Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-31 / 26. szám

“933 JÁNTÁR 31, SZOMBAT ff t f h A P 3 Növekednek a kéke erői szerte a világon 102 százalékra teljesítene az Oroszországi Met Szocialista Köztársaság ipara 1952. évi tervét Moßäkva, (TA8Z8Z.) Az Orosz­országi Szovjet Szövetségi Szocia­lista Köztársaság Statisztikai Hi­vatalának jelentése szerint az OSZSZSZK köztársasági és helyi ipara 1952. évi összterinelési tervét globálisan 102 százalékra teljesír tette. Az OSZSZSZK köztársasági és helyi iparának össztermelése az 1951. évihez képest 10 százalékkal növekedett, 1952-ben 1951-hez képest az ösz- 8zes mezőgazdasági növények ver tésterülete 1,3 millió hektárral nö­vekedett. Az OSZSZSZK mezőgaz­daságában növekedett a gép- és traktorállomány. 1952-hen a kolho­zokban az alapvető mezőgazdasági munkák több mint háromnegyed részét a gép- és traktorállomások végezték el. Az OSZSZSZK euró­pai részén 1952-ben több mint 480.000 hektáron ültettek erdő-; sávokat. 1952-ben az OSZSZSZK-ban to­vább emelkedett a szovjet nép kul­turális színvonala. A hétéves és középfokú oktatás fejlődése révén az 5—10 osztályokban a tanulók száma egy év alatt 880.000-rel emelkedett. 1952-ben a főiskolákon 922.000 hallgató, a technikumokban és más középfokú szakiskolákban, 910.000 hallgató tanult. 1952-bea az OSZSZSZK-ban 216.000 könyv­tár működött, A íilmvetítőkészülé' kék száma 1952-ben 5 százalékkal emelkedett. A kórházakban és szülőotthonokban a helyek száma 1951-hez képest 28.000-rel növeke­dett. Az orvosok száma több mint hétezerrel nőtt. A bolgár iparban II százalékkal emelkedett a munka termelékenysége az elmúlt év folyamán Szóf ia, (TA8ZSZ.) A január 30-1 bolgár lapok közük a bolgár mi­nisztertanács mellett működő Köz- l>onti Statisztikai Hivatal jelenté­sét az 1952. évi terv teljesítéséről. Az 1952. évi ipari termelés glo­bálisan 18 százalékkal haladta túl az 1951. óvi termelési színvonalat. A gabonanemiíek termelése 1952- öen, a kedvezőtlen időjárás ellené­re, kielégítő volt. A gabonafélék 1952. évi átlagtermése az 1948—51. évi időszak átlagtermését 11,3 százalékkal haladta meg. Ezen be­lül a kenyérgabonatermelés 27,4 százalékkal múlta felül az 1948— 1951-es átlagot. 1952-ben az előző évihez költést 14 százalékkal emelkedett a beru­házások összege. A tervjelentés kiemeli, hogy a pénzreform végrehajtása, a jegy- rendszer eltörlése és a kiskereske­delmi árak kétszeri leszállítása a leva megszilárdulásához vezetett, A bolgár lakosság a múlt évben 22,2 százalékkal több árut vásárolt, mint 195.1-ben. Az iparban, az építkezéseknél, ft közlekedésben és a kereskedelem­ben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1952-ben több mint 47.000-rel növekedett. A munka termelékenysége az iparban az elmúlt év folyamán 11 száza­lékkal emelkedett. , Nagy-Beriin bákebarcosainak bizottsága béketanáccsá alakult Az „ADN” hírügynökség közli, hogy január 28-án Berlinben meg­tartották Nagy-Berlin békeharco­sai bizottságának gyűlését. A gyű­lés elhatározta, hogy Nagy-Berlin békeharcosainak bizottságát béke- tanáossá alakítja. Továbbiakban elhatározták, hogy h béketanács tagjainak számát 60-ra növelik. A béketanács elnö­kévé Hacemann professzort vá­lasztották. Hacemann beszámolójá­ban a többi között hangsúlyozta: — A béke híveinek mindeDt meg kell tenniük, hogy Berlint vala­mennyi vitás kérdés békés megol­dásának és Németország egysége újjáteremtésének kiindulópontjává tegyék. El akarjuk érni, hogy Nyugat-Berünben megszűnjék a munkanélküliség, rendezni akarjuk a Nyugat-Berlin és Berlin demo­kratikus szektora, valamint a Né­met Demokratikus Köztársaság kö­zötti gazdasági kapcsolatokat. A francia és német munkáspártok közös felhívásának lelkes visszhangja Németország Kommunista Pártja Hamburg-Iserbrockrlffeni pártszer­vezetének tagjai és funkeipnáriu- sai levelet intéztek Németország Kommunista Pártja Elnökségéhez, a Francia Kommunista Párt Xvöz- ponti Bizottságához. A levélben ki­fejezik azt a meggyőződésüket,. hogy a német és a francia nép közös harca meghiúsíthatja a bonni és a párizsi szerződések rati­fikálását. Miért akarnak kisebb terméshozamot elérni a kótaji Vörös Október tsz, tagjai, mint tavaly, meg tavalyelőtt?! Termelőszövetkezeteinkben, termeüfcsoportjainkban most készül­nek az 1953-as évi termelési tervek. A gondosan, minden adottság­nak megfelelően elkészített terv nagy segítséget ad ahhoz, hogy szervezetten, tervszerűen haladjon majd a munka. A termelési terv rovatai közt találunk egy olyan rovatot Is: „Átlagtermés kh-ként.” Ebbe a rovatba jegyzik be azt, hogy milyen termésátlag elérését tűzi maga elé a tsjs. tagsága, üzemi munkásaink harci jelszava: „termelj ma többet, mint tegnap'’ már több termelőcsoportban is a legfőbb jelszó lett. Ebben az évben többet akarnak termelni, mit tavaly, jö- vőre még többet, mint az idén. A most készülő terveknek fényesen kell tükrözniük ezt a célt. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem minden termelőszövetkezetünk tette még magáévá ezt a jelszót, nem mernek olyan tervet készíteni, amit a nagyüzemi termelésben meglévő hatalmas adottságok kihasználásával könnyen megvalósít­hatnak. A kótaji Föröe ÍJktóber is*. most k '•«jdilő térve egy a sok közül — is a# .4 földeket, ap utakat fehér hólaknro borította. A szél is fel­kerekedett és kavarva csapta a ha­vat a járókelők aradba, A kótaji Vörös Október tanyájának udvarán alig lehetett embert látni. Csak a jószággovdozók álltak helyt, hisz az állatokat meg kell etetni, ha hi deg is az idő. Bent a szövetkezet irodájában hangosan pattogott a tűz a, kályhában. Az asztal körül UUtak (í tormeiésl tervet készítő bi­zottság tagjai s jónéhány szövetke­zeti paraszt, akiket, a kegyetlen-ke- dö idő sem tudott visszatartani otthon — éppen most, a tervkő gzítós idején. Nem kis munkát vé­geznek most ezek az emberek, hisz ezévj munkájuk alapját tervezik inog ezekben a napokban, A tervbe foglalt adatok egykét példája: „ősribúsából ,9 mázsás Jioldankénti termést számítunk el­emi, rozsbál pedig S.5 mázsát.” Ezt tartalmazza a Vörös Október terve. Az elmúlt év rendkívül rossz idő járása mellett is kevés hijjá-n el­érték. est a termést a Vörös Októ­ber, Uz.-ben. De ha kezünkbe vess szűk a 2 évvel ezelőtt elkészített tervet és a megvalósítása után ké szült t érmését ls.g kimutatás 1, azt láthatjuk, hogy a Vörös Október tagjai visszafelé haladtunk inkább terveikkel, nem pedig előre, őszi- búzából például közel IS mázsát arattak lo 2 évvel ezelőtt holdon kent, rozsból pedig 11 mázsát. Ak­kor pedig még nem vetettek ke­resztiorosan, ti ént végvidék pátbe- porsást és kevesebb műtrágyát is használtak vetéseikre. Az elmúlt Őszön pedig 40 hold ősziárpát, 30 hold búzát és szintén 30 hold ro ssot vetetlek keresztsoros vetés­sel!!! A kukorica terméshozamá­nak tervezése még ennél is rosz- szabb képet mutat, 14 méz-sás álla got vettek bele tervükbe. Ilyen ter­mest megfelelő időjárás, jó munka mellett még a magában küzködő egyéni gazda is eléri! llát még egy termelőszövetkezet, ahol az adott­ságok sokasága áll rendelkezésre, csak ki kell használni azokat. Ta­valy szárazság volt, pótbeporzást sem alkalmaztak, „csak'’ négyzeté sen vetették el tengerijük egy ré­szét a Vörös Október tagjai. 18 mázsát Vittek haza mindemellett cgy-egy holdról. Ezzel szemben a mostani, tervük ezt tartalmazza: „Tengerit 50 holdon négyzetesen Ve­tünk, 60 holdon pótbeporzást vég zünk, A nemesebb vetőmag kiter­melésére és a /eltebb szemű csövek elérésére hibrid kukoricát is ter­melünk.” Szépek ezek a tervek, amelyeket a Vörös Október tagjai­nak, lelkes fiataljainak szorgalmas munkájával könnyöt meg is való síi halnak. Könnyen tervbe vehet­ték volna azonban a H mázsás tengerit érmés dupláját is! A tervkészítő bizottság tagjait a tsz. tagjai bízták meg ez­zel a nagy és szép feladattal. Azok a tagok, akik már az elmúlt évek­ben is egymással versenyezve dol­goztak, hogy minői többet termelje­nek. Azért, hogy gazdagabb legyen a szövetkezet és több terményt, kapjanak ők is ni unkájuk után. Ezek az emberek most sem, elég szenek meg a tavalyi és tavaly­előtti terméshozammal. Ahogy vá­rosi munkásaink évről-évre több gépet, több ruhát adnak számunk­ra, ugyanúgy akarnak ők is egyre több élelmet adni a munkásoknak. Még nincs késő ahhoz, hogy változ­tassanak ezen a korántsem ser* gjtgtd, ,Kvisssafeté haladó* terven a Vörös Október tsz.-ben. Ne td maszkodjavak kizárólag azokra a számokra, amelyeket, a járási ta­nácstól kaptak. Öle ismerik leg­jobban földjeiket, adottságaikat. Közösen vitassák meg, vegyék fi gyelembe minden tag javaslatát és úgy döntsenek! A mun-kaver seny helyes kibontakozására is sok­kal na!Hlobb lehetőségek lesznek akkor. Mert különben mi serkenti a versenyt, mi lelkesíti, füti a ta­gokat, ha kisebb feladatokat tűznek eléjük, mint amilyeneket könnyen elérhetnek?! Már a velőstől kezdve minden munkacsapat a. részére kiadott területen kezdi meg a műn kát és egész évben ott is fog dol­gozni. A prémiumosztásra, is meg lesz így a mód, hisz meg tudják majd, állapítani, hogy melyik mun­kacsapat milyen terméshozamot ért el, A helyes premizáláshoz is ■szükséges az, hogy reális tervet ké­szítsenek. Mert ha kisebbek a kő vei élmények, azokat könnyem túl­szárnyalják — akkor a. terv túltel­jesítésért kiosztott prémium igaz­ságtalan — talán még a lusták is hozzájutnak. Biztosan nem ezt akarják a kótaji Vörös Október tsz. tagjait Tervezzenek hát bdt ran, merészen, inert ha nugyáhb a terv, még szebb gél megvalósítása vár az emberekre, sokkal nagyobb lelkesedéssel fog hozzá annak valóraváltásához ’ A. K. II magyar-lengyel kulturális eyyezmény ötödik évfordulója ötesztendeje, 1948 január 31'éa. írták alá a magyar-lengyel kultu­rális egyezményt, mely. _a két ba­ráti nép kuitúrkapcsolataina-k elmé­lyítése és felépítése útján. jElantós. állomásnak bizonyult. Az egyez­mény széles és- sokoldalú kapese* latot teremtett a- két nép közlőt és- lehetővé tette, hogy íróink, művé- szelnk, tudósaink tudományos in­tézményeink eredményeit bieeeréi- hessük. Megvalósította a legs»oro- sabb kulturális együttműködést r egyetemi tanszékek- és- lektmartusok létesítését a két nép egyetemei«,, diákcserék, ösztöndíjak megszerve­zését, a művészeti, irodalmi, és tu­dományos kiadványok kicserélésé^ a tudóscser-ét, kiállítások, vádió- alőadósok kölcsönös, rendezését. Dé. lehetőséget biztosított az esse® meny sporttalálkozói* és üdülés**, kölcsönös megszervezésére, sajttr és rádióképviseletek, valamint, kör lönböző tanulmányutak létrehozás Sára is. Boleslaw Bierut elvlár^ a- I*osV- gyel Népköztársaság elnöke a vvroclawi új rádióállomás megnyi­tása alkalmából mondott nagyje­lentőségű beszédében a népek k»i- turális közeledésének, egymás szel­lemi javai kicserélésének szüksé­gességét a következőkben hirdette: „A kultúra és a művészet a leg­kiválóbb eszköz a nemzetek közötti közeledés, a nemzetek közötti bé­kés együttműködés megvalósításá­ra, a kultárcsere nemkevósbbé fon­tos a nemzetközi együttműködés szempontjából, mint az anyagi ja.' vak cseréje... a kulturális téren megvalósuló együttműködés és köz­lekedés minden demokratikus nem­zet alapvető törekvéseinek egyik legfontosabb jelensége.” Ez az együttműködés a magyar és lengyel szellemi élet képviselői között az egyezmény aláírása óta eltelt öt esztendő alatt megkapó eredményekben bontakozott ki. Az ireuialaui. a btfivégaet sazdas. kite* jezéssi esaközeiu. keresztül alkatot t képet x magyar dplgoaó. a lengyel nép- ángy gyűselmeifdl, békés épí­tőm uoká járói. Művésai alkotása- kea kérésziül i^jnerte. bépühk Newa Hátit, a szúsczfc lakosú Úi lengyel, iparvárost, a romjaiból újjászületett társát, és számtalan n^gyszewi szocialista, alkotását a lengyel »épnek. A lengyel dolgozó pedig- a- magyar. s«er»ők müveiből tud- Srtú-liBvárospÓt, a November 7. Erőműről, Kaziaebarei-hávól, Tisza - lökről: Keltei metód-lákban gyö­nyörködött- a varsói munkás és. a budapesti rádióban a napokban végétért lengyel zenei héten Sia- mstaw Moniuszko „Az elvarázsolt kastély" operáját hallgatta a maj- gyar dolgozó, aki már korábban OgerabázunkUan, a halálba kerge­tett Hatka történetében érezte, begy e* a mű, a lengyel nép nem­zeti operája, — minden szabadsá­gát kivívott, elnyomástól megsza­badult né®, közös kincso. A lengyel saínpadön magyar szerzők monda aj- ralóf szólaltak meg, Bálunk pedig Rojewski „Ezer bátor harcos”- ónak tapsolhatott közönségünk. Eilmjeink. A nyugati, övezettől a Tdzkereseteégig- állandó naösorda- rabjai a lengyet filmszínházaknak, ,a lengyel filmek pedig a magyar dolgozó nép számára jelentettek maradasdó élményt. Irodalmunk legjobb alkotásai jelentek meg len­gyel nyelven és az áj lengyel iro­dalom számos müve. mutatta he a lengyel nép harcát a szocializmus építéséért, & békéért, a pagy nem­zeti tervek teljesítéséért. A Szovjetunió vezette ljaíaljaas tóke tábor közös útját járó két ba­ráti nép. kuiUlrkaposoUtaipajs to­vábbi fejlődése újabb erőforrás e feladatok megoldására, mindkét nép szellemi élete k-tiltúrkapespla- tainak további fejlődése újalih erő­forrás e feladatok meg áldására, mindkét nép szellemi élete szá­mára. Külföldi híreik néhány monda t han A DÉLAMBRIKAI ORSZÁGOK 408 küldötte kongresszust tartott a közelmúltban, hogy megvitassa a délamerikai parasztság problémáit. A te^gisólatók fltaMMtduttdto, üogy • era**, atU«a,n a fuegmii veil tető föld pé. hány család tulajdonában van. A parasztok csak jobbágyin unkát vé­gezhetnek ezeken a földeken. A FRANCIA PARLAMENT a január 29-re virradó éjszaka meg­szavazta az 1953. évi költségvetést, amelynek 40 százaléka katonai elő­irányzat. A költségvetés elen sza­vaztak a Francia Kommunista Párt parlamenti képviselői és a jobbol­dal szocialisták. A jobboldali szo­cialisták „ellenzékieskedése” esáik a francia közvélemény durva be­csapásom irányul. BELGIUM IFJÚSÁGA egyre éle­sebben tiltakozik az ország ameri­kai parancsra végrehajtott mllitari- záilása ellen és ellenzi aiz „európai hadseregéről szóló egyezmény rati­fikálását. A dolgozó ifjúság béke- tömeggyüléseket szervez a békéért, a katonai szolgálati idő meghosszab­bítása ellen harcra hívó röpcédulá­kat terjeszt, pénzt gyűjt a bebör­tönzött belga katonáknak, akiket azért ítéltek el, mert resztvettek az antimilitarista mozgalomban. AZ IZRA1LI KORMÁNY szer­dán tíz napra betiltotta az Izraeli Kommunista Párt „Kol Ha«m'1 cí­mű lapját. Az intézkedést azzal in. űokolják hogy a lap megírta; az Egyesült Államok Koreába külden­dő „önkénteseket’1 toboroz az or­szágban. „Bűne” még, hogy közölte a Szovjetunióban ártalmaélaimá tett aaú^i>árssoá-na0U>«aili3te ter- m\m oF*MMieyert ig^egäiirtM mm hit*­KÖRKÁBAN gyorsan növekszik' azoknak a Msztamauista katonák. nak a száma, akik önként átéllnak a m-pi erők oldalára, A január Iteével végétért egy hónap alatt csupán a nyugati arcvoiMüszaka- 3&on csaknem ugyapaunyi ligziiima. nista katona jött át a népi erők oldalára, mint az előző 14 hónap alatt. Egy liszi.nmanleta katona ki­jelentette: Dél-Koreában a népnek még rosszabb sorsa van, mint a japán uralom alatt. A Mszimniaois- ta katonákat borzalmasan rosszul élelmezik és rendszeresen aJkaímn», zák velük szemben a botibüntetést. A tisztek „fegyelemsértésért“’ sok katonáit fél holtra vernek. Vannak olyan liszlnmanlatia katonák, akik azért jöttek át a népi erők olda­lúra, mert ellenzik a háborút. AUSZTRIÁBAN újabb j óbból, dali támadás zajlott le a demokra­tikus szervezetek ellen a választási harc során, A jobboldali szocialista Helmer parancsára a rendőr.teg behatolt Ausztria Kommunista Pártja neubaul kerületi titkársá­gának helyiségébe s a választási propagandát szolgáló haogwsónSkat önkényesen letépte és elrabolta. OLASZORSZÁG sok városiba a tiltakozó tüntetések és sztrájkok voltaik a kormány csaló, választási reformtervezete ellen. A tünteté­sek kiterjedtek a parasztokra te Sambuca városában ötezer paraszt vett részt a tüntetésen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom