Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-24 / 46. szám

Mai »Samunkból t A KISVÁRDAIJÁRÁS DOLGOZÓ PARASZTJAI is csatlakoz­tak A NYÍRBÁTORI járás TERÜLETI VERSENYFELHÍVÁ­SÁHOZ (•■>. oki.) — HATALMAS LELKESEDÉS KÖZEPETTE FOLYTAK LE A VÁLASZTÁSOK A SZOVJETUNIÓBAN (3. old.) X ÉVFOLYAM. 4P.. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 1953 FEBRUÁR 24. KEIM • Győzelmi ünnep győzelmes évMIója Két esztendővel ezelőtt, 1951 február 24-én ült össze a Magyar Dolgozók Pártja II. Országos Kon­gresszusa. Nagy győzelmi ünnep volt ez. A párt legfelsőbb vezető­szervének, a kongresszusnak ülése mindenkor a partéiét legdöntőbb esenjénye, a párt hatalmas sereg­szemléje. Valóban, pártunk fejlő­désének, erősödésének mérföldköve Tolt ez a kongresszus. A kongresz- szus, Rákosi elvtárs azonban nem­csak a párttagokhoz, hanem az egész .ország dolgozó népéhez szó- üot-t s a kongresszus határozatai nemcsak a párt fejlődését, hanem tíz egész ország fejlődését szabták lueg hosszú időre. Ezért a párt 11. kongresszusa nemcsak belső párt­ügy, hanem nagy nemzeti ügy is Folt. A kongresszus leszögezte: „...a |>árt és az ország előtt álló döntő, {stratégiai feladat: a mezőgazdaság p/ocialista átszervezésével népgaz­daságunk kettős jellegének meg­szüntetése, népgazdaságunk egysé­ges szocialista alapjának megte­remtése.” E fő feladat érdekében jelölte meg a kongresszus a tenni­valókat. Rámutatott: meg kell gyorsítani az iparosítást. Ezen a téren komoly eredményeket értünk jtíl. Csupán 1952-ben több mint 20 százalékkal növekedett az ipari tér- tneléi -S 1953-ban még nagyobb fel; odatok állnak előttünk. Ezek vég­rehajtásának azonban az az előfel­tétele, hogy kijavítsuk a fennálló Libákat. Rákosi elvtárs országgyű­lési beszédében rámutatott arra, Jiogy: „A mi iparunk általános hi­ntája még mindig, hogy nem tud egyenletesen, ritmikusan termelni... Jelentkezik ez az egész esztendő termelésében, ahol az év elején tör­tént lemaradást a tervév végén kapkodó munkával, túlórázással igyekeznek pótolni”. Ez a jelenség fi mi megyénk üzemeiben is sokszor felüti fejét, többek között a kis- várdai Vulkánban. Fel kell szá­molni üzemeinkben a tervteljesítés­esei szemben megnyilvánuló közöm­bösséget. üzemi munkásaink lelke­sen küzdenek az új országot építő ötéves 'terv célkitűzéseinek meg­valósításáért. A mind szélesebb méretekben kibontakozó április 4-i imunkaverseny is erről tanúskodik, A vezetőiknek méltóknak kell bizo­nyulniuk a tömegek lelkesedéséhez, minden erővel elő kell segíteni az alkotó kezdeményezés, a forradal­mi bírálat kibontakozását. A szak- szervezetek megyei vezetőségének kommunistái például még mindi nem éreznek kellő felelősséget az üzemek versenymozgalma iránt, kö­vetkezésképpen nem tudnak követ­kezetesen segíteni a terv teljesíté- -Kében. A kongresszusi határozat leszö' gezte, hogy „döntő lépést kell ten­nünk a mezőgazdaság elmaradásá­nak felszámolására. 3954-ve mező­gazdaságunk termelésének 1949-hez képest legalább 50 százalékkal kell nőnie...” — s megmutatta az utat 1« : „ . .. a szövetkezeti út az egész dolgozó parasztság jómódját és kul­turális felemelkedését biztosítja.” Szabolcs-Szatmárban nagy léptek­kel haladunk előre a falu szocia­lista átalakításának útján. Szántó­területünknek közel 50 százalékán nagyüzemi módon folyik már a ter­melés. Ez azonban korántsem je­lenti azt, hogy megyénk min­den termelőszövetkezeti csoporja mindent megtett már a termésho­zam növelésére. Ezt nem mondhat­juk el! Mezőgazdaságunk központi kérdése a terméseredmények foko­zása — ez segíti elő a szövetkezeti { mozgalom további fejlődését is. Az elmúlt fagyos és aszályos esztendő lecke volt számunkra, hogy ahol nem alkalmazzák az élenjáró ter­melési módszereket, ott súlyos ká­rokat okozhat az időjárás. Ahol pe­dig „a jó gazda gondosságával, a korszerű agrotechnika széleskörű tlkalmazásávai, jó munkaszervezés­sel, határidőre végezték el a mező- azdasági munkákat, ott az ered­mény nem maradt el. Sikeresen le­küzdötték az elemi csapásokat, az időjárás viszontagságai káros kö­vetkezményeit és jól felkészültek a tavasai munkára is.” Pártunk II, kongresszusa erőteljesen felhívta a figyelmünket az élenjáró szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak al­kalmazására. Ezeket az útmutatáso­kat jól meg kell szívlelnünk most, amikor az elkövetkezendő időben az eddigi tavaszi munkáktól elté­rően rendkívüli feladatokat kell megoldani. Az őszi talajelőkészítés elmaradását kell pótolni s ugyan­akkor pontosan be-liell tartani :i tavaszi munkák ütemét is. Biztosítani kell a szükséges munkaerőt s ennek egyik legfonto­sabb útja a nők fokozott 1«vonása a munkába. Országos értekezlet a tavaszi munkákról A tavaszi munka kezdetén a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsa a soronlévő feladatok meg­beszélésére országos termelési ér-, tekeztetet hívott össze, amelyen ál­lami gazdaságok, termelőszövetke­zetek, gépállomások vezetői és leg­jobb dolgozói, a termelésben élen­járó egyénileg dolgozó parasztok, a mezőgazdasági irányító szervek vezetői és szakemberei, továbbá a mezőgazdasági tudomány dolgozói vettek részt. Az Agrártudományi Egyetem agronómiái karának dísztermében rendezett értekezleten réSztvett A ami Imre elvtárs, a miniszterta­nács elnökhelyettese, Hegedűs András elvtárs, az állami gazda­ságok és erdők minisztere, Erdei Ferenc elvtárs, földművelésügyi miniszter, Tisza József elvtárs. be­gyűjtési miniszter, Öltőre József elvtárs belügyminiszter. Erdei Ferenc elvtárs megnyitója után Nagy Imre elvtúr*, a mi­nisztertanács elnökhelyettese tar­totta meg beszámolóját. Sokkal jobb munkát kell vé­gezniük gépállomásainknak. Egyes gépállomásokon tűrhetetlen lemara­dás volt már az őszi mélyszántás­nál is s most újra opportunista han- ok hallatszanak: „nem lehet szán­tani ...” Tanácsaink, mint a köz­ponti államhatalom helyi szervei szerezzenek érvényt a törvénynek a nép érdekeinek. Úgy kell dolgoz­ni, hogy-n tavaszi munkák jó elvég­zése tovább erősítse, szilárdítsa ter­melőszövetkezeti csoportjainkat, biztosítsa a magasabb terméshoza­mot, vigye előre nagy célunkat: a falu szocialista átalakítását. Nem szabad elfelednünk, mint ahogy arra a kongresszus határozata rá­mutat, hogy ehhez „elengedhetetle­nül szükséges a kulákok tovább! el­szigetelése, a falusi kizsákmányolok elleni harc következetes folytatása, nemcsak az állam eszközeivel, ha­nem maguknak a dolgozó parasz­toknak cselekvő részvételével.” Tovább kell szélesíteni békemoz- galmunkat, mind több és több dol­gozót kell bevonni a tevékeny béke harcosok sorába s különösen fokoz­ni kell a békevédelmi munkát a régi értelmiség, a közópparasztok, a nők között. A feladatok megoldásának legfőbb biztosítéka azonban az, ha tovább erősítjük pártszervezetein­ket, tovább fokozzuk a kommunis­tákban a helytállás, áldozatválla­lás, kötelességteljesítés szellemét Pártunk kongresszusa által megje­lölt feladatok végrehajtásához fel becsű lhetetlen értékű segítséget adott a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa. Nem le­het fontosabb * feladatunk, mint e (c kongresszus anyagának szüntelen tanulmányozása s a tanítások fel használása munkánkban. A Szov­jetunió Kommunista Pártja rnódo sított. Szervezeti Szabályzata to vább növeli a párttagok és tagje­löltek felelősségét a kommunizmus építésében. Most, a Magyar Dolgo­zók Pártja li. Országos Kongresz- szusa évfordulóján fogadja meg pártunk mindén tagja és tagjelölt­be, hogy kommunista párttag Ciliié­hez méltón küzd, erőt nem kímélve szocialista hazánk felépítéséért, a tartós -béke biztosításáért abban a legyőzhetetlen táborban, amelynek élén a nagy Szovjetunió babul Nagy Imre elvtárs beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy kormány az, idei ravaszon foko­zottabb követelményeket támaszt mezőgazdaság vezetőivel, szak­embereivel és élenjáró dolgozóival szemben, akiknek munkáján nagy mértékben múlik, .hogy sikeresen megvalósuljanak az évi terv nagy céljai, hogy újabb jelentős lépés­sel menjünk előre a szocializmus útján, hogy országunk és népünk számára, biztosítsuk a szebb és bb élet anyagi feltételeit. — A tavaszi mezőgazdasági mun­kák — folytatta — mindenkor az emberi munkaerő, az igásállomány ős a gépi tehnika nagyfokú igény­bevételiét követelik, He az idei ta- yaezon nemcsak erről, hanem sok­kal többről van szól.. Arról, hogy rendes, szokásos tavaszt mezö- azdasagi munkáikon kívül — a tavalyi kedvezőtlen, egy emberöl­tőben csak egyszer előforduló idő­járás és a mezőgazdasági irányító szervek rossz munkája következ­tében — rendkívüli feladatokat kell megoldani. Az egyik legsülyor sabb mulasztás az őszi mélyszán­tásban mutatkozó nagyarányú el­maradás. — A földművelési szervek másik súlyos mulasztása az őszi vetések­nél történt. Súlyosbította, a hely­zetet s a földmüveUsügy vezetői­nek felelősségét, hogy a megfelelő ellenőrzés hiánya és a jelentöszol- !nil at lazasága, következtében va­lótlan jelentésekkel -megtévesztel- ték a kormányzatot és a pártot. Uymódon a kenyérgabona-kérdés, amely mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével járó döntő terme­lési probléma^ jelentőségében meg­nőtt. Tavalyi tanulságok — Mezőgazdaságunk mai hely ze­téből adódnak azok a nagy és ne­héz feladatok, amelyeket az előt­tünk álló hetekben, hónapokban meg kell oldanunk. Mielőtt azon­ban erre rátérnénk — mondotta Nagy éh-társ — szükséges, hogy a malit esztendő termelési tapasztala tálból, abból a súlyos leckéből, amelyet kaptunk, bizonyos' tanulsá­gokat levonjuk. A legfőbb tanul­ság az, hogy a természet mostoha viszonyai, az időjárás szeszélye el­leni sikeres küzdelmekre, nem va­gyunk felkészülve sem agrobioló­giai, sem agrotechnikai, sem pe­dig szervezési-igazgatási szempont­ból. yem szabad megismétlődni an­nak sem, hogy alapvető agro­technikai kérdésekben a terme­lést irányító szakemberek kö­zött a legellentétesebb nézetek nyilvánuljanak meg, ami gyak­ran lehetetlenné teszi a szük­séges agrotechnikai intézkedé­seket. Ez történt a múlt tavaszi fagy­károk idején és a teljes bizonyta­lanság megismétlődött az agronó- musok körében a kései, a téli ga­bonavetések kérdésében. Az őszi búza vetésben bekövetkezett nagy­arányú elmaradásban nem lcls szerepe vaui annak, hogy az ngro- nómusok és egyéb növényteiTne- lési szakemberek nagy réSze az őszi búza kései vtetése ellen foglalt állást. — A tavalyi nehézségek leküzdé­sére Irányuló munkákban kiütköz­tek a tanácsok mezőgazdasági ap­parátusának, a-. megyei és a járási osztályoknak a hibái és gyengesé­gei is. A mezőgazdasági osztályok magas létszámuk ellenére neui tudták kellőképpen biztosítani m őszi mezőgazdasági munkák, a szántás-vetés sikeres végrehajtá­sát, nem tudták legyőzni a mtihéz- ségeket. Az apparátus nehézkes, lassú. Munkája nem elóg szaksze­rű. Sok esetben elferdítik, rosszul a-i kai maizzák a helyes i ntézkedése­ket. — Komoly tanulságokat keli levonni a tavalyi tapasztalatok­ból az AMG-nek és az egyes gépál­lomásoknak is — szögezte le Nagy Imre elvtárs. — Rosszul szervez­ték meg a munkát, hibák voltak a gépek kihasználása és karbantar­tása, valamint a traktorosok bére­zése körül. Nem megfelelő a gép­állomások viszonya a termelőszö­vetkezetekkel ; a ■ gépállomások nem éreznek kellő felelősséget a termelési eredményekért. A fegye­lem lazasága, az agrotechnika, a műszaki és a- politikai vezetés zi­láltsága fő tényezői voltak jelen­legi nehézségeinknek. Megnövekedett feladatok — Az elkövetkező hetekben, hó­napokban az eddigi tavaszi mun­káktól eltérő rendkívüli feladato­kat kell megoldani,, ami kétségte­lenül rendkívüli erőfeszítéseket, jobb szervezést, irányítást, ellenőr­zést és minden termelési tényező teljes latbavetését követeli, A me­zőgazdasági feladatokat a követ­kező sajátosságok jeli tűzik : 1. Lényegesen több tatajnmnkát 'kell elvégezni, mégpedig úgy, hogy a többlet-mimika nem a tavaszi mun­kák egész időszakára elosztva, ha­nem február végén és március első felében jelentkezik. .1 gyorsaság általában döntő tényező lelt a: idei tavaszon. 2. A tavaszbúza vetésterülete csaknem megtízszereződik. Ez min­den szektorban és az ország egész területén új feladat, s a munka­szervezésben és az agrotechniká­ban új kérdések megoldását teszi szükségessé. 3. Fel kell készülni tehát arra, hogy főleg márciusban — min­den egyéb feladat mellett elvégez­zük a hatalmasan megnövekedőit szántási, talajelőkészítési munká­kat és a tavaszbúza vetését. 4. A munka torlódása miatt rendkívüli jelentősége van a ha­táridők pontos betartásának. Ked­vezőtlen időjárás esetén a határ-1 idők betartásának fontossága még növekszik. Ha nem tartjuk be a határidőkig, akkor az idő rövidsé­ge és a munka megnüvekedet c mennyisége miatt összetorlódó fel­adatokat nem tudjuk megoldani. 5. Végül az idei tavaszon a szo­kásosnál jóval több gondot és munkát kell fordítani a növény- ápolásra, az őszi vetések, fel-esö- sitésére, továbbá a- fagg vagy a kártevők okozta, vetéskiesés póttá sóra. Nagy elV'tái-e ezután rátért az előttünk álló legfontosabb felada­tok ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb és legsürgősebb feladat a szántás, a talaj előkészí­tése. — Tudjuk, folytatta — hogy a • talajnak, mint termelőeszköznek egyéb termielőeszkiüzsöktöl eltérően az a sajátossága, hogy helyes fel- használás mellett termelékenysége nem csökken, ellenkezőleg növek­szik. Az a módszer, amely a ta­laj termőképességének növelését biztosíthatja, a helyes talajműve­lőé. a korszerű talajelőkészítés. Az idei tavaszon a jelentős terményIdesé-s pót­lásában döntő jelentősége van a holdankinti hozam maximá­lis fokozásának. Ennek leg­fontosabb eszköze a ió talaj- munka, az okszerű tálajelőké- szités. A tavaszbúzánál az okszerű talaj- előkészítés döntően befolyásolja a 'terméseredményeket. De így van ez egész növénytermelésünkben. — A morzsalékos taiajs-zerkezetet, amely a termelékenység alapfelté­tele, jó traktormunkával lehet és kell biztosítani. Ilyen módon nö­vény termelésünk eredményei dön­tően attól függenek, hogy milyen talajmunkát végeznek a gépállomá­sok. Az AMG munkájáról — A kormány a gépállomások munkájának megjavításáról ho­zott határozatával minden feltéte­lét megteremtette annak, hogy a gépállomások megnövekedői t ter­melési és műszaki feladatainak teljes mértékben megfelel jenelv. hogy - a tavaszi tailajmunkákal kellő Időben és a kívánt jó minő­ségben elvégezzék. — Az ÁMG feladata a téli idényben az erő- és a munkagépek javítása volit. Meg kell állapítani, hogy komoly lemaradás van, külö­nösen az erőgépek gene faljavítá­sában. A határidő február 28, Az ÁMG vezetésének fő fel­adata. az erőgépek generálja­vításának határidőre és jn minőségben ra,ló elvégzése. Az ÁMG másik feladata az voll, hogy az ősszel, elmaradt mély­szántásból minél többet pótoljon és ezzel csökkentse a gépál­lomások előtt álló tavaszi ta- hrimunkák mennyiségét, elejét vegye a tavaszi munka lóriddá- (Folytatás n " oldalon.) KLO IIK. AZ IDEI KO TERMESÉRT!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom