Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

Az kell, hogy jól dolgozzunk 1 Az kell, hogy. megerősítsük a munkafegyelmet, növeljük a mun­ka termelékenységét, csökkentsük az önköltséget, takarékoskodjunk az állam javaival. Az kell, hogy hétről hétre, hónapról hónapra negyedévről negyedévre teljesít­jük a" tervet. Az kell, hogy parasztságunk gondosan megművelje a földet és pontosan megadja az államnak- ami jár neki. Az kell, hogy min­denki teljesítse kötelezettségét a nép államával szemben. Az országgyűlési választás: népszavazás az ötéves terv sike­res befejezése mellett! A Magyar Függetlenségi Név• front üdvözli és helyesli munkds­os*tály>ink ________kezdeményezését, amely a felszabadulási hét kiváló termelési eredményeit választási békeversennvei akarja fokozni és betetőzni, Felhíwnk minden dől. } 07.ót, csatlakozzon a vábsztési hék''v*rsenvhaz, emetvnek rélj°: fyj/■*«?»/nyz pz 7 Q ő.I-pk terv ma.rPdAhtplari feliexrt'séf. Felhívjuk p do1?076 yarasztsáfiot, íi termp1of;7,ö‘'Ctk'37f>tek * yénéVo-zéRnk, az állami nazdesá- gok dotgőzéit ez egyéni gazdái- J-rtrJn K /♦ r*a + Jr'kn'r'rqv)f,7r y nlpRrr- fn<?£ hóirpyersevr<7hez. végezzékel pp/<f~.Crr*? P f pír Pari nöiréni/PT)OlÓSi mu” kplrpf, hi'rt”S'ts''Vr'k termést pz idei esztendőre. Az ötéves terv sikeres befeje­zésével lerakjuk a szocializmus alapjait a mezőgazdaságban is. Szoc'alista építőmunkánk nagy­szerű eredménye, hogy eddig kéL- in'l'jóhatszázezer ho'd szántófö’d­del közel háromszáznegyveneze^ parasztcsalád egyesük a termelő- szövetkezetekben, lépett a tarsa? nagyüzemi szocialista mezőgaz­daság útjára. A szocialista szek­tor a mezőgazdaságban megköze­líti szántóterületünk negyven szá­zalékát. A mezőgazdaság szocialista fet- tődév f továbbra js teljes erővel támogatni fogjuk, segítséget nyújtva a termelőszövetkezetek­nek kezdeti fogyatékosságaik le­küzdésében. a munkafegyelem és az á1 lám polgári fegyelem meg­szilárdításában, a fejlett tudomá­nyos termelési módszerek elsajá­tításában. A mezőgazdaság szo­cialista útja a dolgozó parasztság számára a jómódú és ku'turált emberi élet útja, egész népünk számára a közellátási kérdései: végleges megoldásának útja. A Magyar Függetlenségi Nép­front ugyanakkor hangsú'yozza, hogy a termelőszövetkezetek fej­lesztésénél szigorúan bt kell tar­tani az önkéntességet, meg kell torolni minden kényszerítést A munkásosztály nemcsak a terme­lőszövetkezetekben egyesült pa­rasztságnak, hanem az egész dolgozó parasztságnak szövetsé­gese és barátja. A népi demo­krácia az egyénileg gazdálkodó parasztságnak is messzemenő segítséget nyújt termelése növelésében. A jobb gazdálkodás­hoz szükséges tagosítást áz egyé­nileg gazdálkodó parasztokksl való baráti megegyezés alapián kell végrehajtani. A beszolgálta­tást rendszert egyszerűsíteni keik a kivetéseket több évre kell meg­állapítani, hogy a dolgozó pa­rasztság biztonságosan gazdálkod- hasson, ■pontosan és jóelöre is­merje kötelezettségeit, feleslegeit akadály nélkül értékesíthesse a szabadpiacon, fokozottan hasznát ’ásza termelése emelésének. A tavalyi aszály nehézségeket okozott közellátásunkban, dolgo. zóink életszínvonalának szakadat­lan emelkedését átmenetileg las­sította, de megvan minden felté­tel ahhoz, hogy úrrá legyünk az átmeneti nehézségeken, biztosít­suk népünk é'etszínvonalának to­vábbi jelentős emelkedését. Az ötéves terv sikeres teljesí­téséhez dolgozóink jó munkáján kívül állami hatóságaink, helyi tanácsaink jó munkája szükséges. Vannak azonban hatóságaink, amelyek ridegen bánnak a néppel, bürokratikusán dolgoznak. Van­nak hatósági személyek, akik visz- szaélnek a hatalommal, önkényes- bednek, megsértik a törvényeket. Rajta leszünk, hogy a hibákat és hiányosságokat megszüntessük, a visszaéléseket megtoroljuk! A szocialista építés ellenségeit szolgálja a.z, aki éket ver a nép állama és a dolgozók közé. A néni demokrácia törvényei egyformán kötelezők a hatósági személyekre és rz egyszerű ál­lampolgárokra. A törvényessel’ megszilárdítása fontos állam­érdek. . Államunk, kormányzatunk szi­gorúan és keményen lénett fel és főz ezután js feltenni népünk el­lenségeivel, építő munkánk kárte­vőivel a haza függetlenségére és szabadságára törő idegen imperia­listák ügynökeivel szemben, de a megbékélés és g megbocsátás szellemében jár el és fog eljárni mindazokkal szemben, akikben — független ül múltbeli tévelygéseik­től és hibáiktól — őszinte hajlan­dóság van beilleszkedni népünk -tqt, éi)itőmu~kájúba. HONFITÁRSAK! Az új országgyűlés feladata lesz a magyq, népgazdaság 1955— 1959-es második ötéves tervének törvénvheiktatása. A második öt­éves tervben fel akarjuk építeni hazánkban a szocialista társadal- mat. A második ötéves tervben el kell érnünk, liogy acéltermelé­sünk évenkint mintegy 3.5—4mi1- lió tonnára, széntermelésünk mintegy 40—50 millió tonnára, víllamosenergiatermelésünk mint­egy ÍO—12 milliárd ki’cv/attórára, kenyérgabonatermelésünk mint­egy 35—40 millió métermázsára emelkedjen. Folytatnunk kell a budapesti földalatti vasút évítését, meg kell építenünk a nagy dunai vízierő­müvet. Az öntözött mezőgazdasági te­rületet hatszázötven—hétszázezer katasztrális holdra kell felemelni. Nagy lépésekkel kell előbbre­vinnünk a nehéz munkafolyama­tok gépesítését, elsősorban az építőiparban, a bányászatban, a mezőgazdaságban. Fel kell tárnunk hazánk érceit, féméit, a föld mélyében rejlő nyersanyagait és ásványi kincseit. Miskolcot, Debrecent, Győrt korszerű szocialista nagyvárosok­ká kell újjáalakítanunk, Tatah"- riiiát,. Várpalotát, Veszprémet, n-nlrokot, ózdot és más ivari te- leniVéseket korszerű, egészséges, szép ku’túrközyovfokká fejleszt­jük, A második ötéves tervidőszak alatt mintegy kétszázötvenezer lakást fogunk építeni. A második ötéves tervben vég­leg meg kell oldatunk közeVátá- sunk kérdéseit. Nagy lépést kell tennünk előre, a fogyasztási cik­kek bősége felé. A dolgozók reá’■ bérét legalább ötven százalékkal kell emelni. A dolgozók vásárolóerejének to­vábbi nagyarányú növelése érde­kében rá kell térnünk a fogyasz­tási és ipari cikkek árleszállítá­sának útjára. A rádió nagyarányú fejlesztése me1 lett megvalósítjuk országunk­ban a televíziót. Népünk műveltségének további emelésére el kell érnünk, hogy __a tanulóifjúság a falun legalább az általános iskola nyolc osztályát, a városokban, az ipari központok ban legalább a középiskolát köte­lezően elvégezze, A második ötéves tervben messze marfűnk mögött kell hagy­nunk nemcsak a fejlődés irama, hanem a fejenkénti fogyasztás szempontjából is a fejlett tőkés országok egész sorát: Magyaror­szágot a jómód, a virágzó ku1- túra földjévé kell tennünk. Aki helyesli a második ötéves terv nagyszerű távlatait, a Ma­gyar Fii?veti^nsé^i Népfront je­löltjeire szavaz! MAGYAR DOLGOZÓK! Nagy énítömunkánk zavartalan folytatásához bőkére van szüksé­günk, A Magyar Névközló,rsasáz, úgy­mint edd>z. ezután is szilárdan fnlvtati -i béke politikái át. Békét akarunk, mert tudjuk hogy a háború nyomort és köay- nyeket, vészt és rom'ást jelent. Nálunk nincsenek hadiipari meno- póliumok, amelyek megszedik ma­gukat emberek mi'lióinak pusztu­lásán. Nálunk törvény tiltja és bünteti ?. háborús uszítást. Mi nem félünk attól, hogy a nemzet- közi feszültség enyhülése a pro­fitok csökkenéséhez, gazdasági válsághoz vezet. De tudjuk, .hogy a világban vannak reakciós erők. imperia- ’ista hatalmak, amelyek félnek a békétől, háborút akarnak. Déli határainkon a jugoszláv kormány provokációt provokációra halmoz szitja az. e’Ientéteket, támadó ál- l-mszö vets éget szervez ellenünk. Fz™rt beli r> hpt'f» v 44!°?rr>4he~ "berkek 4c; erősnek. lenúiink! A béke véde'mében erőt merí­tünk a Szovjetunió-vezette na<?v 'teketábor szi’árd egységéből. A népi demokratikus Magyarország megingathatatlanul szolidáris a hatalmas Szovjetunióval, a new Kínai Népköztársasággal, vala­mennyi népi demokratikus or­szággal, a szabadságáért küzdő koreai, vietnami néppel, a béke­szerető emberek millióival szerte a világon. A Magyar Népköztársaság h!­rátsága é* ezn-’rf, -’no „ Szo*iet- unióval, s a népi demokratikus országokkal. pgy mint eddiz. ez- után is hazánk békéiének legbiz- losehb zá’oga, A béke védelmében építünk sa­ját erőnkre is. Hála országunk növekvő gazdasági erejének, hála népünk hazaszeretetének, van már erős ; néphadsere. günk, amely éberen őrzi Ma­gyarország területének sérthe­tetlenségét. Gondoskodni fogunk róla, hogy néphadseregünk, amely vér a magyar nép véréből, hús a húsából, fels-erslésben, tudásban toyáhb erősödjék, A Manwr Névköztársaság hé~ kében akar élni, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat akar fenntartani nemcsak a baráti és s7Ö\jatzé"es Országokkal. hanem minden országgal. Nem avatkozunk más államok heli’.gveibe, de megköveteljük, hogy a mi h*lüzveinkhe se avat- knz-ék serkk A Megvár Népköz­fársar.áznak ma egyetlen állam- rrg> sincsenek o'van elintézet'ry. vitás kérdései amelyek hárHvel ellenséges vim*oovt. indokolnának. A Magyar ___Néréko ztá rs as ág őszintén és fenntartás n dk 1 rAs-t hírén vényt a nőnek nem- z.'tkp-i envüttmi'd-od^sAbcp. K-ért ragaszkodik -» bái-eszerzcdáshen foglalt ionos igényének teliesífé- (.Atf,°z ez Fovesidt Nemietek örrryaz"téhe va'ó felvételéhez. HONFITÁRSAK! ELVTARS AK! A Maavar Függetlenségi Nép* front nrozrammh; béke, munka. lóiét, felemelkedés! Kis nép vagyunk, de nagy tet­tekkel tudunk hozzáiárulni és já­rulunk is hozzá saját hazánk hű ség°s szolgálata révén az ernbtri haladás ügyéhez. Legyünk méltók ^hhoz a hírnévhez, amelyet hala­dó múltúnk nagy cselekedeteivel, nyolcesztendős harcainkkal és munkánkkal, gazdasági és kultu­rális teljesítményeinkkel . a nagy­világban k'vívtuk magunknak. iSorakozzunk egv emberként n, ff-i7v,er Függetlenségi Népfront aá.szlafa alá! Kövessük epri emberként a Ma­gyar Dolgozók Pártiét, népünk bö'es vezérét, Rákosi Mátvdst! Szavazzunk egy emberként a Mnz-tr-r Függetlenségi Népfront ielölt fejre ! Budapest, 1953 április 10. A MAGYAR FÜGGETLENSéGI NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA A szoci all zni fisban törvényszerű az árleszállítás Sztálin elvtárs halhatatlan tauf. Húsa tükröződik abban a legújabb győzelemben is, amelyet a szovjet emberek elérlek a közszükségleti cikkek árának háború utáni hatod. ,szőri leszállításával A marxizmus­leni ni zmus nagy mestere zseniálisan túrta fel az egész világ népei, a szocializmust építő népek előtt a szodiallámus gazdasági ’alaptörvé­nyét; „Az égisz társadalom állandóan növekvő anyagi is kulturális szük- sveictei maximális kielégítésinek biztosítása . :i szocialista termelés­nek a legfejlettebb technika alap­ján történő szakadatlan növekedése c,s tökéletesedése útján." Ez a törvény szabja inog a kom­munizmust építő társadalom célki­tűzését. Ennek a társadalomnak te­hát a legfontosabb tényezője az r mbar, a maga növekvő szükségle­teivel. Ezen tanítás szellemében harcol az Sz. K. P. és a szovjet kormány n dolgozók életszínvonalának ál­landó emeléséért. De ezt a tanítást követik a népi dmiokrafikus orszá­gok is. Hét esziendővel ezelőtt, 1946 feb­risírjában Sziáhn oTvtars 'p Mosz­kva válasz tóberüfet választói előtt mondott beszédében rámutatott, hogy a háborút követő időszakban különös figyelmet kell szentelni a közszükségleti cikkek gyártásának fokozására, a dolgozók életszínvo­nalának emelésére, valamennyi áru árának csökkentésére. Már 1947 végén, amikor a há­ború ütötte sebek még alig heged­tek be, a szocialista gazdaság sike­rei, a dolgozók alkotó munkája le­hetővé tette a kormány számára, hogy megszüntesse a jegyrendszert, csökkentse az ágakat, ami évi 86 milliárd rubel nyereséget jelentett a szovjet nép számára. Vfelameny- nyl árleszállítás, amelyek 1949-ben, 1950-ben, 1951-ban, 1952-ben és 1953-ban történtek, azt jelentették, hogy híven a nagy Sztálin szavai­hoz, következetesen végrehajtja a szovjet nép a párt útmutatásait, melynek eredménye saját életszín- \onabinak emelkedésén mutatkozik meg. Megmntatfeozik ez például I'jot Bivsij bányász családjának életében is. 1950 március elsején a harmadik árleszállítás ’ napján Bivsij összeült, csaiá'djávil, hogy elkészítse liavi költségvetését. Ki­számolták, hogy az árleszállítás nekik 500 rubel megtakarításit je­lentett, melyből motorkerékpárt, rádiót, könyveket vásároltak. Ki­számolták azt is, hogy menny i húst, vajat, lisztet, cukrot fognak vermi. Ugyanis az árleszállítás következté­ben még több hús, cukor, vaj, stíl. vásárlására nyílt meg a lehetőség azáltal, hogy az árleszállítás foly­tán a hús ára 24—35 százalékkal, a vajié 30 százalékkal, a lábbeli, szövet ára 12—30 százalékkal csökkent, úgy auráikkor 15 százalék­kal emelkedett a munkások és al- kaäimazottak reálbére. Az 1951-es és 1952-ben végrehajtott árleszállí­tások azt jelentették, hogy az áruk árai tovább Csökkentek, a reálbé­rek emelkedtek és még magasabb lett a szovjet dolgozók életszínvo­nal«. A Szovjetunióban az árleszűUi- tások következtében állandóan nö­vekszik a rubel vásárdó ereje. En­nek tudható be, hogy 1952-ben két- szeranmyi fogyasztási cikket vásá­rolhattak a szovjet emberek, mint 1947-ben, ami azt jelenti, hogy 1952 év végén 100 rubelért annyi árut lehetett vásárolni, amennyiért 1947-ben 200 rubelt kellett fizetni. Ma viszont a hatodik árleszállítás után miinden szovjet család 100 rubelért még több árut vásárolhat, mint tavaly. Ha összegezzük a háború után történt hat árleszállítás eredmé­nyét, olyan hatalmas győzelem tá­rul elérik;’ amelyet csak a szociális- la társadalomban, csak a felszaba­dult ember alkotó munkája ered­ményeként lehet elvmi. Már az eddigi öt árleszállítás eredménye­ként is 329.5 milliárd rubelt taka- rítotitaik meg a szovjet emberek. — Ennek a magyarázata az, hogy a szovjet állam politikája összhang­ban áll a szovjet nép létérdekeivel. Ez a politika a szovjet nép anyaigi és kulturális szükségleteinek maxi­mális kielégítésére irányul. Az ár­leszállítások bebizonyították, hogy a szovjet rubel a világ legszilár­dabb valutája, amelynek vásárló értéke napról-n«pra növekszik s bi­zonyítja, hogy minden, ami törté­nik, a szovjet nép állandóan nö­vekvő anyagi és kulturális szük­ségleteinek van alárendelve. Gyökeresen más a helyzet a tő­kés országokban. Az Amerikai Egyesült Államokban például a dollár vásárlóértéke állandóan csökken. Sztálin elvtárs a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvé­nyének felfedésével bebizonyította, hogy a kapitalista országok fegyve­res erőinek megsokszorozása, a fegyverkezési hajsza, a hadiipar kibővítése a polgári szükségletekre dolgozó ipar csökkentésére, az adó emelésére, a közszüksiégleli cikkek árának emelkedésére vezet. A ka­pitalista társadalomban minden a maximális tökósprofit biztosítáaá. n&k vám alárendelve, s a dolgozó csak'a maximális profit elérésinek eszköze a lökések kezében. Csu­pán 1952 egyetlen hónapjában a következő áremelkedések történtek a tőkés országokban: Az Egyesült Államokban a öofflfirént ma annyit lehet vásárolni, mint a második világháború előtt 32 centért. Olaszországban 25—30 százalék, kai nőtt a lakbér, Finnországba«» 25—30 százalékkal drágult a ke­nyér és 10 százalékkal emelkedett a tej ára. Svájcban 10 százalékkal emelték a hús és a sör árit. Az önmagáit tűiéit tőkés rendszer csak nyomort adhat a dolgozó tö­megeiknek, míg a Szovjetunió, a szocializmust építő országok virág­zó élptet, boldogságot. 2 NÉPLAP 1353 ÁPRILIS 12, VASÁRNAP A Magryar Fiiggretleiiségi Népfront választást felhívása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom