Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

Mai számunkból. A PATKÓBA I PAKTSZERVEZE TKK TAG- ÉS TAGJELÖLTÉÉ] VÉTELI MUNKÁJÁNAK TAPASZ­TALATAI (2. old.) — A NEM­ZETKÖZI BÉKEMOZGALOM KI­MAGASLÓ HARCOSAI (3. old.) .TÓ STATISZTIKÁVAL A TERVEK MARADÉKTALAN TELJESÍTÉ­SÉÉRT (1. oldal) ’ X. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM. 4RA 50 FIÚ MR 1953 JANUÁR 15, CSÜTÖRTÖK liozam növelésének egyik fontos módszeréről Falvatak dolgozd parasztjai száz­szor, ezerszer adták már tanúW- Miiyságát a felszabadulás óta an- Anik, tőgy helyeslik ós mindemképp követik a párt útmutatásait, mtg- vulósíljúk mindazt, amit a párt és dolgozó népünk szeretett ódesatyja, Rákosi, elvűire tanácsol. Meri mindabból a nép jóléte, a falvak felvirágzása fakad. Rákosi és Gero elvtársak leg­utóbbi beszédei a m ezőgazda sági termelés hozamúnak sikeres növe­léséhez adia.k úlimitatúeoktfit. Tágra nyitották a dolgozó parasztok sze­meit és megmutatták előttük, hogy a föld, a jószágál'Lotoány hozamá­nak növelését semmiféle határvo­nal sem állítja meg, hogy a nö­vénytermelésben és az álla meny ész. uósbeD soha nem képzelt eredmé­nyeket lehet elérni. Biztos alapul szoligái ehhez», hogy szabad országunk népe. a falvak kiegyenesedett gerincű parasztjai is megtanultak a párt segítségé­vel mindent áldozva, alkotó mó­don dolgozni felemel kedésükért, — hogy a bőség, aiz épülő kommuniz­mus országát meg teremtő szovjet emberek határtalanul nagy értékű tapasztalatokkal segítenek bennün­ket. Egyre többen vannak aizok, a dolgozó parasztok — elsősorban a iermelöszö vetkezetek. termeiöcso- portok tagjai, — akik Micsurin ta­nításai szerint azt tartják: „Nem várhatunk könyöradományt a ter­mészettől, a mi feladatunk az. hogy elvegyük tőle azt, amire szüksé­günk van." Akik rendszeresen ol­vassák az élenjáró eljárások le­írását tartalmazó könyveket, ta­nulmányozzák a szovjet mezőgazda­ság tapasztalatait, s azt tanulják., hogy az „esőcskére”, az „isteni a kar altra1’ való számítás helyett kemény, bátor, a természet erőit is legyőző munka szükséges. Termelőszövetkezeteinkben széles lehetőség nyílik arra a tagosítások után, hogy a hatalmas táblákon korszerű füves vetésforgókat al­kalmazzanak. ötéves tervünk sze­rint rohamosan fejlődő nehézipa. rank, a hőstetteket véghezvivő műn káeosztály mind több traktort és mezőgazdasági gépet küld a helyes taJiajinüveléshez, Szaibolcs-Szarmár falvadt is számos nagyteljesítmé­nyű, lánctalpas Diesel traktorral örvendeztetik meg az Idén. Műtrá­gyagyáraink fejlődése lehetővé te­szi, hogy mind több műtrágyát kapjon a falu, állattenyésztésünk fejlesztése lehetővé teszi a na. gyobbmérvü istál-lótxágyáziist Me­gyénkben is új véderdősávok nőnek fel, tízéves gyümölcsfásítási tervünk megvalósításához már is hozzálát­nak a magvak elvetésével, s egyre közeledik a befejezéshez nagy al­kotásunk, a Tisza löki Vízierőm ü építkezése is, amely hatalmas se­gítséget ad majd a falunak, nagy területen lehetővé teszi az öntözé­ses gazdálkodás bevezetését. Mind ezek együtt biztosítják, hogy a nö vénytermelés hozama magasra nő­jön az egész nép javára. Rákosi és Gerő elvtársak arra hívták fel a dolgozó parasztok fi gyeimét, hogy az élenjáró módsze­rek tanulmányozásával és széles­körű alkalmazásával járuljanak hozzá maguk is a termés növelésé hess. Rákosi elvtárs éppen az egyik legfontosabb dologra világított rá amikor azt mondotta : „.. . egyedül a helyes trágyázás következtében — amelynek végrehajtása úgyszól­ván semmi befektetést, vagy mun­katöbbletet nem igényel — 25—30 százalékkal meg tudnók emelni a terméshozamunkat.” Rákosi elvtárs ezzel olyan feladatot állított a dol­gozó parasztok elé, a szövetkezeti parasztok és egyéni gazdák eló egy­aránt, — amellyel mindjárt hozzá­járulhatnak a hozamok növeléséhez. A hozamok növelésével pedig ah hoz, hogy bőségben éijen a nép ebben az országban, még inkább felvirágozzanak a falvak, még jó- módúbbaík legyenek a parasztok. Az elmúlt rendszerben nem Igen fordított egyetlen földbirtokos, ku­tak sem gondot arra, hogy a föl­det állandóan jó termőerőben kell tartani, A kapitalizmus törvénye szerint nemcsak az embert, de a földet is kiuzgorázták. Pedig a tu- dományos írások azt tanítják: „az a talaj termékeny, amely képes a növényeket a legnagyobb mennyi­ségű vízzel és a gyökerek által fel­vehető táplálékokkal ellátni”. Hogy a trágyázás hiányosságai folytán mennyire nem tudta a föld meg­felelő mennyiségű táplálékokkal el­látni a növényeket, azt egyszerű számadat is Igazolja: 1873-ban pél­dául nem volt magasabb a búza termésátlaga holdanként hét má­zsánál. Hatvannégy esztendővel később 1937-ben sein volt több a búzaátlag 7.6 mázsánál holdanként. 64 esztendő kel Lett ahhoz, hogy a búzaátlag 60 kilóval növekedjék! S mi történt nálunk a felszaba­dulás után? 1351-ben megyénk ter­melőszövetkezeteiben átlagosan 10.3 mázsás volt a búzaátlag! És az elmúlt aszályos esztendőben is — bár az átlag a kedvezőtlen időjárás miatt nem volt ilyen magas — számos olyan szövetkezet volt me­gyénkben, mint a kótaji Lenin, ahol átlagosan 18.7 mázsa búzát arat­tak holdanként! Azért, mert a föld igazi gazdá­jára szerető, gondos gazdájára ta­lált! Azonban minden eredmény mellett számos fogyatékossággal találkozni még megyénk növényter­melésben, éppen a trágyaikezelés és trágyázás körül. Éppen az iga­zolja ezt, hogy Rákosi elvtárs be­szédét követően maguk a dolgozó parasztok mondták meg őszintén: „nem sokat gondoltunk eddig a trágyázásra”. A ti szál oki járás­ban azt mondták: „szalmával trá­gyáztunk eddig nem kezeltük jól a a trágyát. Köszönjük Rákosi elv- társnak, hogy figyelmeztetett ben­nünket”. Bizony, sokféleképpen lehet trá­gyázni, sokféleképp lehet kezelni az istállótrágyát. Nagy gonddal, hozzáértéssel is vigyázhatnak arra a dolgozó parasztok, hogy a trágya helyes érését fenyegető két ve- szőiyt: a kiszáradást ős a ,vízbe- fulladüát elhárítsák — és száraz szalma, vagy csepegő, bűzös, hasz­navehetetlen rotliadék helyett úgy­szólván szagtalan. porhanyóra érett jóminöségö trágyát vihesse­nek a földekre. S olyan hanyagul felelőtlenül, hozzánemórtéssel Is. bánhatnák a trágyával, mint például az újfehértói Vörös Csillag termelőszövetkezetben, ahol már kénytelenek a bűzös, romló trágyától telt istállóból az ablakon kidobálni a trágyát, mert az ajtón ki sem férni az oda halmozott s hosszú idő óta ki nem hordott trágyától. Rákosi elvtárs, a párt tanácsai helyesek — ezt döntötték el me- gyénkben is a dolgozó parasztok százai, ezrei. Akik megfogadták. A demeeseri keményítőgyár dolgozói Április 4. tiszteletére tűteljesítik első negyedévi tervüket IUIC1|CSI A napokban a kezdeményezőket követve, a demecseri burgonyake- inényítőíryár dolgozói is telkes fel­ajánlásokat tettek április 4., ha­zánk felszalm d ulá.s:! nak ütmeidére. Elhatározták, hogy minden eszköz­zel harcolnak az első negyedévi terv túlteljesítéséért. A szörpgyár dolgozói vállalták, hogy a negyedévi tervet 3 száza­lékkal tálteljesítik, B. Hajnal Já­nos szörp- és cukorfőző mester vál­lalta, hogy a műszakiakkal szoros együttműködésben január húsza­dikáig megtakarítást kísérletez ki a szörpgyártáshoz szükséges aktív- szén fajlagos felhasználásánál. A kazán- és a gépház dolgozói megfogadták: a szörpgyárat úgy látják el gőzzel és gépmeghajtás­sál, hogy állási idő egyszer se forduljon elő. Luróczi Sándor fűtő vállalta, hogy brigádjával az első negyedévben 50 mázsa szenet takarít meg. A szörpgyáriak vállalásainak tel. jesitétét, minden munkánkkal elő fogjuk segíteni — fogadták meg a vállalat műszaki dolgozói, s a tervosztály dolgozói is. Lelkes fogadalmakat tettek az üzemben dolgozó kőművesek és asz­talosok is. A kőművesbrigád április 4. tiszteletére a gyárkierités beton­oszlopait március 11. helyett már­cius 4-re elkészíti. Az asztalos- műhely dolgozói használt anyagok felhasználásával ezer forint értékű új anyagot takarítanak meg. Szabó András lakatos első negyedévi karbantartási tervének öt százalé­kos túlteljesítését fognclta meg. Bérezi István anyaggazdálkodási felelős vállalta, hogy az első ne­gyedévben 2000 forint értékű olyan elfekvő anyagot ad át. más válla­latnak, amelyet azok jól fel tudnak használni. A domecseri tizemben a fogadal­mak mögtétele után a dolgozók hozzáláttak adott szavuk V les?lé­séhez. lljabb 114 dolgozó paraszt családdal gyarapodtak megyén k tér m előszó vet keze tel Naponta érkeznek jelentések ar­ról, hogy megyénk falvaiban a dol­gozó parasztok egyre többen vá­lasztják a gazdálkodás nagyüzemi, szövetkezeti módját. Felcserélik a szegényes keskeny parcellás gazdál­kodást a jólétet biztosító közös gazdálkodás útjával. Az elmúlt aszályos időjárás-okozta nehézsé­gekkel teli esztendő után is meg­láthatták a szövetkezetben, hogy Sokkal több :egyén1- jövedelmet biz­tosít a szövetkeaet tagjainak min­den nehézség dacára. — mint az egyéni gazdálkodás. Kántorjánosiban ie ez vezette például a napokban megalakult Petőfi termelőcsoport kezdeménye­zőit arra az elhatározásra, liogy 15 család összefogva új úton in­duljon el, 162 hold földjén szövet­kezeti gazdálkodáshoz lásson. S megyében mindenütt eredményesen baiad már az idei baromfi- és toiásbeadási kötelezettségek teljesítése Az elmúlt esztendőben elmaradt megyénk a baromfibegyűjtési terv teljesítésével. Az idei első begyűj­tési eredmények azt mulatják, hogy a falvak dolgozó parasztjai ebben az esztendőben, az ötéves terv negyedik évében pontosabban akarják teljesíteni az állam iránti kötelezettségeiket. — A tavalyi hátralékok begyűjtése mellett min­denfelé eredményesen halad már az idei baromfi- és tojásbeadási kötelezettségek rendezése. A kemecsei Béke termelőesoport például 1000 darab tojást adott már be az államnak idol kötelezett, ségetnek teljesítő»? fejében. Tisza- eszláron Subái István 5 holdas dolgozó parasztnak 12 és fél kilós beadási kötelezettsége van s már 9 kiló baromfit beadott az államnak. G. Szakolczai Miklós ugyancsak ötholdas hasonló beadási kötele­zettségéből 7 kiló baromfit adott be. — Újkenézen olyan dol­gozó paraszt is mn, aki egész idei baromfibeadását teljesítette már: N. Dicső Bertalan, aki ezzel való­ban dicsőséget szerzett nevének. Hasonlóiképp teljesítette egész évi tojás, és baromfibeadását Szabolcs- veresmarton Molnár János dol­gozó paraszt is. Serény munka folyik most is a komlédtétfaJusi termelőszövetkezetben a sajátjukat Nincs olyan nap, hogy ne lenne valami munka a termelőcsopor­tunkban. Az udvaron is mindég van valami rendbehoznivaló. A szalmát fél kell takarítani, a ta­karmányt el kell készíteni a jó­szágnak, teljesen rendbe kell hozni a gazdasági felszereléseket. Hétfőn például Darvaí Lajos, Fe­renci Pál és Horváth Pál kijavítot­ták a sertéskeccest; mert 145 darab sertésünk van és azt szeretjük ha rendben van körülöttük minden. A baromfiistálló építését is még a télen befejezzük a tehénistálló épí­tésével együtt, mert kapáláskor sok időt vesztegetnénk vele, a termés rovására menne, ha későbbre hagy­nánk, amit most nyugodtan elvé­gezhetünk. A vetőgépeket, ekéket és egyéb gazdasági felszerelést is kijavítjuk. 72 hold gyümölcsösünk van, itt is megkezdték a tagok a munkát. Metszenek, tisztogatják a gyü­mölcsfákat. Péter Antal, Gál József és Er­dős Pál például minden nap be­jönnek a szövetkezetbe és segíte­nek az állatok etetésénél. Répát darálnak, szecskát készítenek, jól esik nekik, ha bent lehetnek, meg­szokták már a közös vagyon nö­velésének mindennapos szép műn­hogy már most, a tél folyamán nagy gonddal kezelik a trágyát, s nagy szakértelemmel trágyázzák majd földjeiket. 25—30 százalék­kal emelni a terméshozamot a he­lyes trágyázással — nagy dolog! Csak az, szükséges hozzá, hogy min­denütt felismerjék a dolgozó pa­rasztok a hozam növelésének e módjában is boldogulásuk egyik fontos eszközót, jó. hathatós fegyvert abban a harcban, amelyet a természet erői ellen vívnak a magas terméshozamért. káját. Tudják hogy gyarapítják! Megkezdtük a, trágyakihordást is. Nem akarunk elmaradni vele. Ki> rán alkarunk vetni és ehhez az szükséges, hogy a trágya kint le­gyen a földön, hogy gyorsan foly­hassak majd a szántás, utá­na meg a vetés. A bosszú estéken tamil Is a cső. porttagság. Minden héten csütörtö­kön este szakmai tanulás van. Fel­készülünk a tavaszi, nyári mun­kákra ós az új módszerek alkalma­zásával fogunk ebben az évben gazdálkodni. Ehhez pedig az szűk. séges, hogy a tagság megismerje az. új agrotechnikai, zootechnikai mód­szereket, amelyeket alkalmazni fo­gunk a hozam növelése érdekéi»'' . Odl Sándor, x komlódtótfalusi Kőt Vadas Testvér t elnöke. A megyei tanács most kiadott összesítő jelentése szerint az el. ’ múlt napokban újabb 114 család lépett a megye termelőszövetkeze­teibe, csoportjaiba. 19 dolgozó pa- rasztcsalád a meglévő önálló ter- i melöszövetkezeteket választotta, azokat növelte 73 hold földjével. 95 család a III. típusú termelő- csoportokba lépett be 01.3 hold földterülettel. ■ Mint a jelentés is rámutat: a legtöbb újbeíépö a kisvárdai : és a vásárosmauiényi járá­sokban volt. A vásárosniaményi : járásban 25. a kisvárdai járásban t pedig 22 dolgozó parasztcsalád ló­- pett a szövetkezetekbe. A nyírbá- 7 tort termelőszövetkezeti járásban- is tovább csökken a szövetkezete­- ken kívülálló egyéni gazdák szá­ma. A napokban 18 család 200 hold földdel lépett be a szövetke­zetekbe éhben a járásban is. A mátészalkai járásban ugyancsak 1-5 dolgozó parasztcsaláddal nőtt az újbelópők száma, 162 hotdnyi föld­területet Vittek a szövetkezetekbe. A termei őhzö vetkezetek fejlődé­séről nem érkezett jelentés a nagy- káliéi és csengeri járásokból. A nagy-kallói járásban még nem sike­rült megfelelőiképp mozgósítani a szövetkezetek népnevelőit arra hogy részletesen ismertessék a «7 vetkezeti életet, munkájuk g yiiii. •, cselt a kívülálló egyéni gazdák közt. A csengeri járásban sem se gíttk elő sikeresen azt, bogy a járásban lévő számos I. típusú ter­melőcsoport tagjai a III. típusú termelőszövetkezetek szép eredmé­nyei láttán a nagyüzemi gazdái, kodás fejlettebb útját válasszák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom