Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
Műi avúmunkbót s A DISZ MEGYEI VÁLASZTMÁNYÁNAK ÜLÉSE ELÉ (2. old.) — A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK HATÁROZATA az 1953. évi Tavaszi MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK előkészítéséről és végrehajtásáról. (3. oldal) — PÁROSVERSENY AZ ALKALOIDA II AN (5. oldal) ' X. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. ARA 50 FILLER 1953 FEBRUÁR 1, VASÁRNAP A MAGYAR SAJTÓ NAPJA A Szabad Nép első száma megjelenésének évfordulóján ünnepli minden évben dolgozó népünk a magyar sajtó napját. Népünk sze- íetete és ragaszkodása a kommunista sajtó, a népi demokratikus sajtó iránt, — ünneppé avatta ezt a napot. Valóban, népünk szeret a szabad Magyarország sajtóját, s elsősorban a Szabad Nép-et, a kommunista sajtót, amely pé da- képének a szovjet sajtót, a Pravdái tekinti. A Nagy Honvédő Háború idején történt Ukrajnában, Charkovban, a német megszállás ideje alatt a következő eset: a náci banditák felakasztottak egy öreg könyvtárosnőt, aki a kis járási könyvtárban szovjet újságok, folyóiratok régi évfolyamait őrizte s azokat titokban olvasásra adta ki. Éjszaka a nép, a partizánok holtteste mellé táblát tettek ezzel a felírással: „Meghalt az igazságért!” A Pravda annyit jelent, mint — Igazság. A szovjet sajtó, a kommunista sajtó legfőbb jellemvonása az igazság — a nép igaz ügyéért való rendíthetetlen bátor, következetes harc. 1942- ben, amikor a Szabad Nép első száma megjelent, nem beszélhettünk semmiféle sajtószabadságról. Az 1938-as „sajtóreformot“ jellemezve, így írt 1938 április 26-j vezércikkében a Nyírvidék- Szabolcsi Hírlap: „Sajtószabad ságról amúgy sem lehet beszélni, mert Hiszen a legideálisabb sajtó- szabadság is... komoly és fontos korlát között mozog... a jogos magánérdek korlátja között. Ennek ... a korlátnak az öntudatos és erős fenntartását és hatóerejének általánossá tételét célozza a törvényjavaslat, amelynek éppen a mai történelmi időkben külön nagy feladata az, hogy biztosítja az ország rendjét, a társadalom nyugalmát...” Jól tudjuk, hogy mit jelent az idézett cikkben ez a szó: „magánérdek“. A földesurak, a tőkések és püspökök jogát, érdekét jelentette az elnyomásra, a kizsákmányolásra. S addig van „sajtószabadság”, ameddig a sajtó ezt az érdeket szolgálja. Ilyen körülmények között harcolt a Szabad Nép az igazságért a Horthy-fasizmus idején, börtönnel, bitóval dacolva. Az illegális Szabad Nép munkatársai retten- hetetlen bátorsággal néztek szembe a fasiszta elnyomással. A Szabad Nép szerkesztői, munkatársai életüket kockáztatva vitték el a dolgozó tömegek közé a párt, az igazság szavát. A fasiszta pribékek, akik olyan nagy hangon tudtak a „sajtószabadságról“ üvöltözni, kínhalállal ölték meg a Szabad Nép első szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat. A párt hangja azonban nem halkult le, a párt szava nem hallgatott el. Penészvirágos, nyomorúságos proletárnegyedekben, az üzemek kormos falai között, a falvak szegényparaszti viskóiban élesztette a nép reménységét. Fénysugár volt, amely megmutatta a jövőt s a fényes jövő elérésének útját. A legvadabb fasiszta üldöztetések közepette is bátran hirdette a széles nemzeti összefogás szükségességét a háború, a szolgaság, a fasizmus ellen. Az igazság! Ez az elsősorban, amely a kommunista sajtó, demokratikus sajtó köré tömöríti a dolgozókat. Ez az elsősorban, amely megkülönbözteti a mi sajtónkat az imperialista, burzsoá j sajtótól. A mi sajtónk munkásai a nép és a béke ügyéért küzdő bátor harcosok. Az imperialista sajtó bértollnokai hazug fecse- gők, véresszájú háborús uszítok, erkölcstelen dollárbérencek, akiket azért vásárolt meg gazdájuk, hogy félrevezessék, becsapják a dolgozó tömegeket, A kapitalista sajtó bértollnokának lenni megvetésre méitó, becstelen, erkölcsiéin foglalkozás, — a kommunista, haladó sajtó katonájának lenni felemelő, gyönyörű hivatás! — Lehet-e szebb feladat újságíró számára, mint a növekvő, szépülő, terebélyesedő élet krónikásának lenni, megörökítő je lenni népünk újabb és újabb győzelmének?! — Lehet-e felelősségteljesebb feladat újságíró számára, mint kíméletlenül leleplezni a nép és a béke gálád, gonosz ellenségeit, mint mélyen feltárni a hibákat, me’yek gátolják szocialista hazánk felépítését, a tartós béke biztosítását?! A magyar sajtó napja kifejezése annak a megbecsülésnek, amellyel pártunk, népünk támogatja az újságírók szép és felelősségteljes munkáját. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket: „A sajtó a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a párt a maga, neki szükséges nyelvén minden nap, minden órában beszél a munkásosztállyal." A kommunista sajtó ereje éppen ebben, a tömegekkel való szoros, el- téphetetlen kapcsolatban var. A kommunista sajtó s így a mi megyei sajtónk legfőbb feladata is az; széleskörű felvilágosító és szervező munkát folytatni a dolgozók között, megmagyarázni a dolgozóknak világos, egyszerű nyelven a párt és a kormány határozatait s mozgósítani e határozatok végrehajtására. A kommunista sajtó feladata, hogy szüntelenül erősítse kapcsolatait a munkás- és parasztlevelezők széles táborával. A munkás- és pa- rasztlevelezők tábora olyan hadsereg, amely nélkül a kommunista sajtó képtelen lenne fe^datát megoldani. Szeretettel üdvözöljük a magyar sajtó napja alkalmából lapunk harcostársait, munkás- és parasztlevelezőinket, dolgozóinkat, akik leveleikkel segítették a kommunista sajtó munkáját. Üdvözöljük Szemök Mihályné elv- társnő, nyíregyházi munkáslevelezőnket, Virág Istvánt, a tiszada- dai Béke termelőszövetkezeti csoport levelezőjét, Keresztesi Annát, a tiszaszalkai Dózsa termelőszövetkezeti csoport levelezőjét Horváth István rohodi pedagógust s társaikat. A Néplap köré egyre több levelező tömörül. Míg 1950-ben 858 levél érkezett szerkesztőségünkhöz, 1952-ben már 4375. Legfontosabb feladatunknak tartjuk: munkás- és parasztlevelezőink táborának kiszé’esítését. Népünk szereti és megbecsüli a kommunista sajtót, mert szereti és követi a pártot. A szovjet sajtó szüntelenül tanít bennünket arra. hogyan kell még nagyobb tettek forrásává tenni a párt és a haza iránti szeretetet. A bolsevik sajtó nyomdokain haladva, dolgozunk és harcolunk úgy, hogy mind eredményesebben betölthessük a Rákosi elvtárs által elénktűzött feladatot, hogy „a tömegnevelés és nemzetnevelés legfontosabb eszközévé váljék“ a sajtó Ä nagyecsedi és tiszavasvári gépállomások befejezték a téli gépjavítást December 21. előtt, amikor a tiszavasvári és a nagyecsedi gépállomások dolgozói Sztálin elvtárs születésnapjára felajánlották, hogy a téli gépjavítást február elsejére befejezik, tudatában voltak annak, hogy milyen nagy jelentő ségű munka a gépek gyors kijavítása. Tudták a traktoristák, hogy most a műhelyekben ugyanúgy a nagyobb kenyérért, a bő termésért harcolnak, mint amikor a szántóföldön becsületes munkát végeznek. A téli gépjavítás az alapja, hogy egész esztendőben jó munkát végezhessen a traktoros. A tiszavasvári gépállomáson a brigádokat úgy szervezték meg, hogy szakosították az egyes csoportokat. Egy csoport például a motorokat javította, másik csoport az alvázat, a harmadik csoport a kormányszerkezetet. A munka olyan nagy ütemben ha. iadt, hogy az esztergapad nem győzte a sok esztergálnivalót. — Ezen úgy segítettek, hogy az esztergályosok két műszakban dolgoztak. A hiányzó alkatrészeket nagyrészt használt anyagból készítették, így a gépjavítási idényben 10.000 forintot takarítottak meg. A gépállomás dolgozóinak ió eredményét nemcsak a ió munka- szervezés lendítette előre, hanem a verseny is. Versenyük a’appont ia a minőségi munka volt. így jelenthették, a vállalt határidőnél egy nappal hamarabb, hogy minő ségben és mennyiségben teljesítették téli gépjavítási tervüket. Ugyancsak január 30-án jelentették a nagyecsedi gépállomás dolgozói is, hogy javítási tervü- két teljesítették! A «•vőríüleki dol^o/ó piira§x(ok már 102 százalékra teljesítették a baromfibeg'yiiitési tervet A györ teleki baromfiíelvásárló telepen állandóan 10—15 dolgozó parasztot látni, akik vagy baromfit, vagy tojást adnak át az államnak. A község elsönegyedévi ba- romfibeadását eddig 192 százalékra teljesítette, tojásból 3000 darabot gyűjtöttek be. Orgován József né, Nehéz György egészévi baromfi- beadásukat teljesítették, Sándor Lajos, Egresi János, Koncz J<5- zsefné a három negj»e<l<bíi' haromfibeadásnfcnak tettek eleget. Gebe község nem is olyan messze van Győrietektől, de eredményekben olyan távol vannak egymástól, hogy össze sem lehet őket hasonlítani. Ebben az évben még egyetlen darab baromfit sem adtak be a gebei dolgozó parasztok. A begyűjtési nyilvántartó, Szemelszki Erzsébet olyan hanyag munkát végez, hogy a gazdalajstromot is a járási tanácsnak kellett helyette megcsinálni. De nemcsak a nyilvántartó, hanem az egész tanács arra vár, hogy a járási tanács végezze el a begyűjtést helyettük. A gebei vezetők vájjon gondol kozta'k-e már azon, hogy januárban mennyi iparcikket és élelmiszert kaptak, ók pedig nem adtak semmit a nép államának?! Jávor Kornél megyei tudósító. II kisiétai gépállomás dolgozói versenyfelhívásukban vállalták, hogy évi tervüket 105 százalékra teljesítik A ki&létai gépállomás dolgozói január 30-án üzemi értekezletet tartottak. Az üzemi értekezleten megvitatták a megyei gépesítési csoport által a gépállomás részére kiadott tervet és a Szovjetunió traktorállomásainak példáján ellentervet készítettek, melyből verseny vállalásuk született. Verseny- felhívásukban csatlakozásra szólítják a megye valamennyi gépállomását. Vállalják, hogy a gépjavítást február 15-e helyett 10-én befejezik. Vállalják, hogy a megengedett gépkiesési öt százalék helyett gondos gépjavítás segítségével elérik, hogy a gépkiesési százalékot öt helyett négy százalék alá szorítják. Az egész évre megállapított üzemanyagmennyiségnek csak 96 százalékát használják fel. Vállalják, hogy két darab vetőgépet készítenek négyzetes kukoricavetésre és a 30 soros vetőgépeket az általuk bevezetett újí tás szerint úgy egyszerűsítik, hogy az eddig szükséges 12 darab fogaskerékből csak kettőt hagynak a gépen és ugyanazt a munkafolyamatot kevesebb hibalehetőséggel elvégzik. Cséplésre 3 darab J?recf/z(i-csép!őgépet készítenek. Vállalják, hogy a körzetükbe tartozó termelőcsoportokban a szakszerűen végzett munkájuk és szaktanácsuk nyomán a búza hol- dankinti átlaga 9 mázsa lesz, rozsból 8, őszíárpából 12 mázsát érnek el. A termelőszövetkezetek tervében szereplő kukoricatermésátlagot 10 százalékkal megemelik, burgonyából 70 mázsát, cukorrépából pedig 120 mázsát vállalnak. Harcolnak azért, hogy a pótbe- porzási tervet minden csoport teljesítse. A járási tanács által megszabott silózásí tervet 135 százalékra teljesítik. A körzeti mezőgazdászok fel- világosító szaktanácsai nyomán minden csoportban bevezetik a szakszerű trágyakezelést. A meglévő gépekkel 3.500 holdon tudnak gépi kapálást végezni, úgy szervezik a vetést, hogy a csoportokban legalább annyi terület legyen, amit géppel tudnak kapálni. A vállalásban egyes brigádok külön vállalást tettek. Például a Dézsa-brigád vezetője, Sípos István versenyre hívja a balkányi gépállomás IVezó'-brigádját. Az egész évben végzendő munkálatokat a minisztertanács határozatában előírt határidők előtt két nappal teljesíti. Tervét 110 százalékra teljesíti, üzemanyagfogyasztását pedig 98 százalékra csökkenti. Végül az összdolgozók nevében a vezetőség vállalja, hogy évi tervüket 105 százalékra teljesítik. — Vállalják, hogy a szakszervezet, a pártszervezet irányításával az eddiginél sokkal jobban kiszélesítik a versenyt a gépállomáson belül. — Minden dolgozóval ismertetik a vállalást és a teljesítést a hangos híradón, a versenytáblán állandóan nyilvánosságra hozzák. Az eredményeket havonkint a Néplapnak is megküldik, hogy versenytársaik tájékozódjanak a verseny állásáról. fl iánkmajtisi Petőfi tszcs, és Fehérgyarmat község csatlakoztak a nyírbátori Lenin tsz. és Nyírbátor község felhívásához A nyírbátori járás községeiből, csoportjaiból kiinduló területi versenyhez mind több termelőcsoport és község csatlakozik. Elsőnek a fehérgyarmati járásból a jánkmajtisi Petőfi termelőcsoport válaszolt, A majtisiak, amikor elfogadták a nyírbátori Lenin felhívását, egyben versenyre hívták járásuk valamennyi termelőcso- portját. A Petőfi tszcs, tagsága válla’ta, hogy a tervben előírt 10 mázsa búza helyett 11.5 mázsát termelnek holdankint. Valamennyi növényüknél a vállalás során a tervezett átlagterméssel szemben 15—20 százalékos terméstöbblet elérését vállalták. Vállalásukban leírják azt is, miként akarják elérni ezeket a termésátlagokat. A vetőmagot minden tavaszi növényükhöz saját erejükből teremtik elő, — így a kukoricánál is. Március egyig minden vetőmagot kitisztítanak. A tervezett 12 mázsa kukorica helyett 18 mázsát vállalnak. Az állattenyésztés fejlesztésére is hasonló válla'á- sokat tettek. Begyűjtési tervüket november 7-re minden terményből, állatból és termékből 110 százaikra teljesítik. Fehérgyarmat község dolgozó parasztjai, amikor elfogadták Nyírbátor felhívását, egyidejűleg az adottságaiknak megfelelő versenyfelhívást feszítettek, aminek alapján a járás minden községét versenyre hívták, a munkák végzésénél különös hangsúlyt fektetnek az új módszerek bevezetésére és a kaláka-munkára az egyéni dolgozó parasztok között. A hordást pé'dául kalákában végzik és hat nap alatt közös szerűre hord ják a terményeiket. Az állattenyésztésnél az új módszerek bevezetése melleti nagy gondot fordítanak az állategészségügyi előírások betartására is, Begyűjtésben a tervek maradéktalan és ütemes teljesítésére tettek vállalást.
