Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-12 / 36. szám

vir r. a v *> 1353 FEBRUÁR 12. CSÜTORT ELMÉLETI ;TANACS \ »O Jf A gazdasági törvények természetéről a szocializmusban ic.í.4 politikai gazdaságtan tör- vényei tehát a szocializmusban objektív törvények, amelyek a gaz­dasági élet akaratunktól fiiggetle- i niil végbemenő folyamatainak tör­vényszerűségét tü-röziJc. Azok, aiíilc ezt a tételt tagadják, lénye gében a, tudományt tagadják, már­pedig ha a tudományt tagadják, akkor mindennemű élői elütés lehe­tőségét tagadják, köoetkczésképen a gazdasági élet vezetésének lehe­tőségét is tagadják.» (■), Sztáhn uA szocializmus közgazdasági pro­blémái a Szovjetunióban.») Sztálin elvtárs áj, lángeszű munkája.- « .1 szocializmus közgaz­dasági problémái a Szovjetunió ban» hatalmas hozzájárulás a marxizmus-leninizmus kincsestárá­hoz. Sztálin clvtárs ebben a müvé­ben felvetette és megoldotta a szo­cializmus politikai gazdaságtané­nak legfontosabb kérdéseit, rámu­tatott a szocializmusból a kommu­nizmusba való fokozatos átmenet útjaira és tudományosan kidolgoz­ta a modern kapitalizmus problé­máit. A marxista-leninista politikai gazdaságtan a legfontosabb össze­tevő része Mars—Kogels—Leóin nagy tanításának. Érinti az em­beri társadalom életének legmé­lyebb alapjait, megmagyarázza a társadalom gazdasági , fejlődését irányító törvényeket, rámutat a ka. pitaliamus elkerülhetetlen pusztu­lására és annak a leghaladóbb tár­sadalmi rendszerrel, a kommuniz­mussal való felváltására. A szoci­alizmus ellenségei éppen ezért tá­madtak és támadnak oly dühöd Lm űb gyűlölettel a marxista-leninista gazdasági elmélet ellen, A burzsoázia fél a társadalom gazdasági fejlődése törvényeinek i.gazá tudományos magyarázatától. -V burzsoázia tudós lakájaitól nem «5 objektív igazság kiderítését, ha­nem n számára előnyös és hasz­nos „elméletek” gyártását köve­teli, amelyek különböző módokon igazolnák a kapitalizmust elken­dőznék a kapitalizmusra jellemző ellentmondásokat és hazugs%oba-t terjesztenének a szocializmusról, ■‘Mas viszonyt nem, is lehet várni, - .legyezte meg V. I. Lenin, — mert „résvrehaflottáin’’ szociális tu­domány nem is létezhet olyan tár­sadalomban, amely az osztályhar- ">u éyűl fel» (Müvet, 19 kötet, 3. óid. oroszul) A burzsoázia ebben a törekvésé­ben, hogy eszmeileg lefegyverezze a UMsnkí'inoeztáíyt és ilymódon meg­szilárdítsa uralmát, már kipróbál­ta a marxizmus' „megsemmisítésé­nek-.’ összes módszereit. A bur­zsoázia ügynökei segítségével igye­kezett és igyekszik a munkásmoz­galomban minden módon eltorzíta­ni a marxista-leninista tanítást. I te a marxtenius életigaasága -z.'-miz minden akadályt, amelyet .a burzsoázia iitjába állított. A saoclu&zmus építésének idősza­ka. a tízovjoftintóban a kommunista párt úttal, .Sztálin elvtárs vereté- sóvei, a uutjxitsta-leniüista elmélet tisztaságáért, a trockisták, bucha- ninisták és a leninizmus más ellen, ségei ellen vívott megfeszített hare időszaka volt. A társadalom életé-) ben még sohasem látott szocialista gazdasági formák létrehozása a párttól az építés mélyen tudomá­nyos vezetését és azt a tudást kö­vetelte meg, hogy a tömegeket he­lyesen tájékoztassa a szocialista építés minden szakaszán, feltárja előttük ennek az építésnek vilá- HOkS távlatait és megszilárdítsa a. győzelembe vetett hitüket. A kommunizmusért Tívott harc minden egyes új szakasza a már elért eredmények mély elméleti áh gondolását és a tervezett cél meg­valósításához vezető utak meghatá­rozását követeli meg. A kommunis­ta párt, annak vezérei csak akkor tűznek ki írj feladatokat, amikor már a szükséges előfeltételek azok Akeres megoldásához megérettek. „..Egyik, vagy másik osztály teoretikusa. — írta Sztálin elvtárs még 1905-beu — nem teremthet olyan eszményt, amelynek elemei nincse­nek meg (tz életben, hogy csupán észreveheti a jövő elemeit és ezen a talajon elméletileg megteremt­heti az eszményt, amelyhez ez vagy az az osztály gyakorlatilag jut el. A különbség az, hogy a teoretikus megelőzi az osztályt, az osztálynál korábban veszi észre a jövő csiráját.,’ (Művel. I. köt. 123. old. Szikra kiadás.) Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet­unióban'1 című lángeszű művében feltárta a jövő elemeit szocialista valóságunkban. Meghatározta a szovjet társadalomnak a komruu. nizmusba való átmenete előkészíté­sének alapvető előfeltételeiről szóló programul tételeiket. „• . A pártnak a jövőre vonatko­zó előrehaladásunk távlatait és út­jait meghatározó tervei —- muta­tott rá G. M. Malenkov elvtárs az Szív (b) P Központi Bizottságának a XIX. pártkongressizu^iak tett beszámolójában, — a gazdasági törvények ismeretére lámaszkod nah, a Ixnmnunista társadalom építésének Sztálin elvtárs által ki­dolgozott tudományára, támasz- kodnál:.*' A kotmarm niznrus építése ssnánia.- na óriási elmóftett és gyakorlati je­lentőséggel bír a gazdasági törvé­nyek természetéről a szocializmus- ban szóló kérdésnek Sztálin elv- társ által történt kidolgozása Sztá­lin elvtárs .a politikai gazdaság­tannak ezt az alapvető módszer­tant kérdését kimerítő világosság­gal dolgozta ki. Sztálin elvtárs megsemmisítő bí. rálátnák vetette alá azoknak az embereknek a szubj ekffv-ldaáilsta el­képzeléseit, aMk azt állították, hogy a szocialista állam külüniegas szó- repe következtében hatályon kívül helyezheti, megsomm isi t heti a fennálló törvényeket, kialakíthatja, „átalakíthatja1 azokat, új törvé­nyeket hozhat létre. Sztálin elv­társ rámutatva a szocializmus gaz. dasáéd törvényeinek természetéről vallott ilyen nézetek mélyen hibás voltára, plasztikusan meghatároz­ta a tudomány törvényeit, a poiiti. kai gazdaságtan törvényeit „A marxizmus, — mutat rá Sztálin elvtárs, — a tudomány törvényeit — akár a természettu­domány, akár a politikai gazdaság­tan törvényeiről van szó — az em­ber aJoaratdtól függetlenül végbe­menő objektív folyamatok vissza- tükrözésénck fogja fel." A tudomány törvényei objektiv természetéről szóló sztálini elem­zés Marxnak, Kngelsnek és T.enin- nek a természet és a társadalom törvényeiről szóló elméleti tételei­ből indul ki. A tudomány, mint ismeretes, a bennünket körülvevő világról, beleértve a társadalomról szóló ismeretek rendszere. A tudo­mány helyes "épet ad nekünk a! ^világról, azaz az objektív valóság teljés visszatükrözésit adja tuda­tunkba. A tudomány célja és fel­adata : megismerni a bennünket körülvevő világot, megtalálni an­nak belső fejlődési törvényeit és ezeket a törvényeket az emberiség szolgálatába állítani. Minden valódi tudomány törvé­nyei visszatükröződései azoknak a lényeges kapcsolatoknak, amelyek magára az ember által felismert objektív világra jellemzőek és amelyek az emberek tudatától és akaratától függetlenül léteznek. A természet és a társadalom tör. vényei a beiteö, lényeges kapcsola­tokat, a jelenségek objektív oko­zati kapcsolatait fejezik ki. A tu* domány, felismerve ezeket a viszo­nyokat és kapcsolatokat, ezzel fel­tárja a fejlődés objektív törvé­nyeit. „A világ az anyag törvényszerű mozgása, — írta Lenin, — ős tu­datunk, mint a természet legmaga­sabb terméke, est a törvényszerű­séget csak visszatükrözni képes." (Művei. 14. kötet, löd. old. oro­szul,) A politikai gazdaságtan törvé­nyei objektív törvények. „A szo­cializmus politikai gazdaságtaná­nak törvöi yei, — írja J. V. Sztá­lin, — a rajtunk kívül létező ob­jektív törvényszerűségeknek az cm berek agyiban való visszatükrö- zése.” A gazdasági törvények az anya­gi termelés meghatározott feltéte­leinek alapján keletkeznek. A marxizmus-len inizmus azt tanít­ja, hogy az emberi társadalom ló tezésónek és fejlődésének alapja az anyagi javak termelése. Az anyagi javak termelése, mint (az emberek életének természetes szük­séglete megy végbe. Az emberek, hogy ól jenek és fejlődjeneík, min­dig elő kell hogy állítsák a szá­mukra szükséges anyagi őletjava- kait. Ezeknek a termelése csak tár­sadalmi termelés alakjában való sül hat meg, amely bét oldalnak,— a társadalom termelőerőinek és az emberiség termelési viszonyainak — az egysége. Társadalmi terme­lés ezen az egységen kívül egyál­talán nem létezhet. „Társadalmi termelés csak akkor van, — mutat rá Sztálin elvtárs, — ha megvon a termelés mindkét oldala, akár a szocialista rendről van szó ,akár más társadalmi ala­kulatról," A termelőerők a társadalmon kí­vül nem létezhetnek és nem fejlőd­hetnek. Az emberek egymástól el­szigetelve, a közös tevékenység céljából nem egyesülve, egymással meghatározott 'kapasolatokba és vi­szonyokba nem lépve nem állíthat­nak dó anyagi javakat. Az emberek nem szabadok ter- melőerőik megválaszfásábaiu. Min­den egyes új nemzedék a megelő­zőtől kösz termelőerőket kap. ame­lyek kiindulópontul szolgálnak a társadalom további fejlődésére. Az emberek eeenkivü! termelési viszo­nyaikat ten szabadon válmsztjáik meg: ezek a termelőerők fejlődése meghatározott szín rónaiétól füg. gőan alakulunk ki. Amilyen a ter­melőerők fejlődésének adott szín­vonala, olyanok a termelési viszo­nyok is. A termelési viszonyokhoz sorolhatjuk: termelőeszközök bir­toklásának formáit, ebből ere­dően a különböző szociális csopor­tok helyzetét a termelésben és köl­csönös kapcsolataikat, amelyek tel­jes egészük!von a termékek elosztá­sának formáitól függnek. A ter­melési .- viszonyok minden egyes adott hailmazata alkotja a gazda­sági rendszert a társadalom alap­ját. A gazdasági törvények miután objektív törvények magának a tár. saidaiml törvényeinek, nem pedig 1 tudatunknak törvényei. „Az emberek ezeket a törvénye­ket felfedezhetik, megismerhetik, tanulmányozhat iáit, cselekedetei/. ben számbavehotik, a társadalom, i érdekében felhasználhatják, de megváltoztatni vagy hatályon ki­vitt helyeim nem képesek, — mu­tat rá Sztálin elvtárs, — míg ke- vésbbé képesek <z tudomány új törvényeit kialaktani, vagy terem­teni.'’ A politikai gazdaságtan tárgya: az emberek termelési, gazdasági viszonyai. A politikai gazdaságtan hivatva van feltárni a társadalmi termelés és az anyagi javak elosz. fásának törvényeit, felvértezni az embereket az emberi társadalom fejlődése fitjn Ismereteivel, DlSZ-szermeteink a mező­gazdasájv magas hozamáért Hazánk építése, a mezőgazdaság felvirágoztatása a hétköznapok hő­seinek százait, ezreit követeli meg. Különösen nagy feladatok előtt állnak a falusi DISZ-szervezetek obben az esztendőben, amikor — okulva a múlt év tanulságaiból — a magasabb • terméseredményekért Indulunk harcba. Nagy feladatok előtt állunk, de a nehézségek meg­oldása közben ru?g kell mutatnunk ínegyénk ifjúságának hazaszerete­tét, önfeláldozását. A párt tetteket vár minden parasztfiataltól, külö­nösképp a termelőszövetkezetekben lolgozó ifjúságtól. A DISZ-nek mindenben nemcsak részt kell ven- nii3, — mondotta Farkas elvtárs a DISZ-értekezleteh, —- hanem há­lánk szocialista átalakításában ! íienjáró szerepet keli betöltenie. Hogyan töltheti be megyénk ifjú- tóga élenjáró szerepét? A falusi, gépállomási, állami gazdasági, ter­melőszövetkezeti ős területi szerve­zetek akkor dolgoznak helyesen, ha felismerik szerepüket, meghatároz­zák feladataikat és aktívan részt- vesznok a párt határozatának vég­rehajtásában. A Központi Vezető­ség ülése ' után megyénkben 1800 fiatal lépett a termelőszövetkeze­tekbe. KISZ-szervoz-telnknek kö­vein lök hell az élenjáró DlSZ-szer- vezetek példáját. A tyúkod! Előre termelőszövetkezet DISZ-szervezete kezdeményezte fiz év elején a 250 munkaegység teljesítésére irányuló mozgalmat, A demecseri Úttörő ter­melőszövetkezet disz-istál kezdemé­nyezték a dohánycsomózás, a gyü­mölcsfák ápolásának elvégzését. Ilyen példát számosat lehet ta­lálni a megyében. I)e mégsem le­het azt mondani, hogy általában minden falusi szervezetünk jói be­dül! feladatát. A munkásifjúság­tól ■ a párt azt várja ebben az év­ben, hogy elnyerjék a megtisztelő rohamcsapat-címet. A szocialista szektorok paraszt fiaiul ja inak eb­ben is követniük kell a munkásif- jakat, a Sztálln-Vasmű ifjú hőseit, a munkában kitűnt ifjú bányászok, martinászok példáját. Már az elmúlt évben is több olyan DISZ-«zervezet volt. mint n gégónyi Ady, a bedőbokorl Sza­bad Nép termelőszövetkezetekben ahol fi fiatalok tevékeuyen har­coltak az új módszerek bevezeté­séi rt és el Is, végezték a pótbe­porzást, a négyzetes vetést. A ta­pasztalatok azt bizonyítják: ahol alkalmazták az üj agrotechnikai módszereket, a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is igen jó termést* ér­iek el. a múlt évben. Ebben az év­ben sokkal inkább kell kezdemé­nyezni a fiataloknak a fejlett me. zőgazdasági módszerek alkalmazá­sát — Ennél,- egyik • Igen fontos feltétele a megindult szak- tanfolyamokon ez eljárás alap­ismeretéinek megszerzése. Ezen a téren igen komoly hiányosságok tapasztalhatók, A járási DISZ- bizottsáeoknak Bókkal nagyobb gon­dot keli fordítaniuk az ifjúság szakmai képzésére, a szakkörök megszór vésésére. t 1 Dolgozó népünk Igen nagy tette­ket vár a fiataloktól. A kótaji Vö­rös Október diszistái . nemcsak a termelőszövetkezet, hanem az egész falu elismerését vívták ki maguk­nak, amikor az ősz folyamán eső. ben, sárban egymással versenyezve ástak ki 40 hold cukorrépát. A ,diszisták vállalták a jószág átielei- tetését és a megye összes termelő­szövetkezeteihez felhívást intéztek az évi takarmány biztosításának érdekében. A napokban igen fontos minisz­tertanácsi határozatok jelentek meg a tavaszi mezőgazdasági mun­kák időben való elvégzéséről és a gépállomások munkájának megjaví- lásáról. A minisztertanácsi határo­zat emlékeztet bennünket a párt Központi Vezetősége november 29-i ülésére és Hú kosi elvtárs par ki­merni beszédére, amelyben. mégha- távozták, hogy a uiezöguzdasúgi tér- íuelésben a főfeladat: a hoaam nö­velése. Falusi DISZ-sziei*vezeteinlv- nek alapvető feladata, hogy meg- 1 wnerkedjeuek e határosatokkal é* széles körben tudatosítsák ezt a dolgozókkal. Megismerni a célt, meghatározni a feladatokat, ez a legfontosabb. Az idei bő termesért való harc már megkezdődött. Ezért a TMSZ- szervezeteknek minden erejüket a. Jó ralajelökészítő munkára kell for­dítani. A gépállomási 'fiataloknak fontos feladatuk «a elmaradt őszi. mélyszántás maradéktalan elvégző se, a gépek jó kijavítása, felké­szülés a tavaszi munkákra. A termelőszövetkezeti, állami gazdasági, területi szervezetekben mozgósítsanak az előkészítő mun­kához tartozó vetőmagtisztítás, a helyes trágyakezelés, a vizek jeesa* polásn, a takarmánnyal való gon­doskodás elvégzésére. Ne legyen egyetlen bold föld sem vetetten a megyénkben és ne tegyen egyetlen olyan fiatal sem, aki nem kapcso­lódik be a magasabb terméked* mínykért folyó harcba, aki nem ír ez felelősséget a mezőgazdaság terméshozamának emeléséért. E fel­adatok sikeres megoldásához hatal­mas segítséget nyújt az, ha a gaz­daságok csatlakoznak ti tcrUíetl versenyhez. A dolgozókat a ver- senysrerzödésben vállalt kötelezett­ségek jobb munkára serkentik. Éppen ezért a D [SZ-sz,«rvezetek» uek élen keli járniuk a kötelezett ségek vállalásában, a versenyhez való csatlakozásban és erre kell mozgósítani a falvak valamennyi dolgozóját. fiataljaink tegyenek tudatában auuak, hogy a terméshozamok emelésével a dolgozó parasztokat, a falvakat, egész népünket tesszük gazdagabbá, hazánkat erőssé, le- győzhetetlcnné. A pártszervezetek és a hely! ta­nácsok adjanak segítséget fiatal­jainknak a magasabb termésered­ményekért folyó harchoz, hogy me­gyénk ifjúsága bebizonyíthassa: méltó követője példaképének a lenini Kom ezo mólnak —- és bőgj elnyerje azt-a megtisztelő címei Rákosi elvtárs ifjúsága. Pusztai József, a DISZ megyei titkára. Kfenjáró helyi-ipari vállalatok példás tervtclfesítése A nyíregyházi helyi ipari válla­latok közül a január havi terv tel­jesítésénél legjobb eredményt ért el a Eínommec h anlka! Vállalat ír A gépjavító részlege. Havi tervét 112 százalékra teljesítette, A részleg dolgozói közül Vipúl Lajos 203 szá­zalékos havi teljesítményével emel. kedett ki. Ugyancsak Jó eredmény- nyel büszkélkedik még Szörényi Károly is, aki a múlt hónapban 1(10 százalékra teljesítette tervét. Szerény! elvtárs vállalta a részleg műhely értekezletén. hogy munka. idő után egyórai szakmai tovább­képzésben részesíti a részleg mű­szerészeit, hogy ezzel is emelje a havi és dekád tervek teljesítését, a dolgozók ezen az értekezleten megfő, gaeftáik, hogy az áprils 4 t ha tele tő­re felajánlott 110 saáaaiékos telje, sítményük mellett fokozott súlyt helyeznek a minőségi munkára. A Patyolat vállalat multhavi tervét 104.4 százalékra teljesítet­te. Legjobb eredményt ért, el Kovács Sándor, alti a múlt hó­napban 140 százalékot és Hucz- man Mihály né, aki 135 százalé­kot teljesítettek, A. vállalatnál ezt, az eredményt a jó munkaszerve­zésnek és a rnutifeaverseny kiszéle Bitesének segítségéved éreék el. A vállalat dogozó! kiváló minőség! munk-át végeznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom