Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-27 / 49. szám

lliöö IKUUtUÁU 27. rí.M'Eli N £ í* L A V A szakszervezeti csoport nagy erőt képvisel a jgé»p- és műszeripari Magnitogorszk kohászat és az Uráli gépgyár dolgozói versenyt in. (Ittottak a gépi berendezések jobb MtaíiznáMsttáH:. E két gyár nyo­íuűn értékes kezd?inényezéi«,l je- leotkeaett a mosakval „Kompres-z- ezor4 gj-ár mechanikai szerelőmű­helyében a második részleg kollek­tívája. Anutollj Potapov, s&akszervezeti tsopoi’tvtzető, Borisz Kobzarjov művezető segítségével kiszámította hogy a részleg kollektívája, amely rendszeresen teljesíti a termelési feladatokat, még nagyobb eredmé­nyeket tudna elérni, ha jobban Wt. ivasználja a gépeket. Ezzel kapcso­latban a szakszervezeti csoportve­zető és a művezető, a gépgyár munkásaival együttesen kidolgoz, iák a szükséges szervezési és fflü- szuki intézkedéseket. A szak­szervezeti cső portóJ*t€ik'&»let en a inunilcások kötelezeittiséget vállaltak ci STvergKúmgá'pek szocialístia meg­óv átlóra, az időveszteségek kiküszö­bölésére, a sztahanovista munka- módszerek; elsajátítására. Természetesen a sikerek ftem jöttek magúiktól. A szakszervezeti csoportsaervezőnek, a művezetőitek, a fealahílinON isWUaQaik sokat kellett djotgóantok, íimtg valameninyl gépet sikvrtilt rendbéhOBnl és szocialista módra megőrizni. Bevezettél! bogy minden munkás naponta számot adott munkájáról. Biztosították a verseny teljes nyilvánosságát. Az eredmény tábla minden nap közli, hogyan teljesítették feladatukat az egyes nfti.nkások és az egész kollek­tíva. Potapov és más munkások ja­Irta : Sz. Bábáján, szakszervezet Központi vaslatára különleges készülékeket alkalmaztak, amelyek megyorsí- lottfbk a munkadarabok me^manká- líisát az esztergapadokon és maró­gépeken. A gyorsvágók száma mag- Idétsaeí'ezőclö tt. Az lnTpröűüklív lóő- ves»teség,ek kMíüszöböliése cél'jóból a művezető és a &mk<s ze r v e;á e t i csoportvezető gondoskodtak a rész­legnek a sjzü'feséges szerszámokkal és anyagokkal való ellátásáról, A munkások kezdték a gépeket a mii. szakVáMásniát menetközben átadni mégpedig megmunkálásra váró munka darabokkal és k téliesített ké- sek kel együtt. ; A verseny sorún a ..Kompreszor” gyár más részlegein is megjavult a termelés tervezése. Erősen meg­nőtt a gyorsvágók száma. Az üzemi bizottság a szakszerve­zett csoportokat, a szakszervezett szabályzatinak megfelelően a ter­melési elv szerint szervezte át. — Most minden csoportba az egy­azon művezető alá tartozó munká­lok* kollektívája tartozik. Kz hoz­zá Járul ahhoz, liogy megjavult az aktív kapcsolat a művezetők és a, szakszer vezeti csoportvezetők kö­ZŐtt. A feladat az hogy fára dh aitat • latiul tcrjofSat/eni kéül az értéke« sztah öíiio v is ta tapasztal atokait, az élenjáró munkamódszereket. B fel­adat megoldására a szakai* vezet központi bizottsága a gép- és mű­szeripart minisztériummal együtt, két gyárban (a ..Kompresszor’“ gyárban ós a podolsaki „Kaliniin'« gépgyárban (üzemak közti sztaha- novistaliakoláikat szervezett. — A Bizotíságauak elnöke moszkvai, Vologdai •, járőrt avl, tu» lati orell és más üzemek gépgyári munkásai ezekben az Iskolákban j megtanulták a gúi>ek kilmszmUásá­nuk legracionálisabb módszereit. A széleskörű tapsztalatcsere le­hetővé teszi n gépek jobb kihasz­nálásáért folyó verseny sikeres fejlesztéséit. Hiba azonban, ha en- nek az, ügynek nem szentelnek mln- deniitt kellő figyelmet. Aligha kell bizonyítani, hogy egyedül a gépek gondos kezelése még nem ad lehe­tőséget arra, liogy n technikából minden lehetségesét kiiiozzamik. A fogyatékosságok fő oka az szokott lenül, hogy a szakszervezeti és gazdasági vezetők nem értékelik eléggé a szakszervezeti csoportok szerepét a termelésben, nem irá. nyitják azok tevékenységét a leg* fontosabb feladatok megoldásúra. Ne legyenek olyan te lile ti >'s üzemi bizottságok, amelyek nem vezetik a szakszervezeti csoport- szervezőket, nem támogatják a eső* portszervezők kezdeményezéseit, nem nevelik, nem tanítják az al­sóbb aktívát. A szakszervezeti alapszervektől függ a szocialista munka verseny vezetése terén az egész szervezeti munka sikere* A szakszervezeti cso­port szervező helyzete, szerepe és jelentősége olyan, hogy a szakszer­vezeti vezetőség figyelmét reá kell összpontosítani. A gazdasági veze­tőknek minél gyakrabban kell ak­tivistáinkra gondolniok, reájuk kell támaszikodniok a fontos gazdasági és termelési intézkedések ' kivitele­zésénél. A MUNKA HŐSE Szombat reggel Huszti Mi­hály traktoron {rise erővel, jóked­vűen indult otthonából a nyír téti gépállomás felé. A tegr.apelötti üzemi értekezlet, de még az ezt megelőző aktíva-értekezlet óta mintha vére is gyorsabban mo­zogna az ereiben. Nagy dolgok történtek az értekezleteken. Egész sor versenyvállalás hangzott el ckkory melyben megfogadták, hogy lemossák a multévi szé&yotit. — Huszti Mihály sem maradt hátul s a többiekkel együtt elfogadta Kaptur Margit versenykihívását, mint est mások is tették és az el­múlt év legjobb traktorosát. Ba­goly Pált hívta pirosversenyre, 170 százalékos évi tervteljesítést vállalva. Éppen ez sokszorozta meg aka­ratát és lépteit hosszabbra vette, hogy minél előbb odaérjeni s még- egyszer felülvizsgálja gépeit és ekéit a kiindulás előtt. Újra és újra fülébe csengtek saját szavai, amikor a vállalást tette. Hamár most a kezdet kezdetén előnyt szerez, könnyebb lesz a győze­lem, — gondolta, s míg a többiek tanakodtak, gyorsan gépe után akasztotta az ekét s mire észre­vették, már ki is gördült a gép­állomás udvaráról. Még aznap el­készítették a Kossuth tsz. vezető­ségével az ütemtervet, kiválasz­tották az alkalmas területet a szántás megkezdésére. Másnap vasárnap reggel ra­gyogóan világított be a kora ta­vaszi nap Husztiék ablakán. Husz- ti Mihály reggelizés közben is egyre csak kifelé nézegetett. —. Szinte érezte, hogy a nap hogy melegíti a földet. A vá’lalisa járt az eszében. Maga előtt látta kép­zeletében a Kossuth tsz- felszán­tott földjét és önkéntelenül is ősz- szeszorította kezét, mintha gépé­nek kormánykerekét tartaná, amint a dohányföld magas kőről között a szépen egymásrab or utó barázdákat szántja. — Csak éppen a gépet próbálom ki. — szólt oda a csendben figyelő asszonynak és sietve bújt a gépállomástól kapott téli ruhájába. Szinte szaladni lett •volna kedve az úton. Odakint az- 'án addig próbálgatta a gépét, amíg azt vette- észre, hogu majd­nem másfél holddal csökkent a szövetkezete felszántatlnfi földje. Hétfőn úgy. ahogy megbe ! szelték a aegédvezetővel, korareg­gel kint voltak mindketten a gép­nél. Rövid idő mvlva a traktorok egyenletes berregésétől volt han­gos a nyírtéti határ. A távolból is idehallik a többtermésért száguldó acélparipák hangja. Amelyik kö­zelebbről hangzik, Sényön hirdeti a tavasz kezdetét. Az északról jö­vő motorzúgás a ezékelyi trakto­rosbrigádtól érkezik, míg a távo­labbi moraj a nyirtxirai határ trak­torosainak üzenetét hozza: Mi is megkezdtük a szántást. Huszti Mihály átadva a gépét a segédvezetőnek, sorra járta a közeli gépeket, ki mennyit szán­tott. Kaptur Margit traktorosra volt elsősorban kíváncsi, vájjon ki szántott többet? Büszke volt. hogy az elsőnapi szántásnál ő vezet. Lassan kezdett esteledni és Nyeste József segédvezető a meg­egyezésük szerint pihenni tért, hogy éjfélkor friss erővel váltsa fel Huszti Mihályt; — Aztán vi­gyázz az alvással, nehogy reggelig tartson! — kiáltott még tréfásan segédvezetője után Huszti. Tiz óra felé elfogta a kíváncsiság, vájjon szántanak-e a többiek. — Megállt a gépével egy pillanatra és úgy hallgatta a többi gép zúgá­sát. Úgylátszik, nem akarnak el­maradni, szántanak ők is. Ezután jódarabot leszánlott még, amikor eszébe jutott újra, vájjon hány óra lehet már? Csak a felszántott terület nagyságáról gondolta, hogy ilt lenne már a váltás ideje. Arra még csak nem is gondolt, hogy abbahagyja a szántást, még ha nem is jött meg a váltás. Hajnalban három óra felé járt az idő, amikor segédvezetője. Nyeste József megérkezett. _ Pedig mondtam, hogy el ne aludj — fedte meg Huszti. Most elme­gyek, alszok egy keveset. De ne félj. nem alszom el. mint te, — szólt még vissza tréfásan Niiesté- nek és elindult a falu felé■ Ott­hon a felesége már el se tudta, gondolni, hogy mi történhetett férjével és kíváncsian kérdezte az elmaradás okút. —- Szántottam, — felelt az büsz­kén, és közben már a tű helyér melegedő étel után nyú't. Bizto- álmos vagy, — kérdi az asszony? Dehogy vagyok, — feleli Htíszti, s közben jóízűen eszik. Evés köz- ben egyszercaak felemeli fejét és mozdulatlanul figyel egy pilla­natig, majd újra enni kezd. — Mit figyeltél annyira? — Semmit, csak mintha elhalt- gktott volna a géprúgás. — Me- gint figyel... Meggyorsítja az evést, s mikor befejezi, kimegy. Arrafelé fordul, amerre szántott. Csönd... Gyorsan bemegy, ma­gára szedi a levetett ruhát, köz­ben újságolja a feleségéinek, hogy ki tudja, hogy miért, de elhallga­tott a gép. Visszamegyek, hogy mi történt, — teszi még hozzá. — Csak éppen kiszaladok, — igyek­szik nyugtatni. az ellenkező asz- szonyt, — jövök vissza mindjárt. Alig várta, hogy a traktorhoz érjen. — Mi baj van? — kérdezte iz­gatottan Nyestétől. — Eldugult a porlasztó. Megkönnyebbült erre. hogy nem történt komolyabb baj. Egymás segítségével egy-kettőre kijavítot­ták a hibát és újra Huszti Mihály ült fel a gépre. A tsz-vezetöségé- vel folytatott beszélgetés járt az eszében. Az, hogy mennyire várja már a tsz. a felszántott földet, a csillagfürtnek, máknak, meg a többi tavaszinak. Reggel, amikor kivilágosodolt, elhatározta, hogy harcot indít a napi 3 hold felszán­tásáért, Levélben írta meg válla­lását, amit még aznap a gépállo­más igazgatója és politikai helyet­tese motorral vittek el valameny- nyi brigádhoz. Elsőnek Bagoly Pál csatlakozott a nyolcholdas mozgalomhoz. Székelyből Kiss Juliánná brigádja, majd Nyírturá. rőt Jánócsik József brigádja fo­gadták el a kihívást. Huszti Mi­hály az éjszakai műszakkal együtt kedden estig 18 holdat szántott le társával. Fáradságot rém is­merő munkájával magával ragad­ta a gépállomás va’amennyi trak­torosát. De Huszti Mihályt egyi­kük se tudta addig túlszárnyalni. Büszkék is traktorosukra, a nyír­téti Kossuth tsz. tagjai. Minden, ben segítségére vannak, az üzem­anyagot is helyébe viszik, csak haladjon a szántás, Készül a szö­vetkezeti tagok kenyerének, mind annyiunk jövőévi kenyerének az ágya, gondosan készíti elő Huszti Mihály gépe. NAGY TIBOR 1 magyar-szovjet barátság liónapjáuak liírei Elöadasoxa?, könyvankétokat rendeznek a megye MSZT-szervezeíei A Magyar-Szovjet barátság hónapja idején a megye MSzT- szervezetei ismeretterjesztő előadásokat és könyvankétokat ren­deznek. „Új mezőgazdasági gépek a Szovjetunióban’’ címmel hang­zanak el községeinkben előadások. A könyvankí-tokon dolgozóink az „Aranycsillag lovagja” című nagyszerű szovjet regényt vitatják meg. 4 -------————»• Értelmiségi ankét a Tudományos Akadémián az új ismeretterjesztő társulat megalakításáról A Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében szerdán délután értei miségi ankét volt. Az anké­ten résztvevő többn&Jl kiváló ér- íelmiségl — KoseuUi-díja«, akadé- rnikui?, tudód, mérnök, egyetemi (a. oór, író ód miivé»» — mpglio- szélt-e a Magyar Tudományos Aka­démia kezdemén y oaüésére létesülő Társadalom- és Természet tu doitiá* nyi Ismerettérjoszitő Társulat meg­ái alkulá..?ámák fcérdóselt, A 7j Akatlómia dísztermét zsúfol ti- gig megtöltöttek kulturális életünk kiválóságai. Az elnöksögijen helyet fotgtliaM: Iván Pavlovion Hurrjyin elv_ társ, a Szovjetunió 'Jhtctonmnyos Akadémia járnak alelnöke, a ma­gyar-szovjet barátság hónapjára hazáinkba érkezett szovjet küldött- aág veartője, Rusznydk István, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke, Erdcy.Grúr: Tibor felsőokta­íúiSi minlszter, Darvas József kö-z- ok tftttásligyl miniszter, An dics Er­zsébet, Fofjarasi Béla, Mih aUicli Győző akadémikus* egyetemi tanúig Nógrádi Sándor elvtárs, a hon vé­delmi miniszter első helyettese, •Sedlntayer Kurt akadémikus éli­Itályfi Ernő népművelési miuiszter- Jielyefctes, Hevesi Gyula, Törö Im­re, Vadász Elemér akadémikus, egyetemi tanár, Txidomerszky Mar­git színművésznő. Az unfeétot az elnöklő Ilusznyák István nyitotta meg. Ezután Törő Imre Kossuth-díja® akadémikus, a Szövet- és Fejlődésbani Intézet ve. zetője tartotta meg előadását a méga-kiikícandó űj ■ ísmeíetíterjeszf ő társulat feladatairól. A referátum után több felszólalás hangzott el. A hozzászólások után az ankét felhívást fogadott el a magyar ér­telmiséghez. Felhívna a magyar értelmiségbe* A magyar dolgosai níp a felsaa- baduiás óta eltelt esztendőkben je. lentűs eredményeket ért el pár Ittak vezetéseve) a s&cdaltannw építése terén. Iparunk hatalmas fejlődése, mezőgazdaságunk szoeiaJ ista általa. kulása népünk anyagi és kulturá­lis «atovonKtüiiitMik ©tnclkedóse hu/umk történetének legragyogóbb korsza­kát jelenti. Amiért népünk nagyjai harcoltak, s amiről csak áfltnodozr tak az elmúlt századokban, a füg» getl?n, drtnokruiWkiis. magas kultú­rájú Magyarországról — az ma eleven valóság. NópUnk poMtiikai-gaizdaHágl életé-, ttok fejlődése hatalmas méretekben növelte dolgozó tömegeink kulturá­lis igényelt Kákosi Mátyás elv tár s 1952 december 15-1 országgyűlési beszédében monidtta: „Népköztár­saságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kul­turális Igényei olyan gyorsasággal emeülfeedmeik, liogy bár a népművelési munka terén mind mennyiségben, mi ml minőségben jelentős eredmé­nyeket értünk el, még mindig mész. íza lemaradtunk a rohamosan nö­vekvő követelmények mögött.‘‘ Az országos fejlődés eredménye­ként mind nagyobb erővel tör fel dolgos«! népünk tanulásvágya. A szoeiáWsta öntudat növekedésével párhuzamosan nő az Igény a Szé­leskörű műveltség elsajátítására, a szakmai ismeretek magasabb tudó. mátjycs színvonalának elérésére. Ugyanakkor a szocializmus építése egyre több „kiművelt emberfőt” kí­ván, sürgetően követelt a maradí- ság, balvinák. előítéletek elleni szer­vezett küzdelmet. A Szovjetunióban már 1947-ben megalaikuít a „Politikai és Tudo­mányos Ismereteket Terjesztő Tár­saság”, amelynek elnöke Oparin akadémikus és tagja a szovjet ér­telmiség színe-java. FennáHúsárnak at éve alatt a társaság sokmiIHó előadást tartott. A szovjet példa nyomán Itomslniábaav IvengyekiRszág- bam, Cseihsz’.ovákiában is megala» Imitek az ismeretterjesztő túmilá- tok és nagy sikereket értek el az áUwilúiűOc) kulturális színvonal eme­lésében. Kínában is napirendre ke­rül a már működő természobtudo- mányt és a társa dalom tudományi ismeretterjesztő társulat egyesí­tése. Elérkezett az idő hazánkban is olyan egységes értelmiségi tömeg, szervezet megalakítására, amely ki tudja elégíteni a tudományos Isnve- rrtterjesztés iránt megnyilvánuló fokozott igényeket. Ez az űj tö- megszerveziet egyesíti a magyar ér­telmiség legjobb erőit á tudomá­nyos és gyakorlati munka legkti­lünbözóbb területeiről, s ezzel még szorosabbá teszi a kapcsolatot a munkások, parasztok és értelmiség között, llU'Zynkun már évek óla folyik a poMtiikii 1 éa tudományos Ismerőt, terjesztő ni unka. Ax elmúlt év be a városainkban és fatyáinkban köüel 100.000 előuiláfct tartottunk, mintegy hatmillió ha'llga.tó előtt. Ebben & munkáim jelentős ered mén yekot ért el a több mint 100 éves múltra vlsszaiteklmtő, haladó hagyományú Természettudományi Társutat. vala­mint az Irodalomtörténeti Társa­ság ó« a Történelmi Társulat. A létesítendő áj, egységes Társa­dalom- és Természettudományi Js- meretterjeszitő Társulat hivatott arra, liogy megszervezze a tudó. many és művészet minden ágának az eddiginél széle.«ebbkörfl népsz<>­rtísttését és az iemeretterjesKtes tel,adntfl i muk egysége« Irány tfáisávat hathatósan szolgál ja népünk sokat- dalii kulturális képzését. Ezeknek a céloknak megvflJósítá. Sára felhívásai fordulunk a ma­gyar értelmiséghez, tudósainkhoz, művészeinkhez, egyetemi és főisko­lai tanárokhoz, orvosokhoz, mérnö­kökhöz, írókhoz, tanárokhoz, taní­tókhoz, agronómusokhoz, techniku­sakhoz. Vegyenek részt az űj értel­miség szervezett munkájúban! Felhí­vásai fordulunk a városok és fal­vak dolgozóihoz! Támogassák az új társulat munkáját, kívánságaik­kal. észrevételei lekéi tegyék termé­kennyé az új társulat munkássá­gát. Sztálin elvtárs mondotta: „MI minden munkást és minden para^z. tot müveit és képzett emberré aka­runk tenni -és idővel el is érjük ezt.1 A kultúrának ezen a széle? útján járunk mi is, amikor a ma­gyar értelmiséget az értelem, a kultúra, n tudományos ismeretek, n felviilűgosodoiit gondolkodás harc! lobogójához hívjuk . Budai test, 1958 február 25, AZ országős értelmiségi ankét elnöksége nevében: Rusznyák István, az Akadémia et- n#ky. Anciios Erzsébet akadémikus, Darvas József közoktatásügyi minisz­ter Erdey-Crúz Tibor felsőoktatási miniszter, Fogarasí Bála akadémikus, Hevesi Cyula akadémikus, Nógrádi Sándor altábornagy, a honvédelmi miniszter elsO helyettese. Lauo- mors/kv Margit színművésznő, Mi- chailioh OyözO akadémikus, Mihály» Ernő népművelési miniszterhelyettes, Sedlmayr Kurt akadémikus. Törő Imre akadémikus, Vadász Elemér akadémikus,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom