Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-19 / 42. szám
Í31j«*n és virágozzék a iiia^ j ar és a szovjet nép Örök barátsága ! R. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM. ARA 50 FIÚ EH 1953 FEBRUÁR 19, CSÜTÖRTÖK, Szovjet példa — falvaink előtt A felszabadulás előtt nálunk a parasztság valósággal a föld rabja volt. Éjt, napot eggyétéve, legtöbb esetben egy tehénkével tűrte a aadrágszíj-parcellák rögét. A sok fáradságos munka után a legjobb Időjárás esetén Is gyengén fizetett a föld. A tiszalökl járás dolgozó parasztjai például, amikor 6-7 mázsa gabonát arattak holdjáról, ükkor valósággal rekordtermésről beszéltek. Most azonban gyökeresen meg* változott a dolgozó parasztok helyzete. Parasztságunk nem rabja töl hé a földnek! A szovjet^parasztok példája nyomán megyénk dolgozó parasztjai Is egyre többen választják a nagyüzemi gazdálkodás diját. Egyre több helyen tűnnek el a keskeny földcsíkok, a nadrágszíj* parcellák. Ma már a legtöbb helyen nagy tábla vélemény Ígéri a szövetkezeti parasztoknak a bő termést, traktor hasogatja a barázdákat, megváltozott a magyar parasztság sorsa, egyre jobb módban, egyre kulturáltabban él a felvirágzó faluba«. A mi dolgozó parasztságunk egyre javuló sorát a pártnak, a szovjet emberek testvért támogatásának köszönheti. A szovjet emberek vérük árán vívták Iti nekünk a szabadságot és biztosították független, ságítoket. Most sem szimtek meg gondoskodni rólunk. Testvéreiknek tekintenek bennünket. Nagy segítségünkre vannak az építésben, a mezőgazdasági termelésben, átadják nekünk élenjáró munkamódszereiket, az élenjáró nagy szovjet tudósok sok tanítását. Az olyanokét, mint Micsurin, Liszenko, Vil- jamas, akik egész tudományos munkásságukat a népnek ajánlták. Segítségükkel a Szovjetunió mező- gazdasága soha nem látott termés- predimónyeket mutatott fel. A vjátkai „Vörös Október”Jkolhozl>an n Vlljamsz-főle tanításokat követve, gabonafélékből például 18 mázsásról 30 mázsára fokozták a termésátlagot. A szovjet emberek nem titkolják el, hogyan érik el hatalmas eredményeiket. Átadják munkamódszereiket, tapasztalataikat a népi demokratikus államok dolgozó parasztjainak Is. A mi dolgozó parasztjaink közül is számosán jártak tanulmányúton a Szovjetunió, ban, s ezrével, tízezrével ismerkednek meg falvainkban az élenjáró szovjet módszerekkel. Mindemellett a szovjet emberek abban a nagy kitüntetésben is részesítettek bennünket, hogy eljöttek hozzánk, a gyakorlatban is megmutatták azokat a módszereket, melynek segítségével oly hatalmas eredményeket tudtak elérni. A szovjet küldöttek megyénk területén is több termelőszövetkezetet, gépállomást látogattak meg. Elmentek a számostafárfalvi termelő- szövetkezetbe is. Felkeresték kint a földeken a szövetkezeti panasz, tokát, tralktoristákat. Cserkánsald elvtárs, a küldöttség traktorista tagja például átvette a vaspartpa kormányát Bódi István traktoristától, maga ült a kormány mellé, hogy megmutasson néhányat a t traktórosmunká élenjáró módszereiből. Bódi Istvánnal kihúzatta a gépállomásról az előhántós ekét. felszerelte a traktorra, úgy is került egy párat a földön, hogy megmutassa : nagy előnnyel jár az elő- lu'intós eke használata! Bódi István ekkor meleg kézszorítással azzal búcsúzott Cserkánszki elvtársié;. hogy: „Nem szántok többet előhántós eke nélkül!” Szavát tett követte. Az elmúlt évben az őszi mélyszántást előhántós ekével vé- ;ezte. Az eredmény az lett, hogy az „Ady” termelőszövetkezetben, ott, ahol Bódi István előhántós ekével forgatta a földet, a száraz nyár ellenére is 30 mázsás kukoricatermést szüreteltek, míg az egyes típusú termalőcsoportiban, ahol a régi módszerrel végezték az őszi szántást, csak 20 mázsánylt adott a föld. A balkányt. a ha pusztai állami gazdaságban is megvalósították a szovjet elvtársak tanácsát — és megye legjobb állami gazdaságai közé sorakoztak! A szovjet parasztság hatalmasat fejlődött az Októberi Forradalom győzelme óta. A régebbi időben, ha egy orosz parasztot megkérdezték, milyen termést szándékozik elérni, a szokásos felelet az volt, hogy minden az osőcskétől függ”. Emellett azonban gyakran emlegették az „isten akaratát” is. Ma? A föld urai a földművelés Igazi mesterei lettek, szekerükbe fogták a tudomány és a technika segítségével a természetet. Ha kell, hegyeket mozdítanak el, folyók útját változtatják meg, száraz sivatagok helyén varázsolnak dúsan termő földeket, soha nem képzelt termelési rekordokkal keltenek csodálatot és elismerést az egész világ előtt. A szovjet parasztok ragyogó példája vezeti, lelkesíti harcba a mi parasztjainkat is a természet ellen. A nép állatna, a munkásosztály támogatja őket. A szovjet földe ken lévő öntözőrendszerek mintájára épül megyénkben a Tiszalöki Erőmű és a Keleti Főcsatorna, amely többezer holdat öntöz majd. A Tisza vasvári mellett húzódó öntözött földeken bő termés nő majd. S az új erőmű üzembehelyezé.sével lehetővé válik, hogy számos tér- melőszövetkezetben megvalósítsák az öntözéses gazdálkodást, villamosítsák a nehéz munkákat. Az „isteni akaratra”, az „esőcs- kére” a régi agronómia számított. Az ilyen földművelésnek nálunk is befellegzik. A földművelés mesterei megtörték már ezeket az alapelveket. Megyénkben is számos szövetkezet van olyan, mint a tiszadobi „Táncsics”, amelynek tagjai a szárazságtól pirosra’ sült legelőből üdezöld pázsitot varázsoltak az öntözéssel, az élenjáró szovjet módszerek alkalmazásával megsokszorozták földjeik, jószágátlományuk hozamát. A szovjet útmutatások alapján előre kidolgozott terv szerint növelik dolgozó, parasztjaink ezrei a mezőgazdaság hozamát. Ezt tükrözi vissza megyénkben a területi versenyt kezdeményező nyírbátori dolgozó parasztok versenyfelhívása, amely a szovjet tapasztalatok szerint készült. A versen ysaeraöd és megkötésénél a nyírbátori dolgozó parasztok figyelem!*} vették az élenjáró szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazását. így például a napraforgó 70 százalékát, a kukorica 36 százalékát négyzetesen vetik, pötl>eporzást alkalmaznak, így akarják elérni azt. hogy többszörösére növeljék földjeik hoza- mát.A felhívás nyomán az egész megyében hazafias mozgalom indult a falvakbanharc a magas hozamért — az élenjáró szovjet módszerek alkalmazásával. Az élenjáró szovjet zootechnika alkalmazásával is jelentős fejlődést értünk el az állattenyésztésben Az abapusztai állami gazdaság jóisikeriilt szemlén bizonyította be, hogy készén áll a tavaszi munkára A minisztertanács határozata előírja, hogy az állami gazdaságok február 15-ig kötelesek gépeiket kijavítani. Február 15. és 20. között szemlét kell tartani az állami gazdaságokban, hogyan készültek fiel a tavasai munkára. Az aiba- pusztali állami gazdaság a múlt évben a gyümölcstermelő álami gazdaságok közül megyénkben egye. dűl kapta meg az élűzem jelvényt. A gazdaság dolgozói elsők között csaitiaiboztak a nyírlugosi állami gazdaság területi versenyfelhívásához. A gazdaság dolgozói vállalták, hogy február 10-re .minden erőgépüket kijavítják. Vállalásukat egy nappal hamarabb teljesítették, 0-én már valamennyi erő- és munkagép kijavítva sorakozott -a gazdaság gépszíneiben. Február 14-én délelőtt 9 órakor a gazdaság udvarán a gazdaság valamennyi dolgozója felsorakozott Minit egy nagy-gyakorlatra induló hadsereg, készenlétben állt mindenki. A brigádvezető mögött otít sorakoztak a brigád permetező kombá jnjai, traktorai, motoros permetezői, az ekék, vetőgépek tárcsák, boronák, ló vontatása kocsik, majd hátul a brigádtagok kézi felszereléseikkel. A szemlebizottság vezetőjének minden brigádvezető jelentette, hogy brigádja felkészült a tavaszi munkára: a munkaerő-létszám a brigádban teljes, ismerik a területüket, átvették a termeléshez szükséges gépeket és eszközöket. Madár Pál brigádviözető is így jelentett: „Madár Pál brigádvezető jelentem, hogy . a brigádom teljes létszámmal készen áll a tavaszi munkára. Ismerjük azt a 90 hold termő gyümölcsöst, amelyet a mai napon jegyzőkönyvileg is átveszek, ugyanígy a 120 hold fiatal gyümölcsöst és a 320 hold szántót.” Madár Pál felsorolta, hogy hasz- nátetképes állapotban átveszi a permetező kombájnt, a két motoros permetezőt, 16 lovat, 8 szekeret, 8 pár lószerszámot, 2 vetőgépgt, 8 ekét, egy műtrágyaszórógépet és valamennyi eszközt. A bizottság ezután meg is vizsgálta, hogy valójában felsorakoztak-e mind e gépek és szerszámok. Akkor minden brigád jelentkezett és a szemlebiaottság megállapította, hogy minden rendben van. amint a jegyzőkönyvek tartalmaz, zák, akkor kezdődött a minőségi vizsgálat. Minden gépet begyújtottak. A kocsik után akasztott ve- tögépekkei elvonultak a brigádok a Szem lobi zottejág előtt. A szemle után a dolgozóik üzemi értekezletre gyűltek össze, ahoi megfogadták, hogy a rájuk bízott gépeket, eszközökéi úgy becsülik, mint. sajátjukét. Ezen az értekezleten vállalások hangzottak cl. Du- teba Ilona gyümölcstermelés! műn. km csapatvezető vállalta, hogy csapatával a normát állandóan Hó százalékra teljesíti. Pásztor Lajos traktoros 130 százalékos tervtelje- Bitéit vállalt, A pártszervezet és az üzemi bizottság ígéretet tett a dolgozóknak,, hogy ezt a kezdeményezést segítik, versenyüket értékelik é.s azt állandóan nyilvánossá tesalk . Bojtor Miklós, igazgató. Leveleken az Alkotmány tsz.-ben súlyos gondatlanság hátráltatja a tavaszi készülődést Iveveiek község dolgozó parasztjainak többsége tenmelőesonortban dolgozik. Az Alkotmány termelő- szövetkezet mellett két hármas típusú termelőcsoport van még a faluban. Az Alkotmány termelőszövetkezet tagjai a múlt év középéig arról voltak híresek a megyében, hogy minden munkát elsőnek végeztek el és olyan gondosan, hogy abban még a szövetkezet irigyel sem találtak hibát. 1951-ben pedig olyan gazdag termést taka- rítotitaik be, hogy tavasszal a szövetkezeti tagokhoz jártaik a kívülállók egy Mis kenyérnekvalóért, vagy vefőmagkölcsönért. Egy ilyen szép múltú szövetkezet most a fiatalabb szövetkezetek mögött kullog, de még a járásban is az utolsó! 1 A szövetkezet romlása a múlt- évi betakarítás idejére esett, Elharapózott a szövetkezetben, hogy a tagok közül sokan eltulajdonították a közös vagyont. Ez a párt- szervezet gyengeségéből fakadt. Nem tudta megmagyarázni n tagoknak, hogy ezzzel magukat és a dolgozó nép államát károsítják meg. Engedett olyan hangulatot elterjedni a pártszervezet és a sző. vetkezet vezetősége, hogy „az jár jól, aki nem megy dolgozni, hanem szerez magának”. Ezek után az állatgondozóknak és az építési brigád tagjainak is csökkent a munkakedvük, mert mivel ők nem jártak a mezőre, úgy látták, hogy „megrövidülnek” .Ilyen széllé™ elterjedése után nem haladt az őszi vetés sem. A szövetkezet 50.000 forint segélyt kapott ay, állaimtól, hogy vetőmagot vá sárol j antik. A pénz egy jó részét az újonnan belépő tagoknak fizették ki vetőmagért, akiknek a földdel együtt kötelessé, giik lett. volna a vetőmagot is behozni. A vetőmogbevital vontatót, tan haladt, de még a meglévő vetőmagot sem vetették el mind. A szövetkezet vezetősége Imiin is adatokkal félrevezette a községi tanácsot, olyan napokon is jelentett vetést, amikor egyetlen vetőgép sem vetett. így az Alkotmány termelőszövetkezet több, mint 200 hold vetéssel adósa maradt az állaimnak. A téli időt nem használta ki a szövetkezet pártszervezete, de a járási tanács és a .járási pártbizottság sem olyan irányban, hogy a jó munikaerkölcsöt visszaállítsák a szövetkezetben és széleskörű felvilágosító munkával felkészítsék a' tagságot a tavaszi munkálatokra. A szövetkezetnek nincsenek kijavítva a szerszámai, de még a trágyát sem hordták ki. A napokban megérkezett a gépállomás vontatója és nem akadt olyan tag, aki a trágyát felhányta volna. Hiba van n vetőmag biztosítása körül is. A szövetkezet tagjainak nagyobbik fele új belépő: a szövetkezet népnevelői nem látogatják őket, nem mondja nekik senki, hogy hozzák te a tavaszi vetőmagot. Hibák vannak n szövetkezetben az állattenyésztés terén is. a hibák azonban nem olyanok, hogy az egy- évvel ezelőtti munkaszeretettel ki ne lehetne azokat javítani. A vetőmaghiány megszüntetésére pedig van példa a községben is. A Haladás termelőcsoport tagjai a napokban tartottak csoportgyülést, ahol megbeszélték, ki mennyi vetőmaggal járul hozizú, hogy területüket az utolsó ölig bevethessék. lengyel Miklós például 10 mázsa burgonyát visz be, Lengyel István 5 mázsát, Papp Ferenc 5 mázsát. A csoport tagsága úgy döntött, hogy még pénzsegélyre sem tartanak igényt, ők minden vetőmagot saját erejükből biztosítanak. A trágyát klhordták, ;i szerszámokat kijavították. Vegyenek példát az Alkotmány tsz. tagjai a Haladás termelőeso- porttól, javítsák ki hibáikat, hozzák be az elmaradást a jövőevi kenyér biztosítása érdekében! A nyírlugosi állami gazdaságban silót és feltártszalmát etetnek a tehenekkel. Ezzel a takarmánnyal a szovjet módszerek alkalmazásával, a tőgymaeszázzsal, a napi háromszori fejőssé! rövid idő alatt két literről hat literre emelték a tej- hozamot. Mint a fenti példák mutatják a szovjet módszerek alkalmazása nagyban elősegíti a termelés fokozását. Azonban tanácsaink és MSZT-szervezetőink, de a pártszervezetek sem segítik el"> megfelelően az élenjáró szovjet módszerek elterjesztését. Legtöbb termelőszövetkezetben, állami gazdaságban nincs MSZT-szervezet, vagy ha van is, nem törődik az élenjáró szovjet agrotechnikai és zootechnikai módszerek ismertetésével. Pedig nagyon sok hasznos tudnivaló van a szovjet tapasztalatok kincsestárában, a melyek segítségével állandóan növelhetik a falvakban a mezőgazdaság hozamát. Aiz MSZT megyei titkársága tekintse legfontosabb feladatúnak minden mezőgazdasági üzemijei» az MSZT-srer vezetek megszervezését és gondoskodjon arról, hogy ott az élenjáró szovjet, módszerekkel Ismerkedjenek meg a szervezet tagjai, azokat ismertessék a szervezeten kívüliekkel! Dolgozó parasztságunk pedig igyekezzen megismerkedni az élenjáró szovjet mezőgaz dasúg „titkaival”. A szovjet módszerek alkalmazásával harcoljanak a hozam növeléséért, hazánk falvi rá ázásáért.
