Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

ü NÍPLAÍ 1953 MARCI US 22, vabaÍINAP á mezőgazdasági verseny értékeléséről, a verseny nyilvánosságáról tárgyaltak a legutóbbi „Néplap-csütörtök" résztvevői Március 19-én,. csütörtökön a Nópíap szerkesztőségének kultúr, termében községi tanácselnökök, élHaiul gazdaságok és gépállomások üaemi bizottságának; elnökei tartat­tak megbeszélést a területi ver­seny értékeléséről és a verseny i»yi lvánosságáról. A t apa szua latcsereértek ezle ten el- söniak Menczelesz György elvtárs Nyírbátor község tanácselnöke is­mertette munkájuk módszereit. — Monczelesz elvlúirs röviden ismer­teibe, hogy ők, mint a területi verseny kezdeményezői, eddig ho­gyan tettel', eleget a Rákosi elv­társiunk tett fogadalomnak. Vállal­ták, hogy márcllis &-re baromfiból is tojásból teljesítik első negyed­évi tervütet. Vállalásukat kerek egy hónappal előbb, február 9-re teljesítették. Jelenleg baromfi be­adási tervük 175 százalékom, tojás- beadási tervük 119 szsázalékas tel- jesítéeéoiél tartamaik. A mezőgtasxla- sűgi inunMbaai sínes elmaradás, befejezték a zab- és árpavettst, most folyik a napraforgó vetése. Menczelesz elvtó,rs elmondotta, hogy n napokban újabb fogadalmaik szü­löttek községükben. Sztállnváirois dolgozóinak kezdonnényezéséhez csatlakoztak a nyírbátori dolgozó parasztok, ők Is felszabadulási hét­tel köszöntik április negyedikét A ferinelőszövetkeze'.ak között fo­lyó verseny eredménye, hogy min­den szövetkezet megerősödött, meg­javult a munkafegyelem. Kiilönö- ’sen a Vörös Csillag termelőszövet- fce&al vált méltó versenytársává a Lenin tsz.-nek. A versenyértékelés alapjának ne­vezte Menczelesz elvtárs 3 megbízható ielentöszolgálat tóse mellett egy-egv humoros rajz. z&l, szöveggel biztatják az elmara­dókat Ezenkívül a napi teljesítmé­nyeket hangos-híradón és népneve­lők útján állandóan tudatosítják. ft verseny nagy erejéről, a verseny nyilvánosságáról , A felszólalók szinte kivétel nél­kül mind elmondották, hogy a ver­seny mennyire előrelendítette a termelést. Különösen a lielyee ér­tékeié« és a megfelelő nyilvános- ságrahozataű. az. • ami a versenyt élővé teszi. Petri Istrán elvtáirs a gyulaíta- nyai kísérleti gazdaság üzemi bi- zotteágáoaik elnöke elmondotta, hogy az egyik dolgozójuk. Dudás J árnos hosszú idiei.g csak 99—95 szú- zaiUSkot teljesített. Gondoltak egyet, kiírják aiz e'Iimaradtak kixazé. Ami­kor I>udás János megliáttta a ne­vét *ai szé$ryenitáib]án, aaomoai javí- tolt a munikiiiján, azóta mindig 110 százalékon felül van a teljesítmé­nye. IVainkó András elv tin*. a nyír- egyházfi. erdőgazdaegág üzemi bizott- ságúruaife elnöke elmoinöotta, hogy a jánki ü zemegységbesn egyebeit .sem ‘etilek, csaik mindig pana>sz;ko dtaík^ (értekeztek:, hogy nem tudják a tervet teljesíteni; amióta csalla- koataik a teriiM versenyhez, eb­ből a-z utolsó üzamegységböl az el- ’sö lett. Hasonló jó eredményekről számolt be a Gáva,—vencsetlői ár­terület ei-diősítesánrél, ahol a tervü­ket 178 százalékra teljesítették a dolgozók. Sümegi Júlia teljesítmé­nye például 93 százalék volt,> mi­előtt párosversenyre kelt Juhász Erzsébettel; most Sümegi Júliá­nak 121 sziáaailékos a teljesítménye, Nagyhalászon az egyes utcák kö­zött alakult ki eleven verseny. Ujj János tanácselnök elv társ elmonl dotta, hogy a Kákosi-utca a Sziá- i to-utcával vara párosverseinyban; mindkét utca végén versenytáblát helyeztek eh Amikor a Rákosi-ut- aa'beCiek egy kicsit lemaradtak, azonnal megvizsgálták, hogy miért.’ Ment is a küldöttség az utcából a tanácselnökhöz, elmondták, hogy Nagy Gábor és Kiss Sándor már laétnapja nam mentek ki fogataik- Icai, ezután megbírál túli őket. Ahol idejében- és reálisam érté- IfitíMik a versenyt, ott nagy ered­ményeket hoz. Nincs ilyen eleven veiaeny például Harkányban, ahol felelőtlenül értékelik a versenyt Például kiírták a táblája, ’ hogy Ritter András még nem vetette el tavasabúzáját. Holott Ritter Andrásnak már .rimes is hová vet­ni tavaszbúzájá't. ItmányhOin maga Erdei Mihály elv társ, községi ta­nácselnök elmondta, — azért nem vált még a verseny a dolgozók vé­révé, mert a tanácsházán a dolgo­zók bevonása nélkül történt a ver- senyváSalás. Több heTyicm a ver­seny nyilvános! tósanak egyik aika. dúlva még, hogy nincs verseny tábla, vagy nem megfelelő, minit például a gyulaianyai öMlamii gazdaságban. Ahol íőrödnek a, versennyel, ala­posan megvizsgáljáik, hogy. miért van egyes helyeken elmaradás, ott a uerseayéröéikelié’S «segít asz ellenség i-eile] >lezéí5étren is. Tiszav.asvá.ri'b:!*n aa U j Barázcüa term el őszi >v etilceaet. ben Bagdii Mih ály csendő r ági túlit a vorsény eliten, de kiderült, hogy m<aga az elmek is kulák! Nyínégy- házán az, erdőgiazö'Bágbain azt ter­jesztette az ellenség, „hiába dol­goznak többet, nan .a teljesítményt kiépítését. Luk minden iuunkncsapaii.ve4ietö köteles naponta beszámolni a bri­gád vezetőnek, a brigád vezető pedig a termelőszövetkezet elnökének az eredményakről. A term3lősaövetke­zetek elnökei isapankönl adnak je­lentést a községi tanácsnak. Ezeket tt jelentéseket a mezőgazdasági ál­landó bizottság elnöke, a bizottság tagjai, a mezőgazdasági előadók ős. a ttmácselnök ellenőrzik, mégpedig úgy, hogy egymás között felosztják a községet, Minden termelőszövetkezetben van versenybizottság, amely a szö­vetkezeten belül tett vállalások teljesítését értőkéül. Ez a verseny- bizottság értékeli a brigádok, mun­kacsapatok között folyó versenyt és ez a bizottság ítélt oda a leg­jobb traktoros, legjobb állatte­nyésztő, kertészeti vagy szántó­földi brigádtapnaík járó verseny- zászlót, amely hetemként cserél gazdát. , A községi versenybizottság Ugyancsak hetenként értékeli a ter­melőszövetkezetek között folyó ver­senyt. A községi versenybizottság a termelőszövetkezetek verseng bi­zottságának egy-egy választott tag­jából, a községi párt- ős tömegszer- vecalek küldötteiből és a községi tanácselnökből áll. Mindig vasár­nap raggéi van a versenybizott­ság! ülés. Az értékelés alapjai a beérkezett jelentések, a sorrend inegúllapitusának alapja pedig a Rákosi elvtársnak tett fogadalmaik teljesítése. A veréenyban elért sorrendet és eredményeket igen sokféleképpen, .változatos módon nyilvánosíljáik Nyírbátorban. A község főterén van eey díszes, üveggel fedett msenvláblo, amelyet» az egyes termelőcsoportok elnökeinek fényképei is ott sora­koznak aszerint a sorrend szerint, ahogy a szövetkezetek vállalásai­kat teljesítették. A községben ti­zenöt helyen van még versenytúb­• Vi, amelyeken ugyancsak értékelik a begyűjtési és mezőgazdasági ver­senyt. Ezenkívül az üzletek kira­kataiban, szórakozóhelyeken és a vasútállomáson lieteriköat megje­lenő. rajzos versenyhíradót helyez­nek el, melyen a sorrend feltünte­Juhasiz ErzaSbetnek pedig 130. Horváth Ferenc elvtársi a nyír­egyházi játnástl tanács elnökhelyet­tese beszámolt arról, hogy a járás területén hogyan gyorsult meg a munka a au tán, hogy a nyírbátori járás feihfvásiihoz csatlíikoztiak. — Ta vaíBbiiza-vetésű kei 20á száza­lékra teljeeítettek. Elmondta Hor- vátiti eilvbáires, hogy MolTrtr .Tfinos újfehórtói egyiáraiileg dolgozó pa­raszt a múl t évben 80 mázsát ter­melt burgonyából holdanként, az Idén váMailitöi, hoigy 100 mázsáis termést ér el. Moinár Jánost vál­lalása arra késztette, hogy új mód­szereket a’lkalmaazon. Burgonyáját ÍV-37X!ktrágyával ültéi, amihez már összegyűjtötte a fahamut, baromfi- trágyát és ezt érett Istállótrágyával komposzt ragyává keveri. A verseny azt eredményezte nálunk, hogy egyik termelőcso. port segíti a másikat — szá­molt l>e Demecserből Forgács Erzsébet vb. elnökhelyettes. —- Az Úttörő termelőcsoport náluk elma­radt a tavaszi munkával. A többi (ertttelőcsoportok seglteágére siet­tek, hogy a község ne maradjon el a versenyben. Amikor a verseny értékelése során Demeesenben az Úttörő termelőcsoport pártszerve­zete látta, hogy lemaradlak a mán­kéval. mozgósították az asszonyo­kat. kiilönöfwn a kertészetben. Az első napom 30 nő vett részi a hagy­ma duggntáebam. .Amikor látták a verseny táblán, hogyan emelkedett a teljesítményük, a második nap már 66. a harmnd’k nap ped’g 92 nő vett részt a hagymadugga+As- ban. Az. asszonyok e’döntötték a versenyt, most az Úttörő termelő -söpört az elsők között vr.n! Forgács elvtársnő még tilmon- 'lolta, hogy a jeletiíőini.óznt Íriszé, ’esítésöpe és a verseny reálisabb értekelése eé’júból a pénzügyi és begyűjtési ál’aindóblzottengi tago­kat i® bevonták a határlátogatá- f'okbtit mivel azok is doiigozö pa­rasztok. kint vannak minden nap a határban. Elmondotta még, hogy a jó beadásért rigmusbrioád és uttorozenekar köszöntötte a Dimitrov termeiőcso- portot, aminek igen nagy hatása volt. A versejiyértékelés után l’óc-s- pelriben is rigmus-brigádok köszön­tik az élen jár ókat — erről szá­molt be Nyeste János elvtárs ta­nácséi nőik. fizetik kä, hanem órabért fizet­nek.” Ibrásnybn.n n begyűjtési ver­seny ellen usa&ított az óliierség, az­zal, hogy ha olcsóbb tesz a tojás, akikor vigyék cstilk a beadásba. A gépállomások felszólalói, a klsvánMí, uylrtéti, nyirtrileki gép­úl'toműsok üb. elnökei núríd a^rél tet.tiek tiaíniuisúigat, liagy a gépállomásokon korántsincs olyan eleven a verseny, mint a községekben, Ezt áilapütotitia meg Baboiesi Pál elvtárs, a Mcdosz megyei elnöke is felszólalásában. (Igaz. ehhez némi köze van a MEDOSZ megyei vezetőinek is!) Baibolcsi elvtárs elmondd;!, hogy sem a di- csőstgtóblát, sem a dicsősógköny- vet p?im használ iák fel az üzemi bizottságok. A csahold állami gaz­daságban ssnilii sem tudta, hogy dlcsöségkönyv van, mert az az igazgató fiókja mélyén hevert. Az egyes szakemberek nem segítik kel­lően a versenyt, így a nyíregyházi trdőgasdiaság főmérnöke, vagy a nyírtéti gépállomás főgépésze, de legtöbb helyen azt lehet megállapí­tani, hogy a műszaikiak nem törőd­nek kellően a versennyel. Az igaz­gatók pedig még mindig nem akar­ják elismerni, hogy az üzemük te­rületén ők még a versenyért is fe­lelősek és az igazgató felel a ver­seny rendszeres értékeléséért is! A Medosz fő feladata a versenyvál- lalások teljesítésére való mozgósí­tás és az értékelés széleskörű nyil­vánosságra hozatala. Az értekezlet Kozma Ferenc elv- társ, a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya személyzetit csoportja vezetőjének zárszavával ért véget. Kozma elvtárs felhívta a megje­lentek figyelmét arra, hogy az ér­tekezleten elhangzott jő módszere­ket honosítsák meg otthon. A meg­jelentek bejelentet ték vala meny­nyien, hogy községeik, gépállomá­saik. gazdi eágaik csatlakoztak a nyírbátoriakat követve a felszaba­dulási héthez, bogy a Rákosi elv- társnak tett fogadalmakat mara- déktflainn! végrehajtják. Ha n ver. éenyt lielwtsen értékelik és nz eredményeket széles körben tuda- tosítjúk Is, a termelés, a hozam is növekszik, amivel esryiUt növekszik ‘ólétünk és erősödik a béketábor — fejezte be zárószavait Kozma Fe­renc elvtár?. Helyes talajel«5kés*ítéssel és szakszerű vetéssel fokozzuk az édescsillag fürt mag termését A Nyírségnek megyénkhez tar- tozó részén, mintegy 375.000 hold kiterjedésű laza homoktalajon fo­lyik szántóföldi gazdálkodás. — jjlzen a többnyire sivár hemokon nem könnyű feladat a növényter­mesztés, mert kevés olyan kultúr, növényünk van. amely elviseli a mostoha terme ési viszonyokat. E kevés kultúrnövények egyike a csi.lagfürt, amely nemcsaj párat­lanul bírja a sivár homokot, de ezen felül kitűnő talajjavító nö­vény is. A csillag-fürt termelésénél azon­ban több igen fontos dolgot kell szem előtt tartanunk ahhoz, hogy termelése a megkívánt eredmény­nyel járjon. Legelső szabályként izem élőit kell tartanunk azt, hogy a csillagfürt a tavaszi veté­sű növények közül a legkorábbi vetést kívánja. Ez a tulajdonság a csi-lagfürt magas jarovizációs igényével van összefüggésben. A csiHagfürt-vetömag természetes jarovizálódása akkor töké.etes, ha a vetőmagnak az elvetés után 5—6 napon, keresztül sikerül hi- degágyat biztosítani, ahol a mag a talajnedvességtől megdu zzzid anélkül, hogy csírába menne. A csillagfürt máj: 5—6 fok talajme­leg mellett csírázik. Ezért a hí- degágy, vagyis a talaj hőmérsék­lete vetéskor 2—3 foknál maga­sabb ne legyen. Ilyen alacsony hőfok a gyorsan melegedő ho­moktalajnál igen rövid ide’g- van, ezért kell iparkodni a vetesse]. A későn vetett csillagfürt inkább csak lombfejlesztésre törekszik, hiivelykötésre annál kevésbbé, az ilyen vetés nagyrészt meddő ma­rad. A csillagfürt tavaszi szántás esetében csak igen sekély szán­tást kíván, elég, ha 8—10 centi­méter mélyen szántunk a’ája. -— Sajnos, a gyakorlatban ezen a té­tet} igen sok hibát követnek el, mert legtöbb esetben túl mélyen szántanak. A homoktalaj szántá­sánál a szabály különben is az, hogy sekélyen végezzük, ugyanis a homok agyagban és humuszban igen szegény, márpedig a talaj- nedvességet ez a két talájalkat- rész tudja csak jól felfogni és tárolni. Igen fontos tehát, hogy a téli talajnedvességgel takaréko- :an gazda kodjunk, ennek pedig előfeltétele, hogy a talajt cs"k e!yan mértékig forgassuk meg, amennyire az elengedhetetlenül szükséges, mert minden talajmű- ve’éssel együttjzró talajmozgatás, de különösen a szántás nagyfokú ialajnedvesség e'vesztésével jár. Szántás után a talajt azonnal fo- -asoliuk vagy s'mítózzuk. ezt ne­jig kövesse a henger. Gépi ta1 a! - művelésnél ez a három mu-ka i'ry menetben is elvégezhető. Ta­lajvédelem céljábó', — de es3k '-zárólag a futóhcrrrk — a veté­sig maradhat boronálat'anu1 is. A barázdált felülettel megtörjük a szél erejét és meggátoljuk ab­ban, hogy a homok legértékesebb alkatrészét a szél magával ra. gadja. Hibás az olyan talajelókészítés, emtkor az eke után boroná-ás nélkül közvetlenül használjuk a .lengert, mert így egyenletes ta- í lajtömörítés nem érhető el. Aj '.tenger így csak a barázdaormo kát tömöfíti, míg a barázda fene­ke lazán marad. Ilyen hibás ta- i "ajelőkészítés után a vetőgép sa rui nem teszik le a magot egy­forma mélyre, akár a szántás irá­nyával keresztbe, akár azzal egy irányba végezzük a vetést. A csillagfürt vetőmagja 3 cen ^imé: érnél mélyebben ne kerüljön a falaiba. A mélyre vetett csíl­ingfürt hiányosan, kel, de a kike t növény is mindvégig rosszul fej lődik. A csiljagfürt gyökerén ta- lajbaklériumok telepednek meg. amelyek azon nitrogéngyüjtő g‘i- mókát fejlesztenek és ezzel táp­lálják a növényt és egyben nitro­génben gazdagítják a talajt, A talajbaktériumok azonban levegő- igényesek és mélyebb talajréteg­ben nem szaporodnak. Kísérleti eredmények bizonyítják, hogy a 3 centiméter mélyre vetett csil­lagfürt átlagosan 94 százalékig kel ki, míg a 7 centiméterre ve­tett csak 47 százalékos kelést eredményez. Ezzel párhuzamos a növény fejlődési készsége is, mert a sekélyen vetett esi lagfürt vi rágzáskor mérve 50 centiméter magas volt. a mé yen vetett pedig 25. Leghelyesebb, ha a vetőgép után újra hengerezünk és a vetést így hagyjuk. Kivétel ez alól a fu- ióhomok, melynél boronát, de in. '.ább gyűrűs hengert használ­junk. A talaj nitrogén-gazdagítása céljából kormányzatunk m-r évek­kel eze’őtt elrendelte a kötelező talajoltást „baktonit“ nevű oltó­anyaggal. Ennek az oltóanyagnak a felhasználása azonban sok eset­ben helytelenül történik és így a baktériumok elpusztunak, ahe­lyett, hogy e'szaporodnának. A ,,baktonit’'-ot közvetlenül a vetés előtt hideg vízben feloldjuk, a kocsonyás anyagot minél apróbb részre szétdörzsöljük. Ezzel az rnyaggal nanfénymentes. fedett helyen a kiterített vetőmagot egyenletesen, kézzel összekever­jük. Ez a baktérium fényérzé­keny. a napfény hatására igen rövid idő alatt e'pusztul, ezért a vetőgén szekrényének fedeleit. és i kanalszar’-ezet nyílásait a vető­mag feltöltés után azonnal csuk- -'uk le. Ilyen eljárással a bakté­riumok a ta’ajba élve kerülnek éá *zze’ megvan a lehetőség a to« vábbszaporodásukhoz Mrdez. zel a töfcbíermést segítjük e’ő. SZEÖKE GYÖRGY. a Ma^termeltetS Vcllaht növénytermelési főelőadója. A szatmári és beregi részek dolgozói segítsék a tudományt a tavaszi sáfrány elterjedés! adatainak összegyűjtésében A tudományt rendkívül érdekli, hogy a tavaszi sáfrány (tudomá­nyos néven Crocus Héuffelianus), az egykori Szatmár és Bereg sík­jain, az államhatárokon belüli te­rületen hol fordul elő. A tavaszi sáfrány nagyon borai tavaszi növény, alig olvad el a hó, már virágzik. Hasonlít az ősszel virító őszi kikirieshez, de kizáró­tag koratavasszal virít. Emlé- keaiet szár nélküli képzelt tulipánra, virágai 3—5 cm. hosszúak, ibolya- színűek. Virágzáskor levele úgy­szólván nincsen. Egyes jelek szerint ez a havasi eredetű növény a Szamos mentén, továbbá a beregi síkon többféle elő­fordul, a tudománynak azonban hiteles adata erről alig vau. Azzal a kéréssel fordulunk a ter­mészetet szerető és a tudomány­nak szolgálatot tenni kész dolgo­zókhoz, értesítsenek bennünket, ha a növény előfordulási helyéről tudomásuk van. Mellékel jenek a, növény virágjából egy-kút szálat a levélhez és pontosan írják meg. hol terem Ezeket a helyeket munka­társaimmal felkeresnénk és a hely. színen tanulmányoznánk a növény előfordulási körülményeit. Egyes adatok szerint közvetlenül a Számos-párton terem. A múlt évben kint is jártunk Majtison és Sza_ mossályiban, de elvétettük az idő­pontot. túl korán utaztunk oda, amikor a növény még nem virított s így nem sikerült a végére járni, hogy e ritka növénynek ottani elő­fordulása valóság-e? Nagy hálával és köszönettel fo­gadunk - minden közlést, mely hoz. zásegít bennünket a kérdés tisztái* zásához. Boros Adóm a tudományok kandidátus!» megh. egyet, tanár (Budapest, II., Aldás-u. 4.$

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom