Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-10 / 34. szám
Vlfli »Samunkbólt A NYÍREGYHÁZI dohányfermentáló TŰNDÉRBIRODAlr MÁBAN (2. old.) — SZABOLCS- SZATMÁR TERMELŐSZÖVETKEZETI ASSZONYOK FELHÍVÁSA AZ ORSZÁG TERMELŐ SZÖVET. KEZETI ASSZONYAIHOZ (3. old.) X. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM. 4rA 50 FIIT ffo 1053 FEBRUÁR 10, KEDD Szemiinkfénye a gyermek és az édesanya örömmel, szeretettel ée hálával üdvözli dolgozó népünk, édesapák és édesanyák a minisztertanács ren. deletiét, amely tovább sze'esíil az enya- és cseesemövédelmet. Ez a határozat Is visszatükrözi, hogy abban az országban, abban a tár- 6-ndalombaii, ahol legdrágább kincs tíz ember — az emuerek szemeíé- uye a gyermek, a jövő hordozója, ígérete ós záloga. Ez a határozat visszatükrözi azt, hogy a gyermek- nevelés a szocializmust építő országokban az egész társadalom ügye. Nemcsak szavakban hangoztatjuk a család, házasság, gyermek fokozott védelmét., hanem a lehető legtöbbet tesszük meg, hogy tizek az erkölcsi elvek valóra váljanak. Nem így van ez a kapitalista országokban, ahol barbárság, embertelenség, képmutató, hazug erkölcs uralkodik. Gondoljunk csak vissza a felszabadulás előtti Horthy-Magyarországra, Szaboles- Mzoitmárra. Ez az ország és ez a megye a gyermekhalandóságról volt ,,nevezetes’-. Nyírbátorban a dohánybeváltóban a gyermekük, jövendő magzatuk számára filléres béremelést követelő ' asszonyokat vízzel tett füstölőbe csukták a Jiorth.vpa'lbékek. A kapu előtt szegyeiül obogó állott s arra állították fel a terhes asszonyokat, ha nem dolgoztak elég gyorsan. Az üzemek- iien, gyárakban a terhes anyákat nem alkalmazták, ha alkaton zás. ham vodtak, elbocsátották őket. ..Titkoltuk azt, ha áldott áHapot- ban voltunk'* — mondta Rabőcrik Györgyné, a nyíregyházi dohányfermentáló sztahanovistája, a múlt rendszer keserveire emlékezve. — 1930-bam a Szabolcsi Néptanító cl ruü folyóirat tavaszi száma a ina gas csecsemőhalandóságról ír s bevallja, hogy ennek a nagy nyomorúság az o-ka: „a falusi gyermekek tavasszal kimennek a mezőre legelni, mert nines mit enniük .. A Uorthy-Magyarorszácou minden 100 gyermek közül 13 meghalt. Szaluikéban ennél is magasabb volt a gyermekhalandóság arányszáma minden 100 újszülött közül 15.16 pusztult el, Benegben 17—18 is. — Nem különb semmivel sem a hely zet a mostani kapitalista, imperialista országokban, a gyarmatokon. Tito - Jugoszláviában rohamosan emelkedik a gyermekhalandóság, az országutakon tízezerszámra vándorolnak otthontalan, árva, nyomorgó gyermekek. Indiában tízezerszámra halnak éhen a kicsinyek, mert a dús termés jövedelme a gabona- spekulánsok zsebébe vándorol. Ez a burzsoázia képmutató erkölcse. A kapitalizmus szétrombolja a családot .leziilleszU az erkölcsöket, mert a kapitalizmusban legfőbb érték a vért és szennyt izzadó tőke, a guruló arany. Népi demokratikus Államhatalmunk az eddigiek során is minden lehetőt megtett a dolgozó anyák érdekében, az újszülöttek, a gyér riK-kek védelmében. Kiszélesítette a bölcsödéi és napköziotthonos hálózatot. Nyírbátorban egy utcát ..Édesanyák útjának” neveznek azért, mert ebben az utcában szülőottf m, napköziotthon és csecsemőott- >n van. Nyíregyházán nsipköziott- hont kaptak a Szabadság-telep, a do. hányfermentáló munkásainak gyér. inekei, 1953 januárjában nyilt meg egy városi bölcsödé s még ebben az esztendőben ^felépül a borbányal anyák megsegítésére egy bölcsőde. A legtöbb községben, faluban működnek az idény-napközioUlionoik, bölcsődék. Kiterjesztette államunk az anyák egészségét védő orvosi és védőnői tanácsadóhálózatot, szolgálatot. Rendezte a családi pótlékokat, pénzjutalomban és kitüntetésben részesítette a többgyermekes anyákat. A mostani rendelet még tovább szélesíti az anyák és gyermekek védelmét. Az anyák egészségének védelmét szolgálja a hűrom- zori ingyenes orvosi vizsgálat, a megfelelő, az egészségre nem ártalmas munkakörök biztosítása a terhes anyák részére. A rendelet leszögezi, hogy a könnyebb, más munkára való áthelyezéskor a fizetésnek nem szabad kisebbnek lenni az előző hat hónap átlagos kereseténél. A rendelet előírja a bölcsödéi, napköziotthonos hálózat kiszélesítését, falun az idénynapköziott- honok, bölcsődék létesítését, ván- dornapköziotthonok és bölcsődék létesítését. Nagyjelentőségű a rendeletnek az a szakasza, amely minden újszülött számára 400 forintos kelengyét biztosit akkor ír ha a szülő nem részese a társadalombiztosításnak. Az anyasági segélyt 500 forintról 600 forintra, első gyermeknél 700 forintra emelték — s ezenkívül a társadalomi)]'ztosí fásban részesülő dolgozó nő terhességi és gyermekágyi segélyt is kap 12 heti munkabérének, megfelelően, vagy a meghosszabbított szülési szabadság időtartamának megfelelően. A mezőgazdasági társadalombiztosítóéban részesülő dolgozó nők egységesen kapják meg ezeket a segélyeket — 1330 forint helyett 1400 forintot, első gyermek után 1500 forintot. Felemelték a három és háromnál több gyermek után járó családi pótlék összegét. Az új minisztertanácsi határozat érteimében a családi pótlékra való Igényjogosultságot kiterjesztették március 1-töl az önálló termelőszövetkezetek és III típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjaira is, ha három, vagy ennél több tíz éven aluli gyermekük van s a határo zatban előírt munkaegységet elérték. A határozat minden egyes betűje és mondata arról beszél, hogy a gyermek nevelése, az anyával való törődés nem magánügy hazánkban, hanem az egész társadalom légiién, sőbb ügye, megtisztelő kötelessége. Éppen ezért igazságos és méltányos hogy amikor a nép állama nagy anyagi kötelezettségeket vállal — e kötelezettségből részrvállaijanak a gyermektelenek, hajadonok, nőtlenek adófizetés formájában. Osztat lan helyeslést keltett a határozatnak az a része is, amely szigorúbb rendszabályok, büntetések alkalma zását szögezi le azok ellen, akik felelőtlenül garázdálkodnak, születendő új óleteket pusztítanak el. A szocialista erkölccsel össze nem egyeztethető a magzatelhajtás éppen ezért nemcsak állami úton. hanem társadalmi úton ia minden dolgozó kötelessége megakadályozni ezt a súlyos bűnt „Boldogság anyának lenni!“’ — ezekkel a szavaikkal fogadták dolgozóink a minisztertainúcs határozatát, amelyet Rákosi elvtárs írt alá. Rákosi élvtárs vezetésével újabb lépést tettünk előre hogy megteremtsük azt a boldog hajlékot. amelyet szocializmusnak neve. zünk, amelyben örömteli, vidám és gondtalan élete van minden dolgozónak-. 0 kemecsei Rákóczi termefeoporfa 2 literrel emelkedett a tejhozam, mert bevezették a háromszori fejest A kemecsei Rákóczi termelőcso- port istállójában nem látni meg, hogy a múlt esztendőben aszály volt. Jól táplált, símaszőrü tehenek sorakoznak az istállóban. A csoport a silózási tervét 145 százalékra teljesítette. Az állatok jó étvággyal fogyasztják a napraforgótányérból, tökindából és burgonya- szárból készült silót. A csoport állattenyésztői két hete vezették be a háromszori fejőst. Akkor a tehenek átlagosan tíz liter tejet adtak, azóta elérték a 12 litert. A kemecsei Rákóczi tszcs, tehenészei bebizonyították, hogy silótakarmányon is érdemes háromszor fejni. A csoportbau nem regen vezették be a borjúk mesterséges nevelését. Igen sok csoport példát, vehetne a Rákóczi tagjaitól, akik bátran alkalmazzák a haladó zooteehnikát ós meg van az eredménye is. Opportunizmus miatt nem teljesíti Tornyospáíca serfésbeadási kötelezettségéi kár minden körültekintés nélkül egy szóra kiadta a vágási engedélyt. Látta ezt L. Daakó kulák, néhány hét múlva újra jelentkezett vágási engedélyért anélkül, hogy a seriésbeadási hátralékát rendezte Tornyospáíca sertósbegyüjtési tervét mindössze 63 százalékra teljesítette. L. Dankó kutaknak novemberben be kellett volna adni egy hízót. A kulák azonban a beadás helyett vágási engedélyt kért a tanácstól. Tóth János tanácstitvolna. A tanácstitkár újra kiadta a vágási engedélyt. Tornyospálcán így „harcolnak” az osztályellenség ellen. Nem lehet csodálkozni, ha nem tudják teljesíteni a beadási tervüket. A febérgyarmati járás termelőcsoportjai készülnek a tavaszi munkákra A fehérgyarmati járási tanács mezőgazdasági osztálya január 17-én összehívta a járás valameny- nyi termelőcsoportjának elnökét, hogy megbeszéljék a tavaszi munkákra való felkészülést, A mező- gazdasági osztály nemcsak az elnökökkel beszélte meg a teendőket, hanem munkatervet készíttetett a csoportok munkájának felülvizsgálására, küliitós tekintettel a vetőmag biztosflásátd. Az osztály ma már tisztáoan van azzal, hogy a termél'lesöpörtök 70 százaléka már is biztosította a vetőmagot, a csoportok 30 százaléka pedig készpénzért, vagy csere útján szerzi meg a vetőmagot. A jánkmajtisi Petőfi termelőcsoport teljesítette a beadási kötelezettségét, utána a vetőmagot tette félre mindenből a vezetőség és úgy osztották ki a tagoknak a munkaegységre járó terményeket. A termelőcsoportban a sertéseknek még eddig szemes terníényt nem adtak egész télen az erdőben makkon tartják sertéseiket. A mándi Uj Élet, a nemesborzovai Uj Barázda termelőesoportok ugyancsak az ősszel, a legszebb vetőmagvakat rakták mindenből félre. A fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád termelőszövetkezetben már végeztek is a vetőmagvak tisztításával. A kisari Szabadság termelőcsoportban a járási tanács ellenőrzése során mindössze másfél mázsa árpát és egy mázsa zabot talált. Ebben a, csoportban is meg volt a vetőmag, de kiosztották a tagoknak és amit félretettek, azt is lehetették az állatokkal. Ebben a cső- portban nem halad más munka sem, a gyümölcsös, tisztogatását még meg sem kezdték. A tiszabecs. Rákóczi termelőszövetkezet veze- .őségé és tagsága sem okult eléggé az elmúlt őszi példából. Legnagyobb baj ebben a szövetkezetben volt az őszi vetéstervek teljesítésénél is — akkor sem gondoskodtak idejében a vetőmagról és még 130 hold őszibúza vetésével is adósak. A járás legtöbb csoportjában a .él folyamán gondosan kijavították a tavaszi munkák végzéséhez szükséges eszközöket. A turricsei Acét .ermelőszövetkezetben minden eszközt gondosan megtisztítottak és leolajozva tették el a színekbe. A tél folyamán sokkal könnyebb volt a tiszta eszközöket javítani. A mándi Uj Élet termelőcsoporcban is szakszerűen, jó minőségijén javí .ották ki az eszközöket. A panyolni Szikra termelőeso- porrban csak egyetlen -gép csillog a tisztaságtól, egy fűkaszáló, amit a napokban kaptak, ezt még nem volt módjukban rozsdássá tenni, öbbí szerszámaik azonban alig kítszanak a sártól, rozsdától. A fehérgyarmati járásban a járást mezőgazdasági osztályhoz hasonlóan a községi tanácsok is Szorgalmazzák a termelőesoportokbnn a tavaszi munkákra való készülődést, adjanak tanácsokat a minist tertanács határozata szellemében, egyben végezzenek ellenőrzést is a csoportokban. (Jávor Kornél) Követendő példa: A nagykállói járásban egymásbözti cserével biztosítják a tavaszi vetőmagot a termelőszövetkezetek A minisztertanács határozatának megjelenését követően az egész megyében élénken készülődnek a dolgozó parasztok a tavaszi szán- ,ás-vetésre. E készülődés középpontjában az egyik legfontosabb helyet foglalja el a vetőmagvak biztosítása. Ez a kérdés annál is nkább fontos, mert az elmúlt aszá- yos esztendői következményeként öbbhelyütt a várfnál kisebb volt a termés, — és nem egy helyen jlyan hangokat hallani, hogy „nem jut vetőmagra, mert rossz volt ta- raly a termés”. Minden helytelen péaet, minden nemtörődömség ellen kétszeres erővel kell harcolni. E larcban jő példát mutatnak a ingykállói járás termelőszövetke- setei és csoportjai — maga a agykállóí járási tanács is. A járási tanács már két héttel azelőtt felmérte: mennyi vetőmagra van szükség a járásban, egy egy községben, szövetkezetben hogyan is állnak a vetőmagkészlet dolgában. A tanács mezőgazdasági osztályának támogatásával megindult a szövetkezetek közti — igen helyes — vetömagcsere. A nagykállói Vörös Zászló tér i el őszei ve t keze t ben például kitűnt a vetőmagkészletek felmérésénél hogy a szövetkezetnek hetven máz-óval több tavaszárpn vetőmagja van, mint amennyire szüksége van a tavaszi vetésnél. De ugyanakkor nincs elegendő vetőmagjuk tavaszbúzából és lucernából. A járási tanács segítségével kapcsolatot teremtettek a bíri Béke .ermelőszövetkezettel, amelynek meg éppen tavaszbúzából és lucernamagból volt többlete, emellett pedig éppen tavaszárpa-vetőmagra volt szüksége. A két szövetkezei között létrejött az egyezség: a nagykállóiak tíz mázsa tavaszárpa vetőmagot adtak a birleknek 10 mázsa tavaszbúzáért. Ugyan-Étében akkor például a blri Béke termelőszövetkezet 15 mázsa lucernamag feleslegéből ellátja a járás valamennyi szövetkezetét — természetesen cserébe olyan vetőmagvakért, amilyenre neki szüksége van. A nagykállói Rákosi tszcs, tői például kukorica-vetőmagot kapnak cserébe a lucerna magért. A nagykállói járásban kialakult lelkes, hazafias mozgalom számos hasonlóan lelkes kezdeményezést eredményez. Az érpataki Alkot mány termelőszövetkezet például — miután összes tavaszi vetőm« szükségletének fedezéséhez roegfe- ’elő készletet biztosított — úgy látta, hogy jócskán maradt még tavaszi árpája. A szövetkezetnek nagy. jó*=zágállománva is van először úgy láttáik: a maradék tavaszárpát feletetik a jószággal, hiszen vetőmagjuk úgyis van eiég. Azonban hamarosan elvetették ezt az elgondolást, miutáu megtudták, hogy a járás jónéhány szövetkezedben még nincs elég vetőmag tavaszárpából. Mindjárt kapcsolatot is teremtettek a termelőszövetkezetekkel. Többi közt például az újfehértói Vörös Csillag tsz.-el, amelytől őszi árpát kaptak tavaszi árpa-vetőmagjukért. A járás valameunyi szövetkeze- mint a fenti példákból is látni — nagy gondot fordítanak a vetőmagvak biztosítására, előkészítésére. A nagykállói Uj Élet termelőcsoport például nemrég alakult. De az új csoporttagok mind pontosan bevitték a szövetkezett* • a vetőmagot földterületük arányában, — hogy a szövetkezet megkezdhesse a tavaszi vetést. A szövetkezetekben folyik a vetőmagtiszti tás is, aiz egymással vető. magot cserélő szőve.kezetek mind élőbb kitisztítják, s csak azután adják át egymásnak cserébe a -zükséges vetgmagmennylséget. A nagykállói járásban kibont» kozó mozgalom követésre méltó példa az egész megyében. Székely János Nyíregyháza.
