Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)
1953-03-29 / 75. szám
1963 MÁRCIUS 29, VASÁRNAP NÉPLAP 7 Kállósemjénben még mindig nem javult meg a tavaszi munka és a begyűjtés! Néhány szó « mezőgazdasági dolgozók versenyéhez és azokboz, akiknek (el kell karoiniok a kezdeményezéseket A Néplap március 15. számában megbírálta a káliósemjéni községi tanácsot hanyag munkájáért, amiért semmi segítséget nem adott a tavaszi szántás-vetéshez. A bírálat után két héttel megnéztük, vájjon javított-e munkáján a községi tanács. De javulás még most sem mutatkozik! A község tavaszárpa-vetésterve 160 hold, amiből március 26-ig körülbelül (mert a tanácsnál sem tudják pontosan) elvetettek 30 holdat. 150 hold zabból csak 15 holdat tettek földbe. De azt már nem tudja senki, hogy ki vetette már el a tavaszárpát vagy zabot, és ki nem. A tavaszárpa vetéstervet felbontották ugyan egyénekre, de a vetést nem ellenőrzi senki. A lrulákoknak nem szabták meg kötelezően vetésterületüket és így nem is csoda, ha a kulá- kok nem vetnek. Karácsom/ ku- lák a múlt őszön sem vetette el a kötelező mennyiségű kenyérmagot és ezt tavaszival sem pótolta. A szántást sem végezte még el és az ekéje csütörtökön is ar. udvarán állott. T. Tóth András kulák sem vetette még el a tavaszárpát és zabot több ku- lákkal együtt. HAMIS JELENTÉSEK! A községi tanács eddigi jelentései szerint a község területén még 581 hold van szántatlan, de ha megnézzük a jelentéseket, itt is sok hibát találunk. Például jelentették. hogy a Petőfi tsz. 153 hold szántást végzett el. holott csak 95 hold szántanivalóiuk maradt őszről Tehát valótlanságokat közöl a tanács felsőbb szerveivel. Nem ellenőrzik a mezőőrök beadott jelentéseit sem! — 26-án délután például a mezőőr jelentette, hogy területén 83 fogat szántott és elvetettek aznap S hold árpát, 2 hold zabot és 49 hold wrgonyát. De azt már nem tudta megmondani a mezőőr, hogy kik végezték ezt a vetést. A kulákok szántás-vetését is az irodából állapítják meg, mert azok nem jelentik azt a kitűzött határidőre! A cukorrépa jó vagy rossz termése döntően befolyásolja népünk cukorral való ellátását. A takarmányrépa-terme!és az állat- tenyésztés fejlesztését, de nem utolsó sorban a fejőstehenek téli tejelését is befolyásolja. így mindkét répaféleség fontos közélelmezési terméket szolgáltat. — Nem mindegy hát, hogy több, vagy kevesebb mázsa répa terem egy holdon, illetve az egész répával vetett területeinken. A bö termés első fettétele a jó talajelökészítés és a gondos vetés A répavetésnek most van az ideje: március végén, április elején. A jó talajelökészítés egyformán fontos a cukorrépa, vagy a takarmányrépa esetében. Sokéves tapasztalat bizonyította már, hogy a répa legjobban az őszi mély- j szántásban díszük. Az őszi mélyszántást azonban nagy gonddal I kell kezelni, hogy a legnagyobb termést yehessiik le a földről. — Első teendő az őszi mélyszántások simítózása, ami remé.hetőleg már minden gazdaságban megtör, tént. A répa azonban legtöbb gazdaságban a mélyebben fekvő talajokra kerül, amelyek az őszi és téli esőzések folytán úgy átnedvesedtek, hogy csak most tu- dunk rámenni, így a legtöbb munka most következik, A simítózás elvégzése után joronáva: megyünk a talajra, amit rögtön kövessen a hengerezés Csakis ezzel a műveléssel tudjuk biztosítani a répa keléséhez az egyenletesen nyirkos talajt. A tavaszi munkák nagy lemaradása mellett még nagyobb a mulasztás az állam iránti kötelezettségek teljesítése terén! A község első negyedévi baromfibeadási tervét e hó 26-ig csak 31 százalékra, tojásbeadását pedig 8.3 százalékra teljesítette. A tejbeadás 40.6 százalékos. A községben több, mint 600 hátralékos van, akik között szép számmal találni tavalyi adósokat is. Naponta 62 kiló baromfinak és 174 kiló tojásnak kellene be- gyülni, hogy tervüket teljesítsék. Ezzel szemben 23-án például 58 kg. baromfi és 1150 darab tojás, 24-én 20 kg. baromfi és 400 darab tojás. 25-én 5 kiló 40 deka baromfi és 600 darab tojás gyűlt csak be a községben. A község elmaradásának az a legfőbb oka, hogy • A TANÁCSTAGOK SEM JÁRNÁK ELÖL Jó PÉLDÁVAL Ilosrai Gyula, Egri Péter, Pisák Gábor tanácstagokat alig követték öten-batan kötelezettségük teljesítése után a tanács tagjai közül! A hátralékosok között ott található Asztalos Sándor, a járási tanács tagja is, aki 11 kiló tojással és 5 kiló baromfival tartozik a nép államának. Tóth János, a községi tanács tagja, 58 kiló baromfival és 47 kiló tojással van hátralékban a tavalyival együtt. De így van ezzel Pénzes György, Bencsik János. Siekler Gábor, Katona Ferenc, Győri János, Nagy Ferenc, Pintér István és még több tanácstag, akik elmulasztó ttáilc kötelezettségük teljesítését! Ezt látva, a dolgozó parasztok se nagyon igyekeznek kötelezettségük teljesítésével. Nyisztor Jértőt 20 holdas középparaszt például 40 kiló baromfival és 41 kiló tojással tartozik még a múlt évről, az idei elsőnegyedévi kötelezettsége mellett. A répamagot sekélyen kell vetni, mert « répának a valódi magja igen apró, csak a magot körülfogó fás burok nagy. A hengere- zéssel érjük el hogy a felső talajrétegben megfelelő nedvesség legyen. A vetőgép után magtakaró boronát kell járatni, mivei a sekély vetés folytán a takarás hiányos. A boronát újra hengernek kell követni. A hengerezéssel elérjük, hogy hozzányomjuk a maghoz a földet s így biztosítjuk a gyorsabb kelést. A henger nem lehet káros, mert a répa kelése után azonnal sarabohmk és ezzel megakadályozzuk a talaj fe’szí- nének további összefolyását és cserepesedését. Fontos, hogy megfelelő mennyiségű magot vessünk A magot pazarolni nem szabad, de azzal fukarkodni is igen káros, drága eljárás, mert a hézagos kelést tökéletesen pótolni soha. sem lehet. Számos gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy a később vetett pótlásra, mint zsenge kelésre vándorol az egész répatáblán különben jelentéktelennek mondható kártevő és így legtöbbször azt el is pusztítja. A jól végzett munkát az egyenletesen, erő- e jesen kelt répasorok je’zik. ügyelni kell arra, hegy a répasorok egyenesek legyenek, mert gépi művelést csak így tudunk alA begyűjtési állandó bizottság elnöke, Hollós András 5 holdas dolgozó paraszt sem teljesítette még elsőnegyedévi beadási kötelezettségét. Id. Pólyák János és Katona Ferenc, a begyűjtési állandó bizottság tagjai hasonló- képpen nem. Ebből világosan kitűnik, hogy nem is dolgozik az állandó bizottság semmit, mert ők maguk sem teljesítik a beadást, így nincs mivel serkenteniük a dolgozó parasztokat. A felszabadulási hét sikeréért, a tavaszi munkák és begyűjtési tervek maradéktalan teljesítéséért nem sokat tett a községi tanács. A járási tanácstól kiküldött versenytábla is ott porosodik bent az irodán „krétahiány“ miatt. — Azt mondják, „nem lehet rá írni, mert nagyon aprók a kockák és vonalak a táblán”. A káliósemjéni községi tanácsnak az új káderekkel való megerősödése után sürgősen javítania kell munkáján, elsősorban a dolgozó parasztokkal való kapcsolat kiszélesítésével. De ezt csakis úgy tudják elérni, ha előbb a ta- r.ácstagok mutatnak jó példát hazafias kötelezettségük teljesítésében és a tavaszi munkákban. Sokkal nagyobb gondot fordítsanak a versenyszellem kialakítására. Számoljanak fel minden tunyaságot. ami eddig jellemző volt a tanács munkájára. Soha meg nem szűnő felvilágosító munkával neveljék a dolgozókat az állam iránti kötelezettségek teljesítésére éj; a törvények, rendeletek be. tartására. A nép ellenségei, a kulákok ellen pedig folytassanak szívós harcot, a törvény szigorával járjanak el minden olyan kísérlet ellen, amivel hazánk további felvirágzását azok gátolni próbálják, A káliósemjéni dolgozó parasztok és a községi tanács is mossa le a szégyent a faluról, jó eredményekkel ünnepeljék április 4-ét. felszabadulásunk évfordulóját. N. T. kalmazni. Igen sok kézierőt tudunk így felmenteni más növények ápolására Nem kerül több fáradtságba, csak egy kis gondosság kell hozzá, hogy a sorok egyenesek legyenek. Évek hosszú sora igazolja, hogy a műlrágjázott répa nsmcsafi többet terein, hanem gyorsabban no és így a rovarkártevői sem tudnak úgy ártani. Műtrágyára még akkor is szükség van, ha közvetlenül a répa alá istállótrágyáztunk. Ha olyan műtrágya szóró géppel rendelkezünk, ami a maggal együtt egyszerre sorba szórja a műtrágyát akkor ezzel végezzük a műtrágyaszórást. A sorba vető műtrágyaszórógépet úgy kell beállítani hogy holdankjnt 70—80 kiló szu- perfoszfátot és 20—30 kiló pétisót szórjon ki. Ahol mötrágya- szórógéppel nem rendelkeznek ott az őszi szántásra kell kiszórni 100—120 kiló szuperfoszfátot ás 30 kiló pétisót és ezt beledob gozni a talajba a fent leírt munkák végzése során. A*következő 30 kiló pétisót az első kapálás alkalmával dolgozzuk bele a ta- ajba. Ha a fenti alapvető előírásokat betartjuk, az első lépést ezzel meglettük a mag??; termések elírásé érdekében, melyhez semmi különösebb eszközre. vagy befektetésre nincs szükség — csakis gondos, lelkiismeretes munkára! A verseny, a dolgozók forradalmi önbírálata — hatalmas erő! Az Ü7.emekben, az építkezéseken kiváló teljesítmények születnek a felszabadulási héten, a megye mezőgazdasági dolgozóinak élenjárói is megdöntik a szántási normákat, mint a tiszavasvári trak- toristák, előrehozzák a szántóföldi munkák határidőit kiváló munkával, mint az abapusztai állami gazdaság dolgozói, mint a nagykállói Vörös Zászló tsz. tagjai, a vencsellői egyéni gazdák — és még sok más helyen azok, akik becsülettel teljesítik Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat. A verseny — hata'mas erő: mert ebben bontakozik ki a dolgozók forró szeretete hazájuk iránt, ebben bontakozik ki tetteik során béke akaratuk, az az elhatározás, hog'y országukat, amelynek urai lettek, gazdaggá,/ virágzóvá teszik. A verseny hatalmas erő — s ezt az erőt növelni, a versenyt ápolni, szélesíteni, tartalommal megtölteni, a dolgozók kezdeményezéseit felkarolni — a legszebb feladat, a legszebb megbízatás. Mégis, nem mindenütt él ilyen felfogás a versenyről, nem mindenütt élnek a virágzó jövő, a szocializmus építésének e nagyszerű módszerével. Mert asztal- hoz nőtt, papiroshoz ragadt száj- táti figurák egyes vezetők, akik behunyt szemmel botorkálnak el a dolgozók nagyszerű kezdeményezései mellett a mezőgazdaság területén, a falvakban. Érért maradtunk el a szántással, a vetéssel, a tojásbeadással, a sertés- beadással, — pedig az ország legelső emberének, Rákosi Mátyás elvtársnak tettünk fogadalmakat a kiváló eredmények elérésére! Éppen ehelyütt tollhegyre kívánkozik egy felszólalás, amely tegnap .a járási tanácsok mező- gazdasági osztályvezetőinek értekezletén hangzott el. E felszólalást nem más. mint Puskás elv- társ, a vásárosnaményi járás mezőgazdasági osztályvezetője „követte >1”, bátran és merészen. Mert hogyan hangzott el a felszólalás? Körülbelül így: , Az « véleményem, hogy nem helyes a megyei kiértékelés, mert elszakadt az élettől. Négy éve dolgozom mezőgazdasági vonalon, de még sohasem voltunk a tizenegyedik helyen, mint most. Nem értek vele egyet. Mi mindig utolsók vagyunk mostanában! Már restelltem nézni itt, a megyei tanácsnál a versenytáblát, ezért levettem onnan a tizenegyedik helyről Lánczi elvtárs, a jáIgon sok érdeklődő felnőtt éa fiatal vágya teljesült azzal, hogy a Szabadságharcos Szövetség me. gyénkben is elindította a rádlős- a roatőr-moagal mat. Megyénkben is egyre több azoknak a száma, akik. tudásvágyukat kielégítve elsajátították a rádiózás alapjait ás ezzel növelik országunk és honvédelmünk erejét. Lenin és Sztálin elvtérsa-k négy jelentőséget tulajdonítottak a rá- j diónak és közvetlen segítségükkel a ! rádió hazájában, a Szovjetunióban óriási fejlődést ért el a rádió- technika. A szövetség legjobb előadóinak vezetésével a lelkes amatőrök késő estig tanulmányozzák az elektromágneses hullámok terjedését, a rádiótechnika kimeríthetetlen tudó. rnányút. A szabadságharcos rádiókörök hallgatóinak példaképeik a Szovjet Hadsereg rádiósai, akik a Nagy Honvédő fláborűbau kimagasló tudásukkal és hősiességükkel segítették elő a Vörös Hadsereg gyű. zelraét. Amatőrjeink ennek szellerási tanácselnök fényképét, no lássák legalább azt az idejövő elvtársak...“ Ez aztán a bírálathoz való „viszony"! Ez aztán az „önbírálat" 1 Csak annyit mindehhez: a vasa- rosnaményi járásban kisebb gondja is nagyobb a járási tanácsnak annál, hogy a versenyt elősegítse a falvakban! Nem is csoda, ha ott van a megye legutolsó gépállomása. a tiszaszalkai. nem is csoj da, ha az egyénileg dolgozó parasztok a tavaszbúza vetéstervét még mindig csak 41 százalékra teljesítették (a megye már rés; teljesítette tervét), nem is csoda, ha a tavaszárpa vetésével 26 százaléknál tartanak. Persze, Puskás elvtárs nem. ezért háborodik fel, nem arról beszél felszólalásában, milyen hibákat követtek el ők a járási ta. nácsnál, amikor nem karolták fel a do'gozók kezdeményezéseit, nem szélesítették falun a versenyt. Hanem inkább „érzékenykedik”. Hát igen. < Az a fénykép mégiscsak jó helyen volt ott a versenytáblán a megyei tanácsnál. Csak egy hiba volt: hogy nem tették mellé Puskás elvtárs fényképét is — éa nem fonták körül nebántgvirág gal! De ne csak mindig a vásároana- ményi járásról. Van másutt is ilyen tollhegyrevaló! A kisvárén, iárásban isi Az ajaki, nyirtassi községi tanácsoknál például nincs is meg a versenyszerződés, a Rákosi elvtársiak tett felajánlások összesítése. Vájjon hogyan ellenőriz akkor a tanács? Szégyenszemre össze-vissza hinodálnak a felsőbb szervek előtt, hogy „nincs hálunk, beküldtük a járásnak”, vagy „odaadtuk a pártszer. vezetnek1'. Persze. Ekkora „gerincességre” számítani lehet néha. Szégyenteljes dolog így bánni a dolgozó parasztok kezdeményezéseivel 1 Szégyenteljes dolog így lebecsülni őket. nem törődni versenyükkel, nem törődni egyáltalán azzál, hogyan dolgoznak. — Tuzséron meg mit csinált a tanács? A dolgozó parasztok megkérdezése, beleegyezése nélkül tettek „vállalásokat” egész esztendőre. A versenyszerződést szépen legépeltették a mezőgazdasági előadóval, aki a járási „sillabusz" szerint „lelkiismeretesen" még a gyapot hozamának növelésére is fogadalmat tett. — holott a községben nem is termelnek gyapotot 1 íme, vannak Ilyen ..vezetők" — hát csoda akkor, hogy munkaterületükön nem halad a verseny?! tűében készülnek a március régi vizsgákra. Igen jól készültek ős a márciősrégi vizsgákon széli eredményeket érhetnek el a nyíregyházi MÁV. pályafcnut.artás és forgalom, az Úttörőin)a Kossuth -gimnázium ős a tanítóképző tanulói, közöttük Gyurjäu Vladimir, Puskás LAsslő, Major Józísöí, akik mindennapos vendégei a szövetség ráéüöszobájá- nak és biztos támaszai lesznek a megye amatörmozgalmAnak. Elismeréssel kell megemlékeznünk legjobb előadóinkról, Nyerges István elv társról és társairól is. Nem mindenhol megy ásottban a munka ilyen jól. A nyíregyhású Konfekciód zeniben például, vagy Tüszalökön felbcmitatlak a körök. Ezeken a helyeken a pártszervezetek, DlSZ-szervezetek, a vállalatok vezertői nem támogatják a rádiós köröket és ez Is befolyásolj« az eredményeket. A márciusvégi vizsgák utón magasabb fokon tamilnak majd a rí- diókörök, hogy egyre több és több rádiós amatőr váljék a rádiózás mesterévé. Anyu fhpß-m. Gondosan készítsük elő a cukorrépa és takarmányrépa vetését Elmondta: Wesísik Vilmos Kossuth-díjas kutató a nyíregyházi rádióban Jól felkészüllek a Szalmdságharros Szövetség1 rádiös körei a vizsgákra
