Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-18 / 41. szám

1953 FEBRUÁR 18, SZERDA NÉPLAP Éljen az örök magyar-szorjet barátság '! Kónya hatos : &ntr szőnjef-ő s ztöndífas búcsúja (lazájától Elindulok szép hazámból, híres kis Magyarországból — búcsúzóra nyílik ajkam, jól nézzelek végig rajtam! (RÉSZLET) Elindulok messze földre, de ne hűljön senki könnye! A szívemben nincsen bánat — látom benne új hazámat. Bennem lüktet Magyarország, viszem magammal a sorsúi. Gyermekkorom — rossz emlékűt hunyorgatva meg a fényiül. Viszem szabad éveinket, derűs fényét terveinknek, szivemen már zeng a holnap, jövő éveink dalolnak! Búcsúzóra nyílik ajkam, boldogságot láttok rajtam — keserű paraszti sorból, Sztálin emelt ki a porból! A vörös nyakkendő Minden úttörő vi­selj a vörös nyakken­dőt, — erről lehet őket megismerni, hogy az úttörő csa­pathoz tartoznak. — Büszkék erre pajtá­saink. Levelet köz­lünk, amelyben leír­ják pajtásaink, mit jelent számukra a vö­rös nyakkendő. Nagy Katalin az V. éz. állami általános iskola pajtása így ír: ,.A vörös zászlót a vörös katonák vére festette pirosra, akik elhozták nekünk, a várva-várt szabadsá­got. Ennek a zászló­nak egy darabja a vö­rös nyakkendő. Ha ránézek, hálával kell gondolnom a Szovjet­unióra és hős fiaira, akik saját életüket adták szabadságun­kért, hogy mi, út tö­rök, szabad hazában, szabad emberként él­hessünk és dolgozhas­sa^' " Vigvári Csaba, a III. ált. iskola úttö­rője így ír: „Nekünk, magyar úttörőknek, a szovjet pionírok pél­dája nyomán kell él­ni. Az ö tanulásuk, hazaszeretetük példa­kép előttünk. A Nagy Honvédő Háború ide­jén vörös nyakkendő­vel a nyakukban, ere­jük megfeszítésével küzdöttek- A vörös nyakkendő a győze­lemre jutott vörös 'o- bogó egyik darabja. Ezt viselni mindert magyar úttörőnek di­csőség." Tóth. Ildikó, a taní­tóképző á'talános is­kolája IV. ősz ályá. nak pajtása így ír ró­la: „A tanító bácsi megdöbbenve látta, hogy nincs mindegyt- künkön vörös nyak­kendő. — Gyerekek, tudjátok-e, mit jelent a vörös nyakkendő? — kérdezte. Az eOyik sarka a pártot, a má­sik sarka a DISz.t, a harmadik sarka az út­törőket jelenti. A szír. pedig azért piros, mert a szabadságért oritott vért jelenti. A tanító bácsi elmondta azt is, hogy egy szov­jet pionír, Ványa Dol- cenko, hogyan koc­káztatta é^tét a vö­rös nyakkendőért. — Hogyan harcolt egy német katonával, hogy megvédje vörös nyakkendő j ét. Ebből láthatjuk, hogy ez s kis pio­nír mennyire sze­rette, becsülte pi­ros nyakkendőjét. Ezután mi is tegyünk 'SÍI. hogy méltók le­hessünk a szovjet pionírokhoz, a Dísz­hez és a párthoz. So­hase lásson senki se minket vörös nyak­kendő nélkü'. S mi megfogadtuk, hogy hordjuk a vörös nyak­kendőt.’1 Koricz János, nagyFáliói diák: Apám Mikor eljöttöm all« három éve még szükszava volt, tudatlan, ceruzát még nem fogott soha, idegen volt a számsorokban. Most, hogy hazamentem, hát édesapáin polcán fedett könyvek álltak. Megnéztem őket. Büszke vagyok, szüleim iskolába járnak. Esténként öreg pad tőié hajolva törlesztene!» odósságot. Nagy betűkkel rójják a lapra a fényes, szép új igazságot. Elbeszélgetünk a vacsora előtt. Megvitatjuk Illyés könyveit... tzemináriumra hivatkozva keveset kér és gyorsan eszik. Aztán elindul és én elmerengek, hogy kezünket fogják a szovjet emberek! Georgij Leonitize: [ .1 budapesti repülőtéren elutazás előtt Barátainkkal kezet szorítottunk. Elbúcsúztunk, s a szivünk remegett, De tudtuk mind, hogy nem örökre válunk, hogy elszakadnunk immár nem lehet.,, Mert barátságunk magas, büszke iv, S mert meglendítve sebzett, régi sorsát. Szabadság bontott zászlai alatt Feláll és mognöt munkás Magyar­országi A megnőni! tett légcsavar szele A hangárok fölött már zúgva szállt, S libegő kendők csókot integettek Felénk a tág levepöégcn át. (Fordította: KARDOS LÁSZLÓ) BEE1HOVEN SZONÁTA írta: SZ. SZMIRNOV (Részlet az írónak: „Harcban Buda- \ pestért” című regényéből.) ...Az ellenség észrevette, mennyire kímélik csapataink a város történelmi emlékműveit és * épületeit. A németek igyekeztek is kihasználni katonáink e nemes törekvését. Gépfegyvereiket, egyenesen a szobrok talapzatára helyezték A város legszebb építészeti műemlékeit, kímélet nélkül, erődítménnyé alakították át. így vált erő­dítménnyé a Tisza Kúlmán-téri Városi S: ínhíz, így lett hatalmas haditámaszpont a Parlament, a Ludovika Akadémia. Ugyanakkor Göbbels hisztérikusan arról ordí­tozott és hazudozott, hogy az oroszok lerombol­ják Budapest törtére mi emlékeit. A budapesti „katlanba” szorult német tábornokok pedig kár- örverdően a markukba nevettek, amikor a szov­jet tüzérség, hogy az építészet ritkaszép műem­lékeit megkímélje, a tüzet beszüntette és a gya­logság inkább vállalt nagy és nehéz keriilcutz- kat, hogy a te "kisebb pusztítás árán foglaljon, el ilyen épü’eteket. Érdekes jelenet játszódott le a belvárosi har­cokban. Egy ház előtt folyt a harc, amelyet gya­logságunk már minden, oldalról körülvett, s amelybe szálasi-fickók jókora, alaposan fclfegy-. vérzett csoportja bujt meg. Az ablakokat., rjló- kat el torlaszolták és bár . többször megad sr' szólítottuk fel őket, folytatták a lövö’dözést. A ház szilárd építmény volt, rohammal be­venni rém lelt vo’na könnyű. A csapat parancs­noka, minthogy a házat megszállva tartók ma- kacskodtak és elutasították a felszólításainkat a megadásra. elhatározta, hogy felrobbantja a há­zat. Az irkúszok előkészítették a robbantó anyagot. Ekkor őszhajú, öreg magyar bukkan! fel lövé­szeink rajvonalában. Rendkívül felindu’tan, id - gcs ké.zmozclu1átokkal mutogató 11 az ostromlott házra és igyekezett megértetni magát. Katonáink érdeklődése! felébredt, tolmácsot hivattak. Kitűnt, ípogy az öreg magyar — zenetanár, az p’ilet pedig, amelybe a szájáéi-emberek befész­kelték magúkat, Budapest egyik legnagyobb ?c- netnt.éset.e Az öreg könyörgött, hogyne robbant j ;uk fel a bAz?t, jyragmaumrázla hogy ott %jhd' fuctít j}3gii^rtébS zongora vas, melyek drágák, I szinte pótolfialatlanok. Azt javasolta, küldjék őt I parlamenteretek a szálast-fickók hoz és biztosra í veszi, hogy sikerül őket megadásra bírni... —- Hát jól van! — mondotta a csapat parancs­nok. __ Próbálja meg! Valóban kár lenne ilyen l incsel felrobbantani. Botot adlak a magyar kezébe, amelyre fehér kendőt kötöttek és az öreg, e zászlócskát, magas­ra tartva, a ház felé indult. A szálasi-fickók nem lőttek. Az öreg az úttest közepén megállt és emelt fővel kiáltott valamit magyarul. Válaszul részeg röhögés ha’latszott a második emelet abla­kából, majd géppiazto'y-sorozat kattogott. A fe- vérksndős bot a fö'dre hullott és az öreg zene­tanár, kezét vérző nyakára szorítva, vissza- .1imo’ygott. 1 A golyó — szerencsés véletlen — csak kömj- n\en horzsolta az öreg nyakál. Míg az egész- s^úigyi katona a sérülést bekötözte, az őszhajú magyar így szólt a parancsnokhoz: is- Robbantsák fel! Hadd vesszenek a zongo. rák i_s, de ezeket a gazembereket el kell pusz­títani. A tiszt azonban mégis sajnálta az értékes hangszereket. — Elvtírsak, rohamra menjünk? — kérdezte a köré csoportosult gyalogosoktól. — Rohamra! Bevesszük!... — zúgták a ka­tonák. És félóra múlva a zeneintézetet ellenállhatat­lan rohammal bevettük. A szó1ási-fickókból álló őrség elkeseredett ellenállás után mind egy szálig elpusztult. Az öreg határtalan és izgatott örömében ma­cához ölelte a szovjet katonákat. Nagy ünnep - lyesen a második emeletre verette őket, ghol •" nagyteremben, tört ablakok előtt álltak a zotige rák. Lassú, óvatos mozdulattal felemelte az egyi zongora fedelét. A teremben még a roham lőpo - füstje pomolvgotí, am’bor öreg barátunk a zon- •ora elé ü’t és vjjai a1 ól Beethoven Patheliku szonátája hangzott fel. Értettünk a zenéből, a fel szabad:toknak szólt a köszönet és a dicsősé himnusza. Májnak az évek. Sok víz lefolyt mór a Dunáé. 4 pusztulás nyoma is eltil t~k , Budapest utcá­ról. De a nagy csata ead éke örökké élni feg Magyarország földjén és a Szovjetunió belát­hatatlan térségein. KEDVES VENDÉGEINK Iván Favlovics ltai'»'jin Ivan Pnvlovics Bargyin Szt-álin- díjas kobómérnök, akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadó, imájának alelnöke, a Szocialista Munka Hőse, a Legfelső Tanács küldötte. Tanulmányait a rrovo-alak- sznndrijszki mezőgazdasági inté­zetben kezdte, ahonnan a főiskolai haliéra.ók 1905. évi lorradalm. moz­galmában való részvételért kizár­téit. 1910-ben elvégzi a kiéri pulii technikai intézet vegyészeti szakát. 1911-ben Oroszország déli kohóüze. meiben dolgozik. Kiváló tehetség.?, az élenjáró technika és a munka megszervezése terén szerzett isme­retei hamarosan vezető helyre jut­tatják. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom után Bargyin a nagyszer. • Jet mérnökök sorában az elsők kö­zött ajánlja fel tudását a jiépnwk, és életét a szovjet kohászat meg­alapításának szenteli. A szovjet ha­talom első éveiben a dőli kohá­szati üzemek termelésének bel» reál Utasán és az üzemek újjáépí­tésén dolgozik. Több újítását való­sítják meg. 1929-ben a szovjet kor. nuíny megbízza az első ötéves terv egyik legnagyobb kohóüzeme, a Kuznyecki kombinát építésének ve­zetésével. A távoli Szibériában, amely akkor még' az ipar számára nem volt feltárva, nagy nehézségek ellenére minden más kolióüzemnét hamarabb, — 1931-ben — befejez­te a kombinát építését. Bargyin 1937-ben a kohászatban vezető pozíciót tölt be. tevékeny részt vesz a technika általános Uérdésvinek kidolgozásában. IMI óta a Szovjetunió Kohóipari Mi. nisztériuma Központi Kohászati Tudományos Kutató Intézetének vezetője. 1932 óla tagja a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának és a Tudományos Akadémia . Uralt Fémkohászati Intézetének vezetőjií Legfőbb munkáiban az új. hatal­mas, teljes egészében gépesített kohómüvek toivezése kérdésével, a tökéletes típusú kohóipari agregá- tok megalkotásával és a kohászati folyamatok intenzívebbé léteiével foglalkozik különösen oxlgénes eljá­rások és újfajta kohászati nyers­anyagok komplex felhasználása úr. ján. A martinkemencék működé­sének oxigénes alkalmiazsa útján történő intenzíveblié Tételéről szóló művéért kapta meg 1948-ban a Sztál in-díj első fokozatát. Búrgyinnak ezenkívül több mü­ve jelent meg a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája és a Szovjet­unió Kohóiivari Minisztériuma ki­adásában. I. P. Bargyin akadémikust négy. szer tüntették ki I.enin-renddel. Szabadságot a Rosenbsrg-házaspárnak! A Roscnberg-per bíraja is megállapítja, hogy mind nagyobb méreteket ölt a Rosenberg-házaspar megmentésére indult nemzetközi mozgalom kozó mozgalom állandóan terjed Now York, (ADN.) A Rosen berg-rházaspár megmentésére induit nemzetközi mozgalom hatalmas mé­reteit még a kegyetlenségükben el­vakult amerikai uralkodókörök is kénytelenek elismerni. Kaufman szövetségi bíró kijelentette Ethel és Julius Rosenberg védője előtt, hogy a Rosenberg-lnízaspár meg­mentésére indult nemzetközi tüta­Mint mondotta, különösen azóta öl­töttek mind nagyobb mértéket a tiltakozások az általa hozott halá­los ítélet ellen, amióta Eisenhower elnök elutasította a kegyelmi kér­vényt. Sokan — mondotta —• táviratokban, vagy telefonon tilta­koznak nála. Gyűlés Rómában a Rosenberg-házaspar megmentése érdekében Róma, (MTI.) Rómában gyűlést rendeztek, amelyen számos képvi­selő, szenátor, valamint az olasz kulturális élet több kimagasló sze­mélyisége vett részt. A gyűlés célja az volt, hogy újabb határozattal szálljon síkra a Rosen-berg-hózas- pár életének megmentése mellett. A gyűlés résztvevői egyhangúlag elhatározták, hogy az. Egyesült Ál­lamok római nagykövetségét fel­kérik: továbbítsa azt a követelésü­ket az Egyesült Államok kormá­nyához, hogy lépjen közbe a hét ártatlanul elitéit életének megmen­tése érdekében. Ké'ezerháromszáz amerikai protestáns lelkész közbenjárása a RosenPerg-hazaspárra kiszabot! halátbünte és enyhítése érdekében (MTI.) A „Reuter” jelen, ése szerint Dr. Bemard M. Loonier, a chicagói egyetem hittudományi ka­rának dékánja hétfőn közölte: le­velet intézett Eisenhower elnökhöz és megismételte benno mintegy 2300 protestáns lelkész arra irányuló ké­relmét, hogy enyhítse a Rosenberg- házaspárra kiszabott hnlálbiitetést. (Lapzárta után érkezett.) A békeszerető emberiség tiltakozásának hatására az amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság helytadott a Rosenberg-házaspár per- újrafelvételi kérelmének Xeic-York, (MTI.) Az amerikai szövetségi feilebbvitell bíróság — mint az „AFP” jelenti — a világ­szerte folyó tilakozó mozgalom eredményeként helyt adott a 15 o- senberg-házaspár perújrafelvétel! kérelmének és március 30-ig halasz­totta el a halálos ítélet végrehajtá­sát. A Rosenberg-hámspár március 30-ig előterjesztheti pevűjra felvé­teli kérelmét a legfelső szövetségi bíróságnál. Politikai párt-napok megyei előadókkal Február 19-én este 6 órai kez­dettel a megye pártszervezetei po- litlkai párumpokat tartanak. A ártnapok tárgya: Előkészület a avasai munkára. A megvitatásra terülő anyag fontosságára való ,-kintettol a gépállomás!, állami -azdasági, termelőszövetkezeti és lözségi pártszervezetek különös gonddal készítsék elő a pártnnpo- ka.t. Az alább felsorolt helyeken me gyei előadók tartják a pávtnupo- kat: Porosaimén: Varga Sándor elv- árs, MDP negyei titkár. T:; .tszall t: Orosz Ferenc, Ló- nya: Juhász Sándor, Tunyogrua­tolcs: Várt Lajos. Fehérgyarmat: ! Lakatos Károly, Jánkmnjtis: Fá­bián Lajos, Tyúkod: Endi-ödi Endre, Gacsály: Hegedűs Sándor, Kccsord: Kovács László, Nagj­ecsed: Nemes Imre, Mérkvúlluj: Gáli Hermina, Nyírbátor: Báiint Lajos, Nyírbogát: Antal Pál, Nyír- lugos: Iláni Sándor, Biri: Szikrai Vera, Balkány: Fekete Anna, Ti- szavasvárl: Bodogán János, Bakin* lórántháza : Pusztai József, I/-ve­tek : Csikós Balázs, Laskod: Éles Sándor, Kótaj: Szabó Miklós, Bnj: Tóth János, ibráuy: Nagy Sándor, Nagyhalász: Kállai Sándor, Szé­kely : Lakatos József, Deine cser • Kocsis Sándor, Pálról;a: Kovács Sándor, Anaras: Balogh József. Mándok: Gedő Imre. Vásárosm­mény ; Benkei András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom