Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)
1953-01-27 / 22. szám
N l? P T< A I* 1053 JANTTAlt 27, KEDD 2 PÁRTÉPÍTÉS A népnevelők kemecsei tanácskozása „A járást népnevelők összeültek mostan, Megbeszélni, megvitatni, hogyan dolgozzanak jobban. A községek legjobbjai jöttek ide össze, Az úttörők üdvözlete őket köszöntéé. Hej, népnevelők a munkában törjetek az élre, Példátokkal legyetek a község mintaképe.” így szól a csasztuska első strófája, amelyet a kemecsel úttörők énekeltek el a népnevelők tanácskozásán. S a .további versszakok- l>an megmutatták azt, hogyan Is kell nótával, rimbeszedett megtörtént dolgokkal dicsérni, bírálói. Népnevelők és párttitikárok ültek össze vasárnap délelőtt Kemecsén, hogy megvitassák, megbeszéljék a népnevolőmunka tennivalóit ós egymás tapasztalatait kicseréljék, A kemecsei kultúrbáz, mintegy háromszáz személyt befogadóképességű nagytermét zsúfolásig megtöltötték Kemecse, Nyírtéra, Sényő és Nyírbcigdiny népnevelői. A tanúcs- 1;Oiáson nemcsak az előadás ég a megbeszélés segítette a népnevelőket feladatuk jobb megoldásúhoz, hanem az az „agitáciős-szobft” is. melyet a tanácskozásra rendeztek be a kultúrbáz egyik helyiségében. Ebben a szobában kiállították á*o. kát a legszükségesebb égttációs eszközöket, amelyeket a népnevelők munkájuk során Igefl lmsznos módon tudnak felhasználni. A szó. bábán különböző helyeken csoportosították az agitáció egy-egy lerü- 1 ötének szemléltető eszközeit. 1 vetlen napi feladatok végrehajtására való mozgósítással egyidejűleg napról-napra fejleszti népünk szocialista öntudatát, átformálja a tömegek gondolkozását. Rákosi elvtárs figyelmeztetett bennünket arra, hogy a proletárdiktatúra megszilárdításának, a szoctaltamue felépítésének, minden nagy célkitflaösünk megvalósítúsá. ttaik továbbra is alapvető feltétele: a tömegek meggyőzése, nevelése, megnyerése pártunk politikai célkitűzéseinek.“’ Ezután Horváth Márton elvtárs beszédéből kiindulva beszélt Szabd elvtárs az ellenség elleni harc kérdéséről és megállapította : „Járásunkra nagyban áll Ilor. váth Márton elv társnak az a megállapítása, hogy a falusi osztály- harc első vonal,aibnu harcoló elvtársaik. a népnevelők sokszor megfeledkeznek arról, hogy a kuiák a fő ellenség. A szocLúlUemokraüamue elleni harcot helytelen leszűkíteni egyes megbúvó jobboldali saocUildemo. tanítók elJeüi harcra. Az ellenség személy szerinti leleplezésére természetesen szükség vau. Ezeket az elemeket fel kell számolni az üzemeinkben. Azonban a szortúldemo- knatlssmus maradványai megvannak igen sok, egyébként a népi ilemc- kráciához hű, becsületesen dolgoaó munkásban. Különösen a régi szak- mon k ásóiéban. Megnyilvánul é(5 a szaktudás fék lésében, a betanított új ihuhkások, főleg a nők hátiéfbesaorításáöau, sokszor a munkatempó fékezésében is, a maradi ságban, az új módszerrel, gépekkel szembeni ellenállásban. Példa erre a nyfrbogdáuyi üzemben dolgozó Veress József, aki egyébként jó munkás, tervét mindig száz száza,lük fölött teljesíti, jól keres, azonban munkamódszerét, szaktudását nem adja át másnak. S aki, ha errevonatkozölag kérdezik, nem szívesen Válaszol. Mindez, ahogy Rákosi elvtárs mondotta, talaj a jobboldali szociálös molmtt8.lt káros tevékenysége számúira. Ez felien harcolva a népnevelőit mondják el a szociáldemokraták régi tevékenységeit. Hogyan árulták el a munkásosztályt, hogyan paktéitak le a burzsoáziával — s napjainkban az amerikai imperial tatákkal —, hogyan ásták alá a munkásosztály harcát. A szo- cláldemokratizmus elleni harc nem szorftboBhat csak az ipari üzemekre. Ezek nyomait megtalálhatjuk gépállomásainkon, áltatni gazdaságainkban és nőm egyszer még a termelwSzövotilKWteklxin is. Ezeken a helyeken a régi gépészek, Utalpa, resok stb. ónnak az eszmének a fő terjesztői.” A klerikális reakció ellőni harcról szólva Szabó elvtói's elmondottat igen fontos a példamutatás, hogy a párttagok és a népnevelők, akik harcolnak a papi népbutítÓA ós mesterkedéseik ellen, ne járjanak el templomba, ne vegyenek nWzt egyházi szeri artaeo. kon. Ezután Szabó eivtárs áss agHádóü munka eszmei színvonalának emeléséről Az agitái*iú§-szol>a A bejáratnál mindjárt jobbra faltujságkiálMtiet lehetett látni. Jó példának a nyfrbogdányi üzem ..Olajmumkásút-’ állították ki, amely cikkeivel, ötletes karikatúráival, villámaival nagyjelentőségű aégí-tötársa az üzem népnevelőinek, -V tanácskozáson megjelent népnevelők valóban tanulhattak ebből. Azonban volt elrettentő példa is: a nagyim,tószi kendergyár faliújsága, amelyre hónapok óta csak a pók „írt” hálókat. Az ilyen faliújságnak nem sok agitáeiós ereje vau. A faliújságok mellett a nemzetközi agitáció szemléltető segédeszközei voltak láthatók. Leginkább leleplező karikatúrák. Külön helyet kaptak azok a dicsérő és bíráló villámok, melyek a begyűjtési tervek teljesítésére való mozgósításban adnak segítséget. Külön csoportban kaptak helyet azok a szemléltető eszközök, melyek a múlt és a jelen <'weseh asondítúsá- val foglalkoztak. A szoba egyik falának jelentős részét azok a nagy mozgósító ere- gyönyöríí szép fényképek és fi konok töltötték be, amelyék a Szovjetunió eddigi eredményeiről és az új ötéves terv hatalmas távlatairól szóltak. Hosszú asztalon feküdtek a hép. nevelők nagy támaszai: a különböző párt kiadványok, újságok, brosúrák, ismert?!terjesztő könyvek és szépirodalmi művek. A tanácskozáson résztvevő népnevelők, — amikor végignézték a kiállított anyagot — megfogadtak, hogy sokkal fokozottabb mértékben fogják ezen. till a szemléltető agitáció« eszközöket felhasználni, mert ez nagyban elősogf ti m u nkú j okát, A beszámoló A tanácskozás résztvevőinek iáza. bő Endre elvtárs, a kemecsei járási pártbizottság titkára tartott beszámolót. Szabó elvtárs beszéde elején kihangsúlyozta: a népnevelő tanácskozás célja fia, hogy a járás térülőién tovább javuljon a népnevelőmuuku színvonala, tartalma, majd az agitáció jelentőségéről. fontosságáról szólva ezeket mondotta : „A Központi Vezetőség ülése megmutatta, hogy agitációnk csak akkor tölti be szerepét, akkor segíti győzelemre vinni pártunk politikáját, ha széles értelemben szol- -áljn népünk nevelését, ha n liíjz& a mjpíieveiőmtinika ncvelőhatá- sának további fokozásáról beszélt. Megállapította, hogy a népnevelő munkában komoly ««Himénjajitet értek el. A népnevelő munka mindinkább elveszti kampányjc'.legét és a népneveiők többsége ma mfir nemcsak szóval, hunom tettekkel is ágitól. „Van fejlődés a* érvelés módjában, az agitáció tartalmában i« — folytatta ezután. Az atopsaerveze- télsben már többen vannak azok a népnevelők, akik személyhez saóló, konkrét, helyi érvekkel győzik meg a dolgozókat Ezt elősegíti az, hogy a népnevelők rendszeresebben olvassák ma újságokat, a központi és a megyei uépnevelőfüzetekot. Azonban elégtelen az, hogy a népnevelők pusztán termelési érvekkel mozgósítsanak a feladatok végrehajtására. Az agítdciónktól elválaszthatatlan, hogy a napi feladatok metott megmutassuk dolgozó ink ttaik a jövőt ca beszéljünk a békéit arcról, a hazaszeretetről és nn ellenség gyűlöletéről.'1 A népnevelőknek a legbonyolultabb kérdéseket is egyszerűen és világosan kell megmagyarázói. „A népnevelők nap, mint nap tanulmányozzák Rákosi elvtárs beszédeit, amelyekből elsajátíthatják, hogyan kell a legbonyolultabb kérdéseket is egyszerűen, s éppen ezért hallatlan meggyőző erővel a tömegek elé tárol. Egyszerű kis kérdéseken keresztül hatalmas távlatokat mutatni. A népnevelőknek meg kell tanul ni ok, hogy másképp kell beszélni az egyik emberrel és másképp a másikkal, ha eredményt akarnak elérni.” A pártszervezetek munkájáról beszélve elmondotta, hogy a pártszervezetek — bár ezen a téren hatalmas fejlődésről lehet beszélni — nem gondoskodnak még megfelelően a népnevelők irányításáról. Előfordul még olyan Is, mint a ke- tafecsel Szabadság tormcKicsoportbnn, ahol a párttitkár egyáltalán nem készül M a népucvelőértekez. letékro, s így természetesen nem ts tud wgíteégrt adni. A csoportos agitáció ismertetése után Szabó elvtárs arról beszélt: milyen fontos dolog, hogy a népnevelők pontosan ismerjék a pánt- és kormányhatározatokat és azt elsőként, példamutatóan hajtsák végre. Ezután ismertette miiyen feladatat vannak a népnevelőknek a munka Verseny kiszélesítésében, ellenőrzésében. Majd így folytatta; ..Népnevelőink az egyre fokozódó feladatokat csak úgy tudják végrehajtani, ha bevonjuk őket a politikai oktatásba. Pártszervezeteink egyrésza még mindig nem látja az ági,tartós munka Jelentőségét, ezért nem osztják be a népnevelőket a politikai oktatásba és sok esetben népnevelő munkával azt Martaik meg ,nlíl éppen kéznél vau. Ezt a gyakorlatot végtoép fel kell számolni. Népnevelő munkát végezni kitüntető pártmegbizatás, amelyet csak az arra érdemesek kaphatnak meg. Ezt kall következetesen megvalósítanunk. A népnevelők megfelelő szakmai képzéséről is gondcs- ktxlni kell.'’ Ezután a propagandisták szerepé, ről és a kulit úrugitáció kérdéseiről beszélt Szabó elvtárs, majd így fejezte be tószámolóját: „Minden erőnk latba vetésével — agitátoraink alaposabb nevelésével, az SZKP. tapasztalatainak fokozottabb tanulmányozásával és felhasználásával, az egész politikai irányító munka megjavításával — el kell érnünk, hogy agitáció« mun. lvánk megfeleljen a párt által támasztott követelményeknek,’’ Szabó elvtárs beszámolója után a kemecsei tát törők csasztuskabrl- gádja következett, majd a hozzászólások. A tanácskozáson elhangzott felszólalásokra következő «rámáinkban még r!s»»atérünli. Kol közkönyvtár Az SZKP XIX. kongresszusának a Szovjetunió fojlesztéséré irányuld 1951—1955. Évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelveinek tervezete elő- irányozza a filmszínházak, könyvtárak, klubok és egyéb kulturális intézmények hálózatának kiszélesítését. — A „Lenin” gyapotszedö kolhoz (Tauzsik SzSzK.) nemrégiben énült kultúraalo tájának épületében msgnyitották a könyvtár olvasótermét. A képen: a „Lenin"-kolhoz könyvtárának olvasó, terme. A gyermekek családi neveléséről A szülő kötelességeiről sok SZÓ esik iskoláinkban. Felvetődik ez a kérdés. a„ Szülők iskoláján”, szülői értekezletek alkalmával — s mégis azt kell megállapítanunk, hogy mégsem beszél link róla eléget. Többször halljuk nevelőinktől, hogy „tóm tanulnak a gyerekek”, „nem érdekli őket a Jegy”, „elintézik azzal a gyerekek, hogy úgy sem bukhatnak meg’’ stb. Ezek a jelenségek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az Iskoláknak még szorosabbra kell fűzni a szülőkkel való kapcsolatukat. A gyermeket az iskolában, úttörő életben, pedagógusok nevelik, olyan emberek, akiknek az a tanult hivatásuk. Nem könnyít a munkájuk. Hogyne lenne nehéz akkor a szülőnek a neveié*, aki soha nem foglalkozott pedagógiával. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szülő un nevelje gyermekét. Nem lehet jó hazafi az. akt nem teljesíti kötelességét u gyermekkel, a társadalommal Szemben, akt nem neveli, vagy nem neveli jól gyermekét. Elsőrendű faladata a szülőnek, hogy együttműködjenek az Iskolával, a pedagógusokkal. Egy szülői ankéfon, amelyet a Néplap rendezett, ezzel a kérdéssel kapcsolatban Székely Fajos, a nyíregyházi 111. számú Iskola igazgatója azt mondta: „A nevelés az egész társadalom Ugye. Kevés az, lm a pedagógusok nevelik a gyermeket. -V pedagógusnak sokoldalú támogatásra van szüksége a szülők részéről”. Sajnos, több esetben nemhogy Sokoldalú, de egyoldalú támogatást sem adnak. Vagy adnak „egyoldalú támogatást”, amitón kevés köszönet van. Csak egy példát: égy nyíregyházi nevelő családlátogatáson volt 03 elmondta a szülőnek, hogy a gyerek nem készíti el házi- feludalűl, A gyermek előtt a szülő felháborodottan kiáltotta: „Hát nincs unnak soha házlfeiadata”. A beszélgetés során kiderült, hogy a gyermek mindig azt mondta otthon. hogy nincs linzi feladat, amit az édesanya minden gondolkodás nélkül elhitt, Megsértődött, lm nem ötöst vitt haza a kedves „csemete’’ s másnap az iskolában az osztály előtt szidta a nevelőt és emlegette, hogy most „nem olyan világot élünk, mint régen”. — Ez igaz. nem olyan világot élünk, mint régen. Ma gyermekeink előtt megvan a tanulási lehetőség, de ez mm elég. A feladat az, hogy a család és iskola egyaránt szorgalomra, hazafias munkára nevelje a gyermeket, Nem úgy, mint ahogy az V. sz. iskolában történt, líertelendí Sári donié', az V. számú általános iskola igazgatónője elmondta, hogy az egyik pajtás eredménye az osztályozó értekezlet után 4.6 lett, de magatartása csak 4-es volt. Ezt azért kapta a gyerek, mert nevelőjét klgúuyolta. A szülő ! ahol,veti. hogy megdorgálta volna I leányát, felháborodott és egy levelet írt a nevelők ellen, amelyet lánya titokban felolvasott az osztályban. Azt mutatják ezek a példák, hogy a szülők egyrésze még mindig nem látta azt meg, hogy az iskola és szülő célja közös. Még sokau nem látják, milyen támogatást ad az iskola a gyerek neveléséhez. Sokan nem látják a tanítók, tanárok nehéz munkáját, ök formálják az áj embert. Különböző fejlődési fokokon viszik át a gyermeket, míg végre orvos, tanár, mérnök lösz belőle. Egy egész életet áldoznak a gyermeknevelésre. Kezdve attól, míg beviszik a gyermeket a betűk csodavilágába. uralkodóvá teszik az írásban, olvasásban, hatalmat adnak a kezébe, a tudás hatalmát. Nagy dolog ez. Nehéz és szép feladat. Pártunk, dolgozó népünk megbecsülést ad a nevelőknek, azok a szülők, akik gátolják n gyermeknevelést, gátolják a szocialista építést. A szülők többsége megbecsült és támogatja a nevelők, az úttörő-mozgalom munkáját, Pa- nitcsi Aladárné például elmondotta, ..amióta a lányom úttörő, sokkal intudafosabb, — reggel korábban kel fel és jól tanul”. Kákát' Fajosáénak kél fia van. Yorsmyben állnak egymással otthon is, molyét a szülök pontoznak. A verseny a magatartáson, szülők iránti tiszteleien, a tanuláson alapul. Jeles elvtársnő az ankéton helyesen mondta: „A gyeim Mi viselkedése nagyrészben függ attól, hagy a család milyen nevelésben részesíti”. Szocialista társadalmat építünk. Mindenkire fokozott feladat jut, — a szülőkre is. Gyáfban, tizemben dolgoznak. Pe nem lehetnek felelőtlenek gyermekükkel, hazájukkal szemben. Ha este későn is mennek haza, tegyék meg, hogy a gyermek füzetét megnézzék, ellenőrizzék: elbészítette-e feladatát. Ha rendszeresen megköveteljük a házifeladat elkészítését, a tanulási otthon is, meglátjuk, meglesz az eredménye. Komoly hiányossága még a párt alapszer vezetőinknek, tömegszerve- zcteiuknek, hogy nem beszélnek eleget a szülőkkel a gyermeknevelés kötelességeiről. Nem magyaráz, zák meg, hogy az új iskola milyen segítséget ad és vár a nevelőktől, szülőktől egyaránt. Az M.VDSZ, MSZT foglalkozzanak a gyermekek nevelésének problémáival, segítsenek a szülőket ráébreszteni arra a hatalmas felelősségre, amellyel gyermekük neveléséért a közösségnek, a társadalomnak tartoznak, St'enie*! ifofiihi.
