Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)
1953-01-25 / 21. szám
« Híveit T9S5 JANTjAR 25, TASAKNAI* ^f(íjhjzciltm régen és most SfüregyházdHH nyolc kilométerre van Nyír szol lös. Az újonnan épült kövesül végén, ahogy N yirszöllös- tői tovább folytatódik a még ki nem épült földút, egy vastábla áll az út szélén, betonalapba helyezett sűtoszlopon, rajta a nyirszöllősi ek számára *okát jelentő felirattal: p ült az 5 éves terv. harmadik évébe n.” A Petőfi utcában lalcó 72 éves Rác.z András bácsi így beszél, a régi községről: — Régen még legelő, gulyajá rat vót itt az egész határ. Kör- nyeskörvl akkora széles árokkal ' vót körülvéve, mint es a ház belseje, _ vagy jó három, három és félméter a szoba belseje, — mey- vót is ae vagy három méter mély. Rém is jöhetett iáé be csak a madár... — Később meg, hogy több hasznot lássanak utána a „gróf, meg a „báró“, nyíregyházi, meg más kornyékben szegényeknek alt dk ki a fődet, dézsmába, hogy osinájja nők benne valamit. így osztón a szegény parasztok szőlővel, meg gyümöcsfákkaJ. kezátök betelepíteni, mer ennek a nyavalyás futó- homoknak csak ezek valök inkább• Ezek tugyák megkötni a vándorló homokot... Dézsmába vöt kiadva a főd. Minden tíz Mer borbul 1 liter vót ae uraságé. Meg még több más egyéb dézsmál, meg „úr- dógdt” is kellett adni . .. — Majd megint később mást gondoltak az uraságok. Hogy úgymondva váltságként is adták a főiét mán. Hogyha valaki befizetett Ifi forintot, akkor kapott érte egy hőd fődet. Mégis csak jöttek ide Nyíregyházáról, Kótajbul, Bujbul, meg Szlovákiából tirpákok. Később meg már az is mégis-1 engedve, hogy aki megváltott rxUamermyi fődet, egy kis hajlékot is húzhatott rá. így osztón kezdtek itt szaporodni a családok... Ezér v innak itt a házak ennyire szét szóródva — fejezi be Rdoz András bácsi visszaemlékezéseit. Aztán melyik nyirszöllősi *ze- gónycsalád ne ismerte volna Hen- zsel József 86 holdas kulákotf A A ipek hat hámos lova, ökrei, test voltak. Aki szegény, úgyne- ett hazátlan szolgalegényeket tott cselédjeiül. Vagyonszerzési kötetlenségében igáival „nagy- •» 'ttkűen" segített megszántani az gátion parasztok néhány hold földjét s így aztán a Jó- tett helyébe jót vár?’ alapján Munkáltatta meg a szántás fejében saját nyolcvanhat holdját. A birtokmegoszlás körülbelül Így festett: 50 holdon felüli család 2, SO-tól 50 holdig szintén 2, SO-tól SO közötti 10, 10-től 20 közötti 310. 8 akiknek ekkor egyáltalán nem volt már földjük, mintegy fi—fi család. Ebben a kicsike községben! — Igenám, amikor még harmados volt a föld — mondja, Vasa János tanácselnök elvtdrs — akkor nemcsak úgy volt az, hogy na, megtermett a megmunkált föld, V aztán a termés harmadát vihette laza a szegényember. Nagyobb ára is volt annak! Minden 1 hold után (i nafiol kívánt a gazda „úrdoU f/'lba”. Márpedig egy hold harmados nem igen volt elég egy családnak, s ahány holdat vállalt valaki, 'annyiszor hat nap úrdolgát kellett ill végeznie érte. Persze, a gazdának ji, s megvolt ahhoz az esze, hogy ak- " kor hívta mindég munkára — ingyenmunkára — a harmadosát, amikor az éppen egy kis másvalamilyen keresethez tudott volna , /ütni ... Később, hogy még kevesebb jus- v<on a részesmunkásnak és több maradjon a gazdának: már csak negyedében lehetett főidet is kapni. Ez lett már csak uz igazi kevés ! 8 bármennyire furcsán hangzik Is, de ae az igazság, hogy a Nyírség e szép hi-s falujában, — ahol nem félhettek volna, soha a kiön- - t9tt folyók árvizeitől, — az éhségtől, munkanélküliségtől gyötört munkabíró férfiaknak talicskát keltett csináltatni, hogyha már nincs más út, hát kubikosmunkával keressék. meg a mindennapi kenyeret. I leányok pedig Nyíregyháza alc- ■ őri dzsentri-kapitalista urainak láttok szolgálóleányai. Vagy még messzebb mentek, fel Budapestre, hogy minél messzebb legyenek kiszolgáltatottságukkal a. szülői háztól. A kubikostalicskára kényszerült szöUősiek: ürbán Mihály, Vass János, Vadicskö Mihály, (1 altit a Géza, Petri István, Kegyer Mihály, Kovdcsik András és még sok más sorstársuk félország vándoráé lettek. A knbikosmunkával keresett kenyér is nagyon kevésnek, nagyon szűkösnek bizonyult. Mi sem lAzo- nyitja est jobbam, mint azok a panaszos kérelmek, amikkel a nyirszöllősi kubiúkoscsaládok, munkanélküli Ínségeseic ae akkori hatóságokat állandóan „zaklatták”. — Nézzük csak. 1932. tavaszán a következő hivatalos jelentést küldték az allspámi hivatalhoz: „A nyirszöllősi parasztok közül ISO család éhezett. Segélykéréssel fordulnak a hatóságokhoz. Segélyt kémek: Petri István fi éves kubikos. 6 kisgyermeke van. Vagyona 600 négyszögöl föld és egy kis házikó. Mull év június óta nincs munkája. Ifi pengő banktartozása van. Kegyer Mihály fi éves, fm. napszámos és kubikos. Három gyermeke van. Vagyona SOO négyszögöl föld és egy kis házikó. Summán szölömunkát vállalt ugyan, de terményjárandóságát, szeptemberit már előre kivette és felélte. Urbdn Mihály fi éves kubikos. Két gyermeke van, vagyona egy házikó, amely még nincs befejezve. 560 pengő tartozása van. Kovdcsik András 35 éves kubikos. Három gyermeke van, vagyona 300 négyszögöl föld és egy házikó, amely teljesen nincs még befejezve. 100 pengő tartozása van rá » fakereskedőnél. Mindezeknek az éléskamráját teljesen üresnélc találtam..." „Még kért segélyt: Pácaik András, Gavella Géza, özv. Tóth Istvánná, Vodicska Mihály.” Elutasították őket. Ez volt a legkönnyebb elintézési mód az akkori alispánt hivatalok tarsolyában. 19Jf5-ben egy késő őszi nap hullott rá Nyirszöllősre is a felszabadulás arányló napsugara. A szabadság sugarai új fénnyel, új életet ígérő levegővel töltötték be a dombok, enyhén ereszkedő lankák kicsiny paraszt házait. Az emberek jólesően kezdték kóstolgatni, ízlel getni a szabadság friss levegőjét. 8 ez a frissen tiszta levegő új erőt, új élet reménységeit adta az azelőtt oly meggyötört emberi szívekbe. A földosztás feledhetetlen boldog napjaiban az emberi szív nem tudott betelni az örömmel, Csura illés, akinek azelőtt csak 3 holdja volt, nem is akarta hinni, hogy 6 még öt holdat kap ahhoz. .Sziszák György is 5 holdjához még ötöt kapott éppúgy, mint- Kamends György. Urbdn Mihály, is aki azelőtt határkerülösködött, meg kubikmunká- ra járt, most szintén földet kapott, meg még a meglévő házhoz egy másik házhelyet is. „Jó lesz a lánynak" mondták Urbán Mihályék. De sok lenne mindazoknak a neveit felsorolni, akik visszalcapták régi jussukat: a nyirszöllősi határt !-— Nem történt itt semmi ba j. ügy átment itt a front, hogy mi csak azon vettük észre magunkat, hogy tanulgatjuk: „Drávsztutye, továris ..Hogy jól higgyünk köszönni a derék, hős szovjet fiuknak, akik ide is elhozták a felszabadulás napját — mondja komoly arccal Kazár Mihály. Persze, a földosztással még itt sem jött rendbe minden. A legtöbb újonnan földhözjuttatottmk nem volt élég igája, gazdasági felszerelése, vetőmagja. A Jculák, fogatos gazdák, amikor látták a földhözjuttatottak tehetetlenségét a kapott földdel, az igákkal megint uzsorás! adni kezdtek. Kellett bizony, nagyon kellett a termelöcsoport. így alakult meg 1950-ben jórészt szegényebb családokból a „Rákosi” TTI. típusú tszcs. 1: afakitó tagok Horváth József, Zsvngerr Sándor, i id. Bodnár József, Zsíros Mihály és Vass János voltak. Ebben a termelöcsoportban az elmúlt évben id. Bodnár József, akinek 391 munkaegysége volt, már több mint 6.200 forintot kapott természetbeni juttatásként és készpénzben. De tíztagú családja közül négyen még szintén itt dolgoztak, s szorgalmas munkájukkal 1015 munkaegységet csináltak. Tehát az erre cső rész már kö zel háromszorosa a Bodnár elvtársénak, amivel ugyancsak a család jóléte emelkedett. De nézzük hét tovább, a községben hogyan alakult a helyzet, n felszabadulás után. Olyanoknál is, akik nem tagjai még sem a „Rákosi”, sem a „Jókaii’ III. típusú tszcs nek, mely utóbbi 1951-ben alakult, jóformán középparasztokból. ürbán Mihály is, aki kérelemmel fordult a Horthy-rendszerben az alispánt hivatalhoz, mert 560.— pengő tartozása volt, de betevő falatja nem, most trágyát hord arra a földre, amelyiket a nép állama juttatott nekik. Az elmúlt gazdasági évben beszolgdltatási kötele settségiiket mindenből teljesítették. A dójukat, fillérig rendezték. Most, lova, szekere van Urbdn Mihálynak. Egy szép másfélmázás körüli hízót is ötyék. Tejük: Ritisi Ferenc Miskolcon fegyőr. Havi 8fi forint fizetése van. De ehhez kapja még a három gyermeke után a családi segélyt is, Csupa reménység, bizakodás most Urbánné tekintete. Mégiscsak megérte, ha hatvan év felé is, a párt győzelmét, a nép államának gondoskodó szeretetét. Lehetné még sorolni sokakat így, egymásután, akik élete derűssé, megelégedetté vált a félszobad.tCás után. De azt is nézzük csak meg, amit maga a község kapott. Épült egy mélyfúrású ivóviz- kút, egy hídmérleg. Kapott a község orvosi rendelőt műszerekkel és bútorzattal, továbbá tiizollófel- szerelóst szertári épülettel. 8 a tanácsház egyik szobájának szekrényé bm szép sorrendben állnak a tudás fegyverei, a kultúra hirdetői: a népkönyvtár könyvei. Természetes, hogy az összekötő kövesút Buj- felé színién tovább fog épülni, ami nem kis nyereség lesz a nyirszöllösiek számúra is. Nem épített itt • kapitalista rendszer húsz érig sem mnyit, mint a nép állama a maga erejéből már eddig is alkotott! Hát még az a 25 telepes rádió, amit már örömmel hallgatnak a nyirszöllősi dolgozók l Meg a felszabadulás előtt mindössze 35— fi kerékpár volt a községben, ma legalábbis 200 van! (Csalt Rácz András bácsiélcnál 3 kerékpár van, akinek legfiatalabb Miklós fia a „Rákosi” tszcs, üzemi pártszervezetének titkára.) Nyirszöllősnek a felszabadulás előtt osák két tartalékos tisztje volt — ezek is tanít ók. Ma már hat fiatal katonatisztje van a szeretett haza védelmére. Nyolcán meg ipari tanulók az ország legnagyobb gyáraiban, míg megint nyolcán középiskolában tanulnak. Uj házat építettek alig pár év alatt Czura Mihály, Sziszák. György, Kamenár György. (De ezek aztán szép házat!) De nemcsak ezek, hanem még solcan mások is vannak, akik építettek vagy a már meglévőhöz ragasztottak még valamit. Szokol „jegyző úr” helyett most Vass János elvtárs, tanácselnök intézi a község ügyeit. Hozzá nem alázatos, félő tekintettel mennek az szöllősi dolgozók, hanem emelt fővel, a holnapba vetett hittel Szép ez az új, szép ez a nagy változás. Szép az, hogy az islcolák környéke vidám, egészséges gyermeki kacagástól hangos, akik már nemcsak az elemit végezhetik cl itt nagy Icinlódással, hanem az általános nyolc osztályt is. Esténként lámpa-fény vetődik ki az iskola ablakain. A felsőbb tagozatú iskolások tanulnak ilyenkor, hogy minél öntudatosabb, műveltebb emberek legyenek... ifj. Asztalos Bálint. Az elmélet napi kérdései A begyűjtésről Az új begyűjtési évben előttünk álló fokozott feladatok megkövetelik azt, hogy mélyebben tanulmányozzuk a begyűjtés prob é máját. Népgazdaságunk a mező- gazdasági termelvények begyüjté se útján is biztosítja az egyre emelkedő életszínvonalnak megfelelően a dolgozók ellátását, szocialista iparunk rohamosan növekvő nyersanyagszükségletét és nem utolsó sorban külkereskedelmi szükségletét. Éppen ezért a begyűjtés az egyik legjelentősebb politikai és gazdasági kérdés. — Rákosi elvtárs a járási titkárok értekezletén kihangsúlyozta: „A terménybeadás országos kérdés, amely a falut és a várost egyaránt érinti. A begyűjtés a népgazdasági terv fontos része, amely szoros összefüggésben van népgazdaságunk fejlődésének olyan alap. vető kérdéseivel; mint a szocialista iparosítás meggyorsítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az életszínvonal tervszerű emelése.” Sztálin elvtárs az első ötéves terv eredményeiről beszámolva mondotta: „A város és a falu közötti Összefogás fő formája a termelési összefogás, a termelési összefogás azonban egymagában nem elég. Ahhoz, hogy a város és a falu közötti kapocs szilárd és megszakíthatatlan legyen, a termelési kapcsolathoz árukapcsolatnak is kell járulni.” íme, láthatjuk, a begyűjtés sikeres végrehajtása, vagy gyengébb eredménye erősen befo’yáso ja, gyorsíthatja vagy gátolhatja népgazdaságunk fejlődését, szocialista hazánk építését. Éppen ezért pártszervezeteink, tanácsszervezeteink feladatainak középpontjába a falun éppen a begyűjtés munkájának kell állnia. A begyűjtés jelentősége nem korlátozódik csupán azokra az országokra, melyek gazdaságában a fejlődés bizonyos szakaszában a mezőgazdaságnak van túlnyomó, vagy az iparral vetekedő súlya. A begyűjtés fontos kérdés a fejlett iparral rendelkező országokban is. Sztálin elvtárs az 1920-as évek végén írott műveiben rámutatott arra, hogy a begyűjtést gátolja, ha: „az árugabona termelésének növekedése lassúbb, mint a gabonaszükséglet növekedése". Majd így folytatja Sztálin elvtárs: „Nő az ipar, nő a munkások száma, nőnek a városok és végül az ipari növények termelésével foglalkozó vidékek, ahol kereslet mutatkozik az árugabona iránt. Mindez a gabonaszükséglet, az árugabonaszük- séglet gyors növekedésére vezet. Az árugabona termelése pedig tűrhetetlenül lassan halad előre.” Ebből a helyzetből a kivezető utat Sztálin elvtárs a gépekkel és a tudomány vívmányaival felszerelt, egyesült nagy társas gazdaságok. a kolhozok szervezésében mutatta meg. Rákosi elvtárs a Szovjetunió példáján, figyelembe véve a mi sajátos viszonyainkat, a termelőszövetkezeti gazdálkodást ajánlja dolgozó parasztjaink számára, mert ezt diktálja saját maguk és a haza érdeke is. A kapitalista állam nem veszi magára a nép ellátásának terhét sem gondját, még kevésbbé fe'e- lősségét. A kapitalista állam jellegéből a tervszerűtlen szükség e teket semmibevevő anarchikus termelés fakad. A kapitalizmus elve: aki bírja marja. Miután a termelőeszközök magántulajdonban vannak, ez az elv érvényesül és az uralkodó osztály a termel: javakat is kisajátítja. A kapitalizmusban van ugyan beszo'gáltatás különösen a háború idején, azonban ez nem a javak igazságos elosztását célozza, hanem a dolgozó parasztság kisajátítását szolgálja, azaz nevén nevezve: rekvi- rálás. A szocializmust építő népi államokban a begyűjtésnek az a funkciója, hogy a még túlnyomó- részt kisárutermelőí módon előállított mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek szocialista módon való elosztását elősegítse. Az állam kezében a begyűjtés a javak igazságos elosztásának egyik legfontosabb eszköze. A begyűjtés teremti meg a feltételeit annak, hogy az államnak a szükséges anyagi javak rendelkezésére álljanak a do gozó nép ellátására. Az a körülmény tehát, hogy kapitalista országból szocializmust építő országgá lettünk, megváltoztatta a begyűjtés alapjait, gyökerében megváltoztatta a begyűjtés je.legét. A másik körülmény: hogy agrárországból ipari országgá lettünk, a város és falu viszonyát változtatta meg. A városok ma már nem a dolgozó parasztság kizsákmányolásának, a bankoknak, kapitalista gyáraknak, nagykereskedőknek fészkei, hanem a mezőgazdaság, a dolgozó parasztság gazdasági és kulturális megsegítésének központjai. Éppen ezért, amikor dolgozó parasztságunk élelmiszerrel látja el a várost, nyersanyaggal az ipart, saját maga számára ad. Az állami készletek biztosítása a városok és az ipar tervszerű ellátásában igen jelentős. A'jó begyűjtési munka elősegíti, a városból a falu felé özönlő áruk, iparcikkek szakadat lan növekedését. A kötelező állami begyűjtés hathatós eszköze a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, különösen a mezőgazdasági árutermelés fokozásának. Arra ösztönzi a dolgozókat, hogy a begyűjtési kötelezettségeken felül minél nagyobb árukészlettel rende kezzék, amelyet szabadpiacon értékesíthet. Nem utolsó sorban fontos eszköze a tervszerű gazdálkodásnak. Az egyéni gazdálkodás mellett a tervszerűség megvalósítása igen nagy és nehéz feladat. Ennek e lenére a begyűjtés rendszere milliónyi egyéni parasztgazdaságot irányít a tervszerű gazdálkodás felé. A begyűjtési törvény előírja, hogy mit kell a paraszti súgnak beadni. Az állam természetesen olyan cikkféleségeket kíván, amelyek számára a legszükségesebbek. Éppen ezért a beadási kötelezettségek arra buzdítják a terme'őket, hogy az állam számára szükséges termelvényeket termeljék elsősorban. így vezeti a begyűjtés rendszere az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is a tervszerű gazdálkodás feléBegyűjtési rendszerünk elősegíti a kulákság elszigetelését, korlátozását. A ku’ákság megterhelése természetesen jóval nagyobb, mint a dolgozó parasztságé. A kulákság megterhelése arányban áll a kulákságot korlátozó politika célkitűzéseivel Ez a tény is arra figyelmezteti pártszervezeteinket, tanácsainkat, hogy a be. gyűjtés sikerét az osztá'yellenség ellen vívott következetes harc nélkül nem tudják megvalósítani. A begyűjtési törvény fegyver az ellenség ellen, a dolgozó parasztság megnyerésére népi demokratikus államunk körüli tömörítésére. Ám a dolgozó parasztsággal való szövetség megszilárdításának alapvető követelménye a begyűjtési törvény végrehajtása során is a kulákság elleni következetes harc! Begyűjtési rendszerünknek jelentős szerepe van a nemzeti jö- vede’em elosztásában. A parasztság a nemzeti jövedelemből a számára szükséges javak egyrészéhez közvetlenül jut hozzá azzal, hogy az általa termelt cikkek egyrészet elfogyasztja, másrészt azzal, hogy a termelt cikkeket elcseréli iparcikkekre. A begyűjtési ár megszabásával és a kötelező tyeadás mértékének megszabásával szabá'yoz- ni lehet tehát a parasztság részesedését a nemzeti jövedelemből. Szabolcs-Szatmár megye nem egyszer mutatta meg, hogy jól ismeri a begyűjtés jelentőségét. Harcoljanak, dolgozzanak úgy pártszervezeteink és tanácsaink, hogy a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítésével elősegítsék hazánk szocialista építését.
