Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

íl'T‘*RTöK 130 éve írta Kölcsey Ferenc Szatmdicsekén a Himnuszt Nagy kíiz .mek a téli motoros t ;pversenyen Kölcsey Ferenc, a nagy magyar reformkori költő 130 évvel ezelőtt, 1S23 január 22 én írta megyénk­ben, Szatmúrcsekön a Himnuszt, amelyet így címzett meg: „A ma- yyar nép zivataros századaiból”. Fájdalmas pesszimizmus borong a költemény soraiban és a magyar nép akkori jelenéről így ír a költő: ..Vár állott: most kőhalom; Kedv % öröm röpködtek: Halál,hórgés, siralom — Zajlik már helyeitek. S ah, szabadság nem virul. A holt na le véréből, Kínzó rabság könnye hull — Árvák hö szeméből”' Ez a borús, gyászoló hangulat nemcsak a Himnuszt jellemzi, hanem végig­vonul Kölcsey egész költészetén. Nem véletlenül. A reakciós iroda­lomtörténet ezt azzal próbálta ma­gyarázni, hogy a magyar nép „tragi­kus”, magárahagyott, egyedülálló nép Nyugat és Kelet határún, amelynek nincsenek fajrokonai, A szegény árvaság örökkévalóságának hirdetői azt mondták: ezt latta, érezte a költő s ezért volt pesszi­mista. Ez nyilvánvaló hazugság, hamisítás. Hu ezt mondanánk, akkor azt is mondanánk: Kölcsey nem volt lialadószellcmü, nem volt ha­zafi. Pedig éppen a fordítottja áll. Kölcsey haladószellemü tiazafi volt, aki látta a nemzet, az ország, a nép sok-sok baját és éppen ezen a sok-sok bajon' keseredett el. Volt min keseregni. .Jíomlasz magyar nép, romladozol hazám — És las­san örlö féreg emészt belöl...” — írta a költő 1821-ben, a „Rákos” című versében. A „Zrínyi második éneké”’ben így kiált fel: ,.T« W»d meg. 6 sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyei ózva nyög feléd! Mert. kánya, kígyó, féreg egyre támad — És marja, rágja, kebelét...” A féreg, kánya, kígyó nem valami, képzeletszülte szörnyűségek voltak verseiben, hanem Hám János, T’j- falussy Szatmárában, á íöklestirak és püspökök Magyarországában nagyon is valóságos jelenvalók. Szatm ár 1900-as monográfiája így ír erről az időről: „...1816-ban és 1811-ben az óriási szárazság miatt éhínség dühöngött... A sze ging nép, miután falujában semmi­féle eledelt sem kaphatott , vándor­botot fogott s úgy vándorolt koldul­va egyik községből a- másikba, míg az éhségtől összerogyott,.. 1817 ig egyáltalán nem szaporodott a né­pesség a sok háború, betegség és etetni csapás miatt ...” Persze, a legfőbb csapás az volt, hogy az urak kíméletlenül rabolták a job­bágyokat, a népet. Maga Kölcsey Ferenc mondott erről nagy beszé­det az egyik szatmári megyegyű­lésen, amikor a szatmári adózó nép szomorú állapotáról beszélt: Semmiben - sincs nálunk oly nagy s oly terhes fogyatkozás, mint ke- nyérnekvalóban...” És mintha ell­nek a mondatnak lenne a folytatá­sa a „Zsarnok” című verse: „Még egy falatja volt az éhező szegény nek, 8 élrablottad azt; Avult fedél őrá még a szelektől. Hideg vénei hajtőd ki onnan is. ..” Hogyne búslakodott volna Köl­csey, amikor nemcsak a főurak. főpapok szűk köre volt a haladás ádáz ellensége, hanem a haladásra hivatott középbirtokosok, megyei nemesek is nem egyszer fordultak szembe a nemzet érdekeivel. A szatmári nemesek visszahívták Kölcseyt az országgyűlésből, ame­lyen a költő mint a megye kül­dötte vett részt. Ugyancsak a me­gyei monográfia árulja el: „Kó7- cseytől rossz néven vették a túl nyomó, számban, levő konzervatí­vok, — kiknek mozgolódását az al­ispán tekintélye is támogatta -—, hogy az úrbéri reformok tárgyalása alkalmával oda. nyilatkozott, hogy az yúriszék megtartásában késle kedő földesúr perrel is legyen szorítható az igazság gyorsabb ki­szolgáltatására. Azt hangoztatták, hogy ez. az indítvány veszélyes, mert elmérgesíti a földesúr és 'jobbágy, között le vő viszonyt... Szátrhdr rárrnegj/e különben ez évek alatt, politikai hitvallás dol­gában, mindig Jánusföt mutatott. Rendes közgyűlésein... szabadelvű irány uralkodott... tisztújítás és követválasztás alkalmával, hallani sem akartak reformokról __” Nem csoda tehát, ha Kölcsey Himnuszán fájdalmas önmarcau- gotó keserű haza fiság vonul végig. Ennek a iiesszimlzmusnak a gyö­kere az volt, mint Bévay elviárs ki­fejti: „Kölcsey két. nagy népfor­radalmi korszakot kapcsol össze, de az egyikhez későn, a másikhoz korán érkezik.” Magyarországon Kölcsey idejé- lien a haladás és reakció hívei egy é.S ugyanazon rétegen belül álltak szemben egymással. A középbirto­kos nemesség szolgálta ugyan a. haladást azonban volt reakciós vo­nása is jócskán. Kölcsey, amikor ii baladás ellenségeit ostorozta, sa­ját masát, saját osztályát is osto­rozta. Ezért a marcangoló önbírá­lat hazafias költészetében. S mert Kölcsey a nagy francia forradalom idejéhez már későn érkezett s mert lS48-hoz még nem érkezett el, s mert nem tudott kilépni a kor osz- táiyviszonyaiból — a népi erőkkel sem tudta megtalálni a kapcsola­tit. Ilyen esetben a pesszimizmus szükségszerű. Kölcsey, ha nem is érzett együtt gondolkodásban, érze-' lemben osztályával, nem találkozz hatott a népi tömegmozgalommal — az eredmény a magányos elszi­geteltség volt. Azonban, ne gondol­juk azt. iiogy Kölcsey megmásít- hatatlannak tartotta a zuhanást, a pusztulást. Korántsem! Mint ahogy még hallani verseiben az elmúlt francia forradalomról, ugyanúgy kicsendül balölük a közelgő 1S48 is. És ha több. mint egy évszázad Is telt el a Himnusz megírása óta, eljött a „víg esztendő”, amely­ről a nagy költő álmodozott, ame­lyért. a nagy költő nemes érzel­meit adta, amikor: „...szebb ar cot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyűl, ki bájkörébe lép”. Népünk szabad és a Szovjetunió vezette népek nagy baráti táborá­ban bizton halad a verőfényes szo­cializmus felé. A. felszabadító és kommunizmust építő szovjet nép példája pedig már felrajzolta előt­tünk a soha meg sem álmodott ra­gyogó jövendő képét. E fényes jö­vendőt építő szorgalmas, bizakodó magyar nép fülében ott csengenek bíztatásul á Himnusz költőjének szavai: ..Messze jövendővel komo­lyan vess öszve jelenkort: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” S. 1. MADACH IMRE (Sxiiletésének sxáxhtirmínriidik évfordulójára) A z lSjJ-es szabadságharc le *■ verése után az elnyomás, a terror csendje borult az országra, libben a. csendben amikor úgy lát- s.ott, hoyy végkép elveszett min­den, amiért népünk j8—49-ben küz­dött, a magyar írók és költői egy kis csoportja vátlalUi azt- a nagy nemzeti felada-tot, hogy a szellőn, a. toll fegyverével folytassa, azt a harcot, amelyért valódi fegyvere­ket egyelőre nem leheteti csatasor­ba■ állítani. Ehhez az irótúborhos tartozott Madách Imre is. Társai közt: Arany, Jókai. Vajda János Mellett is különleges helyet bizto­sit neki ezt. hogy valametmyiük közt 0 küzdött a legszélesebb fron­ton. A körülmények nemcsak arra tették hivatottá, hogy' a magyar függetlenség gondola iát őrizze, ha­nem arra is, hogy Ideológiai téren folytassa Pető] i nemzedékének munkáját. Madách maya, középbirtokot, majd­nem arisztokrata rangú családból származott, soha nem járt Ull az -rszághatá rokon, élete legnagyobb részét visszavonultan töltötte 'nógrádinegyei kastélyában, mégis eljutottak hozzá korának haladó törekvései. Mint nemzedékének minden valamirevaló tagja ő is jól ismerte a francia forradalom esz­méit; megismerkedett az utópista szocialisták müveivel — de az ön­kényuralom éveiben végigülte — az ostromot is, amelyet az akkor divatos mechanikus materializmus folytatott az elavult vallásos ide­alista világnézet ellen. Mintán a magyar polgári fejlődést Világos és az önkényuralom erősen meglassí­totta, Madáchra várt az a feladat, hogy a múltból ittmaradt feuda­lizmussal ás klerikalizmussal ideo- Tógiai téren leszámoljon, ff »sei az elgondolással kezdett, ■*-/ neki nagy műve „Az ember tragédiája” megírásának. Megalkot tg benne, Adóm alakjában, a ■ter- mészetfölötti világtól .elszakadó, saját lábára álló, sorsát irányítani akaró ember típusát, aki az élet lényegét a földi küzdelemben látja és itt ezen a világon keresi az i mberiség boldogságéit. Madách ebbe az egy miibe rengeteg eszmei robbanóanyagot zsúfolt, bele. Egyik fő gondolata, amely végighúzódik az egész művön, az osztályfársadal- makhnn, uralkodó népelnyoguís és kizsákmányoló- lelt idézése, — 1 e egyiptomi rabszolgát ár Vadalomban milliók szenvednek és halnak meg egy, miatt, a zsarnok fáraó miatt — de annyi évezreden át sem vál­tozik ez. a■ sors: Londonban,, a klasszikus kapitalizmus világában ugyanig]) nyomorog millió munkái* néhány gyáros miatt, az egész élet egyetlen nagy vét sár, s a so­kat dicséi l szabadverseny ..kutyáik­nak. harca a konc felett”. Persze, Madách nem ismerte azt az utat, amely a kapitalizmus vtil súgóból az emberiség szebb jövőjébe vezet. At szocializmusról c-sak polgári, el képzetesei voltak; a ledöntött val­lásos világnézet helyébe nem tudott mást állítani, mint kora reakciós- polgári, természettudományéit. In­nen vau az, hogy sein társadalmi, sem világnézeti téren nem tudta a döntő lépést igazéul megtenni; az ő A dómja „Az ember tragédiája” XV. színében megtörik, jeladja az önálló harcot és végül mégiscsak fölülről, tenncszolfölötti sugalmak- töl vár segítséget és irányítást. Következetesebb, teljesebb em­bernek mutatkozik Madách a poli tikai harcok terén. Ezt a Madchot ,f köztudat kevéssé ismeri, mert a Vasárnap délelőtt 11 órai nettel rendezte meg a Megyei T eveiési és Sportbizottság a téli ír cs te­repversenyt. A verseny 52 1 léteres távján a versenyzők nagy leime: vívtak az első helyért, jnöson i-aav volt n küzdelem a ízt icenti­méteres kategóriában, aho t ver­senyző küzdött az elsőségé A csú­szós terep nagv feladat elé etta a 21 versenyzőt, s mindeze (lenére legtöbbjük megfelelt a köve ínyek­nek. A nyíregyházi sportki jn kí­vül a kisvárdai Vasas sn i>r is képviseltette magát a téli epver­senyen. Eredmények: 100 köbce téteres motoroknál: 1. Hell József y. Pe­tőfi) 1:34. 2. Máté János ,Nv. Épí­tők) 1:55. 125 köbcentiméteres meiei-cknál: 1, Nemes 1:07.40. 2. Celák 1:12 3. Kozsla 1:15 45. 4. Rákos 1:20.55 5 Erdélyi 1:30.55. (valamennyi a Nyír­egyházi építők versenyzője) 250 kbc-s mo*orcí.ná!: 1 Muovecz (Ny. Zalka Máté) 1:18.35. Az elsőnek öeíutó Nagyot a versenybíróság töröl­te a versenyből, mert az útvonalat megrövidítette. 350 kem-s motoroknál; 1. Váradi (Ny. Építők) 1 133 cs. 500 kbc-s motoroknál: 1. Cola (Ny. Zalka Máté) 1:57. Csapatversenyben: 1, A Ny. építők A. csapata, 2. a Ny. építők B. csa­pata, 3. a Ny. Petőfi A. csapata lett. GYŐZELMET ARATTAK AZ NY. DÓZSA ÖKÖLVÍVÓI DEBRECEN­BEN A nyíregyházi Dózse ökölvívó csa­pata a debreceni Dózsa ökölvívó csa. patához látogatott el, A nvirogyhá-í öklötök jó küzdelem után 10:6 ará­nyú győzelmet arattak a d’breceni Dózsa csapata ellen. Méhész ll. pon­tozással ..győzött Sör ei'en, Stüis ugyancsak pontozással verte a debre­ceni Bsccict, Baranyai vereségei szen­vedett Elektől. Tóth gyö-e’rnst ara­tott Major eílén. Méhész I. nentozásc3 vereséget szenvedett Major II-tel. Ez - mérkőzés igen szén küzde'met hezt' A Itt. menetben Major kétszer is megroggyant, azonban ez nem volt elég a nyíregyházi tíú győzelméből, mivel az első két menetben Major nagy előnyre tett szert. Bisz'ruoz nsn- tozásos győzelmet aratott Pásztor el­len. Cinciéit legyőzte a debreceni Horvá-h. Cyüra 11. hatalmas küzde. lemben aratott győzelmet Kocsis el- Sen. RÖPLABDA A Borsodmegyei TSB mellett műkö­dő társadalmi röplabdaszövetség Bor­sod, Hajdú, Heves és Szabolcs megy legjobb férfi és női csapatainak rész­vételével terem-röplabtiatornát rendi'*- Az egyfordulós tornán a férfiak cso­portjából Borsod megyéből a mi:kolci Lokomotív, a miskolci Haladás, a diósgyőri Kohásza* és a Vasas, .dtó.s- győri Vörös Csillag csapata. Hajdú mérvéből a debreceni Lokomotiv é-: a debreceni Haladás. Heves megyébe! az egri Dózsa és az egri Haladás, Sza­bolcs megyéből a kisvárdat Fáklya és a nyíregyházi Építek csapatai vesznek részt. A nók csoportjában Borsodmsgyébal n miskolci Lrk tnotlv ős a diósgyőri Kohászat. Haidu me­gyéből a debreceni Lokomotív, Heves megyéből az egri Haladás, Szabolcs megyéből a nyíregyházi Építők csa. jatai vesznek részt a tornán. A torna első mérkőzésén a diósgyőri 'ícbászat női csapata látogatott él Nyíregyházára az építők női csapa, iához. Vasárnap, 18-án a lánytantto- noképző tornatermében lejátszott mér- kozécen rz énííök csapata a követke­ző összeállításban vette fel a küzdel­met: Nésvesi, Mészáros^ Nagy. Kelé- mne, Gál, Kenyeers. A 2x20 percből álló játékidő alatt szép játék és nagy küzdelem alakult ki. a nyíregyházi építők csapata komoly clientele volt a több játéktapasztaláttal rendelkező liósgvnrieknck. Vc.^eredmenvban szo­ros küzdelem után a diósgyőriek 3C*47 rrányú győzelmet arattaU. Két háttel ezelőtt kezdődött e! Nyíregyházán a városi TSB által ren- ■iezott telj rön!abda-tere—v*«inrkság. A terembaj noks.ág nagy népszerűségnek örvend. Fejlcrióct bizonyít az is, hogy míg az 1952-es bajnokságon csak öt férfi és öt női csapat indult, a most megrendc-'etí téli teremb'-jnchsagof: már 10 férfi és 10 női csapat vesz reszt. A fegyelem terén is nagy javu­lás tapasztalható. Előfordul azrnban még olyan eset. mint az Építők II- 'érti csapatánál, hogy a mérkőzése­ken nem jelennek meg. Nem iehet elhinni azt. h^gy az Építőknek nem lenne megfelelő második csapatuk, mely indulhatna a bajnokságon. De hr valóban nincs, akkor a vezetőség miért nem foglalkozik a fiatalokkal az utánpótlással?! A vasárnap lejátszott mérkőzések eredményei a következők: NagykáMói Kinizsi—Ny. Fáklya 85:30, Ny. Loko­motív—Ny. Petőfi 52:50, Ny. Zrínyi Gimnázium—Ny. Előre 78:30. A férfi csapatok közül a Spartakus 52:50 arányú győzelmet aratott az MTSE ellen. A Petőfi—Építők II. mérkőzés elmaradt, mert az Építők II. csapata nem jelent meg. Fordítson nagyobb gondot a nyíregyházi Vendéglátó Vállalat a dolgozók kiszolgálására maga korában eleinte nem jutott a nyilvánosság elv. íróasztala fiókjá­ba rejtette azokat a versen, ame­lyekben a szabadságharc magyar honvédéit énekli, meg, s azokat a .«.? at ifik tut följegyzéseket, amelyek­ben Ferenc József önkényuralmát leplezi, le. i gyancsak n maga szá­méira irta. hiszen nem. is hozhatta, akkor nyilvánosságra, azt a gyilko­sán ötletes szatírát a- flach rend­szer ellen, amelynek címe „A civi­lizáló)''. ,-lr osztrák elnyomó hata­lom azzal igyekezett, magyarországi uralmát igazolni, hogy a nyugati, utagasabbrendü civilizációt Ierjeszti nálunk. Madách remek fölénnyel mutatja be: milyen is ez a, hires civilizáció igazéiban. Bach miniszter taligás, vándor képében vonul be í Magyarországra, zagyva bölcseiké. j (lést bürokráciát és poloskák ha-, dánt hozva, magával. C'z a politikus Madách, a, megalkuvás ellensége, akkor jut cl a nyilvánosság elé, amikor a híres 1861 es országgyűlésre Nógrád megye követének választja. Beszédét mond választói előtt, fel­szólal, az o-rszággyülésen is, mind­két beszéde a kiegyezés rendíthe­tetlen ellenségének mutatja be. ,,Egyezkedni annyit tesz, mint kö vetéléséből is engedni akarni, a ■mi követeléseink pedig épp úgy nem lehetnek engedés tárgyai, mint a lenni vagy nem lenni, mint az élet és halál.'' Abban a harc­ban, amely ekkor indult a megal­kuvók és az igazi f/S-asok közt, mén- nem tudott részt venni: megakadá­lyozta betegsége és korai halála. > Születésének százharmincadik év­fordulóján a )nagyar irodalom egyik nagy eszmei alakját és a J8 as ess- mékliez ragaszkodó, zsarnokgyvJöiő poli tik üst ünn ep cl jü k.-Népi államunk nagy gondot for­dít arra, hogy szocialista kereske­delmünk kielégítse a dolgozók igé­nyeit. Kereskedelmi vállalataink kötelessége, hogy gondosan, figyel­mesen és udvariasan dolgozzanak boltjaik alkalmazottjai. Ezért kö­telezte állatnunk a kereskedelmi vállalatokat a panaszkönyvek r nd- szeresitéséne. A panaszkönyv fon­tos eszköz arra, hogy a dolgozók ellenőrizzék a kereskedelmi válla­latok és boltok munkáját, megírják bíráló véleményüket. Ennek elle­nére a nyíregyházi Vendéglátóipari Vá Illat még most sem függesztette ki a panaszok lejegyzésére felhívó hirdetményeket. Több üzletben a panasz-könyveket sem tették ki. Az Állami Kereskedelmi Felü-gyeiöseg ellenőrző munkatársai egyes bonok­ban ugyanakkor visszaéléseket de­rítettek fel. A 3. számú boltban az italokat nem mérik ki pontosan, jelentősen megkárosítják a vendé­geket. Az ellenőrök utasították ,a bolt vezetőjét és a vállalatéit a pontos mérésre és kiszolgálásra. Ennek ellenére ebben a boltban to­vábbra is becsapták ti vendégeket. A felügyelőség az Italiuérőt, tíz üzlet ellenőrét, a vállalat árufor­galmi osztályának vezetőjét,. . a vállalat igazgatóját rrodbirsággii bűntette. Kon ez Sándor ÁH. Karesk. Felügyelő'. A nyíregyházi rádió mai műsorából A nyíregyházi rádió mai műsorában I Az ifjúsági rádióban az ipari ta«u- I ózli a Néplap vezércikkét, a megye J lók életéről lesz szó. Zenei műsorban bíróit, riportot közfii a jáksi Szabad / az ifjúság cianait közvetíti a rádió. Nép tszcs-be belépett Hardi lűtyánrói I ^údsóinűijjoi'-JANUaR 22. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁUIÓ: 5.00—8.30-ig : Beemeli zenés műsor n munkába in­duló dolgozóknak 5.3U: Hírék. Lap­szemle. 6.00: Falurádió. 6.45: A .Sza­bad Nép mai vezércikke. 7.45: Miről írnak az üzemi- lapok 11.30: .Tóska. Elbeszélés. 12Í00: Hírek. Hangos n.i- í?áer. 12.30: Lengyel forradalmi és to­rn égd a tok. 13.00: Szórakoztató ma­gyar muzsika. 14.00: Időjárás- és víz- áLás.ielöntés. 14.15: A Rádió Gyer­mekújság1 műsora. 14.50: A kuniékor dalaiból. 15.50: Egy nagy építkezés hajnalán Irodalmi műsor. 16.00: Jío. leten kél a nap. 16 30: Labancok os­tora. Előadás*. 16.45: Vidám hangle­mezek. 17.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 17.15: Az Ifjúság hang­ja. 17.c>5: Jó munkáért . szén muzsi­kát! 18.00: A Néphadsereg híradója. 19.00: Hangos újság. 20.00:: Hírek. 20.10; Az elvarázsolt kastély Opera. 22.00: Hírek. Sport. 23.20: Szórakoz­tató zene. 24.00: Hírek. PETÖFI-RÁDIÓ: 6.00: Hanglemezek. 6.45: Jó reggelt. gyerekek! 7.00: Vidáman élünk... 7.35: Színes zene­kari muzsika. 8.3:0 A XIX kongresz- szns zászlaja alatt. 8.40: Filmzene. — 9.20: A. Gyermekrádió műsora 9.40: Lenjn-dalok. 10.10: Hanglemezek. — 10.50: Lakatos Vince és zenekara játszik. 16-00: Úttörő-mikrofonnal az országban. 16.20: Bavel műveiből. — 15.35: Hanglemez. 16.10: A “Magyar .Rádió kmigyültese játszik 17:00: Ze­nekari hangverseny. 17.30: Hírek. ^— 17.40: A Falurádió előadása. 1?;35: Az előadóművészét mesterei.- 18.10:‘Az ötéves terv nyomában! 18.45: . Szív küldi; szívnek szívesen. 19.05: Tok: Horváth Gyula és zenekara játszik 19.35: Lengyel tánczer;e. 20.15: Sport- negyedóra. AFRÓHIKDETÉSEK Mátészalkai községi tanács értesíti az érdekelteket hogy Mátc^zalVá Köz­ségben az országos állat- és kirakó­vásár január 26-án. hétfőn lesz meg­tartva. melyre vészmentes helyről min­denféle állat felhajtható. Cerenda és cserép eladó.. Lilíófn- utca 39. . Hétfőn délután egy fehete-tarka hasas koca elbitaíigolt Dimitrov-Utca 81 alól. SZABOLCS-SZATMÁM NÉPLAP Felelős szerkesztő Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség : Nyíregyháza' Dóz?a György-u. 5. fel.': 13-70 32 77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u 1 — Telefon: 30-00. Szabolcs-Szatmármógyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza F. V.; Szilágyi Józseb 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom