Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-13 / 37. szám
Mai »vámunkból: HASZNÁLJUK KI A MUNKAIDŐ MINDEN PERCÉT (2. old.) — ELLIS ISLAND — AMERIKA BÖRTÖNE (IS. old.) — KISIPARI termi: LÖS Zö vetkezett: INK A TERV TELJESÍTÉSÉÉRT (4. oldal) Idejében gondoskodni kell a tavaszi vetőmagról! Gazdag aratást, bő termést aka- runk. Ezt akarja az egész ország, «melyben minden ötödik napon új gyár épül fel, amelynek népe Sztálinvárost, a Tiszalökl Vízierő- Küvet építi, nagy, természetátalakító tervekhez lát hozzá. Bőséget, jólétet teremtettünk abban a hazában, a,mely egykor hárommillió koldus országa volt. ötéves tervünk negyedik esztendejében a falutól is még többet vár a nép; a falutól, «.mely ebben a bervesztendőben 1# annyi új gépet, új utat, iskolát Jsultúrkázat kap, amelynek dolgozó parasztjairól oly szeretettel gondoskodik most is a minisztertanácsi határozat, megbecsülvén a falusi anyát, a gyermeket. „Minden erőnket meg kell lendíteni — mondotta Rákosi elvtárs , íwgy emeljük növénytermelésünk és általában mezőgazdaságunk ho lámád ás igyekszik utolérni e téren a többi, nálunknál haladottabb népi demokráciák eredményeit”. S mintegy válaszként, megyénkben hatalmas méretekben bontakozik ki s mezőgazdasági dolgozók új, területi versenye, amelynek legfőbb célkitűzése — a hozam növelése. A nyjrbútori termelőszövetkezeti járás .határain már régen tül nőtt ez n nagyszerű ' hazafias mozgalom o mely máris jelentős eredményeket Sí071, meggyorsítja a tavaszi vetésre való előkészületeket. A hozam növelése — ez áll falusi munka középpontjában. Fal- vaink öntudatban megnőtt dolgozó parasztjai világosan megértik, hogy a hozam növelése tekintetében érdeklik szorosan összefügg az egész ország érdekével. Nincs a faluban egyetlen olyan dolgozó paraszt, aki üié örülne annak, hogy többet hoz munkája gyümölcseként a föld, több kerül a kamrába, s a beadási kötelezettségek teljesítése után a szabad piacra. Nincs a faluban egyetlen olyan becsületes dolgtozó paraszt, aki ne helyeselné, hogy hatalmasan fejlődik az ország ipara, sőt kultúrája — amely egyúttal a falu felemelkedését is jelenti. S e két dolog szoros összefüggését látva, akarják megnövelni hozzájárulásukat az ország gyarapításához. Minisztertanácsunk nemrég megjelent egyik határozata: a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról — hatalmas segítséget ad ahhoz, hogy a falvak termelőszövetkezeti és egyé nileg gazdálkodó dolgozó parasztjai megismerhessék és alkalmazhassál; mindazokat a módszereket, ame- 1 vekkel könnyűszerrel növelni tudják a hozamot, szaporítani munká juk gyümölcseit. ..Ki mint vet, ügy arat” — ezt tartja egy régi közmondás, amely korántsem vesztett igazságából. Sőt, minél fejlettebb technikával dolgoznak falun, minél eredménye p-bb harc folyik a természet szeszélyei ellen — annál érvényesebb e közmondás mély igazsága! Az élenjáró termelőszövetkezetek példája igazolja a legfényesebben hogy nem az eső, nem az emberek által ismeretlen, valamiféle termé szetfleletti erő „szabályozza"’ a termést kénye-kedve szerint, hanem ..ki mint vet. úgy arat”; a kótaji Lenin és még jónéhány szövetkezet 17—tg mázsa búzát aratott holdanként, míg sokhelyütt három-négy mázsájával fizetett egy hold ... A tavasz már a szomszédban jár, s a télvégi napok az amúgy se tétlenkedő falusi embert szorgalmas munkára serkentik. Ezekben a napokban az egyik legfontosabb teendő: a tavaszi vetőmagvak elkészítése. Hiszen vetőmagvak nélkül senki se várhatja, hogy teremjen a föld! S aki meg késlekedik, húzza-lialasztja e fontos dolog elvégzését, megkárosítja magát, megkárosítja társait. Mert az utolsó percekben már nem jut Idő 'a szelektorozásra, a csávázásra, nem jut idő a gondos válogatásra; könnyen előfordul, hogy megkésik a gazda a vetéssel — és akkor csak néhány napos késedelem is mázsákkal kisebbítheti a termést. A minisztertanács határozata nem véletlenül szabja meg a szántás-vetés tudományosan ellenőrzött Időpontjait, hanem éppen azért, hogy figyelmeztesse a gazdát — ez az időpont a legalkalmasabb arra, hogy jó termést alapozzon meg. A tavaszi vetőmagvak biztosítása nem egyszerű dolog. Annál Is inkább, mert sok elmaradt őszi vetést kell tavasszal pótolnunk, s emellé az elmúlt aszályos esztendő kövelkeztéten sokfelé nem volt kielégítő, sőt várakozáson alul maradt a termés, amelyből a vetőmagot tartalékolni kell. Az őszi vetések idején, is,, tapasztalható volt- a megyében, hogy a vetőmag biztosítása vérén nem volt minden rendben. A helyenként előfordult vetőmag-hiány miatt általában f várakozás lett úrrá a termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdáknál. És ahelyett, hogy minden erejüket me,gfeszítve a szükséges vetőmagot előteremtették volna, siránkozva várták, hogy — állami készletből kapjanak vetőmagot. Nemcsak a baktai, tiszalökl járásokban lehetet találkozni ilyen példákkal! „Súlyosbbitotta a helyzetet — mondotta Erdei Ferenc elvtárs földművelésügyi miniszter —, hogy az irányító szervek is későn ébredtek fel és ahelyett, hogy szembeszálltak volna ezzel a hangúinttal és felvilágosítva a termelőket,' maguk is a vetőmag előteremtésén fáradoztak volna, szintén várták, hogy a sült- galamb a szájukba repüljön'’. A minisztertanács határozata vi- lágosan megjelölte a feladatot: „A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kötelesek gondoskodni teljes vetőmag- szükségletükről''. Falvainkban, — legelsőso-rban a nagykáll^i járásban —, máris találkozni olyan lelkes hazafias kezdeményezésekkel, hogy a termelőszövetkezetek és csoportok kicserélik egymás közt vetőmagjukat. Aszerint, kinek miből van feleslege, kinek mire van szüksége. Sőt. az érpataki Alkotmány tsz. példája megmutatja, a dolgozó parasztok mennyire magukénak érzik az egész tavaszi vetést. A szövetkezetben nagy a jószágállomány, maguknak is szükségük lett volna a náluk lévő. tavaszi árpára. De mégis úgy döntöttek: nem etetik fel. hiszen ez bűn lenne dolgozó paraszttársaikkal szemben. Úgy határoztak, elcserélik őszi áruéért, hadd vessen más a tavaszi árpából! Az egész megyében valamennyi tanács, de nem utolsó sorban párt- szervezeteink legfőbb gondja legyen : elősegíteni a vetőmagkészlet biztosítását! Hatalmas károkat okozhat minden szájtátigág, csodavárás, a falu felemelkedése ellen lenne mindenki, aki nem ad a vetőmagvak előteremtéséhez kellő se. A fényeslitkei Fürst Sándor tsz. csatlakozott a nyírbátori versenyfelhíváshoz — eredményesen folyik a munka A fényeslitkei Fürst Sándor tsz. tagjai a közelmúltban lelkes- hangú taggyűlést tartottak, ahol elfogadták a nyírbátori Lenin tér mielőszijvetkezeí versenyfelhívását és . párosversenyre hívták a sza- bolcsveresmarti Kossuth termelőcsoportot. Ezen a gyűlésen értékelték januárhavi munkájukat is. Megállapították, hogy a tagság 90 százaléka állandóan dolgozott az elmúlt hónapban. A trágyahordást befejezték; A gyümölcsösük körül a gará- dot> rendibehozták és állandóan folyt a metszés, fatisztogatás. A tavaszi vetőmágvak közül már előkészítették a vetésre, kiválogatták a korai burgonya és a borsó vetőmagját, vetésre készen áll a lucerna- lóhere- és a zabvetőmagjuk is. A szövetkezet a sertésbeadási kötelezettség teljesítésére 00 darab sertést állított hízásra, amelyek áilagsúlya már 80—100 kiló körül van. Január hónapban tejbeadási érvükét 110 százalékra teljesítették. A még eredményesebb tejtermelés érdekében vállalta a szövetkezet tagsága, hogy bevezetik a háromszori fejést. A szövetkezetnek számos olyan tagja van, akiknek .munkaegysége már jóval felül van a százon. Sza ni szí ó Andrásnak, aki januárban 42 munkaegységet teljesített a trágyahordásnál, 133 munkaegysége van. Szanyi Ilona és Gyüre Jolán DISZ-tagokoak már eddig 80—80 munkaegységük van! A szövetkezet tagjai 110 holdas gyümölcsösük metszése mellett most 10 holdas öntözéses t kertészetük kialakításán dolgoznak, a konyhakerti- és dohányme’legágyalthoz megfelelő mennyiségű trágyát biztosítottak. Az elmúlt héten 486 taggal szaporodott termelőszövetkezeteink taglétszáma Az. elmúlt héten újra nagy lépéssel haladt előre a Szövetkezeti mozgalom megyénkben. Az újbelépők száma: 307 dolgozó parasztcsalád. A 307 -család összesen 486 taggal szaporította a szövetkezeti tagok számát. A belépők között 50 esa- lúd volt a középparaszt. Az ösz- szes földterület, amit az újbelépők a termelőszövetkezetiekbe vittek az elmúlt héten, 1210 hold föld. Legtöbben a kisvárdai járásban léptek termelőcsoportokbn, itt 210 családdal és 780 hold földdel növekedtek- termelőcsoportjaink. Stop eredmény született még a vásáros- namönyi járásban, ahol 68 család több mint 300 hold földdel választotta a nagyüzemi gazdálkodást. A nyírbátori Lenin tsz. DISZ-fiatatjai élenjárók akarnak lenni a területi versenyben A nyírbátori Léniái tsz. DISZ- fiataljai az alábbi levelet intézik a megye üclgozt pm-asatfiataljai- hoz: „Mi, a nyírbátori Lenin tsz. DISZ-szervezetének. tagjai szövetkezetünk területi versenyfelhívását, azon túl, hogy a szövetkezeti taggyűlésen a tagsággal együtt megbeszéltük, DlSZ-vezetőségi ülésen és az ifjúsági napon külön megtárgyaltuk, Meghatároztuk, hogy szövetkezetünk versenyfelhívásának teljesítését mi hogyan segítjük elő. Ifjúságunk ezen az ülésen eliha tározta, hogy versenyfelhívással fordul a megye valamennyi termelő, szövetkezeti DISZ-szervezetéhez és párosversenyre hívjuk a kislétai Rákóczi termelőszövetkezet DISZ- szervezetét az alábbi pontok szerint: 1. Vállaljuk azt, hogy termelő- szövetkezetünk minden fiatal dől gozója állandóan - kiveszi részét a munkából; nem lesz termelőszövetkezetünkben egyetlen DlSZ-fiatal sem, akinek 250-nél kevesebb munkaegysége lenne ebben a gazdasági évben. 2. A szövetkezetünk versenyfelhívásában lefektetett agro- és zoo- technikai módszerek gyakorlati megvalósítása érdekében szervezetünk minden tagját bevonjuk a szakmai oktatásba, s harcolunk azért, hogy minden fiatal állandóan résztvegyen a szakmai előadásokon . Természetátalakító terveink megvalósítása, a magasabb termés- eredmények elérésé érdekében vállaljuk, hogy a tavasszal létesítendő lő kli. erdősávnnk ültetésében minden fiatal példámé' ó munkát végez. DlSZ-tagjaink közül egy önálló női munkacsapatot szervezünk, mely a rábízott területen műiden munka elvégzéséért felelős. Ezen a területen valamennyi alkalmazható szovjet agrotechnikai módszert bevezetünk. Vállaljuk, hogy az erre a területre szükséges vetömagvakat a DlSZ-auunkacsapat külön fogja kitisztítani, előkészíteni a vetéshez. Minden fészkesen ültethető növényünket fészektrágyával vetünk melyhez í> szükséges komposzt- trágyát február végéig biztosítjuk. Kukoricánál, napraforgónál a vetést négyzetesen végezzük. A kapálást legalább 4-szer minden ka- pásnövényüüknél idejében elvégezzük. A munkacsapat területén kukoricán és napraforgón a pótbeporzást kétszer elvégezzük. Burgonya- ból és kukoricából már a szántóföldön kijelöljük a vetésre alkalmas töveket. E módszerek végrehajtásával a ránkbízott területen a szövetkezeti versenyfelhívásban vállalt kukoricatermést holdanként 1 q-val, a cs napraforgótermést szintén 1 q-val, a burgonyatermést 5 q-val, a cukorrépa-termést pedig 10 q-val fogjuk túlszárnyalni. 3. Az állattenyésztésünkben jelenleg egyetlen fiatal sem dolgozik. Mivel az állattenyésztésben is ki akarjuk érdemelni az élenjáró címet és alkalmazni akarjuk a Szovjetunió fejlett Vzootechnikal eljárásait, vállaljuk: hogy az őszi beistál hízásig Dl SZ-szervezetünk I fiatalt küld az állattenyésztésbe.^ Az állatok jobb átteleltetése érdekében vállaljuk, hogy a szövetkezeti silózási terven felül falomb- hói, tökindából, burgonyaszárból és különféle kertészeti hulladékokból 100 köbméter silót készítünk. 4. Vállaljuk, a cséplési, betakarítási munkálatokban példamutató részvételünkkel elérjük, bogy szövetkezetünk az állam iránti kötelezettségeknek a megyében elsőként tesz eleget. ■ Vállaljuk, hogy a beadási napokat ünnepélyessé tesz- sziik. Vállaljuk, hogy családunkban olyan felvilágosító munkát vég-, zünk, hogy szüléink a háztáji területük után a beadási kötelezettségüknek elsőkként tegyenek eleget. Mi, DlSZ-fiatalok, míg szövetkezetünk beadási kötelezettségének eleget nem tesz, természetbeni járandóságot nem fogadunk el. ő. Termelőszövetkezetünk versenybizottságának értékelésén túl a DISZ-fiatalok teljesítését külön is. értékeljük. Ifjúsági híradón, faliújságon, DISZ-versenytáblán hozzuk nyilvánosságra. DlSZ-vezető- ségl ülésen és ifjúsági napon értékeljük az egyes DISZ-tagok teljesítését; ahol az élenjárókat megdicsérjük, az elmaradókat megrójuk. DIS Z -fi apaijainkból csasztu ska brigádot alakítunk, amellyel szintén a munkák jobb elvégzését akarjuk előmozdítani úgy, hogy az élenjáró dolgozókat felköszöntjüU, a lemaradókat pedig bíráló rigmusokkal serkentjük jobb munkára. Úgy dolgozunk, hogy minden munkában a kezdeményezők, az új módszerek beyezetől mi legyünk, hogy példaképünkhöz, a bős Komszomol- boz legyünk méltók és kiérdemel - jük azt a. megtisztelő címet, hogy Rákosi elvtárs ifjúsága vagyunk! Veres János Bihari Etel DISZ-titkár. v. tag. . gftséget. Kemény harc kérdése a vetőmagvak biztosítása. A falvak kulákjai jól tudják, mekkora kárt okozhatnak azzal, ha siránkozást sikerül kelteniök a dolgozó parasztokban, ha olyan hangulatot tudnak teremteni, hogy „nincs, majd ad az állam!” — tippen ezért vissza kell verni minden ilyen próbálkozásukat, s meg kell győzni a dolgozó parasztokat arról: ki-ki maga teremtse elő a vetőmagot! Százféle mód van erre. A szövetkezetek példáján az egyéni gazdák is elcserélhetik egymással vetőmagjukat, S 1 ha másként nem megy — a hiányzó magvakat meg kell vásárolni, elő kell teremteni olyan helyről, ahol felesleg mutatkozik! Dolgozó parasztjaink százszor ezerszer megmutatták már, hogy képesek nagy dolgokat véghezvinni, szívesen meghoznak minden áldozatot is, fáradságot nem kímélnek az ország javáért. S ez a fáradtság, amellyel többhelyütt járhat a tavaszi vetőmagvak előteremtése, százszorosán, ezerszeresen megtérül a bő termésben, ötéves tervünk negyedik esztendejének sikeresen végrehajtott célkitűzéseivel! Ehhez kell segítséget adniok a falusi kommunistáknak, a tanácsoknak. Messzemenően támogassák a dolgozó parasztokat és szigorúan rendszabályozzák meg mindazokat akik gátolják a tavaszi vetések előkészületeit I X, ÉVFOLYAM, 37. SZÁM. __________________________ ARA 50 l'IÍ.I Ell 1953 FEBRUÁR 13, PÉNTEK
