Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

tfai számunkból: A SZOT KONGRESSZUS TAV­IKAT A RÁKOSI ELVTÁRSNAK ÍJ. ol<l.) — A MEGYEI MEZö- GAZD'ÁSÁGI NAGY AKTIV A ÉR­TEKEZLETRŐL (3. old.) — A SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁ­GÁNAK HATÁROZATA A MÁR­CIUS S-I NEMZETKÖZI NŐNAP­RÓL (4. old.) X ÉVFOLYAM, 52. SZÁM. ARA 50 FILTER I9.3:: MÁRCIUS 3. KEDD Okuljunk a kiskőrösi járás hibáiból A kiskörös! járási tanácsot — idillt a. Szabiul Nép” a minap megírta — bosszú időn át au el­lenség vezette. A tanácselnök ku­tak, sikkasztó, horthysta tiszt volt. Hasonszőrű cinkosaival két és fél­éven keresztül mentette a kulúkot, zaklatta ős sanyargatta a dolgozó leírásútokat. Egyengette a kuliáikcik útját a termelöszövetkezotba, óvta, védte őket a beszolgáltatás és a munka kötelezettségeitől. Ebbon a járásban nem volt ritkaság, hogy a Listán kulákok nevét dolgozó pa- rosztókéval cserélték fel, kuldkak IjeSaóigiV’-taitásl kötelezettségét dup­lán a dolgozó parasztok vállalra vakítok. A járás falvaiban a „köz­érdekű híradó” arról recsegett, hogy hu ez nem lesz, ha az nem lesz, a dolgozó parasztokkal ..mint á nép ellenségeivel bánnak el’*. A dolgozó parasztok portált hamis, jogtalan követeléseket tartalmazó, fenyegetőző hangú idézésekkel árasztották ÖT, százszámra citálták be őket és várakoztatták munka­időben jogtalanul a hivatalok fo­lyosóin, s olyan hangon teremtet- térfék le őket, amilyet Horthy szol. gabírái és jegyzői óta a magyar paraszt nem hallott. A járási ta­nács ellenség?? vezetői gondoskod­tak: róla, hogy az elszámoltatás és atfeszedlés munkájába legalább na- pidijasként becsempésszenek elcsa. patt volt horthysta hivatalnoko­kat:, gyivTevész foglalkozás nélküli élősdtekeit, akik megbízatásukkal visszaélve, zsarolták a dolgozó pa­rasztokat. Jíindez a járási és a megyei pártbizottság ós a megyei tanács orra előtt történt. Állami és párt- vóöivezebcinknek nem tűnt fel, hogy abból a kiskőrösi járásból, amelyben a tsz-bez tartozó szántó- terület nem haladja meg a 12 szá­zalékot, a. járási tanács provokatív módon március 9-re, „Ilákotú elv-' társ születésnapja tiszteletére’“ tér. melészo vetkezeti „szocialista já­rást” akar csinálni. Mindez persze ürügy volt a dolgozó parasztok el­leni erőszakra, vagy az adózási és beadási kötelezettségek elengedésé, nek hazug, zavartkéltő ígérgeté­sére. Az. ellenség természetesen Kis­kőrösön sem járt másképp, mint előbb-utóbb mindenütt az ország­ban: rajtavesztett, s oda került, ahová való. Felmerül azonban a kérdés: miért garázdáteKHiatatit ilyen soká és ilyen pimasz nyílt­sággal? Azért és csalk azárt, mert ennek az ■ ellenségnek hatalmas szövetségese támadt. Ez a szövet­séges nem más, mint egyes állami és pártszervezeteink hiszékenysége, politikai vaksága. Arra számított az ellenség, hogy a mi helyi, ál­latni és pártszervezeteink a paptr- jelenitióselk és nem a tényleges tevé­kenységük alapján ítélik meg őket, S ha állami és pártszerveink rá is jöttek, hogy a járásnál az őszi ve­tésterületet papíron 25 százalékkal „raegtoldották'“ — ezt vállvónogat. va tudomásul vették. Arra számí­tott az ellenség, hogy áifflami szer­veink még a papírokat sem na­gyon nézik meg. A belügyminiszté. í-iúm személyzeti osztályán ott fe­küdtek az iiátok, amelyekből ki­derül betett volna, hogy kajláikra, gaz ellenségre bízták a járás ügyel­ni®: állami intézését. Az ellenség azért garázdálkodhatott, .mertelv- társatok sem • az embert, -sem 'az i ratot nem nézték meg. Ezekben az állaim i és pfi-rtezer- vékben nyilván sok szó esett az1 éberségről. -ti bírálatról és önbírá­latról, sokszor hangzott el, hogy í a szociaMamus építésének visz»- } nyai között az osatályliarc élező. | clik. De ez a tanítás nem vált tnto- clemnapi munkájuk fegyverévé, Ar­ra •számított és sziámit az ellenség, hogy elvtárauin/k nem tanul má­nyozzák a párt politikáját. Vagy hu tanulják — nem válik vérükké, hanem jegy ze tf üze I ükben marad. Nem alkalmazzák azit, nem har­colnak érte. Ez az oka anmalk, hogy a'kiskőrösi járásban elvtársitok hosszú időn át nem ismerték fel az ellenség tevékenységét, nem látták hallották meg a dolgozó népet ért sérelmeket. Milyen általános tanulságokat lehet levonni a kiskőrösi esetből? Magától értetődik, hogy a járásban felfedett hibák ilyen mértékben országosam nem általánosíthatók. Nem kéts éges azonban, hogy —ha ilyen mértékben nem is, de részben országosan álóiüáiiositluiitók állami és pártszen-eiiük tanácsmutikájíi- na'k hibái, amelyeket ebbén a já­rásban az eHenség kihasznált. Helyi tanácsainlkat természetesen áltaitában nem az ellenség, liánom a dolgozó nép ' vezeti. Tanácsaink zöme sokat, fejlődött az elmúl tesz. tendöben. Legjobb tanácsaink a tö­megekkel együtt, velük összeforrva végzik munkájukat. Különösen nagy a jelentősége a falusi tanácsoknak, mert elsősorban ezek . munkáján — a jő ta­nácsok munkáján — tanulhatják meg dolgozó parasztja ink, hogy a mi államunk nem ellenük, hanem értük van. őket szolgálja, ha ter­melőmunkájukhoz ad segítgiéget, ha anyag! és kulturális szükségle­teikhez, gyermekeik neveléséhez ad segítséget — de őket szolgálja ak­kor is, ha az állampolgári fegye- >m szigorú betartását követeli meg. ha érvényt szerez a termelés és beszolgáltatás követolménjeinek. De túl ezen most a tavaszi munka idején falusi tarulcsaljak jelentő, sége valósággal megsokszorozódik. Folyik a vetőmagvak kicserélése, a ,s®initús-veté«; résen kell lenni, hogy egy talpalatnyi född Se ma­radjon bevetetlen, hogy megművel­jék a tai'taíökföldeket is. Jórészt •a most következő hetek döntik el, hogy milyen és mennyi lesz az or­szág kenyere. Ezekben a- hetekben dől el, hogyan sikerül áttételiét. Bünk állatainkat. Nagyon sok függ most attól, milyen a tanácsok ős •a dolgozó parasztok viszonya, mennyire forr össze a tanács a falu dolgoz«) népivel. Érthető, ha az ellenség is igyek­ezik a falun ezt a fiatal intézmő- iiyiitDlfcet belliiről aláásni, gyengí­teni igyekszik, lazítani a tanácsok «ás a dolgozók kapcsolatát és ezzel lazítani a dolgozó parasztság és az állam, a dolgozó parasztság és a munkásosztály viszonyát. Nem új jelenség ez. Rákosi elvtárs már két évvel ezelőtt, az MDP második kongresszusán figyelmeztett arra hogy tanácsaitokba horthysta és egyéb díteraságes elemek igyekeznek befurakodni, „s lia nem szorítjuk gyorsan vissza ezelcet asz elemeket, akkor tárnicsaink nem fogják be­váltani a hozzájuk fűzött reménye­ket” A kiskőrösi eset, amely nem elszigetelt jelenség, legyen intő példa arra, hogy állami ős párt- szerveink fokozzák éberségükét, leplezzék le és semmisítsék meg a tanácsokba befurakodó bt osztóly- el'lenségét. Intő példa orra, hogy .jobbam harcoljanak pártunk, pgü- t.ikájáuak -minden eltorzítása el­ten. Harcoljának a tanács mun­Március íf., a Nemzetközi iVőnap tiszteidére: u szántás napi tf holdas mozgalmával előre a tavaszi munkák sikeréért l Szemán Erzsébet mándoki traktorista felhívása A serény munkával telő tavaszi napokban szerte a megyében lelkes harc folyik azért, hogy Iiákosi elvtársnak tett fogadalmunk sze­rint pótoljuk mulasztásainkat, s bő termést alapozzunk meg. A legfon- tosabb most, hogy mielőbb befejez­zék mindenütt a szántást, s még e héten befejezzék a megyében a tavaszbúza vetését. Ha a búza ve­tés március nyolcadlkáig 'befejező­dik, biztos,1 hogy bő termést taka­ríthatunk be mindenütt ebből a rövid tenyészidejű kenyérmiigból is, Sokfelé találkozni traktoristák, szövetkezeti parasztok, egyéni gaz­dák lelkes, hazafias kezdeménye­zéseivel, amelyekkel mind a leg­főbb cél, a magas hozam elérése felé törekszenek. Ilyen kezdemé­nyezés Szeműn Erzsébet, a híres mándoki traktorista kezdeménye­zése is, aki az alábbi felhívással fordul a megye t rak toris tűnőihez, traktoristáihoz, valamennyi paraszt- nőhöz : „Szerte megyénkben., fi a rc kezdő­dött el a magas terméshozamért, .4. hozam növelését most alapozzuk meg a mezőkön ax idejében elvég­zett tavaszi munkáról' Gyorsan he, fejezni a szántást még a héten he. fejezni a búvárét est, aztán idejében elvetni minden, tavaszit, — ezt. kí­vánja, Rákosi elvtársnak tett foga­dalmunk. Én 1051 ben ültem traktoron utol­jára. Jól végzett munkám után gépállomásunk megbecsült dolgo. zója lettem, s amíg gépemmel dől- goztam, versenyeztem a megye va­lamennyi traktorosával. A legutóbbi vasárnap résztvettem azon a nagy aktíva*értekezleten, amelyen a megye mezőgazdasági dolgozóinak Rákosi elvtársnak küldött fogadat mát vitat tűk meg. Ott a, kisvúvdai tml:toristalúmiok megbírálták gép_ állomásunkat, a mándoki traktorig, tákat azért, hogy keveset szánta­nak. Valóban így van, ■vem harcol­tunk óléggé az őszi adósság tör­lesztéséért. a tavaszi munkák sike véért. Az értekezleten elhatároztam : magam' sem leszek tovább a rak­tárban, < traktorra ülök . isméd! A nyirtéti traktoristákröl, traktorista- lányokrál, Ka.ytur Margitckról hal­lottam, olvastam, ürömmel üdvöz­löm mozgalmukat, a napi nyolchol- das szántási mozgalmat, örömmel üdvözlöm Kaptár Margit, Oláh Piroska, és a, többiek jó ered­ményeit, Méltói yezdve magam is a nyolcholdas mozgalom résztvevője vagyok, s versenyre, ékelek veiül:, Traktoristanök! Március nyolcá. (lilcán, vasárnap lesz a, világ béke. szerető, dolgozó asszonyainak har­cos seregszemléje, a Nemzetközi Nőnap. Fogadjuk meg mi, trakto­ristanők, hogy a napi nyolc!'oldás mozgalom sikereivel harcolunk a világ valamennyi asszonyával a békéért! Keljetek versenyre vala­mennyien, kapcsolódjalok a napi nyolcholdas mozgalomba! Gyorsít­suk meg a szántást, segítsük, ellj mindenütt, hogy a dolgozó parasz­tok a tavaszbúzát március nyolca, dikára, a, Nemzetközi Nőnapra, mindenütt elvethessék t Traktoristák! Mi, traklorisUsnök megmutattuk: hclytállunk a, mun­kában, Jlost is tnegm illatjuk, hogy a napi nyolcholdas mozgalomban rtiütó vresenytársaitok vagyunk! Szégyen lenne, ha lemaradnátok mögöttünk ! Dolgozó parasztnak! Traktoraink segítőnek nektek, hogy földjeiteken, mielőbb elvessetek, magas termést érjetek el. A szövetkezetek brigád­jaiban, munkacsapataiban, földjei­teken minden eszközt ragadjatok meg arra, hogy elősegítsétek a ta­vaszi műnkéit, elsősorban a tavasz, búza-vetést, A hátralévő napokban• együttesen tegyünk meg mindent azúrt, hogy Sz<hbolcs-8~atimrba>t, a mezőgazdaságban dolgoxó nők győ­zelmekkel ünnepelhessék, a világ dolgozó asszonyainak nagy nemzet­közi scrgszemléjét! SZEM AN ERZSÉBET, mándoki traktorista. Gyorsítsuk meg a tavaszi száiatás-vetés ütemét! Az elmúlt két nap alatt, vasár­nap estig megyénkben mintegy 1800 hold földet szántottak fel, mintegy 600 holdat vetettek be. A tavaszi munkáknak ez az üteme korátsem kielégítői A csengeri já­rásban például e két nap alatt egyetlen holdat sem szántottak fel s csupán 13 holdat vetettek be. Gyengén halad a munka a vásáros- naményi járásban s Nyíregyházán is. Járásaink vegyenek példát a kemecseiről, ahol két nap alatt 783 holdat szántottak fel. Gyorsítsuk meg a tavaszi szán­tás-vetés ütemét! Szülessenek a nagy tavaszi csatában olyan hős­tettek, mint amilyet-Nagy András nagyhalász! traktorista vitt vég­hez. Vasárnap nyújtott műszakban 15 holdat szántott fel — 13.5 mun­kaegységet ' teljesített, 108 forint előleget keresett. Nagy András traktorista tavaszi tervét már több, mint ötven százalékban teljesítette. Icánkat visszahúzó, a tömegek ér­dekeit semmibe vevő bürokratiz­musa, a vezetés és ellenőrzés par pkos-módszerei ellen. A kiskőrösi eset egyik tanulsága, .hegy a tárná- cspfiaba befuraikpdott ellenséget csak úgy tudjuk leleplezni és meg­semmisíteni, ha leküzcljük saját munkánk hiányosságait, melyet az ellenség ravaszul nap mint nap kihasznál. Falusi tainácsatokmaik olyan munkára és olyan lendülettel kell mozgósítania a fata népét, hogy dolgozó parasztságunk, s az egész ország kiheverhesse a tavalyi aszály súlyos veszteségeit. Ez a tava«Zhad járat: a kenyércsata döntő ütközete, melynek megnyeré­séhez nem elegendők a jól átgon­dolt, hely«« rendelkezések, álla­munk szervezett segítsége. A győ­zelemhez egyetlen nap, egyetlen; óra elpocsákoltíisa nélkül az egész falu íalpraáilMíása kelt! Aki'provo­kációs céllal éket. vor ív dolgozó parasztok és saját tanácsai közé, s aki szájtáti módon tűri ezt — az ellenség, vagy az ellenség szö­vetségese. Falusi, járási, megyei párt- és állami szerváink szemét nyissa ki a kiskőrösi példa. Az egész dolgozó ' parasztság ólón sö­pörjék ed az ,útból -a''provokáló el-' fenséget, ráizzök ’ fel a lé-kenten bü­rokratákat, a munkahalogatőkab.a kényeimesflwdőket. Akik csak azt a tanulságot von­ják te a kiskőrösi esetből, hogy meg kell védőül a dolgozó parasz­tokat a provokatív „baloldali'’ túlkapások ellen — azok csak a feladat egyik, s könnyebbik olda­lút látják. Tanú csatok munkájúban a fő veszély az elmaradottak uszá­lyába kerülés, mélyet százféleképp használ Isi az ellenség. A példátla­nul nagy tavaszi nvunkafeia diátok­tól való meghunyászkodó viesBahú­zódást aluszékonyság, a kormány- Imtówwatofc végrehajtásának halé. gatása, a munka- és úUaimpoigái’i. fegyelem „elnézéssel'’ történő lázi-; tusa — nemkevús'bbé merénylet a paraszt! érdekek ellen, mint a , .hátoldal 1” provokádók. A kettő szükségszer Ben együtt­jár. Ahol előbb elalusszák az időt, ott utóbb szükségszerűen „roham, mimikával'“, „vedd, ahol éred’“ ala­pon .törvényeink otromba megsér- tőévsel próbálják pótolni a mu­lasztottakat. A törvények megsér­tése jobbról, maga után vonja a törvények megsértését balról. Ezért •a túlkapásoknak, a felesleges és jogosulatlan zak’atáisobnaik is az ellenszere: a törvény, annak kö­vetkezetes ős szigorú betartása az első piltairatbúl keadve. ‘A törvén ys zabfa kötelességek .teljesítését úgy kell számonikémi, liogy. mlncton dolgozó paraszt meg­értse : a maga ügyét védi. támo­gatja, ha törvényeinket követi; -hogy minden dolgozó paraszt meg­értse: gépet és villanyt, iparcikket és kultúrát, békét és fejlődést le­ront magáraik, fata jártaik, ha tör­vényeinket, rendelkezéseinket kö­veti és maga is őrködik üsztetot- bentartásukon. Dolgozó parasztsá­gunk akkor érti meg mindezt, ak­kor száll síkra velünk együtt a szigorú törvényességért, ha Hálja és tapasztalja, bogy lesújtunk a tör­vénysértő és provokáló elleDíségra, kiszorítjuk a tanácsokból; ha látja és tapasztalja, hogy muutcánkbam nincs helye' liberal izmusnak, büro­kráciának, nincs helye a haloga­tásnak, patópáikedásnak, ha taná­csainknál megszűnik a törvények és rendeletiek lebecsülése. Csaik áss állami rendelkezések igazságos végrehajtásáért vívott harcban alakulhat ki.és szilárdulhat mega helyes kapcsolat a tanácsod: és a tömegek között. E kiaptsola.t. létre, jöttéért, megerősödéséért küzdeni^ ezen őrködni — minden áttaaai szervünk, minden pártszerviinfe elemi köfcöessc'ge. Ha a kiskőrösi példa nyomán az éUcnségsel sam. bon tanúsított éberség fokozódását kísérni fogja. a falusi' tömegeik megalkuvás nélküE mozgósítása nagy tavaiszl feladatainkra, skkor a gyitzeTrm nem marad el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom