Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-03 / 28. szám

N É P L A V 1053 FEBItL'All 3, KEDD ** I* Á HTÉPÍTÉS _____________# A nagyhalász! népiieyelőtaiiácskozásról A ivomecsei járásban a Központi Vezetőség júniusi ülése óta sok tekintetben javult az agitációs munka. Mind jobban megszűnik az agitáció kampányjellege és konkrét Itelyl érveken épül fel. A tömegek között végzett politikai felvilágo­sító munka javulása elsősorban annak köszönhető, hogy a járási pártbizottság sokkal komolyabb mértékben foglalkozik auuak irá­nyításával és ellenőrzésével. Az agi­tációs munka fellendítése érdekében most népnevelőtanácskozásokat szerveznek a járás területén. A második ilyen tanácskozást vasár­nap tartották meg a nagyhalász! és a környező tanyai, a besztereci, vasmegyeri és liszarádi népneve lök és párttitkárok részvételével Nagyhal á s zb a n. A vitanyító beszédet Madarász István elvtárs, a kemecsei járási pártbizottság ágit. prop. titkára mondotta. Hangsúlyozta, hogy a uépnevelőtanácskozás célja, hogy a népnevelők egymás tapasztalatait kicseréljék, tanuljanak egymástól ós ennek alapján, a Központi Ve­zetőség júniusi ülésének útmutatá­sai szerint megjavítsák a járás te­rületén. a politikai felvilágosító munkát. A járás pártszerve­zetei megtanulták: milyen múlha­tatlanul szükséges a politikai fel­világosító munka és hogy e nélkül nem lehet eredményeket elérni. A vita számos felszólalása támasz­totta ezt alá. Bácskái András, a nagyhalász! gépállomás népneve­lője elmondotta, hogy jogosak vol­tak a bírálatok, amelyek a gépállo­mást érték ezen a tanácskozáson is, A nagyhalászi gépállomás nem teljesítette évi tervét és a gépjaví­tással is — az első időkben — erősen elmaradt. Ennek a legfőbb oka, hogy a pártszervezet lebecsül­te a népnevelőmunkát. A népnevelő­hálózat csak papíron volt meg, a pártszervezet nem segítette az agi­tátorokat munkájukban és egyálta Ián nem ellenőrizte, hogyan hajt­ják végre feladataikat. Ez év ele jón azonban alaposan megváltozott a helyzet. A népnevelőhálózatot újraszervezték és estik a pártmun­kában, a termelésben élenjáró dol­gozók kapták meg azt a megtisz­telő megbízatást, hogy neveljék a gépállomás dolgozóit és körzetük dolgozó parasztjait. A pártszerve­zet most már rendszeresen foglal­kozik a népnevelőkkel, értekezlete­ket tartanak, amelyeken megad­ja a szükséges útmutatásokat és feladatokat, és ellenőrzi Is azok végrehajtását. A pártszervezet ará­nyosan elosztotta a népnevelőket a brigádokban. Elmek eredményekép a decemberi nagy lemaradást most, január végére behozták és minden alap meg vun ahhoz, hogy javítási tervüket határidő előtt befejezzék. Ezt eredményezi a jól irányított népnevelőmunka. A jő politikai felvilágosító műn- ka eredménye lemérhető abban, hogy a járás termelőszövetkezeti járás lett az ősz folyamán és a november 30-án bezárult begyűj­tési verseny-szakaszban a járás har­madik lett a megyében. A nepnevelőmunka csak akkor lehet eredményes, ha maguk a népnevelők példát mutatnak. Az olyan agitátor szavát nem fo­gadja meg senki, aki beszél a munkafegyelem megszilárdításá nak fontosságáról — közben ő maga késik, vagy napközben lóg. S az olyan népnevelő szava is csak falra hányt borsó, aki nem telje­síti az állam iránti kötelezettségét. A népnevelőktől maguk a dolgozók várják el, hogy szavaikat tettek­kel támasszák alá. Gulyás Ferenc elvtúrs, nagyhalász! népnevelő el­mondotta, hogy a körzetében az el­múlt. évben mindenki, kivétel nél­kül teljesítette beadási kötelezett­ségét. Elsősorban azzal érvelt, hogy elsőnek saját maga teljesítette be­adását, Gulyás elvtárs azóta Is példát mutat, mert már teljesítette negyedévi baromfi, és tojásbeadási kötelezettséget és a tanácskozáson megfogadta, hogy már most be­adja a félévi kötelezettségét is. A tanácskozás megmutatta, mennyire függ az agitációs munka eredménye attól, hogy a népneve­lők, milyen módszerrel dolgoznak. Vass János elvtárs, besztereci nép­nevelő rámutatott, hogy a nép­nevelőknek ismerniük kell az em­bereket. Míudegyik dolgozóval" más­kép és máskép kell beszélni, más és más kulcs nyitja meg a szívü­ket.— Ismernünk kell a dolgozók problémáit, életét, hogy megfelelően tudjunk vele bánni. Hornyik Ká­roly elvtárs, nagyhalászi kisgyü- léselőadó arról beszélt, hogy mi­lyen fontos az állandó beosztás, az, hogy a népnevelőnek, kisgyűléselc- aűónak állandó körzete legyen, mert csak így tudja megismerni a hozzá beosztottakat. A kisgyűlés sikere nagyban függ az előkészítés- tői. Hornyik elvtárs mielőtt a kisgyü- lést megtartaná, meglátogatja a dol­gozó parasztokat. A látogatás során beszélget a dolgozókkal és elmondja, hogy mi lesz a kisgyűlés tárgya. Az ilyen előkészítés után a dol­gozók szívesen jelennek meg a kis- gyülésen, sőt, sokan előre felké­szülnek, mert ismerik a kisgyűlés napirendjét. Elmondotta, hogy fon­tos dolog a kisgyűlés helyének a megválasztása. Ahol szívesen fo. gadják a kisgyűlés résztvevőit, ott az embereknek nagyobb kedvük van és jobban sikerül a kisgyűlés. A népnevelők csak akkor tudnak megfelelően agitálni, ha segít a pártszervezet felkészülésükben és állandóan .friss, jó érveket dolgoz ki a számukra. Ahol általánossá­gokban Ítészéinek a népnevelők, ott nem nagy eredményekkel dicseked­hetnek. A liesztcrcci népnevelők, Mezei Júlia és Vas elvtárs elmon­dották, hogy náluk a pártszervezet feldolgozza a község adatait és ezt a népnevelők rendelkezésére boesájtja. A besztereci népnevelők például tudják azt, hogy községük­ben a felszabadulás óta 120 dolgo­zó paraszt épített házat, olyanok, akik a múltban ezt nem tudták volna megtenni. A község kapott kultúrházat, könyvtárat. Hat dol­gozó paraszt fia tiszt a néphad­seregünkben és 12 parasztfiatal jár főiskolára. Emellett ismerik a dol­gozó parasztokat közelebbről is, tudják mi mindent vásároltak mos­tanában olyan dolgozó parasztok, akiknek a múltban a legszüksége­sebbre se jutott. A népnevelők a pártszervezettől kapott anyag alap­ján hatásos módon hasonlítják össze a múltat és a jelent. De tisz­tában kell lenniük a nemzetközi helyzettel is, és ezt felhasználni agitációjuk során. A tanácskozás résztvevői elmondották, hogy mi­lyen nagy hatással van, amikor a Szovjetunió új ötéves tervéről és a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XIX. kongresszusáról beszél­nek. Fontos feladatuk a népneve­lőknek — mintaiiogy ezt Bácskái elvtárs nagyhalász! népnevelő el­mondotta — a dolgozókat az igazi hazafiasság szellemében nevelni. Úgy nevelni őket, hogy a haza­szeretettől elválaszthatatlan legyen a Szovjetunió szeretete és a világ dolgozói iránti szeretet. A magyar dolgozók érezzék, hogy a hős ko­reai nép harca a mi harcunk is. Madi Lajosné elvtársnő így beszél a honvédelemről, az igaz hazasze­retetről : „Szükségünk van erős néphadseregre, hogy az imperialis­táknak és Tito aljas bandájának háborús terveit megakadályozzuk. Ha van egy szép kertünk és csak egyszerű górékerítéssel vesz- szük körül azt a disznó könnyen áttöri és összedurja a szép, gon­dosan ápolt veteményt. — Azonban ha jó erős a kerítésünk, akkor nem tud bemenni. így vagyunk mi édes hazánk határaival, amit akkor tu­dunk jó kezekben, ha a mi fiaink, erős néphadseregünk őrzi,” Igen sok felszólaló megállapí­totta a tanácskozáson, hogy az eredményes munka elongedhetet-1 len feltétele, az állandó tanulás. Népünk tudása, öntudata nagyot fejlődött és a tömegek nevelőinek még gyorsabb ütemben kell fejlőd­niük, mert máskülönben nem tud­nak megfelelni a feltett kérdések­re. Igen sok népnevelő, mint Ma- tolcsi elvtárs Yasmegyerről és még több felszólaló megállapította, hogy a uépnevelőknek feltétlenül részt kell yenniiik a politikai oktatásban. Kádár elvtárs, a telektanyai Vö­rös Csillag termelőszövetkezet nép­nevelője elmondotta, hogy milyen fontos a népnevelőknek a napon­kénti újságolvasás. Bácskái elvtárs arról beszélt, hogy milyen eredmé­nyesen használja a szépirodalmat a népnevelő munka során, többek között Petőfi Sándor lelkesítő, ha­zafias költeményeit. A nagyhalászi népnevelütanács- kozás, melyen mintegy ötszázan vettek részt. Igen hasznos volt és nagy segítséget adott a népneve­lőknek és pártszervezeteknek. Meg­tanulhatták a csasztuska és a szemléltető agitáció helyes alkal­mazásút is. A kemecsei járásban is egy­re nő azoknak a népnevelőknek a száma, akik kezdik megközelíteni a bolsevik agitátorokat. Az összefog- j laló rámutatott a tanácskozás egyes hibáira is. A népnevelőknek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk az osztályharcra, a kulákság leleple­zésére. A tanácskozás is. azt mu­tatta, hogy ezen a téren van még bőven tennivaló. A népnevelők nem beszéltek a hozzászólások során a klerikális reakció elleni harcról, nem esetit szó a szociáldemokratiz^ mus leleplezéséről. A Mákok el­leni harcról — egy-két kivétellel — csak általánosságokat mondtak. És ha ez itt a tanácskozáson így volt, akkor a gyakorlati agitáció során is nyilvánvalóan komoly hiányossá­gok vannaik az ellenség elleni harc területén. A népnevelőknek sokkal bátrabban, személy szerint kell le­leplezni az ellenséget és a kulák- nál például megmutatni, hogy nem csak mint egyén gazember, hanem egy kizsákmányoló osztály tagja, egész dolgozó népünk ádáz ellen­sége. A népnevelőt« n ácskozás fel­hívta a járási pártbizottság és a pártszervezetek figyelmét még né­hány javításra váró hibára. A fel­szólalások egy része még túlsók ál­talánosságot tartalmazott megfog, ható, konkrét érvelés, vagy mód­szerek bemutatása helyett. Ez arra figyelmezteti a pártszervezetek ve­zetőit, hogy tovább kell fokozni a gyakorlati segítségadást, nagyobb gondot kell fordítani a népnevelők politikai oktatására. Az értekezlet azt is megmutatta, hogy a párt- szervezetek még nem támaszkodnak kellőképpen a tömegszervezetek ak­tíváira, népnevelőire. Igen kevés még az agitációs munkába bevont nők, ifjak száma. Nagyobb segítséget várnak egyes pártszervezetek a járási pártbizott­ságtól is. Vas elvtárs hozzászólásá­ban megbírálta a járási pártbizott­ságot, mert az ősz folyamán nem segítette a besztereci pártszerveze­tet a népnevelők irányításában és nem ellenőrizte munkájukat. Ez is hozzájárult hogy a község alaposan elmaradt az állam iránti kötele­zettségek teljesítésében. A járási pártbizottságnak meg kell szívlelni ezt a bírálatot és a jó segítő, el­lenőrző munkává! tovább kell ja­vítani az agitációs munka színvo­nalát. A népnevelötauáeskozás meg­szabta az agitátorok előtt álló köz. vetlen feladatokat is. A népneve­lőknek konkrétabb helyi érvekkel, a népnevelő munka színvonalának emelésével, az ellenséggel szem ben; keményebb, következetesebb harc­cal kell mozgósítaniuk a most meg­jelent. tavaszi munkák végrehajtá­sáról szóló minisztertanácsi határo. | zat maradéktalan megvalósítására, i . . , I A nyírbátori szövetkezeti járás versenyfelhívása a terméshozam emeléséért (Folytatás az 1. oldalról.). százalékán elvégezzük. A metszési és fa tisztogat ásl munkákat február 20-ra befejezzük. A tavaszi és nyá­ri permetezéseket megfelelő perme- tezöszerekkel mindannyiszor végez­zük el, ahányszor azt a kártevők fellépése megköveteli. A fenti permetezések alapján téli almából 30 százalékban exportké­pes gyümölcsöt állítunk elő, a folyó évi 10 saázial'ék'os exportgyii moles. rsel szetnbeu. Szőlő termésátlagun­kat 9.3 múzsa helyett 11 mázsára emeljük. Vállaljuk, hogy minden lükén 4 kiló termést érünk el. állattenyésztés Állatállományunk veszteségmen­tes átteleltetése érdekében minde­nütt bevezetjük u szalmafeltárúst, gyors sllózást, füllesztést, párolást és a meglévő takarmányainkat vál­tozatosan etetjük. Felhasználjuk az összes Ipari és konyhai mellékter­mékeket. Sertéseink abrak! akar- mánya pótlására bevezettük és to­vább alkalmazzuk a siló és luoer- naliszt etetését. Növendékserté­seinket makkaltatással és erdei le­geltetéssel teleltetjük át. Állat, állományunk elhullását megakadá­lyozzuk úgy, hogy a szövetkeze­teinket állandóan látogató állat­orvos szaktanácsait betartjuk, ébe­ren figyelünk minden ellenséges aknamunkát, hogy azt idejében megakadályozzuk. Gondoskodunk állattenyésztési dolgozóink politi­kai és szakmai továbbképzéséről. Lóállományunkat 1953. évben 52 százalékkal emeljük. Ennek érde­kében minden tenyésztésre alkal­mas kancát befedeztetünk. A csi­kószaporulati tervünket (10 száza­lékról 65-re emeljük. Szarvasmav- haállományunkat 20 százalékkal növeljük. Gondoskodunk minden tenyésztésre alkalmas tehén befe- deztetéséről. Elles előtt a tehenek előkészítését mindenütt bevezetjük. A borjúszaporulati tervünket 00 százalékról SO-ra emeljük. Tejterme­lésünket 20 százalékkal növeljük. Ennek érdekében bevezetjük a te­henek 70 százalékánál az egyedi takarmányozást. Bevezetjük a fe­jős tehenek 30 százalékánál a napi háromszori fejőst, a tőgy-masszázst, marokfejést. A szopos borjak 20 százalékát mesterségesen neveljük és így borjúként 200—200 liter tejet tudunk megtakarítani. Sertésállományunkat 40 százalék­kal növeljük. Hogy ezt elérjük, be­vezetjük a mangalica és hússertés keresztezését és megkezdjük az árusüldők előállítását. Bevezetjük az egylvarzás alatt a kétszeri bu- gatást. • Egy év alatt kétszer íiaz- tatunk. Egy koca után egy év alatt mangalicánál 12, a keresztezettnél 14 malacot nevelünk fel. A tenyészsertés kiválasztását már malackorban megkezdjük és serté­seknél a hizlalást 20 kilós súlyban kezdjük el. A hizlalás ideje alatt a takarmány 60 százalékát tömeg­takarmánnyal biztosítjuk (siló, zöld­lucerna, tök). Hizlalást tervünket az elmúlt évhez viszonyítva 25 százalékkal növeljük. Ezzel elérjük, hogy az állammal szembeni kötele­zettségen felül, szabadpiaci eladást is biztosítunk. Daraértékesítési szá­zalékot járási viszonylatban 19.5 százalékra emeljük. Juhállományunkat a tervhez vi­szonyítva 30 százalékkal emeljük. Anyajuhainkat két évenként há­romszor elletjük és minden 100 da­rab anyajuh után llő bárányt ne­velünk fel. Bevezetjük a kézből való pároztatást. Gyapjúhozamun­kat 4.3 kg-ról 0 kg-ra emeljük. Tejtermelésünket 20 százalékkal növeljük. Állattenyésztésünk meg­javítása érdekében bevezetjük a törzskönyvezést. ,A takarmányblzto­A nyíregyházi rádió mai műsora A nyíregyházi rádió minden este 0-tól 7 óráig sugároz műsort a 223.8 méteres középhullámon. A ma esti műsor: a nyírbátori járás versenyfelhívása. Agrotech­nikai tanácsadó. A melegágyak ké­szítéséről. Tüske. Hitek. Szóra­koztató zene. sítás érdekében a legelőket és-réte­ket megjavítjuk és bevezetjük a' zöld futószalagot, ezenkívül mes­terséges cslllagCUrtlegelóket léte­sítünk. Minden feltakarmúuyozliató zöld tömeget besilózunk és silózási tervünket 150 százalékra teljesít­jük. Építkezés Állal tenyésztésünknek • megfelelően gondoskodunk az építkezésekről. Ä meglévő istállóinkat korszerűen átalakítjuk. Mezőgazdasági építke­zésünket a múlt évhez viszonyítva 150 százalékban emeljük. Az épít­kezéshez szükséges téglát, vályogot sző vei kőzeteink saját erejükből állítják elő, amivel 50 százalékos költségcsökkentést érünk cl. Begyűjtés Vállaljuk, hogy a kenyér- és ta­karmánygabona begyűjtési tervün­ket a cséplőgéptől azonnal legké­sőbb augusztus 10-ig teljesítjük. Szénaibendási tervünket szeptember 15-re teljesítjük. Burgonyabegy iijtési tervünket október 10-re, kukorica begyűjt ősi tervünket október 5-re, napraforgó- begyűjtési tervünket pedig októ­ber 10-re teljesí! jiik. Tojás- és baromfibeadási tervün­ket havi felbontás szerint teljesít­jük. Az első negyedévi tervünket tojás- és baromfiból Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére, már­cius O-re, második negyedévi (ér­vünkét május 1-re, harmadik ne­gyedévi tervünket augusztus 20-ra, negyedik negyedévi tervünket de­cember 21-re teljesítjük. Egész évi. tervünket 105 százalékra teljesít­jük. Tejbeadási tervünket havi beiitemezéssel úgy teljesítjük, hogy december havi kötelezettségünket december 21-re 10O százalékban teljesítjük. Hízottsertésbegyüjtési tervünket beiitemezés szerint negyedévenként 100 százalékosan teljesítjük 5 nap­pal a negyed évet megelőzően. A második félévi tervünket de­cember 2t-re, Sztálin elvtárs szil» letésnapjúnak tiszteletére teljesít­jük. Vágómarhabeadási kötelezett­ségünket a beütemezés szerint tel­jesítjük és a második félévi ter­vünknek december 21-re eleget te­szünk. Borbeadási kötelezettsé­günk egy részét musttal teljesítjük november hó 15-ig, borral teljesít­hető részét 1954 február 1-ig telje­sítjük. A vállalásunk teljesítésében a Szovjetunió tapasztalataira, pár­tunk iránymutatására és állandó bizottságaink munkájára támaszko­dunk. A legszigorúbban betartjuk az állami fegyelmet minden terü­leten. Tervünk maradéktalan telje­sítésével elősegítjük ötéves tervünk megvalósítását és erősítjük a Szovjetuniú-vezette béketábort. A fenti tételek alapján páros- versenyre hívjuk ki egész évre a baktalórántházi járást és éves versenyre hívjuk ki Szubolcs-Szat- már megye minden járásút és Nyíregyháza várost, hogy a saját viszonyaiknak megfelelően csatla­kozzanak a több termelésért indí­tott harchoz. A verseny elbírálá­sára a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályát és a megyei tanács illetékes osztályait kérjük meg. Nyírbátor, 1953 január 31. Erdei Lajos, a nyírbátori járást pártbizottság titkára, P. Szabd Gyvla, járási tanács elnöke, Nyírbátor, Fodor Sándor járási mezőgazdasági osztályvezető. Varga Sándor be­gyűjtési osztályvezető, Kulcsár Mi­hály járást mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, Megyesi Eta járá­si begyűjtési állandó bizottság elnö­ke, Firt József kisiétai gépállomás igazgatója. Takó József nyíriugosi állami gazdaság igazgatója. Hibaigazítás Lapunk február elsejei számúnak (!. oldalán „A termelés élenjárói” cím alatt elhelyezett képek felcse­rélődtek. A felső kép Nemeskéri József elvtársat, a záhonyi fütőhnz kétszeres sztahanovista mozdony­vezetőjét, az alsó pedig Kovács Géza elvtársat, a kisvárén! Vulkán dolgozóját ábrázolja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom