Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-15 / 39. szám
NÉPLAP 3053 FBBUTTATÍ 15, VASÁRNAP NYITOTT SZEMMEL a «aoályi Dózsa termelőszövetkezetben Ami a szövetkezetbe vezette Varga Mátyást.. h 1949 február 16-án alakult meg Gacsály községben a Dózsa tszcs., mindössze 80 hold földön és 2Ö taggal. A terme.őcsoport tagjainak nagy része mindig azon törte a fejét, hogyan lehetne állandóan többet termelni, hogyan lehetne a csoport vagyonát növelni. Ami megvolt, arra úgy vigyáztak, mint a szemük fényére. Amikor megkezdték az új életet, úgyszólván semmijük sem Volt, Az állam segítette őket két pác lóhoz; ezenkívül semmijük eem volt a csoporttagok nagy akaratán és szorgalmán kívül. A szövetkezet nagyobbrészt agrárpro- le tárokból tevődött akkor össze, otyanokból. mint Gergely Gáspár, Balázs Péter, Nagy Sándor, akik jt felszabadulás előtt látástól va- kulásig cselédként dolgoztak a Madarast ,.nagyságos urak“ fö'cf- jén. HŐM-ggel -» a ii takarmány a jószágnak 1 Ai állam segítségével és becsületes munkájukkal messzire előre jutottak a gacsályi Dózsa tagjai a szövetkezeti úton, 107 szarvas- marha, 34 ló, 325 sertés. 53 anyakoca. 525 juh, 133 kacsa. 122 baromfi a szövetkezet vagyontérő' jószágállománya. A Dózsa fsz. 214 tagja ma már 1856 holdon gazdálkodik. A szépszámú állatállomány át- teleltetéséről jóelőre ■ gondoskodtak. Még az. elmúlt év tavaszán vétettek 100 hold vörös-herét, amely 2500 mázsa termést adott. 33 hold lucernát, amely 700 mázsás terméssel fizetett, 200 hold rét 900 mázsa szénát hozott náluk s ezen kívül van még 800 mázsa takarmányszalmájuk. De a szövetkezet jó gazdaként nem elégedett meg ezzel a bőséges takarmány-készlettel sem és 400 köbméter silótakarmányt készítettek. A lucernát darálva etetik sertéseikkel, hogy a takarmányt minél jobban hasznosítsák. Az ál’atgondozó eddig Paládi Bálint volt, akit tavaly tavasszal elküldött a szövetkezet brigádve- zetői iskolára. Amikor visszajött, becsapta a szövetkezetét, vjsszaé t a tagság bizalmával, s ahelyett, hogy a tanultakat hasznosította volna, engedély nélkül elhagyta a szövetkezetét. Nem érzett a közös vagyon iránt semmi felelősséget, nem törődött a szövetkezel jószágállományával, azzal, hogy szakemberként nagyban elősegíthette volna a szövetkezet állattenyésztő munkáját. így vette át az állatok gondozását Paládi Sándor alig két hónapja, s maria megmutatkozik, hogy Szerető gondoskodással eteti és ápolja a jószágot. A keze alatt jó erőben vannak az állatok. — Palád Sándor már kora reggel ellenőrzi az állatok etetését, tisztogatását, s nem engedi meg azt sem, hogy az - állatokat „lehajtsák'’, mert akkor könnyen kiizzadnak és megbetegedhetnek. Készülődéit tavaszra A szövetkezet vezetősége már jóelőre gondoskodott a tagság téli foglalkozásáról. A szövetkezet női tagjai és fiataljai a dohánysimítással foglalatoskodtak hosszú ideig1, naponta átlagosan 40—50 fő dolgozott ott. A vezetőség még a tél kezdetén tervet készített, hogy eszerint a szövetkezet gazdasági fe'szerelését időben kijavítsák. Minden brigádból kőikét tag mást sem csinál, csak a vetőgépeket, ekéket, boronákat, tárcsákat javítják, hogy a tavaszi munka megkezdésekor már minden rendben legyen, ne az utolsó percben kelljen majd kapkodni. A munkafegyelem kielégítő a szövetkezetben, bár van még tennivaló ezen a téren. Vannak még olyan tagok is, mint Horváth Zsigmond, akit ha a nyáron hívVagyobli ügyeimet megszitál A szövetkezet tagjai, vezetői hibát követtek el, hogy már előbb nem büntették meg a fegyelembontókat, mert ha ezt idejében teszik, akkor azok meggondolták volna, hogy tétlenül üljenek otthon. amíg más szorgalmasan dolgozik. Egy pár hanyagul dolgozó kivételével, a szövetkezet tagjai becsülettel állottak helyt a legnagyobb munkák idején. Igyekeztek mindent idejében elvégezni, melynek meg is lett az eredménye. A zárszámadáskor egy munkaegységre kiosztottak 3.20 kiló kenyérgabonát. 25 deka árpát. 1 kiló lóherét, 1 kiló szénát, 3 kiló sza1- mát, egy szekér pelyva jutott minden tagnak, minden 3 munkaegység után 1 kéve csutka is és munkaegységenkint 4 forint készpénz. Pénzre átszámítva, egy munkaegység értéke 24 forint 50 fillér volt náluk. Volt olyan tag, mint Rudnik Pál, aki 464 munkaegységet szerzett. Ha a 464 munkaegységet megszorozzuk 24 forint 50 filléres munkaegység-értékkel, — minden hónapra 947 forintos kereset esik. Gazsi Mihály lóápoló 451, Datmadi József építési felelős 480, Henzsel Kálmán kovács 560 munkaegységet szerzett, akik szintén szép jövedelemben részesültek egészévi szorgalmas munkájuk után. Meg is vannak elégedve a becsületesen munkálkodó tagok, s ták dolgozni, azért nem jött, mert melege volt, s ha most télen hívják, azért nem jön, mert fázik. — Alig szerzett egész évben ' 140 munkaegységet. De azért azt megcsinálta, hogy három tehenét a szövetkezet gyümölcsösében legeltette, meg aztán a szövetkezetéből vitt pelyvát, meg szalmát, bár ezt senki sem engedte meg neki. Ugyancsak a fegyelembontók közé tartozik Gyüre Károly is, aki szintén csak 134 munkaegységet szerzett; persze, a legnagyobb dologidőben „suszterkodott* — ócska csizmákat javított. Amikor j meg a zárszámadásra került a [ sor, ö követelőzött a legjobban! j Annyit akart magának, mintj amennyit Rúdnak Pál, Dalmádij József kaptak, akik több. mint 450 munkaegységet szereztek jó munkájukkal. Persze, a tagság helyesen járt el vele, mert amiért nem do'gozott, abból nem is kapott. — Gyarmati Mihály is jobban szeretett „hűvösölni’“ s inkább terhes feleségét küldte dolgozni, mintsem hogy ö járt volna és ezért nem is kapott a jövedelemből csak annyit, ami megillette. a muukafe"yelem tiltására! ebben az évben úgy akarnak dolgozni, hogy még többet kapjanak munkaegységeik után. Molnár Bélint tehenész, a szövetkezet egyik ilyen lelkes tagja például már kora reggel kint van a jószág között; szereti, ha szép tiszták, meg aztán az etetésre is nagy gondot fordít. így tudta elérni, hogy a helyes takarmányozás következtében egy hónap alatt egy literrel emelkedett a fejési át’ag tehenen- kint. Már ő is bevezette a szövetkezet tehenészetében a jól bevált szovjet módszert, az itatásos bor- júnevelést. A szövetkezet üzemi pártszervezete a szövetkezet vezetőségével közösen nagy gondot fordít a tagság politikai nevelésére. Minden két hétben megvizsgá'jáik a poli- tikai iskola színvonalát. Pontosan ellenőrzik, hogy a tagok valamennyien mesHe'enjenek a foglal- kozásokon. Hiba még, hogy a szövetkezet vezetőségi és taggyűléseiről nem vezetnek rendszeresen jegyzőkönyvet, s így sokszor nem lehet ellenőr’zni a hozott ha tározatok végrehajtását. A szövetkezet a munkafegyelem további megszilárdításával harcoljon célkitűzéséért, a hozam állandó növeléséért, a munkaegység értékének további növeléséért. JÁVOR KORNÉL megyei tudósító. Kiterjesztik as A Csu-folyó ícam/a-rogvo folyik a Tjan. San hegyei között. Azt beszélik, hogy valamikor reges-régen a. folyó a Szir-D arjába, ömlött. Most a Csu valósággal elvész a Mujun- Iíum sivatagban, 200 kilométerre a Sdr-Darjitól. A Csu vizét régóta felhasználják a esni völgy öntözésére. Nyáron azonban a, folyó vize sokat apad és ez csökkenti az öntözés tehetőségeit. — Télen nagymennyiségű rí* folyik cl kihasználatlanul. .4 kirgizek régi álma volt, hogy a Csu. vizét télen felfogják egy medencében, hogy nyáron aztán onnan a földekre bocsát kassát:. A szovjet hatalom éveiben. ez az álom megvalósult. Az ötödik ötéves terv irányelvei szerint tovább kell építeni az or to tokoji víztárolót és a esni nagycsatomát. A szov- l nép akaratéból az Isszik- n! tótól ?■“ kilométerre fogjál. öntözőhálózatot 'megépíteni az orto-tokoji vi: tárolót, Kirgizia legnagyobb hidrotechnikai létesítményét. Ebben a csodálatos, IS kilométer hosz- szú hegyi tóban 500 millió köbméter' vizet lehet majd tárolni. Kirgizia különböző helyeiről, valamint a kazahsztáni, üzbe- kiszlüni test vérköztársaságokból az ifjak és leányok százai érkeznek az építkezésre. A fiatalokat az a törekvés hozza ide, hogy meghódítsák az aszályos földet, hogy több termeket adjanak hazájuknak. As építkezés legfelelös- ségteljesebb részlege a gát. A gátat két magas szikla között építik, ott, ahol most a Csu, folyik. A gátba 2 millió 200 ezer köbméter földet cs rengeteg betont építenek be. A gát építése éjjel-nappal folyik. A Csu folyónak tíj medret készítenek. .4 sziklában 560 méter hosszú alagutat fúrnak. a esui - vö így ben — Egy éven belül a Csu folyó alagút ja olyan lesz, minta Metro — mondja tréfásan Baj- gazi Bitiijev. BUtijev mindössze 21 éves. Már elsajátította a vájár, ács és betonozó szólanát. A víztárolótól nem messze terül el az cpitök váró- ! sa. A településen van hétosztályos iskola, kórház, klub, épül a, rádióközpont. Ezek azonban csupán ideiglenes építmények. Az új városkát tulajdonképpen a Csu balparlján építik majd fel. Az orto-tokoji víztárolónak igen nagy a jelentősége. Ez a létesítmény 100-000 hektárnyi aszályos föld öntözését teszi majd lehetővé a csv.i völgyben. Ott, ahol azelőtt úgyszólván nem volt növényzet, nemsokára már bőtermésü kertek zöldéinek. (Y. Voinov cikke a, Kom- szomolszkája, Pravdában.) — Én ezt Túrkevén is így lát-i tam, — gyakran hallani ezeket a szavakat Varga Mátyásiól, a papost Esze Tamás tsz. tagjától, különösen, ha valamilyen javaslatának helyességében kételkednek a tagok. — Kár, hogy nem voltatok ott és nem láttátok saját szemetekkel, hogy milyen szakszerűen, mennyi új módszer alkalmazásával végzik ott a munkát, — mondja ilyenkor Varga Mátyás és bosszúság cseng hangjában, amikor azt mondja: — „Mert ti mindenben csak kételkedtek!'’ Varga Mátyás, mint egyéni paraszt ment el a nyáron Túrkevé- re, hogy maga is meglássa az or. szágos hírű túrkevei Vörös Csillag tsz. gazdaságát. És mint szövetkezeti paraszt jött vissza. Azóta lépten-nyomon példákat említ az ott tapasztaltakból. — Túrkevén is azt mondták egyesek, mikor először volt szó arról, hogy a búzát keresztsorosan vetik: „Minek az, hisz csak a többletmunka lesz meg vele!“ — Aratáskor ismerték aztán be, hogy sokszorosan kifizetődött a többletmunka ...! Majd te is így leszel ezzel! — veti oda élesen Tamási Bajosnak, aki még most is azt hajtogatja; „Minek nekünk a tengerit négyzetesen vetni, csakhogy többet dolgozzunk?!“ — Ti csak sopánkodtok, hogy sose lesz nekünk annyi jövedelmünk, mint a túrkeveieknek, — folytatja tovább a fejmosást Varga Mátyás. Ahhoz, hogy Lévai Károly családja szorgalmasan dolgozott a túrkevei Vörös Csillagban és nagy volt a jövedelmük, — az új módszerek alkalmazása is hozzájárult! 84 mázsa búzát különben nem vihettek volna haza öt ember munkaegységei után! —- Mennyivel több minden van nálunk is egy tszcs-tagnak, mint nekem, — kezdte már ott, a túrkevei látogatás során a hasonlít- gatást Varga bácsi. _ Mikor rendezem az állam iránti kötelességeimet, 12 hold után sem marad me9, csak a csatád szükséglete. A. téeszcséteknek meg minden évben jut eladásra is! Az elmúlt aszályos esztendő aztán a legfényesebb bizonyítékot adta. Az Esze Tamás tsz. földjein bizony korántsem látszottak úgy az aszály nyomai, mint az egyéniek földjén. Szé)>en maradt is a beadáson és vetőmagon felül kiosztásra a tagoknak. 3 kiló 25 deka kenyérgabona, 1 kiló tengeri, 5 kiló burgonya, 25 deka alma, 15 deka árpa és egyéb természetbeni jutott munkaegységenkint. — Csak elnéztem a Szombati ' családot. — emlékezik még mindig vissza Varga bácsi, — hogy két szekereit alig tudták hazavinni a kenyérnekvalót. Nekem, akárhogy is számolom, feleannyi se maradt a 12 hold hasznából, mint amit Szombatiék megkaptak! Nem is halogatta akkor tovább a dolgot, mielőtt útnak indult volna Túrkevéről, aláírta a belépési nyilatkozatot a papost Esze Tamás tsz-be. Meggyőződött arról, hogy náluk sem a szövetkezetbep. hanem a vezetésben, van a hiba, — Ha válunk is olyan tanult értelmes ember vezetné a gazdálkodást, mint itt, — gondolta még Keviben, — akkor sokkal jobb eredmények lennének, többet teremne a föld! Nem is tudja megállni, hogy hazajövet ne bírálja meg az Esze Tamás tsz. elnökét azért, mert nem törekszik a tanulásra. — A tagság elküldte iskolára azért, hogy tanuljon, ö pedig szégyenszemre hazajött! Pedig egy olyan gazdaságot, mint a mienk, nem fog tudni irányítani tanulás nélkül. Vagy pedig újra olyan hi bák 1 esznek majd, mint tavaly! 45 hold tengeri csutkája ment tönkre a határban. a burgonyát is esőben hordták be és sok elrothadt belőle! Mindez a szervezetlen, fegyelmezetlen munkából és természetesen a rossz vezetésből adódott, — állapítja meg a kérdezge tésre. Varga bácsi amellett, hogy beszél túrkevei tapasztalatairól, fanácsokat ad társainak, maga is alkalmazza munkájában a tapasztal- lakat. Most 3 tsz. juhásza. — Sose bántam én ezekkel, — mondja és mosolyogva int a csen- desen poroszkáló birkanyáj felé. — Csakhát nem volt, aki elvállal ja, én meg, gondoltam, majd megkérdezem az okosoktól, amit nem tudok. Olvasni is szeretek és megtanulom a gondozások fortélyát! Ha bár nem is szakértője Vár- ga bácsi a juhoknak, de mint olyan ember, akit minden érdekel, megkérdezett ott Túrkevén egykét dolgot a juhtenyésztésből is. Ennek aztán hasznát is vette, mikor rábízták 3 nyájat. Mikor megkérdezték tőle, miért rak minden hónapban friss aljat a jószág alá. agt felelte: — Ott, Túrkevén azt mondták nekünk, hogyha egy hónapnál tovább áll az alj a juhok alatt, kipattogzik a bőrük és köny nyen megrühesednek! Nemcsak a ter met öszövet kezeiben, de az egyéni parasztok közt is sokszor beszél Varga bácsi tú - kevei látogatásáról. A tanácsülésen is szépszámmal összejöttek hazatérése után, hogy meghallgassák, — mit js látott az ország egyik leghíresebb termelőszövetkezetében Varga Mátyás, Azt, hogy megelégedéssel tért haza. legjobban a kitö’tött belépési nyilatkozat bizonyította, amit magával hozott. A tavaszi vetéseknél, a nyári növényápolásnál majd még inkább megtudják a kívülállók, mit hozott. Varga Mátyás Túrke- véröl. Máris láthatják az őszibúzánál a keresztsoros vetést; a kukoricánál pedig látják majd a négyzetes ültetést, a pótbeporzást. És bizonyára a munkafegyelemben is lesz javulás. A földterületet is felosztják majd. a brigádok, munkacsapatok között, a felelősséggel, új módszerekkel végzett munka jó termést hoz, — s meglátszik majd az ajándék, amit Varga Mátyással küldtek Paposra a kevi milliomosok. A. K. lóin k u Egyre több A kazahsztáni kot. hozok az elmúlt évben több, mint 300 tehergépkocsit szereztek be az államnak beadott tejért, gyapjúért és húsért. Az almaatai terület kasz- keleni körzetében lé~ szőű jíl falu gépkocsit szereznek be í vő ..Eummanov”-kolhoz finomgyapjúért és más állattenyésztési termékekért két gépkocsit kapott. A kolhoznak most már négy tehergépkocsija van; Az alma atai tettleiéből kolhozok rütet kolhozai összesén húsz gépkocsit kaptak, a dél kazahsztáni terület koltto. zaj harmincat, a nyugat kazahsztáni terület kolhozai harminckettőt. Bö termést biztosítanak a trágyázott tözegkockákba ültetett palánták A Harkov-területi .,Kommunat“-szovhoz dolgozói az elmúlt évben trágyázott tő- zegkorkákha ültették a palántákat. Az új módszer jól bevált: r koréi káposztából hekláronkint 200 mázsa, a paradicsomból 250 mázsa, az uborkából pedig 240 mázsa termett. Ugyancsak az új módszer alkalmazásával a többi szovhoznál jóval korábban kezdte meg a zöldségek szállítását Harkovba. Idén már több környékbeli kolhozban és szov- hozban követik a ..Kommvnar'-szovhoz példa jál.
