Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-14 / 11. szám

.Mai számunkból t NAGYHALÁSZ! PÁKTTITKAROK TAPASZTALATCSERÉJE (2. old.) — ÉLENJÁRÓ PROPAGANDIS­TÁK (2. old.) — JAVÍT ÁLLAT- TENYÉSZTŐ MUNKÁJÁN A TTSZABERCELT „P E T ö F I’> T$ZCS. (4. oldal) X. ÉVFOLYAM 11. SZÁM. Munkásaink nagyszerű hazafias mozgalma A tiszavasvári vegyészeti gyár j üzemrészeinek munkásai megfo­gadták, hogy negyedévi tervüket túlteljesíti^ s nagymennyiségű meg- 8 takarítást érnek el. A nagyhalászi * kendergyár munkásai megfogad- ® tiTk, hogy terven felüli kender- mennyiséget dolgoznak fel. Me- j* gyénk üzemei egymásután csatla- * kórnak ahhoz a mozgalomhoz, ** amely a terv sikeres teljesítését, v túlteljesítését tűzi ki célul. Ez a 1 központi feladat! Már most fel kell 1 venni a harcot a termelés vissza- 1 esésének veszélye ellen, biztosítani kell a termelés egyenletes emelke- i elését. .A nagyhalászi kendergyár az | elmúlt esztendő derekán ugyan tül- 2 teljesítette tervét, azonban az utol- i sé negyedévben elmaradt a terv' j előirányzata mögött. Ebben a kér- elésben nem lehet mindent az idő­járásra, objektív okokra fogni. A tervek reálisak mindenütt, mégha nagy, az eddigieknél nagyobb kö- ^ vetelményeket is tü*znek ki iize- meimk elé. A «gondos, el őrei át ő ve- s zelés, a munkások lelkesedése el- { érheti a kitűzött célt : az ipari 1 termelés 16 százalékos növelését. • A különben hullámzóan termelő 4 üzemeink 1952-ben élért egyes 1 eredményes időszakai is azt hízó- 1 nyírták, hogy minden nap. minden 1 dókádban, negyedévben teljesíteni i lehet a tervet, ha az eredméiufeken ' való megnyugvás szelleme Jyoniin nem lesz úrrá n hányássá telüle- •.esség, bürokratizmus, * /ásás. Fontos feladat az ‘ ve növekvő j versenyszellem széiesLji'ű meghono­sítása. Ne csak egyes üzemekben, üzemrészekben égjen a terv telje- , sítésének lángja, hanem minden , egyes munkás szívében. Ennek fon­tos előfeltétele a most lezajló ter­melési értekezletek alapos megszer­vezése, levezetése,, Ezek tervismer­tető értekezletek. A munkások meg­ismerkednek feladataikkal s javas­latokat tesznek a munka megjaví­tására. Vezetőinknek szem előtt kell tartaniuk azokat a sztálini szava­kat, amelyek azt mondják, hogy a tervek nem egyszerűen a számokat jelentik, hanem elsősorban a munká­sok millióinak lelkesedését, akaratát a terv teljesítésére. A tervismertető értekezletek célja az. hogy megis­mertessék a munkásokkal a terv részleteit is: mit kell elvégezni, hogyan kell azt elvégezni. A terv feladatai ismeretének birtokában a munkások még inkább magukénak úrzik majd a tervet. Azonban nem­csak ennyi a feladat. A feladat olyan lelkes hangulat kialakítása, amely állandó erőforrása a munka- . versenynek. A kisvárdai vasöntöde tervismertető értekezletéin Dóiba' sztahanovista vasöntő megfogadta: „a tervet teljesíti, minőségi mun­kát végez. Hasonlóképpen szólaltak fel a nyírbogdányt ásványolaiiparl üzem munkásai is. így válik a terv, a terv ismertetése hatalmas ‘ mozgósító erővé! Természetesen ' egyetlen értekezlet ezt a feladatot : nem tudja megoldani. A tervet ál- i landó felvilágosító munkával kell i alaposan megismertetni a dolgozók­- kai állandó felvilágosító munkával t kell lelkesíteni a terv feladatainak- megoldására. Népnevelőink, szak- i szervezeti bizalmiatok példa muta- , fásukkal, magyarázó felvilá-*os'tó- szavaikkal egyre jobban saétesft­- sék ki azt a versenymozgalmat, c amely április 4. méltó megütinep- . léseként a* első negyedévi terv si­keres túlteljesítését tűzi ki célul. ara so filier 3053 .JANUAR 14, SZERDA Üzemi munkásatok, szocialista építésünk élenjáró katonái lelkesen láttak hosszá első ötéves tervünk negyedik esztendeje feladatainak megoldásához. Abban a tudatban iették ezt, hogy minden százalék terv teljesítéssel közelebb hozzák azt a boldog holnapot, amelyért annyi vér és könny hullott, ame- iyórt népünk legjobbjai évszázadj- lion keresztiül küzdöttek. Egy-egy esztendő kezdetén az emberek gyaknaibbam gondolnak a múl t ra és a jövőre. A nyíregyházi építőm un kasok minden bizonnyal nem fe­ledték el aa 1930-as éveket, amikor éppen a januári hónapokban csa­póit a legmagasabbra a sztrájkból, lám a városban, mert tűrhetetlen volt a nyomor, az éhség, öt fillér béremelést követeltek, de a H -rthy- rendszer rendőröket, csendőrökét uszított rájuk. Énekes János kato­likus kanonok pedig a „Credo” .szentegyesülc-t” kereteiben szer­vezte a sztrájktörőket A nyírbá­tori dohány bev áltó munhásnöínek is esaébejiun-ak azok a téli napok, amikor a nagyobb darab kenyerei követelő asszonyokat, terhes anyá­kat vízzel elárasztott füstölőkéin rá- i>a zárták a. beváltó fasiszta urai. Ezek az emlékek megerősítenek bennünket. A nyíregyházi építő- munkások most, január első leié­ben nagyszerű gépekkel sokemele­tes irodaházat építenek a város szivében eleven, éjjel-nappal lük­tető munkával. Nyírbátorban a dohánybeváltó muntesassaonyal, ■ínyái .számára bölcsőde, szülőott- í épült. Azonban egy pilla makra feledjük el, hogy honmah, mi- mélyről értitok fel a napfé- életbe. Ez az emlékezés s a nostani boldogságunk, a ragya, övőbe vetett hitünk avatta teg- •obb nemzeti ünnepünkké ápri. -ét. népünk szabadságának, Im­ii függetlenségének sziilíetés- pjüt! Nincs azon tehát csodálni- való hogy a mi munkásoszlá- lyunik munikáshagyomány szerint ünnepli ezt a napot és a tatabá­nyai bányászok nyomán a mi me­gyénk munkásai is kiadták a jel­szót: „Mindennap, minden műszak­ban teljesítjük a tervet!‘‘ Munká­saink, akiknek teremtő, alkotó, építő két karja 1953-ban Irodahá­zat, bérházakat emel Nyíregyhá­zán, lendülettel folytatja a Tisza- líjkt Erőmű építését, tudják: nekik, a dolgozó népnek épül, szépül min­den a szabad hazában. A kisvár- dal Vulkániban ezév tavaszán kiön- ttk az első öntvényt az új csar­nokban. A Vulkán munkása! tud­ják, hogy az új öntvény szikrázó fénye az ő életüket teszi fénye­sebbé. Uj erőre kapott megyénkben is a versenymozgalom, amelynek közvetlen célkitűzése a tartalékok gyors mozgósítása, a termelés egyenletes emelése. Munkásaink a kommunizmust építő hős szovjet nép munkásosztálya példáját köve­tik. Április 4. nemcsak a mi sza­badságunknak születésnapja, ha­nem lobogó jelképe a Szovjetunió önzetlen barátságának, amely kész volt annyi nemes vért is hullatni -zabadságunikcrt. Április 4. jelképe annak a felmérhetetlen jelentősé. --Ü segítségnek, amelyet a szovjet nép nyújt szocialista építésünk, el. fősorban ipairunk számúra. Éppen ezért azon sincs csodálkozni vaió, ha a mi munkásaink a Sztabano vök, Bikovok, Salvjuginok, Amoszo- vok példáján lelkesedve harcolnak a terv teljesítéséért, április 4, n iái fű mőRÜnn'eípl'áséárt. Eddig 111 dolgozó tett felajánlást április 4. tiszteletére a Dohányfermentálóban A Dohányfermentáló gyár dol­gozód, a Tisaalökí Yízierőmü épí- tőinek példáját követve, fogadal­mat tettek negyedévi tervük túl- teljesítésére. A verseny szervezői a szakszervezeti bizalmiak. Egymás között azért folyik a nemes vetél­kedés hogy minél jobban mégsz,er- vezzék a munka versenyt. Már szá­mos szakszervezeti bizalmi cso­portja megtette felajánlását ápri­lis 4. tiszteletére. Hu dák András né bizalmi cső- portja, a „Termelj ma, többet; mint tegnap” brigád vállalta hogy ha­zánk felszabadulásának 8. évfor­dulójia tiszteletére csak minőségi és selej tmentes munkát végeznek és 105 százalékos átlagteljesítményü­ket 5 százalékkal növelik. RabőcSi György né sztahanovista válogató csoportja, a Béke-brigád megfo­gadta, hogy a „Termelj ma tölthet, mint tegnap’ ’-mozgalom keretében az eddigi 163 százalékos átlagtel­jesítményét sztahanovista szintre emeli. Versenyre hívták Horváth Ilona bizalmi csoportját, a Petől'i- brlgádot, melynek vállalása: 150 százalékos átlagteljesítményüket 155 százalékra emelik. Magyar Ilona bizalmi csoportjával együtt sztahanovista szint fölé emelte tel­jesítményét. Április 4. tiszteletére megfogadták, hogy állandóvá te­szik 195 százalékos eredményüket. Fogadalmuk teljesítése azt jelenti, hogy elsőnegyedévi tervüket átla­gosan 110 százalékra teljesítik. A fogadalmak teljesítéséhez szükséges, hogy a szakszerevezet a műszaki ve­zetők között is megszervezze a ver­senyt. Akkor nem igen fordul elő. olyan eset. hogy Piószegi Sándorné bizalmi csoportja ponyva és láda hiányában — melyet biztosítani lehet— naponta értékes félórákat veszít el a termelésből. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozóinak felajánlása április 4. tiszteletére A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói lelkesen ké­szülnek április 4. méltó meg- ü n nepLésére. Megfogad t á k, hogy negyedévi tervüket túl teljesitik. A szakszervezeti bizalmiak és a mű­szaki dolgozók együtt hurcolnak a dolgozók műnk a verseny mozgalmá­nak kiszélesítéséért. • A művezetők támogatják a dolgozók kezdemé­nyezését azzal is hogy munkájukhoz biztosítják a műszaki feltételeket. A szétszerelő brigád napi terve 2 erőgép szétszerelése. A brigád tag­jai vállalták, hogy minden nap 8 erőgépet szerelnek szét. Ez azt je­lenti, hogy az első negyedévben 77 erőgépet szerelnek szét terven fe­lül. Marót! elvtárs egy, Sütő Mi­hály elvtárs két erőgép főjavítását vállalta terven felül. Páros verseny kezdődött Maróid és Tóth elvtársak között a vállalás túlteljesítéséért, Veres Sándor elvtárs raktáros vállalta, hogy jó munkájával elő­segíti az anyag zavartalan biztosi, fását, ősz András sztahanovista főművezető a műszaki dolgozók ne­vében ígéri: segítséget, Glovác­András sztahanovista párosverseny­re hívta- Harsány! Pál esztergá­lyost. Mii/aketten vállalták, hogy decemberi átlagteljesítményüket az első negyedévben 10 százalékkal emelik. A baktni járásban is wtaprál-napra növekszik a termelőszövetkezetek taglétszáma Az őri Petőfi tsz. rövid pár hét leforgása alatt 15 családdal növe­kedett. Az elmúlt hét folyamán lé­pett tie Miski József 7 holdas dol­gozó paraszt is. akit a fia szép jövedelme vonzott a szövetkezeti útra. Miski József fia tsz.-tag volt már az elmúlt évben is, és — mini apja mondotta — ő egész család­jával nem tudort annyi jövedelmet felmutatni, mint a fia egymaga 360 munkaegysége után. Bőven ju­tott termény minden szövetkezeti tag kamrájába a Petőfi tsz.-ben, hisz kenyérgabonából 3 és fél kiló jutott munkaegységenként. Kukori­cából is másfél kilót osztották ki, burgonyából pedig 3 kilót. Ezen felül még egyéb terményféleségből is jutott szépen. Apagyon is a szövetkezet jó pél­dája vezeti, a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Amikor Orosz János például (lelé­pett a?, apagyi Rákosi termelőcso­portba, elmondta: ő is igyekezett jól megművelni a földjét, mégse tudott burgonyából 80 mázsás ter­mést elérni, mint a Rákosi tszcs. — Ez csak egy példa — mondotta —, de mindenből jóval többet ter­melt a csoport, mint akármelyik egyéni gazda! Orosz Jánosék nem is várják a tavaszt a in unkával, oetei/esaá~ után máris dologhoz láttak a tszcs.-ben. Mert nemcsak Orosz János választotta az új utat Apa- gyon, hanem rajta kívül az elmúlt héten még 4 család lépett a szö­vetkezetbe. Vaján is igen nagy az érdeklő­dés a községben lévő két tszcs, iránt. A Rákóczi tszcs.-be már több, mint 10 dolgozó paraszt lé- pett be. a Kuruc tszcs, pedig 4 családdal növekedett. A járás többi községeiben is hasonlóan számos dolgozó paraszt kérte már felvé­telét. A fehérgyarmati járás a mező­gazdasági munkák tekintetében az utolsák közt kullog. Ez abból is adódóik, hogy a járási tanács me­zőgazdasági osztálya kényelmesebb , feladatnak” tart ja bent utal az. irodában, mint kint végezni munkát a falvakban; másrészt pedig min­dent az időjárás-okozta nehézsé­gekre kennek, együtt siránkoznak a hanyag községekkel. A mezőgazdasági munkákban nemcsak az ősz folyamán maradt el a járás. Már a növényápolás sem haladt kellő ütemben a járás területén. A sok hanyagság eme- l.tm gasra nőtt az őszi munkák­nál. amikor még a sok eső is hát­rál ín: ta a munkát. A járási ta­nács mezőgazdasági osztálya aztán úgy gondolta: „nem is fontos most már serkenteni a dolgozó paraszto­kat, hisz esik az eső és úgyse tud­nak szántani-vetni.” A megyei tanácshoz beküldött jelentésük is tele volt siránkozással. Lépten-nyomon a róssz időre a vetőmaghiányra hivatkoztak. A nemtörődöm munkának aztán az lett az „eredménye”, hogy az utolsó egy hónap alatt mindössze 173 hold őszi kalászost vetettek el a járásban. A mezőgazdasági osztály hanyag munkájáért elsősorban maga Berki elvtárs, az osztály vezetője a fele­lős. Az osztályértekezleten tartott beszámolójában Berki elv-társ tel­jesen megfeledkezett az elmaradt mezőgazdasági munkák problémá­jával foglalkozni. így hát nem is csoda, hogy az elvtársak követték példáját” és ők is „elfeledkeztek” erről az igen fontos feladatról kint a községekben. Berki elvtársnak még alaposan át kellene tanulmá­nyoznia Rákosi elvtársnak az or­szággyűlésen elmondott beszédét, ahol az elmaradt őszi vetések pót­lásáról beszélt. — „A felszabadu­lás óta ismételten előfordult, hogy az őszibúzát kénytelenek voltunk részben december végén, sőt ja­nuár első felőlien vetni és meg­felelő talajelökészítés és a kedvező időjárás mellett ez a késői vetés a terméseredményt alig befolyásolta. Most is azt kell tennünk, hogy az utolsó holdig elvessük mindazt az őszi gabonát, amit tervünk előír.” — mondotta Rákosi elvtárs. Ha ezeket, a tanácsokat alaposan ta­nulmányozta volna, nem ellenezné maga is az elkésett vetések pótlá­sát. A mezőgazdasági osztálynak fe­lelősségre kellene vonnia azokat a tszcs, elnököket, községi tanácsel­nököket, akik hanyagul kezelik a mezőgazdasági munkákat, ahelyett, hogy együtt siránkoznak velük. A járási pártbizottság Is felelős azért, hogy a mezőgazdasági osztá­lyon ilyen hanyagság akadályozta a mezőgazdasági munkákat. Ha nagyobb gondot fordított volna a járási pártbizottság a tanács mun­kájának ellenőrzésére, észrevette volna, hogy ott az elvtársak nem végzik kellően munkájukat, hogy a siránkozók uszályába kerültek. A járás vezetőinek, termelőcso- portjainak, egyénileg dolgozó pa­rasztjainak Igyekezniük kell, hogy a mezőgazdasági munkákban min. den mulasztást haladéktalanul pó­toljanak. Ne károsítsák meg az országot a vetési és mélyszántás! tervek hiányos teljesítésével. (\{T, IMTjfócsoport.) A lelior^yurmsiti j;trűs vezetőinek főbbet kell tőrőilniök :t mezői» »z«lasás»i munkák sürgős befejezésének ügyével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom