Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-25 / 47. szám
NÉPI] A P 1953 FEBRUÁR 25, SZERDA \ Előre «ix felei bő termésért! PARTÉPÍTÉS + Rcsíílclfli * mezőgazdasági dolgozók megyei nagyaktÍTa-éplekezlctéMek felszólalásaiból A mezőgazdasági dolgozók február 21-i nagyaktíva-értekeizsletén elhangzott beszámolót vasárnapi lapunkban közöltük. Hajdú elvtárs beszámolója után Varga Sándor elv társ, a Megyei Pártbizottság ii tikára iá felszólailt. Varga elvtárs különös hangsúllyal értékelte a megyénkben kibontakozó területi versenyt. Ebben a versenyváMalás- ban egészévi munkánk elvégzésének' módjait leszögeztük és elhatároztuk a célt, amit el kall érni. Ahhoz, hogy ezeket a vállalásokat teljesítsük, már most ebben a szellemben kell végezni minden munkánkat, IVe csak beszéljünk a versenyről, hanem cselekedjünk is! A párttititárok legalább hetenként számoltassák be a tanácselnököket és a tCTmeléksoportok elnökeit a verseny állásúról. A púrtcsoportok, a népnevelők naponkénti szívós munkával harcoljanak a vállalások teljesítéséért. A luwmnuuiteták áldozatos munkájára, i>éldiamutatásá_ ra és a tönlegszerveaetek aktív munkábaállítására van szükség, hogy a mezőgazdaság minden dolgozója egy emberként induljon harcba a magasabb termésért — fejezte be felszólalását Varga elv- társ. Tóth elv tűm a párt Központi Vezetőségé no.k képviselője felszólalásában főként a munka jobb megszervezésére hívta fel a megjelentek figyelmét. Az idei tavaszi mun. ka sokkal nagyabb követelményeket állít elénk, mint más esztendőkben szokott — mondotta. A szabolcsi dolgozó parasztok 9000 hold őszi vetéssel és ÜS.000 hold őszi mélyszántással maradtak el a tervtől. S ez mind többletmunkaként jelentkezik, ami mellett jó minőségben és idejére el kCll végezni a szokásos tavaszi munkálatokat! Tóth elv társ a tömegkapcselutok kiszélesítésének és a döntő jelentő, ségü feladatok mindenkori helyes kiválasztása naik fontosságáról beszélt. A jelenlegi főfelaüat az őszi mélyszántás mielőbbi elvégzése; nem a figyelőszolgálatok megszervezésére, hanem konkrét munkára, szántásra-van szükség. A imteik pedig a vetőmag biztosítása, hogy amikor meg lehet kezdeni a vetést, már ott álljon a vetőmag a föld szélén! A tavaszbúza vetésére ügy kell felkészülni, hogy legalább két nap alatt a földbe kerüljön! Több lrozzászóló beszámolt arról, hogy a vetőmagot már biztosi toltuk és ki is tisztították. Sipos István- mé, a tisnadadal Béke. termeüőszö- vetkezet párttitkára elmondta, hogy ök őszi búzáért szerezték be a hiányzó tavaszi vetömagvakat. Balégii Mlkflós, a nyírbogát! Rákóczi termolőcsoportból arról számolt be, hogy náluk már a kukorica, burgonya és a babvetőmag is elő van készítve a vetésire. Bársony Lajos, a nyírmeggyes! Petőfi termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy ők már tíü holdba való vetőburgonya olöcsfráztatását is megkezdték, umiből korai burgonyát termelnek. A nyíriugosi termelö- csoportakban sincs vetőmaghiány. Ezekben a termelő csoport okban nemcsak nz utóbbi napokban, vagy hetekben volt napirenden a vető- magbiztosítás ügye, hanem a termés betakarítása után azonnal gondoskodtak u vetőniagbeszerzösről. ha esetileg a saját termésükből nem tudták azt biztosítani. A barabási állami gazdaság igazgatója^ Csongvai István elv társ elmondta, hegy gazdaságúik azért tudott a múlt évi aszály ellenére iK minden növényből többet; termelni, mint a környező termelőszövetkezetek és az egyéni termelők, mert idejében és megfelelő minőségben elvégezték az őszi mélyszántást. Nekik nem maradt egy talpalatnyi földjük sem szántatlan, most csak simítózul kell. Bársony Lajos, a nyírmeggyest Petőfi termelőszövetkezet elnöke szintén arról számolt Ixi, bogy ők neon csak a szaktanfolyamon tanultak a mélyszántás előnyeiről, hanem azt gyakorlatban is ismerik évek óta. Náluk sem ma. radt egyetlen hold sem szántatlan nz őszön. Somlai elvtárs. a kís- várctai gépállomás igazgatója már nem ilyen eredményekről számolt be. Nekik bizony többezer hold számtanivalójuk maradt a termelőcsoportoknál, aminek együk döntő oka a rossz munkafegyelem és a szerződések be nem tartása veit. A tavaszt munkánál már el akarják kerülni mindezt. Megvolt már náluk a gépszemle, ahol a bizottság kifogástalannak találta a javítást. A trágyakezelés térén is döntő fordulat következett 'be a legtöbb csoportban. Rákosi elvtárs beszéde óta. A tiszabecsi Rákóczi termelőszövetkezetben sem trágyadomb,' hanem gondozott trü- gyakazal van. Balogh Lajos, a nyírbogát! Rákóczi termelőcsoport elnöke ismertette, hogy náluk mindig csak a napi trágya van bent, a többi kant van a trágyázandó táblák végén leföldelve. Még nem mondhatjuk el, hogy ez az általános, mert a kisvárdal gépállomás körzetében még .több az olyan termelőcsoport, amely a trágyát gondatlanul kezeli. A kisvár- dal gépállomáson az az . álláspont, hogy azért nem vezetik be a trágya kazalban való érlelését, mert „nincs nyersfoszfát". a nyersfősziül tál értékesebbé tesszük trágyánkat, növeljük tápértékét, de egyáltalán nem kelléke a helyes trágya- kezelésnek, csak a trágyahtolal'ás- nak! Az alapvető trágyakezelési eljárást a tmnelőcsoportokiban a legsürgősebben be kell vezetni, amibe« a gépállomások, állami gazdaságok és járási tanácsok agronó- musiai kötelesek megadni a szükséges szakirányítást. A tiszabecsi Rákóczi termelőszövetkezetben, ha ilyen csapadékos tél van mint az idén, megáll a víz a földeken. Most is megállt volna, — amint Balog István, a szövetkezet elnöke elmondta, — de ők minden vízvezető árkot és vízáteresztő betoncsövet kitisztítottak a télen, így jelenleg nincs víz a földjükön. Ahol eddig nem eresztették le a vizet, ott a legsürgősebben lássanak hozzá ehhez a munkához, még akikor is, ha nem vetésen áll a víz. Mert a tavaszi munkálatokat Is késleltetjük azzal, ha későn eresztjük le a vizet. A tavaszi munkák sikeres elvégzésének egyik döntő feltétele a jó munkaszervezet kialakítása. Majdnem minden felszólaló úgy számolt .be, mint Sípos Istvánná, a ti- szadadai Béke termelőszövetkezet párttitkára, hogy addig volt jó munka a termelőszövetkezetben, míg az egyéni terUletfelosztás fel nem bomlott. A múlt év nagy iskola volt arra, hogy mit jelent az egyénileg kiosztott terület, Balog István elmondta, hogy náluk, a tiszabecsi Rákóczi termelőszövetkezetben a munkafegyelmet úgy sikerült megszilárdítani, hogy kiosztották a területet, de minden más munkát is egyénekre osztottak fel; így kialakult az egyéni felelősség! Nyírlugoson az MNDSZ tagjai külön gyűlést hívtak össze a ta- vasáö munkák megkezdése előtt, ahol elhatározták, hogy nem lesz egyetlen asszony sem a termelőcsoportokban, aki legalább 150 munkaegységet el ne érne. Az asszonyok békeíveket készítettek, amikre minden termelöszövetiiiezetbon doL goző asszony ráírta, hogy hány munkaegységet akar teljesíteni. — Számos asszony volt, aki 200 műn- Jraegységet vállalt, de egy sem akadt, aki 150-nél kevesebbet Irt volna az ívre. Ezen az értekezleten beszélték meg az asszonyok a tojásbegyüjtési problémát is. Az ellemség azt hí reszkette, hogy „egyetlen tyúk sem tojik a községben, így nem tehet tojást sem begyűjteni.“ Az asszonyok gyűlése után wfliámy napon belül 000 darab tojás került beadásra. Lucza elvtárs nyíriugosi párttit- kár felhívta a megjelentek figyelmét, hogy az ellenség nem csak a begyűjtés ellen, hanem a tavaszi munkák ellen is bizonyára talál majd ki hazugságokat. Erre fél Ml készülni és a legrövidebb idő alatt le kell szerelmi állításukat! A tyükodi gépállomás párttitkára, Seres László elvtárs arról számolt be, hogy náluk a jobb munka biztosítása érdekében már minden brigádban megszervezték a pártcso. portot és minden brigádnak megvan a sajtófelelőse, aki a napi sajtót eljuttatja a traktorosokhoz. A tyukodi gépállomás dolgozói csatlakoztak á lnsiófai gépállomás ver sonyfelitívasához, a DISZ-fíatalok pedig a nyírbátori Lenin termelő- szövetkezat fiataljainak példáján ugyancsak versenyvár.alásokat tettek. A tiszadadai Béke termelőszövetkezetben is brigád- és pártcso- portériekezteteken tárgyalták meg a nyírbátori Lenin termelőszövetkezet versenyfelhívását. Amikor minden dolgozó ismerte a kihívást és megtette vállalását, azután történt meg az egész szövetkezet szerződésének elkészítése. A ránkráró nagy munkában a gépállomások és termelőszövetkezetek legszorosabb kapcsolatára vau szükség. Azonban azt nem mondhatjuk el minden gépállomásról és termelő- csoportról sem, hogy a legjobb a kapcsolatuk. A kölesei gépállomás például olyan hanyag vontatást küldött ki a termelőcsoportba, aki a trágyahordásban négy nap alatt két kilóméterre mindössze tízet fordult 1 Más helyen a termelőcsoport nem szolgálja ki a vontatót, mint például a*leveteki Alkotmány termelőszövetkezetben, ahol nem akadt ember, aki a trágyát felhányta volna. De vannak olyan helyek Is, ahol közös a hanyagság; az encsencsi gépállomás és termelő- szövetkezet például egy udvaron vannak. De egyiknek sem fúj, hogy a szövetkezet az udvar minden, sarkában létesít egy trágyadombot. Vannak olyan gépállomások is, amelyeknek jó a kapcsolatuk a szövetkezetekkel; mint a tyukodi. amit az is bizonyít, hogy minden traktorista termelőszövetkezeti tag. Nemcsak a gépállomásoknak, de az állami gazdaságoknak is kötelességük példamutatással és tanáccsal segíteni a termelőcsoportokat. Az abapusztal és mátészalkai állami gazdaságok hároméves szaktanfolyamaikra meghívták a környező termelőcsoportok dolgozóit. A hiba ott van, hogy termelőcsoportjaiuk nem mindig iparkodnak elfogadni ezt a segítséget. A mátészalkai Zalka Máté termelőszövetkezet tagjai egyszer sóm jelentek meg az állami gazdaság szaktanfolyamán. A felszólalók beszéltek még az, új módszerek alkalmazásáról. Az encsencsi Ifjúság termelőszövetkezetben a múlt évben 25—30 százalékkal magasabb termést hozott az a kukorica, burgonya, vagy napraforgó, amit fészekírágyával ültettek. Az idén lehetőleg minden kapásukat fészektrágyával ültetnek. A tiszadadai Béke termelőszövetkezetben kiszámolták, hogy nemcsak többet termett a négyzetesen vetett kukorica, hanem egy harmadnyi vetőmaggal kevesebb is kell, mint gépvetésnél. A nagyaktíva-értekezlet, amely jelentősen előmozdította a tavaszi munkákra való készülődést, Hajdú elvtárs"zárszavával őrt véget. 1 nyírbátori népnevelatanácskozás tanulságai Fellobogózott szekerek sora érkezett vasárnap délelőtt Nyírbátorba a környék hat községéből. Párttagok és pártonkívüü üzemi munkások, dolgozó parasztok találkoztak a járási kultúrteremben rendezett népnevelőtanácskozáson. Több, mint félezres tömeg töltötte meg a nagy termet. Az értekezlet célja az volt, hogy a népnevelők kiese-, réljéüs tapasztalataikat és a jó módszereket alkotóan használják fel további munkájukban, a pártós kormányhatározatok megvalósításáért folyó szívós felvilágosító munkában, nem utolsó sorban a következetes oszt á 1 yharoban. Különösen szükség van a jó népnevelő érvekre a tavaszi munkák elindításakor, hisz eredményességűik kihat az egész évi munkává, tervek megvalósítására hangsúlyozta beszámolójában Erdei Lajos elrtárs, a járási pártbizottság titkára. Ahol következetesen megvalósították az elmúlt évben pártunk és kormányunk útmutatásait, a népnevelők a pártvezetőség irányításúval mozgósították a tagságot a korai vetésre, az agrotechnikai módszerek megvalósítására, ott el- érték a ti—10 mázsás kukoricatermést májusi morzsoltban számolva, vagy a holdankénti 32—35 mázsás burgonyát Ezeknek a szövetkezeteknek nem fájt a fejük a beadás teljesítése miatt, s jutott jócskán a tagoknak is. Demjén elvtárs, a uyírbátnri .Lenin tsz. népnevelője elmondotta hozzászólásában, hogy a szövetkezet e hó 10-ig teljesítette elsőnegyedévi baromfi-e, és tojásbeadását. Van vetőmagja is a vetéshez. A népnevelőknek az ilyen konkrét eredményeiket kell felhasználniuk agitációs érvként. Makrai Jstváu a nyírbátori Petőfi tszcs-bőt arról beszélt, hogy mint tszcs, elnök az üzend párttitkár után második nőimével ónok érzi magát. „Mikor a beadás mellett agitálok, nem felejtkezem el pár szóval rámutatni a négyzetes vetés, pótbeporzás és más agrotechnikai módszer alkalmazásának jelentőségére sem. Ez nagyban hozzásegíti csoportunkat, hogy e hó 28-ig teljesítsük negyedévi tojás- és bnromfibeadásunkat,'’ A népnevelőknek kemény harcot kell vívnlnk a lógósok ellen. A munkakerülők az elmúlt évben sok bajt okoztak a járás szövetkezeteinek. A nyírvasvári Vasvári Pál tszcs.-ben 380 tag közül csak százan jártak rendszeresen munkába. így nem művelték meg kellő gondossággal a földet és kévé« új agrotechnikai módszert alkalmaztak. Főleg ennek tudható be, hogy most vetőburgonyájuk hiányzik, amit gabonáért akármik cserélni. Az Idén a népnevelők többet foglalkoznak a tagok nevelésével és felhasználják a szemléltető agi- tációt. (Sőt, a sajtón keresztül is megbírálják a hanyag dolgozókat. Ma még az ellenség sok kárt okoz a szövetkezetekben közvetve és közvetlenül, mert sokszor maguk a népnevelők Is ét>ertelenek. Fiezkó József nyírvasvár! népnevelő elmondotta, a község szövetkezeteibe befurakodott ‘ kulákok két tszes.- ben 100 darab disznót pusztítottak el, mint állatgondozók. Későn vették észre a kulákok garázdálkodását. A szájtátiság felszámolásáért sokat kell harcolnia a pártszervezetnek. A nyírbátori járásban a klerikális reakció — a kulákok támogatói — sokszor nyiltan rágalmazzák a szövetkezeti mozgalmat. Egyes népnevelők igyekszenek elkerülni a klerikális reakció elleni harcot — helytelenül — azt hiszik, a vallásos szövetkezeti parasztok előtt nem lesznek elég „népszerűek”, ha visszaverik a papi köntösbe bujt reakciót. Török elvtárs, apoi- ’igeti pedagógus arról beszélt, hogy a kulákok é® a velük összenőtt klerikális reakció egyik közismert módszere sí®, hogy télen ezt mondja: „ne menj az Iparba dolgozni, mert nem engednek haza mezei munkára és meghalsz éhen”. Nyáron pedig küldik a szövetkeze liebet az iparba, mert „nem lesz kenyerük a szövetkezetieknek, hisz mindent, elvesz az állam". így akarnak zavart kelteni a munkaerőellá- tástoau az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Sok sző esett arról is, hogy a nyírbátori járásnak különösen jól kell megállnia a helyét az 1953-as évben. Hisz Innen indult ki a területi versenymozgalom. A beszámolóban Erdei elvtárs felhívta a népnevelők figyelmét, hogy milyen fontos a nők és az ifjak bevonása a versenybe. Zelizi Mihályné, a nyírbátori Lenin tsz. tagja hozzászólásában kifejtette: szövetkezetük azért is ér el szép eredményeket, mert a termelésben és a beadásban nem hiányzik a női kezdeményező erő. A népnevelők segítsék elő a női szervezetek megalakítását. Mi, a Lenin tsz. tagjai, mint a tszcs-k közti nemes versengés kezdeményezői, — versenyre hívjuk a szövetkezetek MNDSZ asszonyait a 200 munkaegység eléréséért — mondotta. A fiatalokból sem hiányzik a lelkesedés, a kezdeményező erő. A nyírbátori malom DlSZ-fiataljai elmondották, hogy már 54 százalékra teljesítették az április 4-1 felajánlásukat. A fiatalok politikai iskolán képezik magukat, hogy jó megbírálták a járási páí Fiezkó József elvtárs nyírvasvári párttitkár elmondta, hogy a járási pártbizottság többször az utolsó pillanatokban adja meg a népnevelőértekeztetek egy-egy napirendi pontját. így nem tud elég alaposan felkészülni a népnevelő-gyűlésre. Marinak Dezső, nyírgyulaji népnevelő, azért bírálta a járási párt- bizottságot, mert míg tavaly bírálatával segítette a csoportot, mostanában megfeledkezett róla. Pedig felférne a felsőbb pártszervezetek segítsége, még ha megjavult Is a pártétet és a gazdasági munka a szövetkezetiben, A népnevelőértekezlet általában visszatükrözte: a járás szövetkezeteinek pártszervezetei kiépítették a népnevelőhálózatot, megjavították az agitációs munka színvonanépnevelők és élenjáró dolgozók legyenek. A nyírbátori dohánybeváltó ifi népnevelői is szép eredményeket értek el a termelésben. Megszervezték az üzemen bel tilt munka- módszerátadást és ennek segítségével január hónapban 100 százalékon alul teljesítő nem volt az tizem dolgozói között. A munkás- ifjak szép eredményein felbuzdulva a szövetkezeti fiatalok sem akarnak elmaradni. Katona Julianna, a nyírbátori Petőfi tszcs, ifi népnevelője kijelentette: a szövetkezetük ifjúsága élen akar. járni a munkában és ezért vállalják: 2G0 munkaegységet teljesítenek ez évben, A népnevelők nemcsak saját eredményeikkel, hiányosságaikkal foglalkoztak, hanem (bizottság munkáját is. lát. Bár a népnevelő módszerekről kevés szó esett. A pártszervezetek több gondot fordítanak a tavaszi munkák előkészítésére, mint az elmúlt évben és nagyoM) segítséget adnak a szövetkezet vezetőségének. Megkövetelik a párt- és kormányhatározatok végrehajtását, harcolnak az újért, mind a növény- termelésben, mind az állattenyésztésben. — Azonban keveset be- szeltek a népnevelők továbbképzéséről és a szemléltető agitác; eszközeiről. Igen helyesen cselek* dett a járási pártbizottság, hogj az értekezleten bemutatta, hogyan kell a csasztuskát és a rajzoka1 faliújságokat alkalmazni az élen járók népszerűsítésére és a kullogok megszégyenítésére. V. Gy.
