Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)
1953-03-22 / 69. szám
Jí fi P L A P Hirdessenek mindenütt még keményebb harcot a tavaszi szántás-vetést szabotáló kniákok ellen! Jót nem lehet várni a kuliktól, mert kutyából nem lesz sza’on- 3 a! De szabotálni csak ott van alkalmuk, ahol a tanácsok nem ikísérik éber figyelemmel minden tépésüket. Nézzük csak a besztercei példát. Szelik Károly járási tudósítónk jelentette, hogy Beszterecen szabotálnak a ku ákok. A jelentés jiyomán fény derű t arra, hogy Beszterecen valóban ..félretették” az osztá’-yharcot. Beszterecen minden dolgozó parasztról van nyilvántartói karion, de a kukkokról még nincs. így őket nem is sürgetik , a beadás teljesítésével. Ifjú Kántor József kulák még tavalyról is tartozik 883 kiló búzával. 540 kiló rozzsal. 330 kiló Két és félévi Füep Gusztáv tiszabecsi kulák is szívesen elnézte volna, hogy egész nyáron parlagon heverjen a földje és csak dudvát teremjen. Tavas-búza-vetési kötelezettségének sem tett e'eget, a kivizsgálás során pedig megállapították, hogy elegendő csereterménnyel rend:lkezett, be tudta vo'na szerezni a szükséges tavaszi búzavetőmagot. Ezért a szabotálásért a fehérgyarmati járásbíróság két árpával, 315 kiló zabbal, A községi tanács „jószívűségét“ látva, büntetlenül szabotálja a beadást, de a szántóföldi munkákat is. — „Nincs már azoknak semmijük" — ez a tanácselnök és a begyűjtési nyilvántartó véleménye. S opportunista módon eltűrik a kulik kártevését. Nemcsak a beadást szabotálják a kulákok Beszterecen, hanem a tavaszi munkákat is. Farkas László kulák még mindig nem hordta ki a trágyáját. Amit kihordott a kertjébe, azt is pazarló móden, 15 cm. vastagon terítette el, de le nem szántotta. Ezeket az eseményeket a községi tanács mind elnézi a kulá- koknak. de nemcsak a községi, hanem a járási tvnács is, hiszen1 ők is tudnak minderről. Ha a köz- j séni tanács száját tátva. még nein tett semmit, akkor a járási tanácsnak kellett vo'na haladéktalanul cselekednie, — de nemcsak a szabotáló kulákok, hanem az aljas mesterkedésüket eltűrő ta- nácsvezetök ügyében is! ópályiban ugyancsak a tanács megalkuvására jellemző, ahogy a ku'ákokkal szemben „állást” fogainak. Molnár Gusztáv kuláknak 7 hold földje szántatlan, Molnár Guszlávnénak 11 holdja műveletlen. A tanács azonban nem hogv feljelentette vo’na őket szabotálásért, hanem még arra sem kö telezte őket, hogy naponkint jelentést adjanak elvégzett munkájukról. börtön tavaszi vetés szabolálásáért í és félévi börtönre, 2.000 forint pénzbüntetésre, 3.000 forint vagyonelkobzásra ítélte, 5 évre eltiltotta a közügyektől. Nemcsak így próbá'nak népünknek ártani a mindjobban sarokba szoruló kulákok. Befurakodnak a termelőszövetkezetekbe és ott aknamunkájukkal gáto' ák a terme’őmunkát. Legtöbbjük, miután sikerült bejutniok a termelőszövetkezetbe, az első hónapokban, néha egy félévig, egy évig a legjobb munkát végzi azért, hogy megtévessze a dolgozó parasztokat. Ahol hiányzik az éberség, ez sok esetben sikerül is nekik. „Jó” munkájukért meg. vá’asztják őket elnöknek, könyvelőnek, raktárosnak, vagy bri- yáávezetönsk. így történt ez Máriápócson is, ahol 1952 tavaszán alakult meg a Békeszeretö termelőcsoport. Valamennyi ellenséges elemet el kell távolítani a máriapócsi „Békeszerels“ isz-böi! A szövetkezetbe lépő parasztok ez előírás szerint bevitték a jószágot a takarmánnyal együtt. — Nem volt nehéz a kezdet, mert a gépállomás segítsége mellett a tsz-nek saját gazdasági felszerelése is volt. A tavaszi vetést idejében és elég jól megszervezték és idejében be is fejezték. Azonban a növényápolás idején már hanyatlott a munka a tsz- ben. A brigádok nem voltak meg. 85 hold kukoricájuk jóformán ka- pálatlan maradt s nem csoda, ha 3 mázsát termett csak holdankint. Nem volt kedvezőbb a helyzet 110 hold napraíorgóvetésüknél sem. Ezért termett a forgójuk mindössze egy mázsát holdankink A rossz munkából eredő gyenge termés miatt fordult elő. hogy a szövetkezet nem tudta teljesíteni pé'dául hízottsertásbeadási kötelezettségét sem, pedig lett volna mit meghizlalni a 188 darab sertésből, ha lett volna mivel. 25 darab sertést fogtak hízóba, amibő' csak 14 hízott meg, amit át is adtak az államnak. A múlt évben úgy nézett ki a szövetkezet, mint egy gazdátlan porta. A tagok akkor mentek dolgozni. amikor akartak. A krumplit még akkor is szedték, amikor már fagyott. Nem biztosítottak elegendő takarmányt a jószágnak g most jóformán csak szalmát etetnek. Nem becsülték meg az igásál'atokat a nyári munka idején, s így 5 darab ló elhullott, de ugyanígy elhullott a sertésből és juhból is jónéhány. Senki sem felelt semmiért, senkit sem vontak felelősségre. A tsz. tagjai sokáig töprengtek a sok hibán. De aztán kideru t minden. Ez évben jöttek rá, hogy a szövetkezetbe és a vezetőségbe befurakodott ellenség mindennek az oka. Januárban az egyik gyűlésen leváltották az elnököt, Tokár Mihályt. A tsz. volt elnöke nemrég 12 hold bérelt fö'dből, lekvárgyárból, szikvízüzemből és a hu gával közösen egy kegyszerboltból húzták a i isznot. A gazdálkodása mellett folytatott üzérkedése, bőven jövedelmezett. Még saját körhintája is volt, ami segítségével búsás haszonra tett szert egy-egy nagyforga'mú búcsú idején. De nemcsak neki, hanem apjának is jól jövedelmezett mindemelté a híres „Három Rózsa" elnevezésű kocsma. Ez év januárjában leváltották az elnökségről Tokár Mihályt, a hírhedt pócsi kupecet, aki megkaparintotta az elnökséget és igyekezett szétrombolni a szövetkezetét. Leváltották — de (micsoda opportunizmus!) nem kergették el, nem zárták ki a tsz bő’! Az elnök leváltása után február 19-én kizárták Doviscsák Mihály volt csendőrt és Fecák Miklós kulákot. Fecák Miklósnak földje mellé egy jól jövedelmező kocsmája vo't. Amikor a csoport mega’akult, mézes mákos hízelgése folytán megválasztották raktárosnak. A múlt év októberében Fecák Miklós eladott két mázsa te’rmínyt Bodnár Sándor máriapócsi esperesnek a tsz. rak- tárából. Az eladott két mázsa termény eladására az elnök megbí zásából Lászlófi János nyugdíjra tanító, a tsz. könyvelője ad la ki az engedé yt, aki még most is „tanító úrnak" nevezteti magát és Viszokai Ferenc volt községi népnyúzó főbíró rokona, aki ugyancsak tagja a szövetkezetnek és akit február 27-én leplezett le a rendőrség feketevágásért! Doviscsák Mihályt, Fecák Miklóst kizárták ugyan a szövetke zetből, — de ott ven még Tokár Mihály, Lászlóit „tanító úr” és cimboráik, s emiatt nincs még ur’nd lg rend a szövetkezeti portán! A mostani eredmények azt mutatják. hogy még mindig garázdálkodik az e'lenség! Háromszáz hold tavaszi. szántásukbó még csak 85 holdat végeztek el, 85 hold csillagfürtből 20 holdat vetettek el, a napraforgóvetéshez pedig hozzá sem kezdtek a szövetkezetben. A tsz. tagjainak nagy többsége becsületes dolgozó paraszt, akik bizonyára nem akarják, hogy mégegyszer o'yan termésük legyen, mint a mu't év. ben. Rajtuk múlik! Sürgősen tisztítsák meg az ellenségtől a szövetkezetei és akkor megjavul a munka, bővebb lesz a termésük, .'ztbb az életük! A DOMBRÁDI „SZELLEMJÁRÁS" Az elmúlt hetekben furcsa hírek kezdtek keringeni Dombrá- don. Azt beszélték egyesek, hogy az á-lami gazdaság fö djén, amely va‘amikor szegény embert verej- tékeztető papi birtok volt, szellemek járnak. Kósza hírek keltek szárnyra: „Lám, az isten már túlvilági szellemet küld, hogy ne legyenek nyugodt éjszakái az embereknek’1; aztán: „Azért járnak a szellemek, mert nem tudnak abba belenyugodni!; hogy a fö dek gazdát cseré tek”. Itt bujt ki a szeg a zsákból! Szóval m ndennek az oka az, hogy ma már Dombrádon nem az Orosz, Erenreich, Horváth, Bodor földbirtokos, kulák és pap családok kezén van a föld, hanem a dolgozó paraszto’-én, a dolgozók állama kezén. Mindenesetre furcsa szellemek lehet- nek... Koppányos Antal bácsi majd egy emberöltőn keresztül volt cseléd. 10 gyermekénél egyebet nem mondhatott a magáénak. Hosszú, nehéz esztendőket szolgált le Erenreich méltóságos úrnál, aztán, mikor már gyengébb lett, a méltóságos úr egyszerűen elzavarta. Ráfogta, hogy lopott és még a csendőrökkel is megverette. Feleségét a bánat emész. tette meg, a nyomorúságba ha’t bele. Most bár 70 éves. nyugodtan él Juliska lányánál. Aztán itt van Bíró Ferenc, ö Porzsolt tiszteletes 120 holdján robotolt. Hol kishaszonbérben. hol harmadában. Keserves élete vo’t a ku lák-papnál. Egy holdat sem tudott ragasztani magának. — A felszabaduláskor 6 holdat kapott, azóta házat épített. Lova és szekere van. Nem kell már rettegni a Mi- hály-naptól, hogy felmondanak-e vagy sem, lesz e kenvér vagy sem, — mondta B ró Ferenc, aztán folytatja: — De vannak még o’yanok, akik szeretnék visszaál- ífat'i a regi világot. Ilyen az én volt gazdám, Porzsolt tiszteletes úr. És a szellemjárásra terelődik a szó. Kiderül, egyetlen szó sem igaz az egész dologból. Úgy tör íént, hogy az ál ami gazdaságban a borsószalma kinnmaradt a földön, aztán egyesek éjszakánként hordani kezdték a szalmát. N'm tetszett ez Komlósi Miklósnak, az állami gazdaság éjjeli erének. Elhatározta, megijeszti a tolvajokat. Lesbe állt s amikor a hivat- an vendégek megérkeztek, oda ‘opódzott a közelükbe, aztán hirtelen felkattintotta a villanylámpáját. Ennyi volt az egész. Ez volt „a szellem". Nem kell sokat gondolkodn' azon, hogy az ember kltaálja: kik suga'lták az égés? szellem- trsíóriát. Porzsolt tiszteletes és cinkosaik. Újra megmutatták hogy megátalkodott ellenségei a népnek, minden dolgozó parasztnak. A hároméves terv során 1949 j májusában megkezdődött a do- j hányipar Közép-Európában leg- j nagyobb dohányfermentáló gyá-1 rának építése. 1951 június 1-én a j nyíregyházi dohányfermentáló i gyár önál ó vállalat lett. Rá egy | évre. 1952 július 1-én megkötötte j a- vállalat igazgatója és az üzem j bizottság az összes dolgozó nevében az első kollektív szerződést. Komoly fej ődést hozott a dohányfermentáló gyár életében máf az e’ső üzemi ko lektív szerződés is. Az eddigi kollektív szerződések ugyanis iparágiak voltak, amelyekben egy-egy vállalat konkréten elvégzendő fe’adatai nem voltak értékelhetők. Az üzemi kollektív szerződés ben már a vá Írlat terveinek végrehajtására, túlteljesítésére kö főttek szerződést. A szerződés pontosan megállapítja a béreket is az egy-egy kategóriában dolgo- zók részére. Fogla kozik a dolgozók szakképzettségének enr.’é- sével, a munkafegyelemmel, ugyanakkor a dolgozók kötelességeivel szoros párhuzamban a drl- gozók jog-alval. a balesetek elhárításával, a kulturá is és sp'rt- gények fokozott kielégítésével. Vizsgáljuk meg most. milyen eredményeket hozott a vállalat első írásos a koímánya, az üzem: kollektív szerződés. Tű’.te'jssítettük évi tervünket, annak ellenére, hogy az 1952. évi dohányok fermentá’ását, készíté sét akedályozta az elmúlt évi aszály és a hosszú őszi esőzés. Eredmény volt még a szerződés nyomán, hogy kiszélesedett a munkaverseny. Egyéni és pírcs* verseny, brigádok közötti verseny bontakozott ki. E értük azt hogy ma már munkaversenyben van dolgozóinknak mintegy 99 százaléka. Munkaversenyben vannak nemcsak a fizikai, hanem a műszaki, valamint az acirouusz- +rp.tív do’gozól: is. 1951. hasonló időszakában a vállalat tervét- teljesíteni nem tudta, tehát nyugodtan állíthatjuk. hogy az üzemi kollektív szerződés nagyban hozzásegítette a vál alaíot az elmúlt évben tervének tú’ teljesítéséhez. Népköztársaságunkban legfőbb érték az ember. Hogyan váltja valósággá a vállalat e jelszót? — Egész megyénkben a legkorszerűbb főzőgépekkel felszerelt üzemi konyhánk van. á latidó hideg 5s melegvízszo’gáltatás, zuha- nyos fürdőberendezésünk, napköziotthonunk, ahol a gyermekek kielégítő, tápláló étkezést és nevelést kapnak. Ezek a szociális juttatások nagyban hozzájárulnak a tervek teljesítéséhez, túlteljesítéséhez. Az üzemi ltol ektív szerződésünk megkötése óta a balesetek száma lényegesen csökkent, összesen egy baleset történt a dolgozó saját hibájából. Kulturális téren: a második országos kultúrverscnyen tánccso- --ortunk kiváló eredményt ért el. Az MHK-mozgaíomban vál ala- tunk megyei viszonylatban az. első he’yen áll. Vállalatunk dolgo zói most kötik meg az üzem' kollektív szerződést másodízben. — Ennek a kollektív szerződésnek megkötésekor leszűrtük az 1952es £vi tapasztalatokat és a dolgozók kezdeményezései alapján olyan vállalásokat tettünk, ame- lyek döntő mértékben előmozdít- ;ék tervünk te jesítését, túlteljesítését, TÍMÁR ISTVÁN, üb, elnökhelyettes. JCömjDVtl ünnepelnek a (Lőíqoaék A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap keretében tartják meg országszerte a Szovjet Könyv Ünnepi Hetét. Nyíregyházán 40 üzemben és válhatnál rendeztek könyv- kiállítást és vásárt■ A dohányfej'mentá- y.ó dolgozói a kultúrteremben gyűltek ősz- sze az ünnepi könyvkiállítás megteli: tjsé, re. T ásnádi György elvtárs, az MSzT- szervezet titkára és Szigeti Tibor tartották meg az ünnepé- 'yes megnyitót. Utána megindult a könyvvásár. A dolgozók ílieg a szovjet műszaki könyvek iránt érdeklődtek. Karakó Istvánná szt-hanovisti válogató és Mokánv Lászlóné minőségi ellenőr a „Dohánytermesztés és kiképzés” c. könyvet, Balogh Imre villanyszerelőtechnikus a „Váltakozó áramú elektromotorok kezelése és kar- bantartásá’’-t kérte. A ..Számtankönyv műszaki vezetők száméra'1 össze8 pcld 'nyai percek alatt elkelek. Szita elv társ, az üzem párttitkára örömmel újságolta, hogy negyedévi tervüket március 13-án teljesítették és ebben nem kis része van annak, hoay a dolgozók olvass k, tanul mányozzák a szovjet szakirodalmat. Az épiilrtlakrtos- üzem MSzT-titkára, Szilágyi el vtárs is arról beszél, hogy a brigádvezetöket és a íiatal szakmunkasokat a szakkönyvek érdekelték legjobban. Az ideológiai müveket is sokan vásárolták. — Szikszai eivtúrs, az üzem párttitkára elsőnek vette meg Rákosi elvtárs ,,Szocialista Magyarországért" című új miívéi. Szikszai elvtárs el. mondta, hogy az üzemi könyvtár látogatottsága is állandóan emelkedik és ez a dolgozók politikai fejlődésén és termelési c-edményein is meglátszik. A konfekcióüzemben Orosz András elvtárs is arról beszél, milyen, nagy se- gítséget jelentenek az üzem dolgozóinak a szovjet műszaki könyvek. — Sok százezer forintot takarítottunk már meg a szovjet szakkönyvekből szerzett tapasztaltokkal, — mondotta Orosz elvtárs. Az ünnepélyt Vú- rányi S ‘ndOr elvtárs. az MSzT. titkára nyitotta meg az üzemben, akt lelkes ágit '- tora a szovjet po.ti- kai, szépirodalmi és szakkönyveknek. Már háromszor járt bent a Kossuth-téri állami könyvesboltban újabb könyvekért, mert a dolgozók rövid idő alatt megvásárolták az egész kiál1 ítást. A vasútállomás ruigy várótermében rendezte, meg a vasutas szakszervezet ünnepi könyvkiállítását. Szikora Erzsébet, Csatári Lajos és felesége felváltva árusítják a könyveket az érdeklődőknek. A vasutas szakkönyveket már az első napon az utolsó példányig megvették a dolgozók. Az utazó közönség pedig egy-egy vonstindulAs e ott vásárol nagyszámban a könyvkiál- lításon. Dolgozó parasztok. katonák, ipari tanulók válogatnak, lapozgatnak a liáíli- tott könyvekben. Az állami könyvesboltban. is a szokottnál nagyobb a forgalom. Egymásnak adják a kilincset a vevők. A bolt öl d.lgo- zója közül Simon Gé- zártéval beszéltem. — A Szovjet Köny v Ünnepi Hetét könyv- vásárlással ünnepük meg a dolgozók — mondta Simonné. — Ezenkívül az is megmutatkozik a bolt forgalmán, hogy sok olyan könyvünk érkezett, melyet mór régen nem lehetett kapni. Sóstóhegyi paraszt- asszor.y a .,Gyümölcsfák gondozása" c. könyvel kéri. — Tanulni kell, ha nem akarunk lemaradni, — mondja mosó yogva, miközben a könyvet kosarába teszi. A felszabadult magyar dolgozók nem akarnak és nem is fognak lemaradni. — Olvasnak, tanulnak, művelődnek. MIKLÓS LÁSZL<> 4 1953 MÁRCIUS 22, VASÁRNAP mami A! » g. '■ WIÁ’W.« W >•* fjüW-’Jy’W A kollektívszerződés eredményei a nyíregyházi dohányfermentáló gyárban
