ismerte a vasárnap meg­jelent választási felhívást- Látni­való: lett volna .mit megbeszélni a t.afTgvű'ésen. ehelyett azonban üres frázisokat puffogtattak. Kótaj községben a választási harcban csak úgy érnek el ered­ményt. csak úgv mozdul el a fahl szégyenteljes utolsó helyéről, ha a pártszervezet és a községi ta­nács gyökeresén válogat eddigi munkáján, ha felszámolják az el- bu í-l árt zott bürokratizmust, kiia- vítlák az agitác'ós munka Irháit. 5 ehhez “Sokkal no-*vobb Sígtfsé- sst ke’l karibi a kofa baknak a járási vézető szervektől! •Ä Népfrontbizottságok híradója Ma délelőtt ülést tart a megyei népfrontbizottsájg Ma délélőlt 10 órái kezdettel ülést tart a megyei népfront- bizottság*. Az ülésen Varga Sándor élvtárs, a megyei “népfronr- bizottság elnöke tárt beszámolót az eddig végzett választási elő­készítő munkáról s a jövőbeni, további feladatokról. E nagyjelentőségű ülés, annak vitája komoly segítséget ad majd megyénk népfrontbizottságai számára a választási előkészítő munka folytatásához. Dolgozik már a tiszarádi népfronfbizolfgág Az elmúlt vasárnap tartotta meg első ülését a tiszarádi nép­frontbizottság s azóta tevékenyen dolgozik a választás előkészíté­sén, a választási békeverstny sí- kénén. A népfrontbizottság irodá­jában piros-fehér-zöld drapériá­val bevont asztal van, rajta kötiy- vek, brosúrák, folyóiratok, nép­nevelőfüzetek. A falakon grafi- konokat láthatunk, amelyek a község múltbeli és mostani életé­ről adnak képet. Megmutatják, hogy á múltban csak a papnak éa a tanítónak a gyermekei. ketten tanulhattak felsőbb iskolában. —- Most 24 olyan diákja van a köz- ségnék, akiknek a szülei dolgozó parasztok. A diákok nagyrésze kollégiumban van. A múltban a község' dolgozó paraszt-fiataljai közül sem tanár, sem tanító nem került ki. Most 13 tiszarádi pa- rás^tszármazású tanár és tanító tanít különböző helyeken. Molnár Gusztáv például Budapesten ta­nár. Az apja cseléd Volt, harma- dós földet kapált. Molnár bácsi leánya a nyíregyházi tanítónő- képző hallgatója. A múltban égy katonatiszt volt a faluban — a tanító fia. Ma 17 tiszarádi dolgo­zó parasztfiatal tisztje néphad­seregünknek. rendőrségünknek. A tiszarádi népfrontbizofteág iro­dájában elhelyezett grafikonok beszédesen bizonyítják a falu dol­gozóinak, hogy van mire szavaz- hí május 17-én a népfront-válasz­táson. Az első ülésen a népfront­bizottság tagjai elhatározták, hogy közülük kettő állandóan az irodában tartózkodik, hogy az iro­dát felkereső dolgozók javasla­tait, tanácsait meghallgathassák és felvilágosító munkát folytat­hassanak. Hetenkint kétszer „Em- lékezö“-Sstet is tartanák. ami- koris beszélgetés keretében ha­sonlítják össze a falu multbe’í életét a mostani szebb és jobb élettel. A népfrontbízottság tag­jai egyszerűen, helyi adatokkal érve1nek. Barnák János például Szúnyog Sándor, az apagyi iiépfrontbizolíaág tagja példamutató munkát 'végez, felvilágosítja dolgozó paraszttársait „Az apagyi népfronttá zott Pás tagja vagyok, nagy örömmel olvas­tam a választási felhívást. A múlt hai] Cseugerl Májer Mihály 800 Holdas birtokán cselédesUeűtein. Ezt n* életet új korszak váltotta fel. Megbecsült dolgozói lettünk az országnak, saját magunk kezébe vettük sorsunk irányítását. A múlt­ban a választások alkalmával az úri képviselők íüt-fút ígértek ne­künk. Nálunk is megígérték a Vil­lanyt, mozit, vásárteret Az Ígérete­kéi azonban rögtön elfeledték a vá­lasztások után. Én tudtam, hogy hazudoznak, feléjük sem mentem, ha valahol gyűlést tartottak. Arra sem voltam hajtandó, hogy egy pohár bárért, vagy szivarért elad­jam -szavazatomat. Az 1940-ee válasz!fisok után sok­kal többet kaptunk, mint ti meny­nyire mi vágytunk. Bevezették köz­ségünkbe a villanyt, mozit építet­tek, .óvodát kaptunk szép Perenné­zéssel. A kultúrhúzunk berendezé­sévé lü.OOO forintot adott államunk, iskolánk ü.j felszerelésé-e 2Ö.ÖOO forintot kaptunk Uj betonút halad el községünk mellett s most a kör­nyező község k számára is nálunk tartják tneg t nagyo-bb vásárokat. A Magyar Éilggetieüségl Nép­front felhívására én jobb munká­val válaszolok. Tavaszi munkáimat elvégzem, a vetést befejeztem. Napraforgómat április 23-ig elő­ször inegkapálmn, kapálás előtt megfogasolom. 24-ig a répámat is niegsaraibolom. ElSŐnégyedévi tojás- és baromfibeadási kötelezettsége­met teljesítettéin, most a választás tiszteletére félévi kötelezettségemet teljesíteni. A dolgozók között felvilágosító munkát végzek, jobb munkára, a beadási kötelezett ségek lantos tel­jesítésére serkentem őket. Április 15-én is elbeszélgettem ebédidő alatt a határban dolgozó paraszt- társaimmal, Poór Józseffel, Hege­dűs Ferenccel, Békés Ferenccel, He­gedűs Pállal, Tóth .1 özsoffel. A beszélgetés sörárt visszaemlékezi ti hit a régi Választásokra, amikor föl­desurukat, bankárokat kellett kép­viselőnek megválasztani. Olyan Tu- ránszky Pál, Nfinfissy-féle urakat. Mont népünk legjobbjait délöljük képviselőnek. Mondtam dolgozó pn- vaszi társaimnak : még jobb munká­val kell erősíteni népi. demokrati­kus hazánkat. Javasoltam nekik, hogy a felszántott földet mégegy* szer boronálják meg, mert így jobb lesz a talaj. Tanácsomat meg- fogartUlk éö kétszer boronáltak." Elmondta Ssnilyorj Súiédor, az apagyi népfrontbízottság tagja. ■BILIS 19, VASÁRNAP NÉPLAP azzal, hogy a múltban dohányos volt, — mint « falu sok más sze­génye — a földesúri Miket,z-Vvc- tokon. A felesége ingyen dolgo­zott, csak azért, hogy földet ad­jón az uraság kapálni, megművel­ni. Az óv utolján a múltban so­hasem volt kenyerük, sem ruhá­juk. Most termelőszövetkezeti. tag1, öt gyermeke közül ^Hegyik Sztálin városban dolgozik, a töb- bisk iskolások. Nemcsak kenyér van otthon bőben, hanem másfa is jut. Idős Baraksó Károly elmond­ja. hop-y mennyire kizsákmányol­ták a kuiátkok a falu népét. Neki például úfry hozott haza Nyíregy- hajáról Özsváth Dániel kulák 50 kiló gabonát, ha érte egy napon keresztül burgonyát ás. Ma már a nép állama nem engedi meg. fiögy a kulákok a nép vérét, ere iét szíják. Baraksó bácsi nagv lelkesedéssel beszél mindig az anya- és csecsemővédelem kiszé­lesítéséről szóló minisztertanácsi határozatról is. Ilyen határozat­ról. törvényről a mill than a dol­gozó pftrasztasszonyok nem is ál­modhattak. ’ Horvélh János arról beszél, hog-y a múltban a falu vezetői gazemberek, urak voltak, ö a harmincas évek egyikében tűzol­tásnál segített s az oltás közben véletlenül egv ekébe lériett, ame­lyik keresztülvágta a lábát: Más­nap sáhtikálva begyalogolt Vas- megryerbe a jegyzőhöz, hogy mint szegény cselédembernek, adjon szegénységi bizonyítványt az or­vosi kezeléshez. A jegyző kidob­ta: „Azért akar orvoshoz menni, mert lusta dolgozni. Ha meghalt, majd üzenjen!“ Ma már a falu vezetői becsületes dolgozó parasz tok, a nép vérei. Ilyen felvilágosító munkával segítik elő a népfronfbizottságok tagjai a választási győzelmet. NAGY ANNA. ,rU I 'll.’-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom