Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-20 / 43. szám
10Ő3 FEBRUÁR -JO, PÉNTEK KÉPLiP » „A Szovjetuniót szeretni és magyar hazánkat szeretni egy és ugyanaz66 (Révai) KETFEIE BARATSAG Szovjet barátok a nyírbátori „Vörös Csillag“ szőlöskertjében A szovjet kolhozparaszt küldöttek csoportja ott járt 1951 szeptemberében a nyírbátori „Vörös Csillag'’ termelőcsoport szöltőjében is. Maráz Kér miit, a termelőcsoport mezőgazdásza elmondotta: az eddigi szüretelés eredményei azt mulatják, bogy 1200—1000 liter bor a hol dánként i termelés. Tort Nikoldj Mibailovics, a munkácsi körzeti mezőgazdasági osztály vezetője mindjárt mázsába számolta át a literben számított termésátlagot. — Húsz mázsa körül Jesz a szöllőtermclési átlaguk. Nálunk 80—90 mázsa hektáronkénti (Magot is elérnek egy egy szőlőtermelő kolhozban. A magas terméshozam titka, hogy sutbadobták 'a mi kolhozlstáink a régi szöllölermelési módszereket, — Szöllőtermelő kolhozaink legelsösorban a szöllőbetegségclc teljes megszüntetésével harcolnak a bő termésért. Évente hatszof-hétszer permetezünk. De nemcsak a szöllőbetegscgek ellen védjük gondosan a szöUöt. A gyomokat sem tűrjük meg a szöllő között, Régen szakítottunk már azzal a gyakorlattal, hogy a szöllőt általában háromszor kell kapálni. Nem háromszor kapálják a mi kolhozainkban a szöllőt, hanem annyiszor, ahányszor szükségét látják a gyomirtásnak, porhanyításnak. A szőttük közti földnek mindig párkányáénak, gyommentesnek kell lennie. — Ilyen tőkék nálunk nincsenek ám — mutat Tovt elvtárs az egyik cscnevész szöllötökérc. Azért, mert a mi sSŐllötcrmesztö brigádjaink kora ta máztól késő őszig figyelik a szöllőtSkől.ct, s ha valamelyik visszamaradt a fejlődésben, akkor 'külön gondozzák, műtrágyával gyorsítják meg fejlődését. Ezért egyformán gazdag minden szöllő tőke hozama. Elmondta aztán Tovt elvtárs a nyírbátori szövetkezeti parasztoknak, hogy náluk Körpát- Vkrajnában valaha a kopár hegyoldalakon kevés volt a szöllő. A szovjet államnak gondja volt arra, hogy a kopár domboldalakat szöllővel, gyümölcsfákkal telepítsék be, s azok virágzó gyümölcsös- kertekké váljanak. — A mi szellőinkben traktorok dolgoznak - - mondta Tovt elvtárs. A szöllötelepitést is gvípexi- tettük, s olymódon végezzük, hogy a szöUőtőkék sortávolsága később megengedje a növényápolás, a szöllőkapálás gépesítését is. Azt, hogy „Vniverzál” traktorok segítségével kapálógépek dolgozzanak szöllőinkbetn. Ha áj szöllőlcet telepítenek a magyar szövetkezeti parasztok, használják ki nagyüzemeiket a. szélesebb sortdvra való telepítéssel, s minél inkább gépesítsék a szöllötei'melést is. Olcsóbb tesz a termelés munkája, nagyobb a terméshozam. — Mert mi azt akarjuk — tette hozzá mosolyogva Tovt elvtárs —, hogy maguknál is bőség, vidám élet legyen! As amerikai „barátok66 An«líábau — Szóval én önnél fogok lakni. — Igen Sir, úgy intézkedtek, — Fürdőszobája vau? — Igen, —- Telefonja? — Igen. * — Szolgaszemélyzet? — Az nincs. — Nem tesz semmit. A cipőmet majd maga fogja tisztítani. Ennek ellenében havonta egyszer használhatja a fürdőszobát és falán a telefont is. — De Sir! ... Ez az én saját lakásom. És ön egy amerikai tiszt, méghozzá elég vakmerő os' az angolok barátjának nevezi magát! — Hát ml lennék más? Ha nem volnék az ön barátja, egyszerűen kidobtam volna magát a lakásból. Olaszország ban — Miféle kép ez Itt? Ki festette? Raffael? — Igen, szinyort — Száz dollár! — De uram ... — És ez itt? Ez a szobor? Miclielangelótól' van? — Igen, szín.vor, — Kétszáz dollár. — De sztnyor!... Ezek felbecsülhetetlen műkincsek. — Éppen ezért füzetek mindegyikért. —* Ez rablás, nem vétel... Kohó t Mit csinál velük? Hát ez az amerikai barátság? — Természetesen. Hiszen nem ingyen veszem el. Hát adnék ezekért a vacakokért egyetlen centet is. hanem lennék az ön barátja? *■' i ff* ’ ' Ny u 3ra t-TYé m et ország 1>m ii — Holnap már ne lássam Itt magát! Az egész falu célpont lesz bombavető repülőgépek számára. — De tiszt uram, hova menjünk mi? — Hova? Majd segítünk magokon. A férfiak ellakhatnolk a ml kaszárnyáinkban. És a nők? Hehe! Majd találunk az ö részükre is elfoglaltságot. — Ez Lát az amerikai barátság? — Hát hogyne. Ha ez nem lenne barátság, a bombát egyszerűen a maguk fejére dobnánk. Ifi ár most felkészülünk arra« Iio^y az élenjáró szovjet módszerek alkalmazásával bő termést érjünk el! A Voigga-Urai csatorna építkezésén A „Pravda1* sztálingrádi tudósítói beszámolnak a Volga—Ural csatorna építéséről. A zord téli napokban is élénk munka folyik a nagy volgai építkezéseknél írják a többi között. Szakadatlanul építik a sztálingrádi vízierőmüvet ós a Volga—Ural csatornát, A hatalmas kotrógépeket mély vágatokban helyezték el. Az egyik vágatban dolgozik az „Uralec 573'’ jelzésű ekszkavátor, amelyet Dmitríj A. Szlepaha, a szocialista munka hőse Irányit. Az ekszkavátor havonta 108.000 köbméter földet emel ki. Nem messze Innen új típusú gépek kel kísérleteznek. Az egyllk a fyldásó gép. nmtíly óránkint ezerkétszáz-ezeretazák köbméter földet emel ki. Itt próbálják ki azt a talajgyalut is, amely egyszerre tizenöt köbméter földet mozgat meg. Az újabb tökéletesített gépek és felszerelések lehetővé teszik, hogy a sztálingrádi vízmű- építők hónapról-hónapra, növeljék az építkezés ütemét. r I' eruielőcsoportunkban, a va-V ja i Rákóczi tertnelőcsoport- l.an minden munkánk középpontjában Rákosi és Oerö elv társat útmutatásai állanak. Állandóan növelni a füld, a jószágáltouiány hozamát — ez a célunk. A jó termés, a magas hozam boldogulásunk forrása. Ezekben a napokban, amikor az ország valamennyi dolgozója a Magyar-Szovjet Barátság Hónapján mély hálával és nagy szeretet, tel ünnepli a két nép testvéri barátságát, a ml szövet kezdünk tag. jui körében Is gyakran szó esik arról, milyen hatalmas segítséget kaptunk mi a kolhozok élenjáró tapasztjalatul va 1, m u rak a módszerei vei — éppen a hozam állandó növeléséhez. Jónéhány élenjáró módszert alkalmaztunk már sikerrel, Magam is állandóan arra törekszem, hogy minél több tapasztalatot ismerjek meg. Szabad időmben sok könyvet, brosúrát olvasók et, amelyek az élenjáró szovjet népgazdaság sok. sok kinesetérő tapasztalatát tártál, mázzák. Nem én vagyok azonban az egyedüli, aki ezzel is igyekszik szélesíteni .tudását! ÍV! őst, hogy a tavaszi mun■*•*-*■ bábra készülődünk, alig várják a szövetkezet tagjai, bogy a már kipróbált sok hasznos tapasztalatot, s az eddig nem alkalmazott módszereket is mind gyakorlattá változtassák szövet kézit linkben, Természeteden ehhez az szükséges. hogy a tavaszi munkákra már most, idejében felkészüljünk. Gazdasági fölszerelésünket már rendbe is tettük, szekeret, ekét. boronát rendben előkészítettük ravaszra. A lószerszámok kijavításáért Beckeszi Gyula a felelős, aki nemrég lépett be a szövetkezetbe. Lelkiismeretes munkát végez, ti apókon bellit jelenteni fogja, hogy a lószerszámok kijavításával elkészült. Szövetkezetünk több tagja a gyümölcsösben foglalatoskodik a metszéssel. Mások a burgonya vetőgumóját válogatják. Nagy gondot igényel ez a munka, mert félre kell tenni azokat a gumókat, amelyek a tárolási ideje alatt új gumócská- kat hoztak. Az ilyen krumpli gyenge, vékony csírákat hoz. Miwálunlk „ezerinu“* burgonyának hívjuk. Vetni nem jó, csak apró gumók nőnének alatta. Márpedig mi azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az idén tovább növeljük a burgonya hozamát. Ennek érdekében alkalmazni tagjuk a kolhozokban oly jól bevált fészsktrá-gyázási módszert. \ tavaszi kalászosok vetőmag. -- *- jűt is most készítjük elő vetésre. A vetőmag ki válogatása t uiáv az elmúlt ősszel elkezdtük. Azzal, hogy aratás után csépiéikor külön hordtuk, majd külön zsákokba raktuk a vetőmugnakvulót. Most újból átválogatjuk, tisztítjuk, hogy jó mag kerüljön a földbe. A tavaszi kalászosoknál alkalmazni fogjuk a szovjet tapasztalatok szerint a keresztsoros vetést. Ezzel a módszerrel például a zabiiól tíz mázsás holdanként! átlagot akarunk elérni a tavalyi hat mázsás hozammal szentben. A szövetkezet tagjai most végzik el a vetőmagnak való tengeri le- morzsolúsát is, hogy a munka dandárjának elérkeztével ne kelljen már azzal bajlódni. A morzsolás- nál a tengerit kétfelé osztják. Külön teszik a csövek két Végéről lemorzsolt tengeri, ezt megeszi majd a jószág. A csövek közepéről lemorzsolt egészséges, jó esíraképcs- ségü szernek kerülnek elvetésre. Az tdei tavaszon a kukoricát is négyzetesen, fészek-trágyázással vetjük el. Mivel us élenjáró kolhozisfák tapasztalataiból megtanultuk, hogy a négyzetes vetés mellé még jó, gondos ápolás -ts kell, úgy határoz- tunk, bogy legalább ötször kapáljuk meg a kukoricát. Ilyen módon 30 mázsás holdanként! átlagtermést akarunk elérni a tavalyi 21 mázsás hozammal szemben. Un, miut az egyik növény ter- rnefei brigád vezetője, fontosnak tartom, hogy még most rendben megszervezzük a munkát. A kolhozok tapasztalatai arra tani tana ic, hogy a terület liezkü- tés szilárdfitja meg leginkább a tagok munka Iránti felelősségét. Mi is eszerint szervezzük meg a munkát. Jegyzőkönyvvel adjuk át csapatainknak a területet, s erre az alapra helyezkedve megszervezzük a versenyt. Mindamellett, hogy szövetkezetünkben alkalmaztuk és alkalmazzuk az élenjáró szovjet módszereket, hiányosságnak tartom, hogy ti vezetőség nem fordít elég gondot a szövetkezett tagok állandó szakmai nevelésére. Nincs nálunk szak tanfolyam, amelyen a tagok megismerhetnék az élenjáró módszereket, azok megvalósításáért, alkalmazásáért síkra Is tudnának száRrni. Most. a Magyar-Szovjet norátság Hónapján el kell határozni a rajai Rákóczi tszcs-ban is, hogy a vezetőség minden segítséget megad a tagok szakmai képzéséhez. az élenjáró módszerek széleskörű ismertetéséhez. Elmondta: J. Takács András, a vajai Rákóczi tszcs, brigádvezotője. II szovjet propagandisták tapasztalatainak segítségéve! emeltem oktatási munkám színvonalát Én, mint propagandista szemináriumvezető arról szeretnék néhány szót szóiul, hogyan segítette munkámat a szovjet tapasztalatok fel- használása. Több éve már, hogy a párt ezzel a szép és megtiszteltető feladattal bízott meg s azóta újra és újra a szovjet propagandistákhoz fordulok, hogy módszereimet tovább fejlesszem. Tapasztalatból tudom, hogy minden szemináriumon akadnak olyan hallgatók, akik neon szívesen vesznek részt a vitában. A vezetők persze azon fáradoznak, hogy mindenki elmondja véleményét egy-egy kérdésről. Ezt azonban nem könnyű . elérni. így volt ez a mi szemináriumkon is. Búr Éva elvtársnő kezdetben még a foglalkozásokra sem járt el. Többszöri beszélgetésre' aztán részt vett tíz egyik foglalkozáson, de hozzászólásra nem jelentkezett. Miikor felszólítottam, akkor sem udott válaszolni a kérdésre. A kö- etteező foglalkozásra már el sem Jött. Éreztem, hogy módszeremben van n hiba. Ez az oka az elmaradásának. Ekkor újra megnéztem, mit csinálnak ilyen esetekben a szovjet propagandisták. N. Kuzin: „á politikai iskola vezetésének módszeréről” című brosúrájában többek között ezt mondja: „A propagandistának el kell érnie, hogy a hallgatók aktívan vegyenek részt a beszélgetésben, hogy no álljanak be kínos szünetek, hogy minden egyes hallgató igyekezzen kifejteni a megvitatott témáról alkotott ve leményét". A továbbiakban kifejti: ,yAe első sikertelenségnél nem szabad megtorpanni. Kitartó igyekezettel megtalálja a propagandista a hallgatókhoz való helyes viszonyt, megtanulja, hogyan lehet egyesek félénkségét leküzdeni és miképpen lehet, őket rendszeresen arra nevelni, hogy hallgatók előtt ifel tudjanak szólalni”. Ekkor újra felkerestem munkahelyén Búr elvtársnőt. Megkérdeztem tőle, mi az oka elmaradásának. Hosszas beszélgetés után elmondotta: kevés gyakorlattal rendelkezik és nem mer beszélni, mert fél, hogy rosszul érti az anyagot. Azzal pedig, hogy már az első foglalkozáson hirtelen felszólítottam, még azt is elfelejtette, amit tudott az anyagbőt. Ekkor megmagyaráztam neki a propagandistaszeminárium jelentőségét és azt, hogyha alaposan átveszi a megadott irodalmat, nincs oka bátortalanságra. Az önkéntes jelentkezéssel pedig megelőzheti a felszólítást is. Búr elvtársnő azóta szorgalmasan eljár a foglalkozásokra s csaknem minden kérdésnél önként jelentkezik. Különösen értékes volt legutóbbi felszólalása, amikor a „Párt” című anyagnál, a párt és DISZ-szervezet közötti kapcsolat jelentőségét, mint DISZ- titkár, saját szervezetük példájával mutatta meg. A propagandista szemináriumon nemcsak hasznosítom a szovjet propagandisták tapasztalatait, hanem esetenként fel is olvasok egy-egy részt a szovjet propagandlsták módszerelről. így olvastam fel például Okún elvtársnak, a ..Kanosuk” gyár pártszervezete mellett működő politikai iskola propagandistájának módszerét, amelyben elmondja, hogyan vitt© közel hallgatóihoz az anyagot,, és hogyan aktivizálta őket. Nagy Lajosné elvtársnőnek sikerült megtalálni a módját annak, hogy a SZKP XIX. kongresz- szusa anyagának tanulmányozásánál közel vigye hallgatóihoz az anyagot. Amikor a takarékosság jelentőségéről beszéltek, az egyik hallgató elmondotta, hogy ő még a főidre él-hullajtott apró rézdarabokat is összegyűjti, mert ezzel na- ltonta több deka rezet takarít meg, amely napolt 'alatt kilókra növekszik. A szovjet propagandisták tapasztalatai alapján, ahol lehet, igyekszem szemléltető eszközöket is használni az anyag könnyebb és jobb megértéséhez. Amikor például a cári Oroszország és a Szovjetunió nemzetiségi politikájáról beszéltünk, részleteket olvastam fel Sztyepán Kolcsugtn életéből. Ebből a hallgatók gyakorlatilag láthatták, hogyan uszították egymásra a cári Oroszországban a különböző nemzetiségűeket. Úgy igyekeztek beállítani a dolgozók előtt, hogy a sok munkanélküliség azért van. mert egyik nemzetiségű elveszi a másiktól a kenyeret. Ezzel Igyekeztek elterelni a dolgozók figyelmét a bajok igazi okairól. Javasoltam a propagandistáknak is, hogy az üzemi könyvtárak segítségével, vagy saját könyveik felhasználásával, egy részlet felolvasásával ők is tegyék szemléltetőbbé az anyagot hallgatóik előtt. A kongresszusi anyag tanulmányozásánál sikeresen használtam fel a térképet, a grafikonokat is arra, hogy szemléletesebben lásák a hallgatók azl a hatalmas fejlődést, amelyet a Szovjetunió elért, szemben a kapitalista országokkal. Mindezek azonban csak kezdeti eredmények. A Szovjetunió kimeríthetetlen tárházából mind többet és többet kell felhasználnunk mun. kánk megjavításához. Arra törekszem, hogy ezeket a módszereket minél szélesebb körben alkalmazzuk, ne csak a propagandista szemináriumon, hanem a politikai iskolákon is. így emeljük a politikai oktatás színvonalát. Hódi László, nyíregyházi DISZ-prop. szem 1 n á rlumvezet n
