Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

1953 FEBRUAR 25, VASÁRNAP NÉPLAP .> iS tavaszi szántás-vetés feladatait vitatta meg megyénk mezőgazdasági dolgozóinak nagyaktíva-értekezlete Megyénk állami gazdaságainak, gépállomásainak igazgatói, termelő­szövetkezeti elnökei és párttitkárai értekezletre gyűltek össze, hogy megtárgyalják a tavaszi munkák terén előttünk álló lessürgősebb feladatokat'. Az értekezleten Hajdú Sándor elvtárs, a Megyei Pártbi­zottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartott beszámolót. Párt szervezeteink s tömegszerve­zeteink előtt a növénytermesztés te­rén a tavaszi szántás-vetés áll a legközvetlenebb feladatként — kezdte beszámolóját Hajdú elv­társ. Mielőtt azonban a tavaszi munkákra valójában rátérnénk, pótolnunk kelt az őszi munkákból maradt hátralékunkat, ügy az őszt mélyszántást, mint a tavaszi mun­kálatokat olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel kell végeznünk, hogy feltétlenül el­érjük és túlszárnyaljuk az 1953. évi tervben előirányzott termésűt- Jogot a terv teljesítése és tál tét je- sítése érdeliében. Pártszerveze­tei üknek harcolni: kell azért hogy kiküszöböljék az őszi munkák so- rán előadódott hibákat és felszá­moljuk az irányítás és ellenőrzés bürokratikus, laza módszerét. Kü­lönösen fel kell számolni minden megalkuvást, a nehézséggel szern- Im-u I minden meghátrálást csirájá­ban el kell fojtani. Minden ellen­séges kártevő kísérletezést bátor fellépéssel le kell leplezni és rá­mutatni a kártevők munkájára. A múlt év hibáit jellemezve, Hajdú elvtárs Itákosi elvtárs leg­utóbbi országgyűlési beszédére hí­va tkozott, melyben többek között azt mondotta Rákosi elvtárs: „A fagykár ez tu "dl ii melleit sokkal jobb leheléit volna idei termesünk, ha a korszerű földművelés modern agrotechnikai szabályait betartot­tuk volna.” Az elmúlt évben me­gyénk területén is tapasztalhattuk, ahol a magas termés ügyét netu bízták csupán az időjárásraj, meg­volt az'eredménye! A szamoskéri Uj Élet, vagy a szamostatúrfalvi Ady tszcs.*beu, ahol elöhántós eké­vel szántottak, négyzetesen vetet­tek, fészektrágyázást alkalmaztak, kukoricatermésük az aszály elle­nére is 25—30 mázsa volt holdan­ként, A tyükocli Előre termelőszövetke­zetben az őszi mélyszántásba korán vetett cukorrépájuk, sarabolás és négyszeri kapálás után 200 mázsát termett holdanként. .Még ennél is jobb eredménnyel dicsekedhetnek a nagyecsedl Vörös Csillag termelő, szövetkezet tagjai, akik hasonló módszerekkel 840 mázsás átlagter­mést takarítottak be. Nemcsak a termelőszövetkezetek, a dolgozó pa­rasztok is tudják termésátlagaikat emelni, ha szűkebb korlátok között iS, mint az a nagyüzemben lehet­séges. Ezt mutatja Máyer Endre esengerújfalusi dolgozó paraszt pél- . dája, aki kukoricáját őszi mély­szántásba vetette, négyszer kapál­ta, s 23 mázsás termést takarított lo holdjáról. Aki többet termel, könnyebben teljesíti beadási kötelezettségét, több mariid a szabadpiaci eladás­ra, több a jövedelme, a keresete. Az is ismeretes, hogy a mezőgazda- . súg terméshozama, illetve ala­csony terméshozama fékezi egész ' népgazdaságunk fejlődéséi, ipari termelésünk ütemét. A magas ter­més nemcsak több jövedelmet je­lent a falusi dolgozóknak, hanem több iparcikket, villanyt és gépe­ket. Nem mondhatjuk el, hogy me­gyénkben mindenütt olyan jól dol­goztak volna, mint a fent említett néhány gazdaságban. Különösen súlyos lemaradások vannak őszi gabona-vetésterv link lel jesítésében. Megyénk dolgozói 9 ezer hold őszi gabona vetésével maradtak adósak. 30 mázsás termésátlagot számolva, 90 ezer métermázsával kevesebb őszi gabona terem megyénkben, ami 40 ezer ember egyévi kenyerét je­lenti. Vagy az a tény, hogy lema radtumk az őszi mélyszántás! mun­kálatokkal, súlyos terméskiesést je­lent ebben az évben. 68 ezer hold maradt szántatlanul, amit az ősszel meg kellett volna’ szántanunk. Ha­csak kétmázsás kukorica termés- többletet számolunk is, közel 40 ezer darab serlés kihízlalásához elegendő kukorica termése marad el. Emellett minőségileg sem végez­tünk megfelelő munkát. Nem hasz­nálták gépállomásaink az elölián- tös ekét. A nagykállói gépállomá­son azzal a hamis nézettel szerel­ték le az elöhántós ekefejeket, hogy „sokkal lassabban halad a munka,' nem kifizető elöhántós ekével szántani”. Hiba volt, hogy egyes pártbizottságaink, tanácsaink, nem figyeltek fel idejében a ha­mis jelentésekre, így látszólagos papírszámok megelégedetté tették funkcionáriusainkat. Nem harcol­tunk kellően az ellenség ellen sem, különösen nem akkor, amikor az ellenség a „vetőinagvárási" hangu­lattal zavarta őszi vetési tervünk teljesítését. A múlt évi munkánknak e hiá­nyosságai mind arra figyelmeztet­nek, hogy sokkal ‘ jobban, sokkal éberebben kell a tavaszi munkála­tokat végezni. Főfeladatunk: a legsürgősebben pótolni beit az őszi mélyszántást, pótolni festi a hiányzó őszi kenyérgabona­vetést taveszi kenyérgabonává!. Biztosítani kell a tavasziak veté­séhez szükséges vetőmagot, s azt, hogy minden talpalatnyi földet megműveljenek, bevessenek. Alkal­mazni kell az alapvető és az új agrotechnikai eljárásokat a mező­gazdaság minden területén a ho­zam növelése érdekében. Ezeket a feladatokat nem lesz könnyű dolog végrehajtani. Meg­nehezíti elsősorban a múlt őszről ránkmaradt vetési és szántási hát­ralék. Hozzájárni elihcz a tavalyi gyenge termés, ami tápot ad az ellenségnek, hogy pánikot keltsen egyes helyeken a vető-mag biztosí­tása körül. Számolnunk kell azzal, ■aminek jelenségei máris mutatkoz­nak, hogy az ellenség a korai ve­tés vagy szántás ellen agitál, vagy a „vizes”, vagy a „száraz elmélet­tel’' próbálja majd zavarni ter­vünk teljesítését. Meg kell akadályozni, hogy veiőmagvárásl hangulat iisse te! a fejét, politikai felvilágosító munkával el kell érni, hogy csere, vagy vásár­lás útján február végéig mindenki biztosítsa a vetőmagot. Tavasz* búza-vetőmagot őszi gabonafélékért az állam is ad cserébe: Legsürgő seb a tavaszi gabonafélék vetőmag­jának biztosítása. De ne csak be­széljünk róla, hanem cselekedjünk is. Lehet, hogy két-három nap múlva megkezdhetjük ti vetést, amit a legrövidebb időn belül be kell fejeznünk. Nem mondhatjuk még el minden termelőcsoportunk­ról azt, amit a nyírbátori Lenin­ről, hogy minden vetőmagja kitisz- títva, külön rekeszekben, táblával ellátva várja a vetést. Számos példa van megyénkben arra, hogy a szükséges vetőmagot, vagy a cseretereién,yt maguk a tagok ad­ják össze, líz az első és leghelye­sebb lépés a vetőmag biztosítására! A szántás és a vetőmagbiztosítás mellett gondoskodnunk kell a ve­téseinkben vagy vetet len szántóin­kon álló vadvizek mielőbbi leveze­téséről is. Különös gondot kell fordítani az őszi gabonák tavaszi kezelésére. A fejtrágyázást első­sorban a későn vetett, legyengült vetéseinken végezzük. A nitrogén­tartalmú műtrágyák melleit fej-trá­gyázást végezhet ülik érett istálló- trágyával, fa- és szalmahamuval, baromfitrágyával, komposzttal és trágyalével, .melyek szintén gazda­gok nitrogénlien. őszi vetéseinké; szükség szerint boronával, felfa­gyás esetén pedig könnyű henger­rel járassuk meg. Pártszervezeteinknek nagy figyel­met kell fordítauiok arra, hogy a munkát ne csak mennyiségben, ha­nem minőségben is jól végezzék mindenütt. Különösen éberen kell figyelni a kulákok munkáját. Na­ponként be kell számoltatni a ta­nácselnöknek a kulákot, hogy mit végzett aznap. Pártszervezeteink segítsék elő a most folyó területi munkaverseny szervezését, de különösképpen a fogadalmak teljesítését. A vállalások megtételének első nap­jától Indulón harc a fogadalmak teljesítéséért. Biztosítsák pártszer­vezeteink a verseny nyilvánosságát, a jót teljesítőket népszerűsítsék, a hátul kullogókat bírálják, s iniDd- ezt legalább hetenként hangos hír­adó, (lobszó, versenytábla útján is­mertessék a dolgozó parasztokkal. Pártszervezeteinknek nagy gondot keil fordítani arra, hogy taná­csaink mindig idejében és a való­ságnak megfelelő adatokat közöl­jenek a felsőbb szervekkel, hogy ne történhessen meg az, ami a múlt ősszel több esetben előfordult, hogy az alsóbb szervek hamis jelenté­sekkel félrevezették a felsőbb ható­ságokat. Hajdú elvtárs a továbbiakban a begyűjtésről, majd a termelő­szövetkezetek megszilárdításáról be­szélt. A termelőszövetkezetek meg­szilárdításával kapcsolatban ki­hangsúlyozta, hogy ezen a téren előrehaladásunknak egyik döntő feltétele a gépállomások és termelő­szövetkezetek viszonyának megjavítása. Pártszervezeteinknek éberen kell őr­ködniük efelett és meg kell köve­telni ágy a termelőszövetkezetek­től, mint a gépállomásoktól a szer­ződések nonlos betartását. A múlt évben njegyeszerte eluralkodott az az „elv” úgy a gépállomás, mint a termelőszövetkezetek részéről, hogy „ne bánts, én se’ bántalak téged”. Nem léptek fel gépállomásaink vagy termelőszövetkezeteink köt­bérigényekkel olyan esetben, mint például a fényeslitkei Fürst Sán­dor tsz. esetében, amikor a tsz.-nek a kisvárdal gépállomás súlyos anyagi károkat okozott azzal, hogy nem biztosította a megfelelő per­metezőgépeket. Ugyanakkor a ter­melőszövetkezet nem takarította le idejében a kapásokat, így nem tu­dott szántani a traktor. A gépállomások azonban nemcsak egyszerűen a munkák időben és jóminőségben való elvégzéséért fele­lősek, hanem a termelőszövetkezet fejlődéséért, belső életéért is. Nem jól dolgozik az a gépállomás, ame­lyik körzetében a termelőesoportok- ban rossz a munkafegyelem, nem vezetik be az új agrotechnikai el­járásokat, vagy helytelenül kezelik a trágyát. Hajdú elvtárs beszámolójában foglalkozott még állatállományunk átteleltetésének problémáival, ami szorosan összefügg a növényterme­lési tervek teljesítésével fp. Kü­lönösképpen összefügg a megfelelő ;ak artitiioy tervi letek biztosítása, a. zöld futószalag és a silótakarmá­nyok biztosítása. Hajdú elvtárs felhívta még elsősorban a termelő­szövetkezeti dolgozók figyelmét szakmai képzettségük továbbfejlesz­tésére. • Végül felhívta a kommunisták fi­gyelmét ú példamutatásra- és arra, hogy a példamutatás mellett a,fel* adatok' elvégzésére minden eddigi­nél sokkal jobban vonják be a tö­megszervezeteket, a DlSZt, az MNDSZ-t, állami gazdaságokban pedig a MEDOSZ-t. Ötéves tervünk negyedik évének teljesítése, a fenn­álló nehézségek leküzdése, békénk megvédése az eddiginél odaadóbb munkát kíván a falu minden egyes dolgozójától — fejezte lie beszédét ■’ jdu elv .ára.. (Az értekezleten el hangzott felszólalásaira lapunk későbbi számában még visszaté­rünk.) Díszünnepség a Szovjet Hadsereg fennállásának 35. évfordulója alkalmából A Szovjet Hadsereg fennállásának 35. évfordulója alkalmából 3953 február 23-án este fél hét órai kezdettel a honvédelmi miniszté­rium díszünnepséget rendez a Néphadsereg Színházában. ünnepi beszédet mond: Székely Béla vezérőrnagy. Az ünnepséget műsor követi. Németország Kommunista Pártja Elnöksége felhívást intézett a német néphez a Marx Károly-évvel kapcsolatban Düsseldorf, (AD'S). Németország Kommunista Fártja Elnökségének titkársága csütörtökön a Marx Károly-évvel kapcsolatban felhívást intézett a német néphez. A felhívás ismerteti Marx Ká­roly munkásságának világtörténel­mi jelentőségét, örömmel üdvözli Németország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottságának azt a határozatát, hogy az 3 953-as esztendőt „Marx Káro!y-év”-nek nyilvánítja. A Marx Károly-év hoz­zájárul majd ahhoz, hogy minden kommunista a Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy tanításai IráDti törhetetlen .fiüség szellemében ne­velkedjék — állapítja mes a fel­hívás. Németország Demokratikus Nemzeti Frontja hazafias versenyre hívta fel Németország lakosságát Berlin, (MTI.) Németország De- I mokratikus Nemzeti Frontjának or­szágos tanácsa felszólította a né­met hazafiakat és a Nemzeti Front helyi bizottságait, hogy hazafias verseny keretében vessék latba egész erejűket az Adenauer rend­szer elleni ellenállás megerősítése, a Német Demokratikus Köztársaság megszilárdítása és a béke biztosí­tása érdekében. A felhívás kiemeli: Célunk a német kérdés békés megol­dása. Célunk az amerikaiak hábo­rújának megakadályozása német földön. Fokozzátok a hazafias kéz- deményezest a szocializmus építé­sével és a honvédelem megerősíti- sével kapcsolatban! Tömörüljetek hazánk függetlenségi harcának zász­laja köré ! Vívjátok ki a győzelmet a nőmet nép ellenségei felett! Az amerikai légierő 1952 októbertől decemberig több alkalommal hajlott régre babtcriurafániaclást északkclclkínai területek ellen Mukden, (Uj Kína.) A Korea elleti agressziós bűncselekményeket elkövető.amerikai légierő gépel to­vábbra is berepülnek Északkelet- Ivína .légiterébe és baktériamtámn- dást hajtanak végre kínai területek ellen. 4952 december 20-án, december 9-én, október 28-án az ellenséges repülőgépek, a támadások során sok pókot dobtak le, melyekről kiváló kínai bakteriológusok megállapílot- ták, hogy anthrax (léptette) és dysentteria (vérhas) baclllusokkal voltak fertőzve. A helyi lakosság és az egészség- ügyi szervezetek — a vizsgálati célokra megőrzött egyes példányo­kon kívül — nyomban elpusztítot­ták .az ellenséges repülőgépek által ledobott rovarokat Több, mint 13 millió amerikait foszlottak meg szavazati jogától a legutóbbi választásokon Kemyork, (TASzSz). Az „ameri­kai hagyatéki alap” nevű konzer­vatív magánszervezet, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy „a köz­élet iránti nagyobb érdeklődésre buzdítja az amerikaiakat”, sajtónyi­latkozatában közölte, hogy az el­múlt éV novemberében tartott el­nökválasztásokkor a legkülönbözőbb ürügyekkel 13.116.000 amerikait fosztottak meg a választójogtól. A nyugatberlini munkásság a fasiszta német párt hatodik gyűlését is meghiúsította Berlin, (MTI.) A nyugaíberlimi brit megszállási övezethez tartozó Wilmersdorfban pénteken szociálde­mokrata és kommunista munkások megakadályozták a fasiszta német párt gyűlésének megtartását. Ezzel az akcióegységben fellépő munkásság egész rövid időn bellii a fasiszta párt Nyugat-Berltnbea meghirdetett hatodik gyűlését aka­dályozta meg. Gheorghiu Dej elvtárs cikke a „Pravdá“-hun Moszkva, (TASzSz) A „Pravda” február 20-i száma közli GH. Glieorghiti Dej elvtársnak, a Ko­mán Munkáspárt Központi Bizott­sága főtitkárának cikkét a demo­kratikus tábor országainak gacda- sági egyiit.t m űködéséről. A demokratikus tábor országai közötti külkereskedelem — írja Gheorghiu-Doj — a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kö­zötti gazdasági együttműködés leg­fontosabb formája és alapvetően különbözik a kapitalista államok közötti kereskedelemtől, ahol a ke. reskedelem a leigázás, a gazda­sági presszóé és a rdírlás céljait szolgálja. Annak ellenére, hogy a kapita­lista államok gazdasági blokádot léptettek életbe a Szovjetunió és a népi deute atikus országok ellen, a demakru.ikms tábor országainak külkereskedelme, gyorsan fejlődik. 194S-IŐ1 1952-ig a demokratikus vi­lágpiac áruforgalma több. mint há­romszorosára nőtt. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma három­szorosa a háború előttinek. 1946 és 1952 között. Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország, Kománia és Bulgária1 külkereskedelmi forgal­ma majdnem két és félszeresére nőtt. A szocialista tábor országai­nak külkereskedelmi kapcsolatait elemezve Gheorghiu-Dej. elvtárs megemlíti azokat a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményeket, melye­ket a Szovjetunió kötött a népi de­mokratikus országokkal. Hangsú­lyozza azt a roppant segítséget, me­lyet a két ország közötti kerekké- (teliiíi egyezmény keretében a Szov­jetunió nyújt Romániának, majd így folytatja: A román nép, — éppúgy, mint a többi népi demokratikus ország né­pei — tudja, hogy függetlenségének és szuverenitásának, valamint bol­dog jövőjének záloga a barátság és testvéri szövetség a Szovjetunió és a népi demokratikus országokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom