Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

I K 15 T» r X T» 19.-3 FEF.ItTAR 15, TAS AKNA l* A lüagfjai^SíüOTjd Tsíiwaság II. oi‘NiKtíg;oK kfMi^pmxiiMÍnak tanárwkaxnMi (folytatás a 5. oldalról.) szérűi is támogatnia kell őket, va­lamint neveiket a íelszabadulásért vívott harcukban, a béke megőrzé­séért vívott harcukban Mos, elvtársak, van. adósság! Kétségtelen, hogy ml, magyarok — és ez nemcsak ránk, magyarokra vonatkozik — sokkal, da sokkal többel tartozunk a Szovjetuniónak, mint amennyivel a Szovjetunió tar­tozik nekünk. Sztálin szavait a szovjet nép adósságáról nekünk lehetetlen- bizonyos szégyenérzés nélkül ' olvasni. Hiszen nekünk magyaroknak, sokkal de sokkal na­gyobb a törleszteni valónk! Két­ségtelen, hogy egyet-mást törlesz­tettünk az adósságunkból, a felsza­badításért, a békénk megőrzése ér­dekében nyújtott segítségért, a sza­kadatlan gazdasági és kulturális segítségért, a szocialista építés te­rén nyújtott műszaki és egyéb tá­mogatásért, He nem jó magyar hazafi az, aki nem érzi, hogy tör­lesztve adósságunk egy részét, még mindig jócskán hátralékban va­gyunk ! Legyünk rajta, hogy tör- lesszünk ebből a hátralékból! Do itt sajátságos tartozásokról és követelésekről van szó. Netu ke­reskedők közötti adósság, ez, ha­nem testvérek, barátok kölcsönös támogatása. Mindazt, amivel a Szovjetuniónak tartozunk, önma­gunknak kell visszafizetnünk. A Szovjetuniónak azzal kell törleszto- uütik az adósságunkból, hogy jói dolgozunk saját magunknak, hogy felépítsük a. magunk szocialista or­szágát, hogy inegvédjük a magunk békéjét és függetlenségét, hogy tel­jesítsük a magunk kötelességét su­ti l népünkkel szemben, hogy a kör­mére üssünk a magunk ellenségei­nek — külsőknek és belsőknek —, hogy éberek legyünk a mi építé­sünk kártevőivel szemben. És ha törlesztjük mindazt, amivel saját magunknak tartozunk, akkor — de csak akkor — mondhatjuk el, hogy törlesztettük a Szovjetunióval szem­beni fennálló adósságunkat! Tanulj a Szovjetunió példájából, vedd át és alkalmazd a szovjet építési ta­pasztalatait, légy ugyanolyan szi­lárd és állhatatos, kitartó és bá­tor, mint a szovjet népM Tanuld meg ugyanúgy leküzdeni a szocia­lista építés apróbb-nagyobb nehéz­ségeit, mint a szovjet dolgozó, ta­nulj meg ugyanúgy harcolni és helytálkiui, mint a szovjet . nép; ezzel törlesztőd a magyar adóssá­got a Szovjetunió iránt. Elv-társak! Az Idén különleges körülmények között ünnepeljük meg a magyar-szovjet barátság hó­napját, Amerikában új emberek kerülitek kormányra és azt mond­ják, hogy ezek az új emberek — akik mellesleg szólva egytől-egylg az amerikai milliárdos monopóliu­moknak az emberei valamiféle „új XKJlitikát” akarnak kezdeni, töb­bek között velünk kapcsolatban is. Akármilyen furán hangzik: „fel akarnak szabadítani” bennünket. Ugyan mitől? Mióta hívják „fel­szabadításnak” azt, hogy az ame­rikai Weiss Manfrédok vissza akar­ják szerezni Csepelit a magyar Wciss Mainfrédotaniak? -Mióta hív­ják „felszabadításnak” azt, hogy az amerikai milliárdosok barátaik­nak, a volt magyar grófoknak és táróknak, vissza akarják szerezni azt a földet, ami a magyar pa­raszté lett? Ezekre a „felszabadításról” szóló ostoba amerikai beszédekre a mi válaszunk csak o.gy lehet: Csepelt többé nem W. M.-nek, hanem visz- szavonhatatltenul és mindörökre Rákosi Mátyás Müveknek (nagy taps) hívják, jeléül annak, hogy Csepel és vele együtt az egész ma­gyar ipar, az egész magyar föld nem a grófoké és báróké többé, hanem a magyar dolgozó népé! (Nagy laps!) Ml tudjuk, hogy az amerikai háborús uszítók szélsősé­ges elemeivel jónéhány kalandor- politikus került kormányra, olya­nok, akik szavaikban és tetteikben uokszor beszámíthatatlanok. Azt a tanácsot, hogy ezek a kissé gőzfejü kalandorok legyenek józanabbak és wrmdolkodjnnak néha ne a zsebük­kel, hanem a fejükkel, nem mi I adjuk nekik, hanem — épp mos- tnuúibaji — az angol és francia polgári sajtó. Mi persze helyeseljük ezeket a tanácsokat. A magunk részéről folytatjuk azt a politikát, amit eddig folytattunk: a nyuga­lomnál!: és a szilárdságnak a poli­tikáját, az építésnek és a békének a politikáját és egyben az éberség politikáját. Támaszkodni ebben a politiká­ban, elvtársak, úgy mint eddig, továbbra is a Szovjetunióval való barátságunkra és szövetségünkre tá inaszkodtink. Az idén a magyar-szovjet barát­ság hónapja egybeesik a Szovjet­unió és Magyarország közötti ba­rátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés megkö­tésének 5. évfordulójával. E-z a szerződés 5 évvel ezelőtt hatalmas segítője volt a magyar állam talpraállásának. Ennek a szerző­désnek a megkötésétől kezdve nem voltunk többó legyőzött nép, egyen­rangú, megbecsült tagjává lettünk a szabad népek családjának. — Ez ti szerződés lett egész építőmun­kánk alapjává, békénk és függet­lenségünk sikeres megvédésének biztosítékává. Ez a szerződés tette lehetővé hároméves tervünk befe­jezését, első ötéves tervünk meg­kezdését és valóraváltását hazánk és népünk gyarapodását, gazdasá­gilag, kulturálisam, honvédelmi ké­szenlét dolgában. Ez a szerződés tette lehetővé féléméi kedésünket, Kedves elvtársak! Kedves bará­taim ! A szovjet kulturális küldöttség nevében forró szeretettel üdvöz­löm a Magyar-Szovjet Társasig II. kongresszusának részvevőit és a Magyar Szovjet Társaság tagjait; a Magyar Népköztársaság városi és falusi dolgozóinak száz­ezreit, az értelmiség és a tanuló- ifjúság képviselőit, akiknek mim den yágyuk, hogy megismerjék a Szovjetunió népgazdaságának, kultúrájának és békeharcának eredményeit. A Magyar Szovjet Társaság II. kongresszusának, s a néhány nap múlva kezdődő magyar-szovjet barátság hónapjának jelentőségét még jobban növeli az a körül­mény, hogy február 18-án ünne- pehetjük a magyar-szovjet barát­sági. együ ’ működési és köicsönö- segélynyújtási szerződés aláírá­sának ötödik évfordulóját. A Szovjetunió és a népi demo- kratikus Magyarország egy tábor­ban küzd a. békés életért, a békés fejlődésért, a dolgozó emberek boldogságáért. A békeszerető dol­gozóknak ez a tábora a világbék" fenntartásának igazságos ügyéért harcol az új háború gyujtoeátói. az amerikai—angol imperialisták eben. A béke ellenségei újabb vilrg háború kirobbantására törekednek s nem riadnak vissza scmi'yen aljasságtól. hogy megszakítsák , a békeszerelő népek békés építő munkáját. A világuralomra törő amerikai és angol imperialisták gazdasági biokád alá vették a Szovjetuniót, Kínát és az európai népi demokratikus országokat, azt gondolva, hogy így megfojt­hatják őket. De az imperia’ista urak e’lenséges cselekedete és gazdasági blokádja számukra nem várt eredményekkel járt. A szocialista tábor békeszerető országai gazdaságilag még köze- 'ebb kerültek egymáshoz. még;n kább megszilárdították együttmű­ködésüket. s kialakították a köl­csönös megértés szellemét. Sztá­lin elvtárs, a szovjet nép és az egész haladó emberség nagy ve­zére azt tanítja, hogy ez az együttműködés már eddig is rendkívül fontos és gazd*«' ered ménvekef hozott éa hoz a iövőber 's. S’táUn elvtárs a szoc’',b',tnus i közgazdasági problémái a Szov­jetunióban című új zseniális műn. ! nemzetközi becsületünk ős tekinté­lyünk helyreállítását és növekedé­sét. Mindvégig ki kell tartamúik és ki fogunk tártául a szovjet- magyar barátság nagy ügye mel­lett, amelyet ez a szerződés öntött jogi formába. Fogadjuk meg, hogy mindvégig követjük azt a férfit, aki a magyar népet a Szovjetunió iránti, tehát a saját magmik iránti hűségre ne­veli, aki szüntelenül arra tanít, hogy tanuljunk, tanuljunk és har­madszor is tanuljunk a Szovjet­unió tapasztalataiból és kövessük példáját: a mi szeretett Rákosi Mátyás elvtársunkat! (Hatalmas taps.) Fogadjuk meg, hogy mind­végig hűek leszünk a szovjet nép és az -egész haladó emberiség vezé­rének, Sztálin elv-társnak halhatat, lan tanításaihoz! (Viharos laps.) Révai József elvtárs szavait gyakran szakította félbe a küldöt­tek lelkes tapsa. A beszéd elhang­zása után lelkes tapssal köszöntőt, ték a világ dolgozóinak nagy ta­nítómesterét, Sztálin elvtársat és legjobb magyar tanítványát, a Szovjetunió legjobb magyar barát­ját, Rákosi Mátyás elvtársat, A következő felszólaló Csik Róza, a martfűi „Tisza” cipőgyár sztahanovistája volt. Majd a jelenlevők lelkes tapsa közben emelkedett szólásra Valér Íj Pavlovi es Druzin, a filológiai tu­dományok kandidátusa, a „Zvjezűa” főszerkesztője. kajában hangsúlyozta': ..Ennek az együttműködésnek a tapasztalata mutatja, hogy egyetlen kapitalis­ta ország sem tudna a népi demo­kratikus országoknak olyan igazi és magas, műszaki színvonalú se­gítséget nyújtani, amilyet a Szov­jet unió nyújt nekik. Nemcsak ar­ról van szó, hogy ez a segítség a lehető legolcsóbb és műszakilag elsőrendű. Elsősorban arról van szó, hogy ennek az együttműkö­désnek alapja a kölcsönös segítés­nek és a közös gazdasági {ellen, diilés elérésének őszinte vágya.“ A Szovjetunió és a népi demo­kratikus Magyarország együtt­működése mindkét fél számára gén hasznos. A Magyar Do’gozók Pártjának vezetésével nagyszabású, békés szocialista építő munka bontako­zott ki a népi demokratikus Ma­gyarországon. A munkaszerető magyar népnek minden nap ú’abb meg újabb örvendetes eseménye­ket hoz az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet területén. Magyarországon a szocialista építő munka gyorsan halad és egyre nagyobb méreteket ölt: a mezőgazdaságban alkalmazzák az újabb, fejlettebb módszereket. ú: kulturális értékeket íeremten-k ame’yek lehetővé teszik a dolgo­zók nevelését a szocial'zmus szel­emében. Magyarország békesze­rető dolgozói sokoldalú munkájuk során a szovjet emberek tapaszta­latainak mérhetetlenül gazda- kincsestárából merítenek, tanul­nak a szovjet emberektől, akik országukban már felépítették a szocia'izmust s magabiztosén ha­ladnak a kommunizmus építésének útján. A szovjet emberek: az ipar és a mezőgazdaság dolgozói, a kul­túra, a tudomány és a művészetek képvise'ői kész örömmel adták á' tapasztalataikat és a jövőben is örömmel ismertetik meg eredmé nyeikkel a szocializmus építésé nek útjára lépett testvéri magyar népet. A béke és a demokrácia iáborá­nak szabad népei őszintén együtt­működnek egymással, hogy még gyorsabban törhessenek előre az általános ha’adás cs felvirágzás | útján. A múlté már az az idő- j -mikor a Szovjetun'ó egyedül I építette új életet, amikor a vi'ág I forradalmi munkásmozgalmának I .rohanibrigádja" eg'yesegyedül ál­Valcrif PiitIovícs Driizin elv társ felszólalása lőtt s élenjáró szerepét úgyszól­ván egymagának kellett betö té­rtié afc ellenséges, kapitalista kör- nyezet-okozia legsúlyosabb körül­mények között. Sztálin elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán mondott történel­mi jelentőségű beszédében hang­súlyozta: ezek a nehézségek ma már nincsenek. Sztálin e.vtárs ki­jelentette: ,.Most egészen más a helyzet. Most, amikor Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Ma­gyarországig új >,rohambrigádok“ jelentek meg a népi demokratikus országok képében, — most pár­tunknak könnyebben esik harcol­nia. meg a munka is vidámabban folyik.“ És valóban, vidámabban és eredményesebben folyik a munka, ha az emberek megértik egymást, őszintén igyekeznek se­gíteni egymásnak, boldog és jó­módú életet akarnak élni. A szovjet emberek szívbő' kí­vánják a magyar dolgozóknak, hogy továbbra is biztosan halad­janak a szocializmus építésének megkezdett útján. Közös óhajunk és törekvésünk, hogy erősítsük a viiágbékét, meghiúsítsuk az új háború gyujtogatóinak: az ame rikai -angol imperialistáknak mes­terkedéseit, biztosítsuk magunk, gyermekeink és a jövő nemzedék számára a békés, boldog életet. A Magyar-Szovjet Társaság több, mint egymillió magyar dol­gozót egyesít soraiban és sok­oldalú munkát végez a magyar­szovjet barátság továbbfej észté, se és megszi árdítása céljából. — Mindez a magyar-szovjet bará'ság népi jellegét tükrözi és azt mu­tatja, hogy a Szovjetun'ó iránt tanúsított barátság mélyen eyö- kerezik a magyar nép szívében. A Magyar-Szovjet Társaság II. kongresszusa előtt tartott gyíüé A Kínai Szovjet seken az emberek tízezrei szólal, lak fel. Ezekben a felszólalások­ban egyszerű emberek hangoztat­ták szemetüket a Szovjetunió iránt, kijelentették, hogy még szi­lárdabbá, és szorosabbá akarják tenni népeink baráti kapcsolatait. A szovjet emberek jól ismerik a Magyar-Szovjet Társaság ered­ményeit. A dolgozók millióit egyesítő Magyar-Szovjet Társa­ság széleskörű munkája folytán egyre jobban megszilárdulnak né­peink baráti és kulturális kapcso­latai. Engedjék meg, hogy sikert ki. vánjalc a Magyar-Szovjet Társa­ság II. kongresszusának munkájá­hoz, amely fe’tétlenül e'ősegíti a magyar nép és a szovjet nép meg­bonthatatlan barátságának és kul­turális együttműködésének to­vábbfejlesztését és megszilárdítá­sát. Éljen és viruljon a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság test­véri népeinek megbonthatatlan barátsága! Éljen a magyar nép vezére -- Rákosi Mátyás! É jen a szovjet nép és; az egés^ haladó emberiség vezére, a világ- béke zász’óvivője, a nagy S-f-'lin! Ezután ilr. Fissák Kálmán Kos- suth-díjas akadéutlkus, a pécsi orvostudományi egyetem profesz- szora lépett az emelvényre. László Gyula, az MS7/JL’ zalanre- gyel titkára a megye dolgozóinak harcos üdvözletót 'tolmácsolta. Be­számolt arról, hogy a megyében mi­lyen eredményeket értek oi a, szov­jet tapasztalatok elterjesztésében, megismertetésében. Ebédszünet u tán Aczél Tárná a Sztálin --díjas és Ivossuíh-dijas író elnökletével folytatódtak a tanács- hozások. Az első felszólaló Horváth József, xiz MSZT balassagyarmati járási titkára volt. II a rá 4 i Társaság üdvözlete Nagy lelkesedéssel fogadták a küldöttek Vej Csűe, a Kínai Köz­ponti Népi Kormány közoktatás- ügyi és kulturális bizottságának tagja, közoktatásügyi miniszterhe­lyettes felszólalását, aki a Kínai- Szovjet Baráti Társaság üdvözletét tolmácsolta. Elmondotta, hogy a Kínai-Szov­jet Baráti Társaságnak közel hat­vanmillió tagja van, A társaság az elmúlt évben rendezett kínai-szov­jet barátsági hónap alkalmából több, mint 400 miliő ember körélien fejtett tó agítóeiós munkát, Ez­után így folytatta: — Nagyon boldog vagyok, mert éppen a mai napra esik a kínai- szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének harmadik évforduló­ja. Sztálin és Mao Oe-tjnig elvtár. sak munkássága nyomán jött létre ez a szerződés, amely a világbéke egyik legfontosabb alapkövének le­rakását jelenti. A kínai nép Mao Ce-tung elvtárs vezetésével és Sztá­lin elvtárs segítségével a békés építés útján balad és jelentős sike­reket ér el. — Kedves olvtúrsuk! Nagy öröm­mel állapítom meg, hogy a kínai és szovjet nép barátsága egyre job­ban megszilárdul s napről-mipra mélyül. Ugyanakkor nagy örömmel látom azt is, hogy a magyar ód szovjet nép barátsága is mind szi­lárdabbá válik. A kínai és a mn. gyár népet is a bensőséges barát­ság szálai fűzik öasze. A Szovjetunió a béke, a demo­krácia és szocializmus legerősebb védőbástyája. A kínai és a magyar nép sorakozzon fel még szorosabb ban a Szovjetunió mögé a népi de- mokraitikus országokkal és. a békét kívánó emberek millióival együtt a világ békéjének fenntartására, a harmadik világháború kirobbanta, 'áriak meghiúsítására! A’ kongresszus résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták Vej Csiie szavait és hosszantartó tapssal, fel­állva ünnepelték a szovjet, a kínai és a magyar nép barátságát és e barátság legkiválóbb, harcosait: Sztálin, Mao Oe-tung és Rákosi Mátyás elvtársakat. A DemoVralikus Ifjúsági Világszövetség titkársága követeli: hagyják meg a Rosenberg-iiázaspár éleiét! A DIVSz titkársága a világ de­mokratikus ifjúságának érzelmeit tolmácsolva tiltakozó táviratot kül­dött az Amerikai Egyesült Államok elnökének. A távirat követeli, hogy hagyják meg az ártatlanul elítélt Rosenberg házaspár életét! A Magyar Jogász Szövetség távirata az Egyesült Államok elnökéhez A Magyar Jogász Szövetség az Egyesült Államok elnökéhez távira­tot intézett. A távirat hangsúlyoz za a Rosenberg-iiázaspár ártatlan­ságát és a többi között a követke­zőket Írja: „Azoknak, akik e szörnyű bűn­cselekmény lettesri, vagy részesei, a nemzetközi jog szabályai szerint; ugyanúgy kell felelniük cselekmé­nyeikért, mint a nürnbergi és tá­volkeleti katonai törvényszék előtt felelősségre vont fasiszta bűnösök­nek.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom