Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-27 / 22. szám

N l? P T< A I* 1053 JANTTAlt 27, KEDD 2 PÁRTÉPÍTÉS A népnevelők kemecsei tanácskozása „A járást népnevelők összeültek mostan, Megbeszélni, megvitatni, hogyan dolgozzanak jobban. A községek legjobbjai jöttek ide össze, Az úttörők üdvözlete őket köszöntéé. Hej, népnevelők a munkában törjetek az élre, Példátokkal legyetek a község mintaképe.” így szól a csasztuska első stró­fája, amelyet a kemecsel úttörők énekeltek el a népnevelők tanács­kozásán. S a .további versszakok- l>an megmutatták azt, hogyan Is kell nótával, rimbeszedett megtör­tént dolgokkal dicsérni, bírálói. Népnevelők és párttitikárok ültek össze vasárnap délelőtt Kemecsén, hogy megvitassák, megbeszéljék a népnevolőmunka tennivalóit ós egy­más tapasztalatait kicseréljék, A kemecsei kultúrbáz, mintegy há­romszáz személyt befogadóképes­ségű nagytermét zsúfolásig megtöl­tötték Kemecse, Nyírtéra, Sényő és Nyírbcigdiny népnevelői. A tanúcs- 1;Oiáson nemcsak az előadás ég a megbeszélés segítette a népnevelő­ket feladatuk jobb megoldásúhoz, hanem az az „agitáciős-szobft” is. melyet a tanácskozásra rendeztek be a kultúrbáz egyik helyiségében. Ebben a szobában kiállították á*o. kát a legszükségesebb égttációs eszközöket, amelyeket a népneve­lők munkájuk során Igefl lmsznos módon tudnak felhasználni. A szó. bábán különböző helyeken csopor­tosították az agitáció egy-egy lerü- 1 ötének szemléltető eszközeit. 1 vetlen napi feladatok végrehajtá­sára való mozgósítással egyidejű­leg napról-napra fejleszti népünk szocialista öntudatát, átformálja a tömegek gondolkozását. Rákosi elvtárs figyelmeztetett bennünket arra, hogy a proletár­diktatúra megszilárdításának, a szoctaltamue felépítésének, minden nagy célkitflaösünk megvalósítúsá. ttaik továbbra is alapvető feltétele: a tömegek meggyőzése, nevelése, megnyerése pártunk politikai cél­kitűzéseinek.“’ Ezután Horváth Márton elvtárs beszédéből kiindulva beszélt Szabd elvtárs az ellenség elleni harc kér­déséről és megállapította : „Járásunkra nagyban áll Ilor. váth Márton elv társnak az a meg­állapítása, hogy a falusi osztály- harc első vonal,aibnu harcoló elv­társaik. a népnevelők sokszor meg­feledkeznek arról, hogy a kuiák a fő ellenség. A szocLúlUemokraüamue elleni harcot helytelen leszűkíteni egyes megbúvó jobboldali saocUildemo. tanítók elJeüi harcra. Az ellenség személy szerinti leleplezésére ter­mészetesen szükség vau. Ezeket az elemeket fel kell számolni az üze­meinkben. Azonban a szortúldemo- knatlssmus maradványai megvannak igen sok, egyébként a népi ilemc- kráciához hű, becsületesen dolgoaó munkásban. Különösen a régi szak- mon k ásóiéban. Megnyilvánul é(5 a szaktudás fék lésében, a betanított új ihuhkások, főleg a nők hátiéfbesaorításáöau, sokszor a munkatempó fékezésében is, a maradi ságban, az új módszer­rel, gépekkel szembeni ellenállás­ban. Példa erre a nyfrbogdáuyi üzemben dolgozó Veress József, aki egyébként jó munkás, tervét mindig száz száza,lük fölött telje­síti, jól keres, azonban munkamód­szerét, szaktudását nem adja át másnak. S aki, ha errevonatkozölag kérdezik, nem szívesen Válaszol. Mindez, ahogy Rákosi elvtárs mon­dotta, talaj a jobboldali szociálös molmtt8.lt káros tevékenysége szá­múira. Ez felien harcolva a népne­velőit mondják el a szociáldemokra­ták régi tevékenységeit. Hogyan árulták el a munkásosztályt, ho­gyan paktéitak le a burzsoáziával — s napjainkban az amerikai im­perial tatákkal —, hogyan ásták alá a munkásosztály harcát. A szo- cláldemokratizmus elleni harc nem szorftboBhat csak az ipari üzemek­re. Ezek nyomait megtalálhatjuk gépállomásainkon, áltatni gazdasá­gainkban és nőm egyszer még a termelwSzövotilKWteklxin is. Ezeken a helyeken a régi gépészek, Utalpa, resok stb. ónnak az eszmének a fő terjesztői.” A klerikális reakció el­lőni harcról szólva Szabó elvtói's elmondottat igen fontos a példa­mutatás, hogy a párttagok és a népnevelők, akik harcolnak a papi népbutítÓA ós mesterkedéseik el­len, ne járjanak el templomba, ne vegyenek nWzt egyházi szeri artaeo. kon. Ezután Szabó eivtárs áss agHádóü munka eszmei színvonalának emeléséről Az agitái*iú§-szol>a A bejáratnál mindjárt jobbra faltujságkiálMtiet lehetett látni. Jó példának a nyfrbogdányi üzem ..Olajmumkásút-’ állították ki, amely cikkeivel, ötletes karikatúrái­val, villámaival nagyjelentőségű aégí-tötársa az üzem népnevelőinek, -V tanácskozáson megjelent népne­velők valóban tanulhattak ebből. Azonban volt elrettentő példa is: a nagyim,tószi kendergyár faliújsá­ga, amelyre hónapok óta csak a pók „írt” hálókat. Az ilyen faliúj­ságnak nem sok agitáeiós ereje vau. A faliújságok mellett a nemzet­közi agitáció szemléltető segédesz­közei voltak láthatók. Leginkább leleplező karikatúrák. Külön helyet kaptak azok a dicsérő és bíráló villámok, melyek a begyűjtési ter­vek teljesítésére való mozgósítás­ban adnak segítséget. Külön cso­portban kaptak helyet azok a szemléltető eszközök, melyek a múlt és a jelen <'weseh asondítúsá- val foglalkoztak. A szoba egyik falának jelentős részét azok a nagy mozgósító ere- gyönyöríí szép fényképek és fi konok töltötték be, amelyék a Szovjetunió eddigi eredményeiről és az új ötéves terv hatalmas távla­tairól szóltak. Hosszú asztalon feküdtek a hép. nevelők nagy támaszai: a külön­böző párt kiadványok, újságok, bro­súrák, ismert?!terjesztő könyvek és szépirodalmi művek. A tanácskozá­son résztvevő népnevelők, — ami­kor végignézték a kiállított anya­got — megfogadtak, hogy sokkal fokozottabb mértékben fogják ezen. till a szemléltető agitáció« eszközö­ket felhasználni, mert ez nagyban elősogf ti m u nkú j okát, A beszámoló A tanácskozás résztvevőinek iáza. bő Endre elvtárs, a kemecsei já­rási pártbizottság titkára tartott beszámolót. Szabó elvtárs beszéde elején kihangsúlyozta: a népneve­lő tanácskozás célja fia, hogy a já­rás térülőién tovább javuljon a népnevelőmuuku színvonala, tar­talma, majd az agitáció jelentősé­géről. fontosságáról szólva ezeket mondotta : „A Központi Vezetőség ülése megmutatta, hogy agitációnk csak akkor tölti be szerepét, akkor se­gíti győzelemre vinni pártunk poli­tikáját, ha széles értelemben szol- -áljn népünk nevelését, ha n liíjz­& a mjpíieveiőmtinika ncvelőhatá- sának további fokozásáról beszélt. Megállapította, hogy a népnevelő munkában komoly ««Himénjajitet értek el. A népnevelő munka mind­inkább elveszti kampányjc'.legét és a népneveiők többsége ma mfir nemcsak szóval, hunom tettekkel is ágitól. „Van fejlődés a* érvelés módjá­ban, az agitáció tartalmában i« — folytatta ezután. Az atopsaerveze- télsben már többen vannak azok a népnevelők, akik személyhez saóló, konkrét, helyi érvekkel győzik meg a dolgozókat Ezt elősegíti az, hogy a népnevelők rendszeresebben olvassák ma újságokat, a központi és a megyei uépnevelőfüzetekot. Azonban elégtelen az, hogy a nép­nevelők pusztán termelési érvek­kel mozgósítsanak a feladatok végrehajtására. Az agítdciónktól el­választhatatlan, hogy a napi fel­adatok metott megmutassuk dol­gozó ink ttaik a jövőt ca beszéljünk a békéit arcról, a hazaszeretet­ről és nn ellenség gyűlöletéről.'1 A népnevelőknek a legbonyolultabb kérdéseket is egyszerűen és világo­san kell megmagyarázói. „A nép­nevelők nap, mint nap tanulmá­nyozzák Rákosi elvtárs beszédeit, amelyekből elsajátíthatják, hogyan kell a legbonyolultabb kérdéseket is egyszerűen, s éppen ezért hal­latlan meggyőző erővel a tömegek elé tárol. Egyszerű kis kérdéseken keresztül hatalmas távlatokat mu­tatni. A népnevelőknek meg kell tanul ni ok, hogy másképp kell be­szélni az egyik emberrel és más­képp a másikkal, ha eredményt akarnak elérni.” A pártszervezetek munkájáról beszélve elmondotta, hogy a párt­szervezetek — bár ezen a téren hatalmas fejlődésről lehet beszélni — nem gondoskodnak még megfe­lelően a népnevelők irányításáról. Előfordul még olyan Is, mint a ke- tafecsel Szabadság tormcKicsoport­bnn, ahol a párttitkár egyáltalán nem készül M a népucvelőértekez. letékro, s így természetesen nem ts tud wgíteégrt adni. A csoportos agitáció ismertetése után Szabó elvtárs arról beszélt: milyen fontos dolog, hogy a népne­velők pontosan ismerjék a pánt- és kormányhatározatokat és azt első­ként, példamutatóan hajtsák vég­re. Ezután ismertette miiyen fel­adatat vannak a népnevelőknek a munka Verseny kiszélesítésében, el­lenőrzésében. Majd így folytatta; ..Népnevelőink az egyre fokozódó feladatokat csak úgy tudják vég­rehajtani, ha bevonjuk őket a po­litikai oktatásba. Pártszervezeteink egyrésza még mindig nem látja az ági,tartós munka Jelentőségét, ezért nem osztják be a népnevelőket a politikai oktatásba és sok esetben népnevelő munkával azt Martaik meg ,nlíl éppen kéznél vau. Ezt a gyakorlatot végtoép fel kell számol­ni. Népnevelő munkát végezni ki­tüntető pártmegbizatás, amelyet csak az arra érdemesek kaphatnak meg. Ezt kall következetesen meg­valósítanunk. A népnevelők megfe­lelő szakmai képzéséről is gondcs- ktxlni kell.'’ Ezután a propagandisták szerepé, ről és a kulit úrugitáció kérdéseiről beszélt Szabó elvtárs, majd így fejezte be tószámolóját: „Minden erőnk latba vetésével — agitátoraink alaposabb nevelésével, az SZKP. tapasztalatainak fokozot­tabb tanulmányozásával és fel­használásával, az egész politikai irányító munka megjavításával — el kell érnünk, hogy agitáció« mun. lvánk megfeleljen a párt által tá­masztott követelményeknek,’’ Szabó elvtárs beszámolója után a kemecsei tát törők csasztuskabrl- gádja következett, majd a hozzá­szólások. A tanácskozáson elhangzott fel­szólalásokra következő «rámáink­ban még r!s»»atérünli. Kol közkönyvtár Az SZKP XIX. kongresszusának a Szovjetunió fojlesztéséré irányuld 1951—1955. Évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelveinek tervezete elő- irányozza a filmszínházak, könyvtárak, klubok és egyéb kulturális intéz­mények hálózatának kiszélesítését. — A „Lenin” gyapotszedö kolhoz (Tauzsik SzSzK.) nemrégiben énült kultúraalo tájának épületében msgnyitották a könyvtár olvasótermét. A képen: a „Lenin"-kolhoz könyvtárának olvasó, terme. A gyermekek családi neveléséről A szülő kötelességeiről sok SZÓ esik iskoláinkban. Felvetődik ez a kérdés. a„ Szülők iskoláján”, szülői értekezletek alkalmával — s mégis azt kell megállapítanunk, hogy mégsem beszél link róla eléget. Többször halljuk nevelőinktől, hogy „tóm tanulnak a gyerekek”, „nem érdekli őket a Jegy”, „el­intézik azzal a gyerekek, hogy úgy sem bukhatnak meg’’ stb. Ezek a jelenségek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az Iskoláknak még szorosabbra kell fűzni a szü­lőkkel való kapcsolatukat. A gyermeket az iskolában, út­törő életben, pedagógusok nevelik, olyan emberek, akiknek az a tanult hivatásuk. Nem könnyít a munká­juk. Hogyne lenne nehéz akkor a szülőnek a neveié*, aki soha nem foglalkozott pedagógiával. Ez azon­ban nem azt jelenti, hogy a szülő un nevelje gyermekét. Nem lehet jó hazafi az. akt nem teljesíti kö­telességét u gyermekkel, a társa­dalommal Szemben, akt nem neveli, vagy nem neveli jól gyermekét. Elsőrendű faladata a szülőnek, hogy együttműködjenek az Iskolá­val, a pedagógusokkal. Egy szülői ankéfon, amelyet a Néplap rende­zett, ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban Székely Fajos, a nyíregyházi 111. számú Iskola igazgatója azt mondta: „A nevelés az egész tár­sadalom Ugye. Kevés az, lm a pe­dagógusok nevelik a gyermeket. -V pedagógusnak sokoldalú támoga­tásra van szüksége a szülők részé­ről”. Sajnos, több esetben nemhogy Sokoldalú, de egyoldalú támogatást sem adnak. Vagy adnak „egyol­dalú támogatást”, amitón kevés köszönet van. Csak egy példát: égy nyíregyházi nevelő családlátogatá­son volt 03 elmondta a szülőnek, hogy a gyerek nem készíti el házi- feludalűl, A gyermek előtt a szülő felháborodottan kiáltotta: „Hát nincs unnak soha házlfeiadata”. A beszélgetés során kiderült, hogy a gyermek mindig azt mondta ott­hon. hogy nincs linzi feladat, amit az édesanya minden gondolkodás nélkül elhitt, Megsértődött, lm nem ötöst vitt haza a kedves „cse­mete’’ s másnap az iskolában az osztály előtt szidta a nevelőt és emlegette, hogy most „nem olyan világot élünk, mint régen”. — Ez igaz. nem olyan világot élünk, mint régen. Ma gyermekeink előtt meg­van a tanulási lehetőség, de ez mm elég. A feladat az, hogy a család és iskola egyaránt szorgalomra, hazafias munkára nevelje a gyer­meket, Nem úgy, mint ahogy az V. sz. iskolában történt, líertelendí Sári donié', az V. szá­mú általános iskola igazgatónője elmondta, hogy az egyik pajtás eredménye az osztályozó értekezlet után 4.6 lett, de magatartása csak 4-es volt. Ezt azért kapta a gyerek, mert nevelőjét klgúuyolta. A szülő ! ahol,veti. hogy megdorgálta volna I leányát, felháborodott és egy leve­let írt a nevelők ellen, amelyet lánya titokban felolvasott az osz­tályban. Azt mutatják ezek a példák, hogy a szülők egyrésze még mindig nem látta azt meg, hogy az iskola és szülő célja közös. Még sokau nem látják, milyen támogatást ad az iskola a gyerek neveléséhez. So­kan nem látják a tanítók, tanárok nehéz munkáját, ök formálják az áj embert. Különböző fejlődési fo­kokon viszik át a gyermeket, míg végre orvos, tanár, mérnök lösz be­lőle. Egy egész életet áldoznak a gyermeknevelésre. Kezdve attól, míg beviszik a gyermeket a betűk csodavilágába. uralkodóvá teszik az írásban, olvasásban, hatalmat adnak a kezébe, a tudás hatalmát. Nagy dolog ez. Nehéz és szép feladat. Pártunk, dolgozó népünk megbecsülést ad a nevelőknek, azok a szülők, akik gátolják n gyer­meknevelést, gátolják a szocialista építést. A szülők többsége megbe­csült és támogatja a nevelők, az úttörő-mozgalom munkáját, Pa- nitcsi Aladárné például elmondotta, ..amióta a lányom úttörő, sokkal intudafosabb, — reggel korábban kel fel és jól tanul”. Kákát' Fajos­áénak kél fia van. Yorsmyben áll­nak egymással otthon is, molyét a szülök pontoznak. A verseny a ma­gatartáson, szülők iránti tiszteleien, a tanuláson alapul. Jeles elvtársnő az ankéton helyesen mondta: „A gyeim Mi viselkedése nagyrészben függ attól, hagy a család milyen nevelésben részesíti”. Szocialista társadalmat építünk. Mindenkire fokozott feladat jut, — a szülőkre is. Gyáfban, tizem­ben dolgoznak. Pe nem lehetnek felelőtlenek gyermekükkel, hazájuk­kal szemben. Ha este későn is men­nek haza, tegyék meg, hogy a gyermek füzetét megnézzék, ellen­őrizzék: elbészítette-e feladatát. Ha rendszeresen megköveteljük a házifeladat elkészítését, a tanulási otthon is, meglátjuk, meglesz az eredménye. Komoly hiányossága még a párt alapszer vezetőinknek, tömegszerve- zcteiuknek, hogy nem beszélnek eleget a szülőkkel a gyermekneve­lés kötelességeiről. Nem magyaráz, zák meg, hogy az új iskola milyen segítséget ad és vár a nevelőktől, szülőktől egyaránt. Az M.VDSZ, MSZT foglalkozzanak a gyermekek nevelésének problémáival, segítse­nek a szülőket ráébreszteni arra a hatalmas felelősségre, amellyel gyermekük neveléséért a közösség­nek, a társadalomnak tartoznak, St'enie*! ifofiihi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom