Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

13S3 ÁPRILIS 12, VASARNAP í* A kukorica ma^as hozamáért A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-közgyulésének politikai bizottságában az új világháború veszélyének elhárításáról, a béke és a népek között: baráti együttműködés megszilárdításáról A’ew.York, (TASZSZ). A. J. VI- simszkij elvtars, a Szovjetunió kül- ügymiiinteterének első helyettese, a Szovjetunió ENSZHbeli küldöttségé- nek vezetője, a politikai bizottság Április 9-i ülésén, beszédet mondott. Vlsin.sBk.ij elvtárs a lengyel kül­döttség beterjesztett javaslataival foglalkozott. Bevezetőben hangsúlyozta a len­gyel javaslatok nagy jelentőségét, majd kifejtette: a Szovjetunió minden erőfeszítése a javaslatban foglalt kérdés mielőbbi rendezésére irányul, mert ezt parancsaidon írja elő a szovjet külpolitika egész irányvonala. A szovjet külpolitika alapja — J. V. Sztálin elvtárs nagyszerű meghatározása szerint.— a béke eszméje, harc a békéért és a népek barátságáért, a nemzet­közi együttműködés megszilárdítá­sáért és fejlesztéséért. Március 0-én J, V, Sztálin temetésének nap­ján a szovjet kormány vezetői, G. M. Malenkov, L. P. Béri ja és V. M. Molotov, a szovjet kormány je­lenlegi külpolitikájáról szólva kije­lentették, hogy a szovjet külpoli­tika továbbra is a béke fenntartá­sára és megszilárdítására, az új világháború előkészületei és ki rob­bantása elleni harcra irányul. A. J. Vlsinszkij elvtárs a továb­biakban a koreai háború haladék­talan megszüntetésének fontosságát hangsúlyozta. — Egyáltalán nem lehet kétsé­ges — mondotta —, hogy a koreai háború keletkezése növelte az új világháború veszélyét Kétségtelen az is, hogy a koreai háború meg­szüntetése feltétlenül csökkenti ezt a veszélyt, feltétlenül megkönnyíti több más fontos, mindeddig rende­zetlen kérdés megoldását. K döntő fontosságú rendezetlen kérdések közül e kérdések rendezése különös figyelmet követel meg — feltétle­nül meg kell említenünk a fegyver­zet és a fegyveres erők csökkenté­sének, az atomfegyver eltiltásának ca e tilalom betartása feletti haté­kony nemzetközi ellenőrzés meg­teremtésének kérdését. A szovjet küldöttség vezetője rámutatott, hogy a közgyűlés már 1046 decemberében hozott határozatában elismerte a tégy- verset és fegyveres erők mi­előbbi csökkentés-ének szükséges- gégét. Sajnos, ezek a hatá­rozatok mindezideig nem váltak valóra, bár semmiféle ok sincs, amely a legkisebb mértékben is megindokolhatná e fontos kérdések Gépállomásunkon, a gebei gép­állomáson a felszabadulási hét jelentői sikereket hozott, te'jesí tettük szántási tervünket. Kiváló eredményeket ért el Bradács Já­nos 139 és Krasznai György 123 százalékos tervteljesítéssel. Azonban a felszabadulási hét után gépállomásunkon lanyhult a munka lendülete, pedig tavaszi tervünket még csak 65 százaik­ra teljesítettük. Sokan vannak olyan traktoristák, mini Mirolo- ■vics István, ölvádi Zaltén, akik az egész tavaszi idény alatt csu­pán 21, 24 holdat szántottak. Ez a vezetés hiányosságai mel­lett legfőképpen abból adódik, hogy a gépállomásunkon nem dolgozik megfelelően a pártszer­vezet. A járási pártbizottság sem tesz semmit annak érdekében, hogy a pártszervezet párttitkárt válasszon. Több, mint három hó­nap óta nincs a pártszervezetnek titkára gépállomásunkon. így a pártszervezet nem mozgósítja a dolgozókat a tervek teljesítésére. A politikai iskolák, amelyek a léién elég jól mentek, teljesen megszűntek, pedig most, a vá­I pozitív megoldásának halogatását. Hangsúlyozta Visinszkij elv társ, hogy a fegyverkezés fokozásának jelenlegi politikája a fennálló fe­szültség további élesedésére vezet. Aláássa az országok közötti bizal­mai, gyengíti az országok közti közeledés és együttműködés lehető­ségét, következésképpen akadályoz­za a béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdulását. Ugyanilyen hatása van a katonai szövetségek szervezésének is. — A Szovjetunió — emelte ki A. J. Visinszkij — ezen az ülés­szakon is határozottan követeli a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését. A Szovjetunió kül­döttségének az a véleménye hogy az öt nagyhatalom fegyveres erői­nek egy év leforgása alatt egyh-ar- madával való csökkentéséről szóló javaslat, amelyet most a lengyel küldöttség terjesztett elő, teljesen célravezető. —■ A lengyel határozati javaslat hangsúlyozza — mutatott rá a szovjet küldöttség vezetője —, hogy haladéktalan döntőst kell hozni az atomfegyver és a többi tömegirtófegyver feltétlen eltiltá­sának kérdésében és szigorú nem­zetközi ellenőrzést kell teremteni annak biztosítására, hogy ezt a határozatot mindenáron végrehajt­sak. K kérdésiben mindezideig még komoly nézeteltérések vannak A, J. Visinszkij elvtárs rámuta­tott : azt próbálják hangoztatni, hogy a Szovjetunió által e kérdés­ben előterjesztett javaslatok nem reálisak. Az ilyen észrevételek igazi célja azonban az, hogy el­utasítsák az atomfegyver feltétlen és haladéktalan eltiltásáról szóló igazságos, az emberi lelki ismeret, és emberiesség követelményeinek meg­felelő javaslatot. A Szovjetunió — amelytől mindenféle agresszív ter­vek és elgondolások távolállamak, határozottan követeli az atom- boraiba eltávolítását a fegyverzet­ből. Visinszkij elvtárs ezután ki­emelte a lengyel javaslatnak egyik pontját, amely felszólít minden álla­mot : ha még nem csatlakozott a bak­tériumfegyver alkalmazásának eltil­tásáról szóló 1925 június 17-i genfi jegyzőkönyvhöz, vagy nem ratifi­kálta azt, akkor csatlakozzék hozzá és ratifikálja. — A Szovjet­unió — mondotta A. J. Visinszkij elvtárs — minden módon támogat­ja a lengyel küldöttségnek ezt a javaslatát. lasztások előtt igen nagy szükség lenne a népnevelők képzésére. — Politikai munka nincs a gépállo­máson és amióta a pártszervezet nem dolgozik megfelelően, fel­bomlott a DISz-szervezet is. Az utóbbi hónapokban például még egyetlen taggyű’ést sem tartottak. Igen nagy szükség lenne gépál­lomásunkon a pártszervezet mun- újára. A gépállomás vezetősége i<ren sokszor azért követ el Hi­bát. mert nincs pártszervezet, amely e'lsnőrizné munkáját és segítséget, tanácsot adna a hi­báik kijavításához. Nem a legjobb a gépállomásunk kapcsolata a terme'őcsoportokkal sem. Ez meg!átsz:k abban, hogy a terrre’őcsoportok a szerződés­ben előírt munkaerőt nem küldik el a gépállomásra az isméte’t fi- ' -ez'elés ellenére sem. A ge­bei Lenin termelőcsoport elnöke Gyarmati Sándor, annak e'lenére, hogy most végezte el ‘a mezőgaz­dasági akadémiát, — tehát tudja, milyen fontos a gépállomás mun­kája —-, egyenesen megakadá'yoz- za, hogy a termelőcsóportból a gépállomásra jöjjenek dolgozni: A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban hangsúlyozta hogy a Szovjetunió lelkesen támogatja a beteg és sebesült hadifoglyok ki­cserélésére, úgyszintén a® egész hadiíogobyikéruBáiS rendezésére, s kö­vetkezésképpen. a koreai háború megszüntetésére és a fegyverszünet megkötésére vonatkozó egyezmény létrehozása céljából tartandó ko­reai tárgyalások megújításáról szóló javaslatot. A. J. VAsinezkij elvtárs ezután rámutatott, hogy a Szovjetunió küldöttsége teljes mértékben egyet­ért a lengyel küldöttség határozati javaslatával. Kijelentette, hogy a koreai háború megszüntetése és a fegyverszünet megkötése a legfon­tosabb láncszemek egyike az új világháború veszélyének elhárítá­sára és a béke, valamint a nem­zetközi biztonság megszilárdításá­ra. A Szovjetunió küldöttsége kü­lönösen állhatatosain támogatja a lengyel küldöttségnek azt a javas­latát, amely indítványozza, hogy ,az öt hatalom kössön békeegyez­ményt. — Az utóbbi napokban — mon­dotta a A. J. Visinszkij elvtárs — nyilatkoztak a külpolitikai helyzet­ről az Egyesült Államok és Anglia mértékadó képviselői: Eisenhower elnök, Dulles külügyminiszter és Eden, Nagybritanniia külügyminisz­tere e napokban kifejtették néze­tüket a mostani nemzetközi hely­zetről. Továbbra is hangsúlyozzák az úgynevezett újrafelfegyverzés politikáját, az ebből eredő összes következményekkel együtt. Előre meg lehet azonban mondani, hogy ez a politika a jövőben sem hoz egészséges gyümölcsöt, mint ahogy nem hozott a multiban sem. Ami a Szovjetuniót illeti, főfeladatunk — mint G. M. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondotta — az, „hogy meg­akadályozzuk az áj háborút, béké­ben éljünk minden országgal.” A Szovjetunió álladóan követte, kö­veti és követni fogja külpolitiká­jának, a népek közötti bébe politi­kájának magasztos elveit, amely politika teljes mértékben megfelel a szovjet nép és minden békesze­rető nép alapvető érdekeinek — fe­jezte be beszédét A. J. Visinszkij elvtárs. Ez psdig oda vezet, hogy nem tudjuk megvalósítani a két mű­szakot, a gépeket nem használjuk ki megfelelően. Természetesen a rossz viszony­ért c’sősorban a gépállomás a fe­lelős. Mi el is követünk mindent, hogy a gépállomás és a termelő­csoportok között a kapcsolatot megszilárdítsuk. Azonban igen hiányzik a gépállomásról a poli­tikai helyettes, akinek elsősorban fe’adata a terme'.őcsoportokkal foglalkozni. Politikai helyettesünk már több, mint öt hónapja nincs és a megyei politikai osztály sem tesz meg mindent, hogy ez az állapot megszűnjön nálunk. Különösen most van igen nagy szükség a pártszervezetek mun. kájára. A mi gépállomásunkon is még nagyobb sikereket akarunk elérni a vá’asztási békeverseny­ben, mint eddig, azonban ehhez feltétlenül szükséges az agitációs munka, a jól dolgozó pártszerve­zet. Ezért kell hát mielőbb vál­toztatni a mostani helyzeten a gebei gépállomáson! POGÁCSÁS PÉTER, 1 gebei gépállomás igazgatója. | A búza. után területre is és je­lentőségre is a kukorica foglalja el a 'légiontosaöb helyet Magyarország nö v él i y termelésében. Na gyér tékü vé teszi a kukoricát rendkívül sokféle értékesíthetősége: felhasználható takarmányozásra, iparunknak is igen fontos nyersanyaga, s. emberi táplálkozásra is alkalmas, A kuko­rica nagy értéket jelent még a ve­tésforgóban is, valamint igen hasz­nos növény magas termékenysége miatt. A mi ku korica-termésá Üagaink azonban igen alacsonyak, ha ha­sonló adottságú országok (érmésé­vel hasonlítjuk: össze; de még sok­kal szembetűnőbben alacsony a termésünk, ha a Szovjetunióban elért eredményekkel hasonlítjuk azt össze. Ötéves tervünk Ideje alatt kukorica termesünket az 1049 évihez viszonyítva 5 mázsá­val kell emelni (szemes kukoricát számolva). A szaibolcsmegyei dol­gozó parasztok az 1953-as érre az ország első emberének, pártunk vezetőjének. Rákosi elvtársinak let­tek fogadalmat, melyben azt vállal­ták, hogy a kukorica terméshoza­mát a mait évihez viszonyítva 66 százalékkal emelik. Hogy ezt elér­hessük, minden rendelkezésünkre álló lehetöséget ki kell használ­nunk, nehogy szégyenben marad­junk Rákosi elv társ előtt, az or­szág előtt. Ismernünk kell a kuko­ricának minden termelési igényét, minden olyan módszert, amivel emelhetjük a kukorica terméshoza­mát. A kukorica a talaj tekintetéiben nem nagyon válogatós, de legjob­ban a 'közópköttt, humuszban gaz­dag agyag- és vályogtala jóikat ked­veli. Sikerrel termeszthető a jó trágyaerőben lévő homokon. Jól díszük a lápos területeken is. Nem szereti azonban a nagyon nedves, hideg agy ag talaj okát. Vetésforgó­ban a kukoricát lehetőleg őszi ka­lászosok után frissen trágyázott ta­lajba helyezzük. Ez a sorrend két szempontból Is előnyös: az őszi ka­lászosok gyökerei a talaj felszíné­ből használják el inkább a nedves, séiget, míg a kukorica gyökerei a szükséges vízmennyiség nagyobbik részét mélyebbről szedik fel; a másik előny pedig, hogy a kalá­szosok gyomnevel'ők, a kukorica pedig gyomirtó növény, így a kalá­szosok után kerülő kukorica ki­irtja a gyomot. A kukorica jó termésének egyik feltétele az őszi mélyszántásba való vetés, ahol ezt nem végezték el idejében a dolgozó parasztok, 3—4 mázsás szemes kukoricával csökkentették a termést. Az őszi mélyszántást a tél végétől kezdve mostanáig, a vetésig megfelelő ápolásban kellett részesíteni: sírni, tózással, fogasolással, esetleg tár. csávái kellett a nedvességet meg­őrizni és a gyomokat kiír Dani. A íeszektrágyűzás A kukorica trágyaigénye nagy. A szervestrágyát még a muH év nya­rán a talajba kellett juttatni. Ahol a kukoricáfold nem kapta meg az őazi trágyázást, ott még most a vetéskor is lehet ezen segíteni, mégpedig fészek trágyázással. A fé. sziektrágyázást végezhetjük műtrá­gyával és 1 saervestrágyávai Ha a kukorica alá műtrágyát adunk, fészkenként C—S grammot adago­lunk. Vigyázni kell, hagy a mag közvetlenül ne érintkezzen a mű­trágyával. A fászektrágyázás másik formája a komposzt trágyával való talajgaz­da,gít ás. Komposztnak felhasznál­hatjuk a multévi melegágyaik trá­gyáját. a Iliiért trágyát a trágya­dombok aljáról a trágyád ével átita­tott földet, emellett a baroaifitrá- gyát, faliam,ut és az útszéli faso­rok, erdők földjének avarját. Az encsoucsi ifjúság termelőszö­vetkezetben a múlt évben az árok­partokról és erdőből összegyűjtött avarral vV.eztek fészek trágyázást. A fészekt rágyávott kukoricájuk holdanként öt mázsa csöves'engeri. vel adott többet; mint az a kuko­rica, amit nem fészek!ragyába ül- I tettek. A fészektrágyá zűs előnyös még olyan szempontból is, hogy az egész terület trágyázásához 150— 200 mázsa istállóivágyára van szük­ség, míg a fészek trágyázást 25—30 mázsa trágyával Is meg tudjuk ol­dani. Természetesen, ha van ele­gendő trágyánk, végezzük csak ősszel a trágyázást és tavaszi fé-. szelt! vágyának műtrágyát hasánál, j unk. A kukorica vcicsidejc akkor érkezett el, amikor a tqlaj hőmérséklete elérte a 8—10 Celzlus fokot. Ez a talajhőmérséklet me­gyénkben már hetek óta tart és a kukorica vetés mégsem indult meg kellő ütemben! A kukoricavotöst a legrövidebb időn belül be kell fe­jezni. A nálunk termelt lófogú kukori- cafajtáik hosszú terayészidejüek. Ha valamely növény arra van kénysze­rítve a késői vetés folytán, hogy rövidebb idő alatt hozzon termést, ez mindig a termés rovására megy. A korai vetés 3—4 mázsával több termést hoz, mint az április végi, vagy május eleji. A vetésnek azonban nemcsak az ideje, hanem a módja is befolyá­solja a terméshozamot. Elsősorban beszélni kell a vettís mélységéről. - Sok helyen — helytelenül — í. Jut. koricát 3—4 cm. mélyre teszik, jgv a gyökerek a föld felszínéhez közel i helyezkednék el éppen ezért nem tud úgy ellenállni a szárazságnak a növény mintha 6—S centi mély­re letesszük a magot. A mélyebb vetéssel ugyancsak a magasabb ter­méshozamért küzdünk, A termésre dönt ölelvet még a sor- ps főtávéi­ig megszabása. A nálunk termelt kukoricafajta általában a 70x70 cm-es sor- és tőtávolsággal ad|a a legbővebb termést. Jobb minőségű talajon ezt felemelhetjük 80 centt- rnéterre, A helyes sor. és tőtávol­ságot legpontosabban a négyzetes* vetéssel tudjuk szabályozni. A négyzetes vetés nemcsak a ten y észterületek Jobb megoszlását teszi lehetővé, haineiu emellett igen sok haszna van. JIin_ óig, de jelenleg különösen nagyje­lentőségű, hogy a négyzetes ve­téshez félunnyi vetőmag elegendő mint a soros vetéshez A négyzete­sen vetett kukoricánál sokkal jobb a levegő- és a uapfénymegosslás is. A legjelentősebb dolog, hogy ke- reszitbem-hosszáiban tudjuk géppel, ekekaipával ápolni kukorica-ültetvé­nyünket. így nem szorulunk a két­szeri, legjobb esetben a háromszori, kapálásra, hanem ötször-hatszop megjánathatjuk ktikoricavetésiin. két. Az egy, vagy másfél napi munkatöbblet, ami az ültetése rá­megy, bőven megtérül azzal a 7—8 nappal, amit a kapálásnál megta­karítunk. A mtmkaerőrnegtafcairílás is csak másodrendű kérdés, a négyzetes vetés lényege abban van, hogy legalább 20 százalékkal maga­sabb a terméshozam! A tlezalökl Uj Élet termelős.iö. vetkezet az elmúlt aszályos eszten­dőben 60 holdon vetett négyzetese^. kukoricát. Tennéserediményük hol­danként 25.4 mázsa volt. Hasonló' eredményeket értek el a számos- kén, kocsordi, nagyecsedl és még számos termelöcsoportba'U, ahol al- kal maizták a fejlett agrotechnikai módszereket. Ahol valamennyi élenjáró módszert együttesen al­kalmazták. mint 1951-ben a varjú- laposi Győzelem termelőszövetke­zetben tették, ott a terméseredmé­nyek valójában igazolják, hogy a mezőgazdasági termelésben nincse­nek felső határok: a varjűlaposdak 64 mázsás termést .értek el holdan­ként. Példaképünk, a Szovjetunió mezőgazdaságának eredményei még inkább azt igazoljak, hogy a ter­més nagysága a földmű vetéssel fog­lalkozó dolgozók munkájától függ! Csikós Balázs. Erős pártszervezetre, jó politikai munkára van szükség a gebei gépállomás munkájának megjavításához

Next

/
Oldalképek
Tartalom