Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
1053 FEBRUAR 8, VASARHA* Ifi PC AP 3 Farkas Mihály hadseregtábornok, honvédelmi miniszter távirata Kim Ir Szénhez, a Koreai Képhadsereg főparancsnokához sí Koreai Aéphadserej* Napja alkalmából ! A legutóbbi Néplap-csütörtökön: a Micsurin Agrártudományi Egyesület nyíregyházi csoportja a tavaszi kalászosok jarovízálásáról tartott mei»bes/élé§< Engedje meg, hogy a Koreai Néphadsereg Napja alkalmából mind a magam, mind a Magyar Néphadsereg harcosai, tisztjei és tábornokai nevében forró üdvözletemet tolmácsoljam önnek és a hős Koreai Néphadsereg egész személyi állományának. Teljes sikert kívánok Korea szabadságszerető népének és dicső hadseregének a béke fenntartásáért folytatott önfeláldozó harcához, az amerikai—angol imperialista barbár területrablók ellen. Budapest, 1953 február 7-én. FARKAS MIHÁLY hadseregtábornak, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere A kínai nép megkezdi az orszdgépííés első ölévé* tervét f-ou Fn-ln 5 elvtárs beszámolója a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottsága előtt A nyíregyházi homokkísérleti • gazdaságban, a Micsurin Agrártu- | dományi Egyesület helyi csoportja február 5-én, csütörtökön a tavaszi ka'ászosok vetőmagjának jarovizálásáról tartott megbeszé lést, ahol a tanácsok, állami gazdaságok és termelőcsoportok ag- ronómusai vettek részt. Az egyesület elnöke, Westsik Vilmos Kossuth-dija3 kutató nyitotta meg az értekezletet. Beszámolót Diószegi Elemér, az állami gazdaságok trösztjének főagronómusa tartott. A bevezető részben Diószegi Elemér ismertette, hogy a növények kedvező fejlődéséhez a tel’vkuiy, jcbruór 6. (Üj-Klna.) Csou Bn-iaj, a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának alelnöke február 4-én az országos bizottság Pekingben megtartott negyedik ülésén a következő politikai beszámolót mondta : — A kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának negyedik ülésére olyan Időben került sor, amikor állandóan fokozódik a kínai nép harca az amerikai agresszió ellen és Korea megsegítéséért; amikor hazánk gazda- súgi helyreáll!táíSáina'k időszaka vé- géhesü ért és ami-kor megkezdődik az országos gazdasági. építés első ötéves terve. Erre az ülésre olyan időben került sor, amikor a központi népi kormány határozatot hozott, hogy 1953-ra összehívja az általános szavazati jog alapján megválasztandó hszlangi (több falut magába® foglaló közigazgatási terület), hszlenl (megyei) és tartományi (vagy városi) népi gyűléseket, továbbá, hogy — államrendszerünk, a népi demokratikus diktatúra további megszilárdítása céljából — ezen az alapon összehívja a össakínai népi gyűlést. Hatalmas ús dicső feladat előtt állunk tehát. — TekintsüDtk vissaa a három évvel és négy hónappal ezelőtti időkre. Azokban a& időikben, ami- k,or Kínai Népköztársaságunk megalakult, még nem voltak meg a feltétedéi annak, bogy nagyszabású tervszerű gazdasági építőmunkához lássunk. Be kellett fejezni az ország egyesítését,' fél kellett számodul a fél-feudális, félgyarmati rendszer, mairadványa-iit, létre kellett hozni az új, demokratikus társadalmi rendszert, be kellett gyógyítani a több mint lnlsz hosszú éven át folyt háború ütötte sebeket, emelni kellett a nép politikai öntudatának színvonalát. Föladatunk ezért az elmúlt több mint három esztendőben abból állott, hogy minden erőfeszítésünket azoknak a szükséges feltételeknek megteremtésére összpontosítsuk, amelyek mellett népünk harcba indulhat az ország iparosításáért, valamint an. naiv biztosításáért, hogy állandóan előrehaladjotí\ a szocializmus felé. — Elvtársaik! Három év nem nagy idő. De hazánknak minden téren elért eredményei máris rémülettel és szorongással töltötték el eleniségeinket, örömmel és lelke, sedéssel barátainkat Sikereink el választ h a ta fián ok nagy szövetségesünknek, a Szovjetuniónak őszinte, önzetlen testvéri támogatásától. Az átalakulás és Újjáépítés munkájában élveztük a népi demokratikus országok baráti támogatását is. Országunk és a népi demokráciák között őszinte baráti kapcsolatok fejlődnek ki. Több gazdasági és kulturális egyezményt kötöttünk velük. Az amerikai imperialisták nem hajlandók tanulni vereségeikből Békepali tlkáuk&t hazánk népi demokratikus rendszere határozza meg. Ez a politika teljes mértékben megfelel népünk érdekeinek és minden más ország népei érdekeinek. Az amerikai imperialisták azonban — akik nem akarják elismerni a Kínában elszenvedett csúfos kudarcukat, akiket az imperializmus táborának élén a világuralom fanatikus vágya tölt él — a írtnál népi forradalom győzelme óta eltelt több mint bárom év alatt sohasem szűntek meg beleavatkozni ügyeinkbe és agressziókat követtek el országunk ellen. Az Egyesült Államok először is utasítana .a Csang Kai-sek-bunda maradványait, hogy vegyék blokád alá déL 'keleti partunkat, de ez nagyon hamar kudarcba fűlt Ekkor az amerikai imperialisták közeli szomszédunk, Korea ellen indították meg agresszív háborújukat, ezzel egyidejűleg megszállták az országunk területéhez tartozó Talvant és előretörtek hazánk északkeleti határai felé, abban a hiú igyekezetben, hogy visszaszerezzék elvesztett ázsiai pozíciójukat és újból leigázzák a koreai és a kínai népet. Az amerikai imperialistáik és cinkosaik aljas összeesküvése azonban — hála annak a hősi és elszánt harcnak, amelyet mind a koreai, mind a tónál nép folytat — ismét csúfos vereséggel végződött. Az úgynevezett „ENSZ’‘-erők attól az idő. tői kezdve, amikor a kínai népi önkéntesek megkezdték harcukat a koreai néphadsereg oldalán, egészen 1952 végéig összegen 740.000 embert vesztettek. Ebből az Egyesült Államok csapatainak vesztesége több mint 320.000 fő, vagyis körülbelül annyi, mint az első világháború alatt elesett, megsebesült és fogságbaesett amerikai katonák száma. A koreai háború fő jellemvonása most az, hogy a koreai és kínai népi érők ütőképessége a csata tűsében egyre növekszik, napról- napra szilárdabb a kínai és a koreai nép fegy verba rútsága, míg ugyanakkor aiz ellenség oldalán növekszik az ember- és anyagveszte- ség,* süllyed a harci morál és a belső ellentmondások egyre jobban elmélyülnek. A kínai nép előtt álló három legfontosabb feladat Ilyen körülmények között a kínai nép legsürgősebb és legfontosabb feladatai a következők: 1 Tovább kell erősíteni a kínai • nép harcát, az amerikai agresszióval való szembeszállásnak és Korea megsegi lésének mozgalmát; tovább kell szilárdítani és hatalmasabbá tenni Kína nemzet védelmének erejét. Ha az Egyesült Államok új kormánya folytatja a Truman-kor- mány politikáját és nem akarja ismét megkezdeni a panmindzsoni tárgyalásokat, hanem, továbbfolytatja és kiterjeszti a koreai háborút, akkor a korea i és a kínai nép is folytatja harcát — és teljesen fel van készülve erre. A koreai és a kínai nép mélyen tudatában van annak a ténynek, hogy imperialista provokációkkal] szembekerülve csak úgy lehet az ellenséget távozásra kényszeríteni a nép által annyira óhajtott békét helyreállítani, ha elszántan harcolunk, megsemmisítő csapást mérünk minden imperialista háborús tervre és teljes vereségre kárhoztatunk minden támadó lépést. 2 Meg kell kezdeni az ország- • építés első ötéves tervéi. 1953-ban, az első ötéves terv első évében 1952-hoz képest jelentősen emelkedik iparunk és mezőgazdaságunk termelése. Az 1952-es év termelése és az 1953-ra vonatkozó előzetes terv alapján, az 1952-es év termelését 100-nak véve, a legfontosabb ipari és mezőgazdasági cikkek termelése 1953-ban a következő lesz; nyersvas 114 hengerelt acél m szén 100 energia 1ST leöolaj m vörösrí. 1S9 álom 149 cink I54 szerszámgépek 134 marólúg ISI cement 117 épületfa 1SÖ gyapotfonál 109 gyapot késiár;: Ili papír 10 cukor Ifi gabona m nyersgyapot na tea 110 Az ipari és mezőgazdasági fejlesztéssel párhuzamosan 55.86 százalékkal emeltednek az ország szociális, kulturális és nevelésügyi fejlesztésének kiadásai. A szállítási és közlekedési vállalatok beruházásai 64.97 százalékkal!, a vízszabályozási beruházások pedig 12.8 százalékkal emelkednek. Ezek a számok azt mutatják, hogy tervszerű országénítősünk már a kezdettől fogva nagyszabású, hogy asz. előttünk álló feladatok hatalmasak, dicsőségesek és sok nehézséggel járnak. Legnagyobb központi feladatunk ebben az évben tehát: mozgósítani a munkás- osztályt és az egész ország népét, hogy minden erejét a. nehézségek leküzdésére összpontosítsa, teljesítse és teljesítse túl az 1953-as tervet. 3 Az amerikai agresszióval • szembeni ellenállású tiknak és Korea támogatásának további megerősítése, az orezágépitő terv sikeres teiljesitése érdiekében mozgósítani kell az egész ország népét, hogy a központi népi kormány határozatának, megfelelően készítse elő tevékenye® az összkínai népi gyűlések választásait, vegyen részt a választásokban és igyekezzék a minél teljesebb demokráciát érvényesíteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre jusson az egész lakosság gyakorlati kezdeményezése a közös törekvések megvalósítására. Elvtársak! Az előttünk álló három feladat éppen olyan fontos, mint amilyen dicső. Minden okunk megvan a bizakodásra, hogy diadalmasan teljesíthetjük ezeket a nagy és sürgős feladatokat. A múlt tapasztalata bizonyítja, hogy a kínai nép Mao Oe-tung elnök és a Kirnt Kommunista Párt vezetésével nagy é-i fényes sikereket tud elérni. Országunk valamennyi nemzetiségének és társadalmi rétegének népe 1 Fogjatok ősszé még szorosabban, emeljétek magasra Mao Ce-timg zászlaját, haladjatok előre teljes bizalommal még nagyobb és még fényesebb győzelmek felé! — fejezte be beszédét Csou En-laj. nyészidejük alatt különböző tényezők összességére van szükség, mint a tápanyagok, fény, hőmérséklet, víz, valamint a nappalok és éjszakák megfelelő hossza. — Ha a tényezők közül csak egy is hiányzik, vagy nem megfelelő mértékben van meg, a növény megsínyli, nem ad megfelelő tér- mést. A növények életük folya mán fajonkint más-más külső körülményeket kívánnak. Például a tavaszi gabonafélék fejlődésük kezdetén sokkal alacsonyabb hőmérsékletet kívánnak, mint a későbbi szakaszokban. A gyapotnál ez fordítva van; fejlődésének első szakaszaiban melegre van szüksége, hogy kielégítő termést adjon, míg az érési szakaszban már alacsonyabb hőmérséklettel is beéri. A növények szakaszos fejlődését Eiszenkó akadémikus dolgozta ki. Kísérleteivel, melyek azóta a gyakorlatban kiváló eredményeket hoznak, bebizonyította, hogy a növények fejlődéseinek első, vagyis jarovizációs szakaszában megkívánt feltéteteket nemcsak a szántóföldön kaphatják treg, hanem mesterségesen is átvihetjük a növényeket a jarovizációs szakaszon. A jarovizálás eredményeit nemcsak leírásból ismerjük, hanem megyénkben is vannak már tapasztalatok erre vonatkozólag. A múlt évben a tiszavasvári állami gazdaság 31 holdon termelt jaro- vizált magból tavaszárpát melynek holdja 953 kg-ot termett, míg a jarovizálatlan magból vetett területen holdankint 714 kilót arat tak. A terméskülönbözet a jaro* /izált árpa javára 32 száza'ék. — Tavaszbűzából 30 ho’don vetettek iarovizált magot, melyből a hol- dankinti termésátlag 626 kg volt, míg a jarovizálatlan területen 518 kg. volt az átlag; a különbözet 20 százalék. A jarovizá'.áahoz biztosítani kell a megfelelő helyiséget, mely jól szellőztethető, fertőtleníthető, továbbá a pad'ózata hézag-repe- désmentes legyen. Szükség van vizeskádakra, amelyekben a jaro- vizálandó vetőmag sú yának egyharmadnyi súlyrészt kitevő víz- men^iséget tárolni lehet. Szük- ségWan hőmérőkre és falapátokra, gereblyékre. Gondoskodni kell még a szükséges csávázószer beszerzéséről. A jarovizált magvakat formalinos csávázószerrel kell csávázni. Jarovizálni csak gondosan tisztított vetőmagot lehet, ha tört szemek, gyommagvak vannak a vetőmagban, jarovizálás alatt penészedést okoznak. A tavaszbúza jarovizálását február első felében kezdjük. Biztosítani kell, hogy a helyiségben a hőmérséklet plusz öt fok alá, vagy 12 fok fölé a húsz nap alatt ne emelkedjen, míg a jarovizálás tart. A tavaszi árpa jarovizálását február második felében kezdjük és 10—15 napig tart. Az árpát plusz 2 és 5 fok közötti hőmérsékleten jarovizáljuk. Legtökéletesebb a jarovizálás. ha 25—30 mázsa magot jarovizálunk egy garmadában. Minden száz kiló tavaszbúzára 33 kiló vizet számolunk, árpára pedig 35 kilót. A vizet 24 óra alatt 3—5 részletben gondos keverés mellett adagoljuk a vetőmagra. Legjobb a víz elsu harmadát este rálocsolni a vető magra, második harmadát reggel és az utolsó harmadát — Lét vagy három részben — estig. Ha a garmada hőmérséklete a megengedett fölé emelkedne, akkor vékonyítjuk a garmadát és a szellőztetést hajnalban végezzük, amikor hidegebb a kü’ső levegő. Ha nincs meg a garmadában a keltő hőfok, akkor vastagítjuk és a déli órákban, amikor melegebb van. akkor végezzük a szellőztetést. Arra vigyázzunk, hogy a velőmagból 3—4 százalékánál több ki ne csírázzon a jarovizálás ideje alatt. Az első napokban a forga tást kétóránkínt kell elvégezni, majd egy hétig naponta, később e.ég másod-, harmadnaponkint is átforgatni. Ha a vetés ideje hamarabb el érkezne, mint ahogy a jarovizálás befejeződik, nem kell várni, azonnal vessünk. A talajban tovább folytatódik a természetes jarovi zálás. Ha az időjárás miatt nem tudnánk vetni, amikor befejeztük a jarovizáiást, rostálással, szeteléssel ki kell szárítanunk a vetőmagot. A jarovizált vetőmagot felül- vetőgéppel vessük, mert az alul- vetőgépek roncsolják a magot. \ vetőmagmennyiség megá Íapítá- sánál figyelembe kell venni, hogy a jarovizált vetőmag súlya megnövekedett, így többet kell belőle vetni, mint a száraz magból. Leghelyesebb, ha az ezer magot lemérjük a száraz vetőmagból és a jarovizáltból is és a kettő közötti különbség arányában állapítjuk meg a vetendő mennyiséget. Beszámolója végén Diószegi Elemér felhívta a megjelentek figyelmét a haladó agrotechnikai eljárások végrehajtásának fontosságára. A hozzászólások során Juhász Sándor elvtárs, a megyei tanács vezetőagronómusa felhívta a megjelent agronómusok figyelmét, hogy a jarovizálás minden mozzanatát pontosan dátum szerint vezessék be egy füzetbe, ugyanígy a tenyészidő alatti tapasztalatokat is fektessék papírra, hogy a tudományos kutatók nak minél több adat álljon rendelkezésükre. melyekből a legjobb agrotechnikai és jarovizálási előírásokat összeál'íthatják. Juhász elvtárs szólt még az ellenőrző parcellák létesítéséről, vagyis: a jarovizált vetés mellé mindenütt vessenek jarovizálatlan magot is összehason'ítás végett. Komissi Gyula járási agronó- mus arról számolt be, hogy a múlt évben az újfehértói Öt Világrész tszcs-ben a tavaszbúza jarovizálása nem a legszakszerüb- ben történt, mert a megengedett 4 százalék helyett 15 százalék csírázott ki, mégis az aszályos esztendő ellenére 10 mázsás átlag termést értek el. A tiszavasvári állami gazdasás agronómusa, Petró István a múlt évi gyakorlati tapasztalataik ismertetése közben elmondotta, hogy a siker titka a megfelelő hőmérséklet biztosítása. Ne féljenek korán hozzákezdeni a jarovi záláshoz, mert ha kj kell szárítani a vetőmagot, az értékét az nem rontja; a múlt évben ők is kiszárított maggal érték el az előadásban ismertetett eredményeiket. Belényesi Ilona, a tyukodi Előre tsz. agronómusa elmondotta, hogy a múlt évben jarovizált tavaszárpájuk 30 holdon volt és azon 13.20 mázsás átlagtermést értele el. míg a jarovizálatlan magból 9 mázsás volt az átlagtermésük. Az idén már 70 holdon vetnek jarovizált tavaszárpát. Több hozzászólás után Westsik Vilmos, az egyesület elnöke zárta be az értekezletet. CS. B. I
